Délmagyarország, 1980. február (70. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-07 / 31. szám

8 Csütörtök, 1980. február 7. A palánk mögött külföldre A szervezet szervezése Ar alapozási munkák részeként, néhány napja a cölöpfejek körüli földréteget távolítják el a DÉLÉP mélyépítő technológiai főiizeménck dolgozói a szegedi Dóm tér sarkán palánkkal körülzárt munkaterületen. A levéltári építkezésen dolgozó mélyépítőket előreláthatóan egy hónap múlva már « magasépítők váltják fel. a cölöpfejek kibontása után ugyanis megkezdhetik a gerendarács készítését Konténer-szerviz aliomá| sokat vásárolt, nagyobb té| leiben, a Mogürt KülkeresI kedelmi Vállalat iraki partnere. Az új terméket a Mogürt és a gyártó Ikarus már jó néhány országban szabadalmaztatta az elmúlt hónapokban, s néhányat exportált is belőlük, elsősorban a fejlődő államokba. A'minden különösebb építőipari beruházás nélkül gyorsan, gazdaságosan felállítható konténer-szervizekből eddig malgasi, dél-jemeni, venezuelai és mozambiki cégek vásároltak. Ezek az országok az Ikarus autóbuszaiból is rendszeresén rendelnek. A magyar 'autóbuszgyár fontos feladatának tekinti, hogy nagyobb autóbuszvásárlóinál biztosítsa a rendszeres, sokoldalú műszaki kiszolgálást, a szerviz- és pótalkatrész ellátást. Ennek legi újabb formája a legkorszerűbb diagnosztikai műszerekkel felszereit konténerállomások szállítása. (MTI) Lakásépítés, betétek, hitelek Az OTP tájékoztatója Tegnap, szerdán Budapes- tott az OTP az állami, váltén, a Magyar Sajtó Házá- lalati munkások társasházban Szirmai Jeiiö, az OJP építésének és vásárlásának vezérigazgatója tájékoztatta támogatására. A múlt évben « sajtó kepviselőit a takarék- mintegy 8 ezer 200 lakás a pénztár múlt évi tevékeny- munkásoknak nyújtott kedségéröl, eredményeiről és az vezményekkel épült. Az állaldei tervekről; ' mi vállalatok munkásai az A lakosság takarékbetét- építési költségek 30 százaléalíomanya a múlt év végén kát fedező vissza nem térímegközehtette a 136 milliárd tendő juttatásban részesülfarintot, a tartozás pedig tek. A vállalatok, szövetkemcghaladta a 94 milliárdot, zetek és intézmények alapTöbb mint 410 000 átutalási vető szociálpolitikai feladabetét tulajdonosának megbí- tuknak tekintik dolgozóik lazásabol 30 millió tételre 5 káshelyzetének javítását milliárd forintot fizettek ki. Mint, ismeretes, a takarékA takarékszövetkezetekkel Pénztár az új lakások építéegyütt mintegy 900 ezer áru- se mellett kedvező feltétevásárlasi hitelt. 730 000 sze- leket nyújtott és hitelekkel melyi kölcsönt és csaknem támogatja a régi épületek 130 000 mezőgazdasági ter- tatarozását, helyreállítását és melói hitelt folyósítottak. Ez korszerűsitését. Az erre ío_ osszessegeben azt jelenti, hogy tavaly átlagosan min- lyositott összeg 18 szazalékden második háztartásnak kai emelkedett a korábbi jutott valamilyen célra ró- évhez képest, vid lejáratú kölcsön. Jelentós számú és összegű Szirmai Jenő beszámolt fogyasztási és termelési hiarrol, hogy tavaly — hosszú leit nyújtott a takarékpénzevek ota először — a terve- tár a lakosságnak. Ezek közettnél mérsékeltebben növe- zül legszámottevőbbek az kedett a lakosság megtaka- áruvásárlási kölcsönök, amentasa, 's ugyancsak első íz- lyeket főként bútor és hírben nagyobb volt ennél a adás-technikai cikkek vásárhitelösszeg emelkedése. En- lásához vettek igénybe. A nek ellenére nem lebecsü- mezőgazdasági termelési hilendő, hogy 11 milliárd fo- telekkel a háztáji és kisegítő rinttal növekedett egy év gazdaságok terméseredméalatt a betétállomány, amely nyeit kívánták fokozni. E hiúz elmúlt hónapban további teleket a termelök elsősor1.6 milliárddal gyarapodott, ban gyümölcs- vagy szőlőA takarékpénztár a lakás- telepítésre, állattenyésztésre, epitcsbcn jelentós szerepet gépbeszerzésre használták tölt be, reszt vesz a felépülő föl. Közismert, hogy az OTP összes lakás mintegy 90 szá- nemcsak a lakosság, hanem zalekanak finanszírozásában, a tanácsok bankja is. Az A múlt evben mintegy 88 összes közületi betétek álloezer 300 lakás készült el. A mánya tavaly meghaladta a takarékpénztár a lehetőségek 18 milliárd forintot. A tanáalapjan igyekezett a lakás- csok és intézményeik fejleszépítési és a vásárlási hitel- tési célú és gazdálkodási igényt kielégíteni. Erre a pénzeszközeinek összege a célra 14'.5 milliárd forint - múlt év végén 12,6 milliárd hosszú lejáratú kölcsönt lő- forintot tett ki. lyósitott A hitelek segítsé- A vezérigazgató az idei gev.el elkészült csaknem 29 tervekről szólva elmondotta, ezer családi haz, mintegy 6 hogy a központi célokkal ezer maganszervezesu tar- összhangban a haz tartusok sasbaz-lakás, illetve lehető- szerényebb fejlesztesével, a ve vált, hogy 23 ezer új .la- lakosság takarékossági hajkast megvásárol janak. 3 ezer lamának mérséklődésévé! visszavásárolt lakast pedig számolnak. Ennek megfaleú-ra értékesítsenek. Megkü- lően a betétállomány 12 milVJCfratttéié .iUaf^S^-^Sáéz-^aÁ,' a^WAkliornaiv 1Í2 milliárd forintos növekedését tervezik, s alapvető törekvésük a lakosság igényeinek megbízható, pontos, gyors, kulturált teljesítése. Idén összesen 32 milliárd forint kölcsönt folyósítanak. Ebből hosszú lejáratú hitel formájában 30 000 családi ház, s további 31000 lakás felépítését, vásárlását segítik. A kölcsönkérelmek közül várhatóan csupán a személyi hiteligényeket nem tudják teljes egészében kielégíteni. Ugyanakkor tervezik az ifjúsági takarékbetét korszerűsítését, például olyan formában, hogy megteremtik a betél összegével azonos kölcsön lehetőségét. Foglalkoznak az átutalási betétforma továbbfejlesztésével, a lakossági csekk jövő évi bevezetésének előkészítésével is. Az OTP vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy a lakásépítés és lakásértékesítés hitelfeltételei, valamint a hitelek tavaly megállapított felső határai nem változtak. Az OTP továbbra is fontos feladatának tekinti, hogy a kölcsönökkel elsősorban a nők háztartási munkáját megkönnyítő gépek beszerzését segítsék elő. A kölcsön igénylésénél a szociális szempontokat is figyelembe veszik és előnyben részesítik a hitelre jobban rászorulókat. Végül Szirmai Jenő az ügyvitel korszerűsítésével loglalkozoít. Ugyanis a megnövekedett takarékpénztári feladatok megkövetelik a hálózat bővítését, az admiS

okszor a viccek is tanulságosak. Például a következő: Egy magyar vallalat elhatározza, bővíti választékát a piacon, méghozzá tengeri hallal. Csak hát drága az import, dollárt kell adni élte. Nosza, fölszerelnek egy halászhajót, és elküldik a Csendes-óceánra. Megérkezik a hajó egy szigethez, halásznak heteken át, de egy fia halat sem fognak. Végre jön egy japán hajó, alig van ott néhány napig, s már nem tudják hová tenni a rengeteg halat. Tele van velük a fedélzet, még a kapitány kabinja is. Fúrja ám a magyar kapitány oldalát, mi lehet a siker oka. Átmegy a japánokhoz tapasztalatcserére. Faggatja a japán kapitányt: tán a hajójuk jobb? A mi hajónk? — hangzik a válasz —. azt csak a rozsda tartja össze, nem úgy. mint a maguk csodás hajóját. Akkor talán a legénység? — kérdi újra a magyar. A legénység? Nézze meg az embereimet! — mutat körbe a iapán. A szél maid elfújja őket. nem úgy. mint a maga jól táplált embereit. — Hát akkor talán a hálók? — Ugyan — legyint a japán. — Minden hálónk lyukas, foszlott, a maguké meg vadonatúj. — Hát akkor mi hogy nem fogupk halat? — Nézze — hangzik a válasz —. ha mi üresen húzzuk föl a hálót, ú.ira é^ újra kivetjük, amíg nem fogunk. Maguk meg egyszer kivetik, ha üres. egv hétig tanácskoznak, mi lehetett a kudarc oka ... Szóval, olykor a viccek is tanulságosak lehetnek, s néha megérdemelnek egy kisebbfajta elemzést is. Mint például a képzeletbeli magyar tengeri halászhaió esete, amelynek kalandja néhány szempontból kísértetiesen emlékeztet a Lakinger Béla zsebcirkáló sztorijára. Esetünkben alighanem fölösleges lenne egy vicc és egy novella lehetséges összefüggéseit kutatni. Ehelyett hasznosabbnak tűnik szervezési gyakorlatunk múltjában és jelenében elmélyedni. Mert hát munka- és üzemszervezésről nemcsak az utóbbi években, hanem legalább huszonöt-harminc esztendeje írunk es beszélünk. Sőt. nemcsak beszélünk. hanem cselekszünk is. Mindezek következtében akár mi rendelkezhetnénk a világ legjobban szervezett üzemeivel. S ha ez mégsem így van, akkor annak aligha az igyekezet, s a szervezésre fordított idő és energia kicsinysége az oka. Sokkal inkább valami mas. De.jni lehet az a valami? Hosszú ideje, hogy folyamatosan szervezzük munkánkat. Harminc év alatt alighanem több termelési tanácskozást tartottunk e témában, mint az Egyesült Államok és Japán vállalatainál együttvéve. Az eredmény viszont mégsem tükrözi a ráfordított igyekezetet. Talán valahogyan úgy, mint a halászhajó esetében, amelynek példázata azt kívánja sugallni: jobban járnánk, ha a tanácskozások helyett is dolgoznánk, a japán hajó példája szerint. Pedig hát az is kétségtelen, manapság még egy halászhajó is nehezen élne meg megfelelő szervezés nélkül, hát még egv többékevésbé bonyolult nemzetgazdaság. Csak éppen az nem mindegy, hogy a kielégítő szervezettséget hogyan is akarjuk elérni. Nálunk éveken át az volt a gyakorlat, hogy egy valaha kialakult vállalati fölépítésben kíséreltünk meg lépést tartani a követelményekkel, az idők változásaival, s a vállalati szervezetet inkább csak bővítésekkel kívántuk a megnövekedett feladatokkal összhangba hozni, semmint átszervezésekkel minőségileg közelíteni az igényekhez. Ennek eredménye aztán többnyire az lett. hogy az alkalmazotti létszám főként olyan munkaterületeken duzzadt föl, ahol az emberek elsősorban a vállalat földuzzadt, de sok szempontból tehetetlen apparátusának nehézségeit voltak hivatva föloldani, adminisztrálni, s éppen olyan területekre jutott kevés ember és energia, amelyek létfontosságúak minden vállalat fejlődése szempontjából, mint a gyártmányfejlesztés, vagy az értékesiüss. S e rugalmatlan, az élet napi követeimenvei.ói sokszor alaposan elszakadt valialati szervezetekben aztán hiába tartottunk akár hetente termelési tanácskozásokat, a döntések végrehajtása, továbbfejlesztése, igazítása a mindenkori helyzethez szinte lehetetlenné valt éppen a szervezet tehe^ tetlensége következtében. Mondhatnánk: minek annyit tanácskozni, szervezni? Dolgozni kellene inkább, újra és újra kivetni a hálót. Csakhogv ez sem vezet célra, mert időközben az is bebizonyosodott: hiába teszi ki lelkét is a munkás, hiába adja a tőle elvárható legjobb teljesítményt, munkájának bérben és az előállított termékek piacképességeben és árában kifejezhető eredménye igencsak gyöngécske lesz. ha a vállalati szervezet képtelen gyorsan alkalmazkodni a gazdasági-piaci helyzet változásaihoz. Ha tisztes, a bérekben is kifejeződő eredményeket akarunk elérni, szerveznünk kell hát. méghozzá eredményesebben és hatékonyabban, mint eddig bármikor. S ráadásul nem is csak a munka- és üzemszervezéssel kell törődnünk. hanem többek között olvan fontos feladatokkal is. mint a piacok, a gyártmányfejlesztés. a termékszerkezet stb.. stb. szervezésével is. Szervezési feladataink tehát nem hogy csökkentek volna az utóbbi években, hanem alaposan meg is szaporodtak. S talán éppen e feladatok gyarapodása juttatta el arra a felismerésre egyre több vállalatunkat. hogy a megváltozott körülményekhez hagyományos módon, az eddigi vállalati felépítés rendjében aligha tudnak alkalmazkodni. Hiszen ha egy vállalat rendjében az egyes reszortok nincsenek a ..maguk helyén"', az alá-, fölérendeltségi viszonyok számukra leginkább akcióképes pontján, akkor gyakorlatilag oda jutunk, mint az inkriminált halászhajó: tanácskozunk. megbeszélünk, dontünk. csakhogy a vállalati szervezet fölépítése alkalmatlan lesz az ésszerű döntések végrehajtásara. Hiszen ma már többnyire nem elegendő egy-egy napi jelenségre kielégítő választ adnia a vállalati szervezeteknek. Nem. mert szinte hetente változnak a körülmények. piacok és igénvek és világpiaci árak és tendenciák.1 Olyan rugalmas szervezetekre van tehát szükség, amelyek ezeket a változásokat nem csupán figyelemmel kisérni képesek, hanem alkalmasak a szükséges válaszok kidolgozására és végrehajtására is. U

'jabban egyre több vállalatnál bukkanhat az ember a vallalat! szervezet átszervezésére hozott intézkedésekre. S őszintén szólva, a laikus gyakran teljesen értetlenül áll a szinte kiismerhetetlenül bonyolult szervezeti vázlatok előtt, s hajlamos azt hinni; no. máimegint túlbonyolítjuk önnön dolgainkat, f e bonyolult átszervezések csak dolgunkat fogják nehezíteni. Aztán az értő kommentárokat hallgatva, az ember hamarosan rájön. hogy nem is olyan bonyolultak ezek az intézkedések, s végső soron — akármilyen nehézkesnek is tűnnek — azt szolgálják. hogy az egyes vállalati funkciók — mint a termelés, a gyártás-előkészítés, a gyártmányfejlesztés, vagy az értékesítés — a legésszerűbb, leglogikusabb helvet foglalják el a vállalat ú.i szervezeti fölépítésében. Ily módon hát e bonyolult szervezési intézkedések éppen a rugalmasságot szolgálják, azt. hogy a jövőben szabadulhassunk az ..álszervezések" terhétől. Vagyis a szervezés ne külön számonkérendo én végrehajtandó penzum legyen egy-egy vállalat életében, hanem a munka szerves, természetes és mindennapi tartozéka. Hogy valóban elegendő legyen csupán újra és újra kivetni a hálót.,. Szávay István Az úttörő-elnökség tanácskozása nisztrációs kézi munkát i könnyítő és gyorsító gépesítes fokozását, mindezzel a pontos es megbízható ügyintézést s minden körűimé- ' nyek között a kulturált pénz- : ügyi szolgáltatás biztosítását. ' Szegeden tegnap ülést tartott a Magyar Úttörők Szövetségének megyei elnöksége, Padár L ászióné megyei úttörőelnök vezetésével. A testülel tanácskozásának napirendjén a gyermekek nevelésében megvalósuló társadalmi m unka megosztás Árhullám a Dunán Árhullám van kialakulóban a Dunán: Szigetköznél rövid idő alatt két métert aradt a folyó, s az emelkedes tovább tart. Szerdán a £ó mederDól megkezdődött a víz nagyobb tömegű kiáramlása a helyen kpru 3—4 kilométer szelő, árterületre, u Duna-ágak megteltek vízzel es ar alacsonyabban fekvő szigeteket is elborította az ár. Az aradas félbeszakította a fakitermelesi munkát, de arvizvedeimi intezkedesekre meg nem került sor. megyei tapasztalatairól szóló jelentés megvitatása szerepelt. az úttörőelnök előterjesztésében. Áttekintették a különböző társadalmi és tömegszervezetekkel való együttműködés eredményeit, az úttörőcsapatok testvérkapcsolatainak helyzetét, az ifi vezetők tevékenységének továbbfejlesztési lehetőségeit, a társszervekkel közös pályaválasztási és munkaakciókat. Az elnökség a továbbiakban megtárgyalta cs elfogadta az 1980. evi uttórörcndezvenyek tervet, az, éves költségvetést, valamint az uttöf-ó-apparatus megyei felkeszítesere vonatkozó javaslatot Alumíniumexport Az idén tovább javul a termelési szerkezet es jelen, tősen növekszik az export — erről tájékoztatta dr. Doz.,a Lajos, a Magyar Alumíniumipari Tröszt vezérigazgatója szerdán a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének elnökségét. Az ülésen az alumíniumipar idei feladatait és a szakszervezet termelest segítő tevékenységét vitatták meg Az elhangzottakból kitűnt; az Iparága nehezebb gazdasági körülmények közepette is bíztató esztendő eiejen tart. A fejlődés zaloganak a magasabb feldolgoco-t^igü termékek arányának növelését és a termelekenyseg további fokozását tartják