Délmagyarország, 1980. január (70. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-11 / 8. szám

Péntek, 1980. Január 11. 5 Elhunyt Tóth Menyhért festőművész A Kulturális Minisztérium, Vaszary János tanítványa a Magyar Képző- és Iparmű­vészek Szövetsége, a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja közli. hogy Tóth Menyhért festőművész, a Magyar Népköztársaság Ér­demes Művésze, a XX. szá­zadi magyar képzőművészet kiemelkedő egyénisége janu­ár 9-én 76 éves korában el­hunyt Temetéséről később intézkednek. Tóth Menyhért 1904-ben született Mórahalmon, 1935­ben fejezte be a Képzőmű­vészeti Főiskolát, ahol volt A főiskola befejezése után néhánv évvel már je­lentkezett első önálló kiállí­tásával, amelyet még öt kö­vetett. Ezek közül gyűjtemé­nyes tárlata a legjelentő­sebb. amelynek 1976-ban a Műcsarnok adott otthont Egyéni hangú, látomásos fes­tészetével — amelyet az ősi népi fantázia motívumai sző­nek át — 1977-ben Lengyel­országban és Franciaország­ban is megismerkedhettek az érdeklődők. Munkásságát 1976-ban a Magyar Népköz­társaság Érdemes Művésze címmel Ismerték eL Együttes tervek tavaszra haszon Az elmúlt évben megjelent miniszteri utasításnak meg­felelően a mezőgazdaság és élelmiszeripar tudományos és oktatási intézményei felül­vizsgálták a beruházási el­képzeléseket, s ennek nyo­mán közös elhatározásra ju­tottak: programjaikat úgy alakították, hogy lehetőség szerint együttes haszon szár­mazzék belőle. A fejlesztések újraértékelése nyomán helyi­leg is közel kerülnek egy­máshoz az Intézmények, s tudományos anyagtáraik, mű­szerparkjuk hozzáférhetőbbé válik. 99 Ha híré lenne... 99 A jogtudományi kar épü­lete: mint fölbolydult méh­kas. Sötét ruha, fehér ing, sápadt arc, karikás szem — mindenfelé a folyosókon. Vizsgaidőszak, valamennyi szokásos jelével. Az egyik ajtón fehér papundekli-tábla, rajta nagy fekete betűkkel: ALLAMVIZSGA. Körülötte a levegő — érezni, mintha árasztaná —, komor és ünne­pélyes. Az államvizsgák az utol­só egyetemi próbatételek; a végső, nagy megméretkezé­sek, elszámolások az évek során megszerzett tudásról. Büntetőjog. Egy kérdés az általános, egy a különös ré­széből, végül egy jogeset, mégoldandó. „Ha bíró len­ne ..." A vizsgázó megélén­kül, fölcsillan a szeme, tudja már, mint mondjon. Néhány év múlva az is lehet, bíró. rie akárhol találják meg a helyüket, munkájukat a most államvizsgázók, legtöbbjük­nek nap mint nap vizsgázni kell — nem egyszerűen szak­tudásból, hanem emberisme­retből is. Hogyan állnak majd helyt? Miről ismerszik meg a jó jogász? Milyenek a mai végzősök? Az államvizs­gák ürügyén kérdeztük az egyik nagy tapasztalatú vizs­gáztatótól, dr. Fonyó Antal tanszékvezető egyetemi ta­ilártól. ' — Bárkiből válhat jogász, aki képes elsajátítani az egyetemi tananyagot. Har­madévben a mi tanszékün­liön a büntetőjog különös részéből írásbeli vizsgát tesz­nek a hallgatók. A kérdések olyan természetűek, hogy a válaszokból lemérhető áz összefüggések ismeretének, az önálló gondolkodásnak az elért szintje, az érvelésre és indoklásra való képesség, a szóbeli kifejező- és az írás­készség. Mindezen képessé­gekre nagy szükségük van a jogászoknak, ezért mi na­gyon hasznosnak tartjuk ezt a vizsgaformát, megkönnyíti az államvizsgát is. Személyes véleményem szerint azonban „teljes jogász" csak abból a hallgatóból válhat, akinek irodalmi műveltsége, olva­sottsága széles körű, valamint közéleti érdeklődésű és a társadalmi problémák Iránt érzékeny. — Erről már az elején sok minden kiderülhet, hiszen a jogászok magyarból és törté­nelemből felvételiznek. — Egyetlen vizsgán nem lehet megállapítani a ráter­mettséget. Mindenesetre: föl­vételi bizottságokban is dol­goztam, a büntetőjogi tan­széken egyetemi éveik alatt a legtöbbször, ötször vizsgáz­nak a hallgatók; azt kell moncranom. hogy évről évre kevesebben vannak azok a hallgatók, akik a szépirodal­mi művek kívánatosan széles körét ismerik. Pedig... Szá­mos jogágazat jellegzetessé­ge, hogy emberi magatartá­soknak, a jellem alakulásá­nak, sajátos vonásainak is­meretét, az ehhez való ké­•pességeket követeli meg. Mármost az irodalmi mű né­ha pontosabban állítja elénk az embert, a személyiséget, jellemet, mint a pszichológia. A jogásznak tehát a szemé­lyiség vizsgálatához is nél­külözhetetlen segítője a szép­irodalom, de természetszerű­en olvasással fejleszthető a beszédkészség, gyarapítható a szókincs. — Sok szó esik arról kü­lönféle fórumokon, hogy a középiskolai irodalom- és történelemoktatás bizony nem áll feladata magaslatán. Nyil­ván ez érződik az egyetemen Is. De mi a helyzet a közéleti érdeklődéssel, amit szintén a jó szakember egyik jellem­zőjeként említett? — Ez függvénye persze az olvasottságnak, a tájékozott­ságnak, a szellemi nyitott­ságnak. Ha arra gondolok, hogy az én fiatalságom ide­jén ... Szóval mi, akik a népi írók szellemi emlőin nőttünk és nagy társadalmi átalakulás előtti korszakban voltunk a legfogékonyabb életkorban, viharosan vitáz­tunk reformokról, forrada­lomról, társadalmi átalaku­lásról. A „fényes szelek'" kor­szakában kinézték maguk közül a társak azokat, akik nem tudtak társadalmi kér­désekhez hozzászólni, nem ismertek valamely fontosnak ítélt cikket, irodalmi művet. Aztán valahogy kiment a di­vatból, hogy léteznek dol­gok, témák, közérdekű kérdé­sek, amelyekről illik tudni. Nem szeretnék félreértést: úgy látom, jó szellemű, fej­lett kritikai érzékű fiatalság nő fel; a mai egyetemi hall­gatók elvégzik a kötelessé­güket, megtanulják a tan­anyagot, fölkészülnek az élet­re. Vannak képességeik, al­kalmasak arra, hogy jó szak­emberek legyenek. De ... va­lami azért hibádzik, társa­dalmi érdeklődésük halvá­nyabb a kelleténél, és ezért mi, felnőttek vagyunk fele­lősek. A szaktudást, egyre szélesedő körben, megszerzik itt az egyetemen, minden feltétel adott, hogy jó szak­emberekké váljanak. De hogy milyen emberekké? — Talán ez inkább múlik a családi, a szűkebb otthoni­társadalmi környezeten? — Átmeneti társadalom­ban nehéz felnőttnek lenni, úgy nevelni a gyerekeket és a fiatalokat, hogy a holnap körülményei között megfele­lően tudjanak élni. Mármost, vannak olyan fiatalok, akik életkorukra jellemző, heves nekibuzdulással, egycsapásra és radikálisan szerettek vol­na ideális társadalmi állapo­tokat. A gyakorlat ténye! azonban kiábrándítják őket, nehezen fogják föl, fogadják el, hogy a társadalom fejlett­ségi szintjének bizony nem­igen felel meg az emberek magatartása. Ez a kiábrán­dultság okozza a közéleti ér­deklődés hiányát. Esetükben mégis nagyobb a remény, hogy ez a fajta érdektelen­ség csak egy-egy rövid idő­szak jellemzője. Sajnos, gyakran találkozom azonban olyan fiatalokkal is, akik mintha üvegházakban nőttek volna. A felnőttek nem ad­tak nekik teret az önálló gondolkodásra, cselekvésre, egyre csak óvták gondtól, bajtól, saját elképzeléseik szerint szinte beprogramoz­ták őket. Nincs megfelelő társadalmi tréningjük, nin­csenek kitéve küzdesnek, nem kell dönteniük, a létharcot nem ismerik, nem érzékelik a társadalmi problémákat A felnőtt kort elérve is gyere­kesek. — A jogi képzésben a tan­anyag jó része olyan termé­szetű, hogy átgondolása, el­sajátítása önmagában is ne­velő erejű lehet. Mégsem i te­het semmit az egyetem a fia­talok személyiségének alakí­tásáért, az emlegetett társa­dalmi-közéleti érzékenység kifejlesztéséért? — Dehogynem, nem erről van szó, én csak a hallgatók környezetében élő felnőttek felelősségét hangsúlyoztam az előbbiekben, akik közé magunkat, az oktatókat is sorolom. Szerencsés helyzet­ben azonban a tantárgyak is alakítanak a személyiségen, hiszen a jogi képzés anyaga maga a tömény politika, eti­ka, szociológiai gondolkodás­mód. Akarják, vagy nem, diákjainkban kifejlődik bi­zonyos szociális érzékenység és dialektikus gondolkodás­mód. A tantárgyak reform­jakor arra kell majd töre­kedni, hogy ez a hatás erő­södjön. Sulyok Erzsébet Újra iskolában Tegnap, csütörtökön reg­gel újra benépesülték Sze­geden is az általános és kö­zépiskolák: véget ért a téli szünidő, újra megkezdődött a tanítás. Am az első félév január 31-ig tart, s a város alsó- és középfokú ok­tatási intézményeiben a fél­évi nevelőtestületi értekez­leteket február 6-ig tartják meg. A diákok február 8-án kapják meg a félévi bizo­nyítványt — benne a „vég­elszámolással". Most sem kapnak osztályzatot az ál­talános iskolák első és ötö­dik osztályosai, valamint fi­zikából a hatodikosok. Szegeden az általános is­kolák nyolcadik osztályait idén 1 ezer 772-en végzik el. Az iskolák január végén töltik ki a továbbtanulás­hoz szükséges iratokat. S mivel a középfokú iskolákba történő fölvételek sok gon­dot okoztak a korábbi évek­ben — egy időben, egyszer­re volt minden mindenütt —, 1980-ban először lépcső­zetes időrendben bonyolítják le a felvételeket, így segítve a pályaválasztást, a szüksé­ges pályamódosításokat, át­irányításokat. (A lépcsőzetes rendszert egyébként már több megyében megvalósí­tották, s a tapasztalatok egvértelműen kedvezőek.) így tehát március 20. és április 5. között elsősorban azoknak a tanulóknak je­lentkezését bírálják el. akik gimnáziumok fakultatív osz­tályaiba készülnek. máso­dikként pedig szakközépis­kolát jelöltek meg. (Az első időpont a felvétel kezdetét jelenti, a második dátumig az elutasítottak jelentkezési lapjait továbbítani kell a második helyen megjelölt iskolának.) A második „tur­nusban", április 5—15. kö­zött a szakközépiskolák rá­termettségvizsgálatot igény­lő. valamint az olvan osz­tályaiba jelentkezett diákok felvételét oldják meg, ame­lyekben nagv a túljelentke­zés. Április 15—25-lg a gim­náziumok fakultatív osztá­lyaiba pálvázók, illetve a szakközépiskolákba készülők kérelmét vizsgálják meg. a következő tíz napban pedig a gimnáziumokba és szak­középiskolákba másodikként jelentkezőkre, valamint az egészségügyi szakiskolában és a szakmunkásképzőkben divatos szakmákat tanulni kívánókra kerül sor. Utol­sókként (május 5—31-ig) a szakmunkásképző Intézetek egyéb szakmáira és gép- és gyorsíró iskolába jelentke­zők felvételéről döntenek. Valamennyi intézményben a tavaszi szünet április 5—9­ig tart majd, az első taní­tási nap: április 10. Ugyan­csak áprilisban rendezik meg az iskolák a tavaszi nevelési értekezleteket, mind az általános, mind a közép­fokú intézményekben azonos témából: a fegyelem. a munkaerkölcs helyzetéről és iavításának feladatairól. A tanév — a gimnáziumok ne­gyedik, az egészségügyi szakiskola harmadik, továb­bá a gén- és gyorsíró iskola első, második osztályait ki­Nagy László telvéi/ele Űjra benépesültek az iskolák véve — június 7-én végző­dik. Űjság, ha egyelőre nem is a legjobb: a Dózsa György Általános Iskola födémcse­rére szorul, a téli szünetben „ki is költözött" az épület­ből. Az első res másodikosok a Dugonics, a harmadik-ne­gy.edik osztályosok a Zrínyi, az ötödikesek és hatodikosok a Rókusi, a hetedikesek és nyolcadikosok a Madách Is­kolában leltek ideiglenes otthonra, s a Madáchba ke­rült. hátrom napközis csoport is. Az általános iskolásokat érintő jelentős országos szemlének ad helyet tavasz­szal Szeged: április 8—12. között a városban rendezik meg a tudományos-technikai úttörőszemle vetélkedőjének­döntőjét. A résztvevők tár­sadalom- és természetkuta­tásban, technikai, mezőgaz­dasági és orosz nyelvi isme­retekben mérik össze ere­jüket. , D. L. Lélinzv'rág ezeréves maglói A pekingi botanikus kert szakemberei kicsíráztattak ásatasok során előkerült, több ezeréves lótuszmago­kat Korábban hiába áztat­ták vízben a magokat már a huszadik hónapja, sem­mi eredmény nem volt, amikor egy 1400 évvel ez­előtt Kínában nyomtatott recept alapján kezelték őket: a magok kicsíráztak, a kifejlődött növények pedig virágot és termést hoztak. A textilipar korszerűsíti a vezetési módszereket A textiliparban dolgozó ér­telmiségiek helyzetének tár­gyalásával folytatta és fejez­te be munkáját csütörtökön a Textilipari Dolgozók Szak­szervezetének központi ve­zetőségi ülése. Az ágazatban foglalkoztatott 4300 értelmi­ségi dolgozó munkájáról meg­állapították, hogy az elmúlt évtizedben meghatározó sze­repet játszottak a textilipar jövőjét megalapozó rekonst­rukció megvalósításában, az új technikai eszközök és tech­nológiák meghonosításában, és felelősségüket növelte az a tény, hogy a rekonstrukció többségében saját kivitelezés­ben valósult meg. A textilipart különösen érintő gazdasági változások azonban felszínre hoztak né­hány fogyatékosságot, ezért előtérbe került a vezetési módszerek korszerűsítése,' az elemző-tervező munka szín­vonalának emelése és az egyéni teljesítmények növe­lését jobban elősegítő ösztön­ző rendszerek kialakítása. (MTI) Kedvezményes üdülési utalvány fiataloknak Az idén több mint félszáz­ezer kedvezményes üdülési utalványt bocsátanak a dol­gozó fiatalok rendelkezésére a központi ifjúsági alapból. Az utalványok birtokában egy-egy fiatal 400 forint rész­vételi díj ellenében hét na­pot tölthet január—március és október—december hóna­pokban a budapesti „Hotel Ifjúságban", valamint a kő­szegi Panoráma Szállodában, május—szeptember hónapok­ban pedig 300 forintért a kiliántelepi és a verőcema­rosi nemzetközi ifjúsági üdülőtáborban. A felsőoktatási intézmények hallgatóinak 3 ezer utalványt juttatnak el. Nekik hét nap­ra 250 forintba kerül a ked­vezményes üdülés a vizsga­időszak után, a nyári hóna­pokban a kiliáhtelepi és a verőcemarosi üdülőtelepen. A középiskolások és a szakmun­kástanulók a nekik biztosí­tott 24 ezer utalvánnyal egy hétig — ugyancsak 250 fo­rintért — üdülhetnek a nyá­ron 5 pihenőtáborban, többek között Badacsonyban és Vi­segrádon. A táborokban, az ifjúsági szállodákban szállást és na­ponta háromszor bőséges ét­kezést kapnak a fiatalok, s kulturális és sportprogramo­kat is szerveznek számukra a rendezők. Az üdülőjegyek 50 százalékos vasúti kedvez­mény egyszeri igénybevételé­re is jogosítanak. A legkisebbekről sem fe­ledkeztek meg: 24 ezer utal­vánnyal segítik az úttörők és a kisdobosok önálló, csapat­táborozását, vándortáborozá­:át. A szocialista országokba ki­ránduló fiatalok utazási költ­ségeihez is hozzájárulnak — 300 forint értékű utalványok­kal — ha a társasutazásokat a munkahelyeken, illetve az iskolákban szervezik. A központi ifjúsági alap olyan kedvezményes utalvá­nyokat is bocsát a fiatalok rendelkezésére, . amelyeket kulturális események látoga­tására használhatnak fel. Az év végéig 64 ezer ilyen ked­vezményes Ifjúsági bérlet­utalvány talál gazdára: va­lamennyi hasznosítható a fő­városi és a vidéki színházak, közművelődési intézményeit hangverseny-, opera- és szín­házi bérleteinek a megváltá­sánál. A fiatalok közül a szakmunkástanulók hangver­seny-látogatásához járulnak hozzá a legnagyobb számban, s több mint 20 ezer, szakmá­ját tanuló ifjúnak nyújtanak így zenei élményt az idén. Háromezer utalvánnyal segí­ti az alap a fiatalok munka­helyi és iskolai klubjainak, edzőtermeinek, műhelyeinek és fotólaboratóriumainak fel­szerelését, bővítését. A há­romezer forint értékű utal­ványokra hang-, fotó-, film­technikai eszközöket, közössé­gi játékokat és sportszereket vásárolhatnak. A Gondon­kolostor ritkaságai A mongol kultúra egyik fellegvára a 339 éves Gan­dan-kolostor, amely érté­kes ritkaságokat tár a láto­gatók elé. Az ország legna­gyobb múzeumaként számon tartott intézmény nemcsak ősi selyemfüggönyeiről, por­celán szobrocskáiról, a budd­hista művészet egyedi da­rabjairól nevezetes. hanem ősi könyvtáráról is. Egyedi kéziratok, buddhista művek XVII. századi fordításai, a mongol lámák « életéről, munkájáról szóló művek elé­gítik itt ki a múltat kutató tudósok érdeklődését. v

Next

/
Oldalképek
Tartalom