Délmagyarország, 1980. január (70. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-11 / 8. szám
8 Péntek, 1980. január 11; 3 mmmmmm A szakszervezetek gazdaságpolitikai tevékenysége Tanácskozott az SZMT A Budapesti Finomkötötíárugyár balassagyarmati gyáregységéből a termékek hatvan százalékát exportálják. A Szovjetunió. Csehszlovákia. Mongólia és az NSZK vásárol az ott gyártott felsőruházati cikkekből , Egyetértés, javaslatok A Nőtanács megvitatta a párt kongresszusi irányelveit A Magyar Nők Országos Tanácsa csütörtökön a Parlament vadásztermében megvitatta a párt közelgő XI1. kongresszusának országos vitára bocsátott irányelveit. A/, ülésen részt vett és felszólalt Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Erdei Lászlóné, a MNOT elnöke vitaindítójában hangsúlyozta: a magyar nőtársadalom egyetért a párt pol ifi kajának irányvonalárai és minden erejével támogatja annak érvényesítését. Pártunk számithat több mint kétmillió dolgozó nő szorgalmas, fegyelmezett, hatékony munkájára. Örömmel állapította meg, hogy a párt nőpolitikái határozatának megvalósítása során kedvezően változtak a nők munka- és életkörülményei. Javasolta: a párt-, a társadalmi— és a tömegszervezetek iovabbra is kísérjék figyelemmel a nőlc te ny leges egyenjogúságának érvényesülését. bátrabban, következetesebben tárják fel az ezt gátló tényezőket. Ügy vélte: a kongresszusi irányelvek reálisak, összhangban vannak a népgazdaság lehetőségeivel. Helyeselte, hogy az életszínvonal-politikában a párt elsősorban azokra a fél>adatokra hívja fel a figyelmet, amelyek megvalósítása leginkább elősegítheti a családok életkörülményeinek javítását. Szükségesnek mondotta. hogv a kongresszus foglalkozzon a családdal, mint a szocialista emberi együttélés alapközösségeivel, s ismételten erősítse meg a család szerepét, hivatását a szocialista embertípus kialakításában. A vitában elhangzó javaslatokat. a testület, állásfoglalását eljuttatják a Párt Központi Bizottságához. Vissza a széntüzeléshez Országos energiagazdálkodási vizsgálatot indított a KNEB Szóles körű országos vizsgálatot indított a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság a vállalatok. szövetkezetek energiagazdálkodási tevékenységének felmérésére és az előirt energiatakarékossági követelmények ellenőrzésére. A főváros és 15 megye gazdálkodó szerveire kiterjedő energiaracionalizálási vizsgálat indításaként szerdán ós csütörtökön kétnapos felkészítő értekezletet tartottak Velencén, a KNEB oktatási közponjában. Az országos vizsgalatban részt vevő népi ellenőröknek, területi munkabizottsági vezetőknek az ország energiahelyzetéről és energiatakarékossági lehetőségeiről dr. Juhász Ádám nehézipari minisztériumi államtitkár tartott előadást Az államtitkár elmondta: az elmúlt két ötéves tervben • az ipari beruházások 30—40. százalékát energiatermelő beruházásokra fordítottuk. Az energiafogyasztás növekvő terheit jelzi, hogy jelenleg egy kilowatt erőműi kapacitás létesítése átlag 50, ezer forintba kerül, amelyhez a hálózatfejlesztés 15 ezer forintnyi költséggel járul. Az idén záruló V. ötéves tervben például 100 milliárd forintot költöttünk erőműépítésre, ugyanakkor az energiafelhasználás racionalizálására országosan mindössze 2—3 milliárd forint jutott. Ennek a felemás helyzetnek az az oka, hogy a gyakorlatban különvált az energiatermelés és az energiafelhasználás tervezése, s az energiagazdálkodási intézkedések legfeljebb utólag javítják a kialakult aránytalan, pazarló felhasználást. DE. Juhász Ádám felhívta a népi ellenőrök figyelmét arra, hogy például 1 millió tonna olaj többletimportját csak 25 milliárd forint értékű exportfejlesztő beruházás tarthatja egyensúlyban. és a széntüzeléshez képest fűtőolaj felhasználása esetén kétszeres, gázol aj-energia alkalmazása esetén négyötszörös az azonos "kalóriamennyiségre jutó költségnövekedés. Az energiafelhasználás megnövekedett költségeit azonban — trendszerünk torzítása miatt — eddig sem a lakosság, sém a vállalatok nem érezték meg. Az energiatakarékosság legkézenfekvőbb módja a széntüzelés visszaállítása ott, ahol gazdasági és műszaki akadályai sincsenek. Így többek között az ipari kazánok, az építőanyag-ipari égetőkemencék és a városi távfűtőrendszerek korszerű széntüzelésével évente milliárdokat takaríthatnánk meg. Hasonló nagyságrendű energiamegtakarítást eredményezne a korszerűbb elektromos fogyasz- 1 tókészülékek, ' például a tranzisztoros televíziók, többprogramú tűzhelyek, hőtárolós kálvhák elterjesztése és az elektromos fogyasztási csúcsidők kiegyenlítése is — I mondotta az államtitkár. A most líezdődő és az év közepéig tartó KNEB-vizssálat az energiatakarékossági rendelkezések betartásának ellenőrzésével és az energiaracionizálás jó példáinak, az importenergia-helvettesítés eredményes módszereinek összegezésével komoly segítséget nyújthat az irányító szerveknek a hatékonyabb energiagazdálkodás megvalósításához és számottevő mértékű, országos energiamegtakarítás eléréséhez. (MTI) Korszerűsít a Gomz Tovább korszerűsödik a gyártmányválaszték a GanzMÁVAG-ban. A közelmúltban befejezték az atomerő művi berendezések közül a kazetta-átrakodó gyártásának honosítását, elkészültek az első új, búvárszivattyú készülékek is. Ezek sorozatgyártása az- idén kezdődik. Az elmúlt hetek futó- és terhelespróbáin már bevált az az új típusú hajtómű, amelyet az első tunéziai exportra gyártott luxusmotorvonatba szereltek, s idén nagyobb sorozatban állítják elő. Felgyorsul a fej lesz! őmunka a felvonógyárban is, ahol jelenleg az eddigieknél nagyobb teljesítményű és eltérő műszaki megoldású felvonók készülnek, egyelőre a tervezőasztalon. Mindezen feladatok megkövetelik a jobb, ütemesebb alapanyagellátást, elsősorban a pontosabb méretű, vékonyfalú pre ciziós öntvényekből. Gazdasági feladataink között igen fontos a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása, a hatékonyság, a növekvő export és a színvonal emelése. A feladatokat pontosan meghatározza az idei évre szóló terv. közelebbről- pedig a környezetünkben gazdálkodó szervezetek programjai. Nemrégiben jelent meg a Csongrád megyei pártbizottság állásfoglalása is, amely tartalmazza az 1980-as év legfontosabb gazdaságpolitikai tennivalóit. A célkitűzések végrehajtása fokozott erőfeszítést és szervezett munkát igényel az üzemi, vállalati dolgozóktól, s a szakszervezetek munkahelyi és megyei szervezeteitől is. Tegnap, csütörtökön ülést tartott a Szakszervezetek Csongrád megye,i Tanácsa, s áttekintette az elnökség beszámolóját. a szakslervezetek gazdaságpolitikai tevéi kenységéröl. az elmúlt évI ben végzett munkáról, és I meghatározta az idei esztenjdöre a leglényegesebb tenniI valókat. Részt vett a testület I ülésén Szabó Sándor. az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára. dr. Bérezi Gyula, a megyei tanács osztályvezetője és Kulcsár Péter, a KISZ megyei bizottságának titkára is. Az írásban előre kiadott összegezéshez Kovács Sándor, az SZMT titkára mondott szóbeli kiegészítést. Az elmúlt esztendőben c szakszervezeti testületek cs tisztségviselők segítséget nyújtottak gazdasági terveink megvalósításúhoz, részt vettek a vállalati tervek el, ! készítésében, a tervekről és azok teljesítéséről informálták a dolgozókat. Különösen szorgalmazták a szociálpolitikai intézkedések valóraváltását, segítséget nyújtottak a munkaerő-gazdálkodás javításához, az igazságosabb •bérezés kialakításához. Támogatták a munkaversenymozgalom célkitűzéseit. és sokat tettek annak érdekében is. hogy a dolgozók segítséget adjanak várospolitikai feladatok megoldásához. A szakszervezetek érdekképviseleti tevékenységükben tavaly is kiemelt1 feladatnak tekintették az üzemi demokrácia fejlődését és a demokratikus fórumok működésének segítését. * Az idei gazdaságpolitikai feladatok végrehajtása érdekében megfogalmazták a legfontosabb tennivalókat. A megyei célkitűzések végrehajtása érdekében szükségesnek tartják, hogy a szakszervezetek üzemi és vállalati testületei aktívan vegyenek részt a tervezésben. Tekintettel kell lenniük arra is, hogy az éves gazdasaSzovjet kereskedelmi küldöttség Szegeden Csütörtökön Szegedre látogatott a Szovjetunió Kereskedelmi és Ipar kamarájának küldöttsége. A delegáció K. V. Borovszkijnak, a kamara osztályvezetőjének vezetésével tartózkodik hazánkban. Szegeden a Magyar Kereskedelmi Kamara Dél-magyarországi öszszekötő bizottsága képviseletében Polák Zoltán, a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat igazgatója, a bizottság elnöke és Papái József, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának osztályvezetője az összekötő bizottság titkára fogadták a vendégeket és tájékoztatták őket időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről. A küldöttség és .a kíséretében levő szakemberek a délelőtti órákban a Szegedi Ipari Vásár Igazgatóságát keresték fel, ahol megbeszélést folytattak az 1980-ban megrendezésre kerülő del-magyarországi ipari seregszemle előkészületeiről. Délután a Szegedi Ruhagyárat keresték fel, ahol Juhász Géza vezérigazgató fogadta a szovjet vendégeket, s tájékoztatta őket a vállalat munkájáról, elsősorban exporttevékenységéről, illetve a Szovjetunió és a szovjet megrendelésre készülő áruk, konfekcióipari termékek mennyiségéről. gi terv előírásai szoros kapcsolatban alljanak a vállalati ' szociálpolitikai célkitűzésekkel, és ehhez kapcsolódjék a rugalmasabb szabályozást lehetővé tevő kollektív szerződések értékelése, és azok módosítása. A szakszervezeti testületeknek már a- VI. ötéves terv területfejlesztési programjaira iá gondolniuk kell, javaslataikat. előterjeszteni az illetékes szakigazgatási szerveknek. Fontosnak tartják, hogy segítséget nyújtsanak a termelési szerkezet átalakításához, hogy gyáraink termékei korszerűbbé és versenyképesebbé váljanak. Természetesen a szakszervezeteknek figyelemmel kell kísérniük azt is, hogy a gazdasági döntéseknél sohase feledkezzenek meg társadalmi, politikai szempontokról. A szükséges munkaerőmozgás és -átcsoportosítás során szakszervezeti szervek körültekintően védjék a dolgozók érdekeit. Továbbra is egyik kulcskérdése gazdaságpolitikai munkánknak a hatékonyság. Ennek érdekében javítani kell a munkaerő-gazdálkodást. és a munkaidő kihasználását. Feladataink megoldásának nélkülözhetetlen segítője a szocialista munka versenymozgalom. A szakszervezetek szorgalmazzak, hogy a vállalásokban érvényesüljön: a minőség javulása, a munkaidő kihasználása. az export, az ésszerű takarékossag. a munka- és életkörülmények javulasa. Ezen túlmenően a gazdasági vezetőknek és a szakszervezeti tisztségviselőknek gondoskodni kell arról, hogy a vállaiások teljesítését ne akadályozza semmi. A módosított szabályozó rendszer is lehetőséget biztosít a verseny hatékonyabb működtetésére, ösztönzésére. A dolgozó^ bérének és keresetének alakulásánál a következőket kell figyelembe venni: az eddiginél nagyobb különbségek lesznek a vállalatok között, a szabályozás előnyt biztosít a magas ha-, tékonysággal dolgozó vállalatok számára, s a különbségek jelentősen befol'/ásolják a vállalatok fejlődésének lehetőségét. Eopcn ezért el kell érni, hogy c bérek és a keresetek növekedése szigorúbb követelményekhez és teljesítményekhez legyenek kapcsolva. A szakszervezetek támogatjuk, hogy a béreket az eddiginél jobban differenciálják, a végzett munka alapján., A szakszervezetek fontos feladata továbbra is. hogy az üzemi demokrácia fórumain e,gészségcs légkör uralkodjék, s ennek érdekében javítsanak az információn. A Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa felkéri afc ágazati . szakszervezetek megyei, területi* bizottságait, vállalati szervezeteit.. hogy dolgozzák ki saját, feladattervüket, határozzák meg az alapszervezetekre váró konkrét tennivalókat. * A testület tagjai egyetértettek az előterjesztett feladattervvel. többen kiegészítették javaslataikkal, és elmondták tapasztalataikat a munkhelyükön folytatott tevékenységükről. Aszalni S&ndorné. a HÖDIKÜT szakszervezeti tanácsának titkára azokról a bérezesi megoldásokról beszé't. amelyeket az utóbbi időben alkalmaznak. s hogy "azóta miként változott a termelés mennyisége, a termékek minősége és a dolgozók keresete. Csilcós Mihály, az ÉDQSZ megyei bizottságanak titkára a kongresszusi és a felszabadulási munkaverseny eddigi tapasztalatairól mondott el példákat. Fölvázolta akt is. hogy a szegedi és környékbeli élelmiszeripar hogyan kívánja javítani a gazdálkodás hatékonyságát és az exportot. Róvó Ferenc, a DÉAIÁSZ szakszervezeti tanácsának titkára szociálpolitikai terveikről szólt. ' Harkai Vilmos, a KSZV szakszervezeti tanácsának titkára termelési és szervezési kérdésekről beszélt. Mári Sándornc, « Szegedi Ruhagyár szakszervezeti tanácsának titkára a termelés segítésével foglalkozott. Dr. Bérezi Gyula méltatta a szervezett dolgozók segítő tevékenységét, amelyet településfejlesztést feladatok valóraváltásában nyújtottak. Megemlítette, hogy az elmúlt esztendőben a társadalmi munkák értéke meghaladta a 270 millió forintot, s az idei fela.iánlások is hasonló támogatást ígérnek, mint a múlt esztendőben. Vázolta a megyei tanács fejlesztési és beruházási terveit. Szabó Sándor elismeressel szolt a szakszervezetek segítő, támogató munkájáról, amelyet eddig vegeztek a leglényegesebb gazdasagi, gazdaságpolitikai feladatok sikeres végrehajtása érdekében. Foglalkozott a megye gazdasági munkájával. az 1979-es eredményekkel, amelyek mérsékeltebbek voltak ugyan a korábbi évekénél, de így is körülbelül 3 százalékkal nőtt a termeles, és eleget tettek annak a követeimenynek, Hogv ott javultak az eredmények, ahol arra a legnagyobb szükség volt. Például dinamikusan nőtt az export/ körülbelül 8 százalékkal magasabb. mint a megelőző esztendőben, ezen belül a tökes piacon 10 százalékkal, a szocialista piacon 2 százalékkal növekedett az eladás. így a megye gazdasága jelentősen hozzájárult a népgazdasági mérleg javításához, örvendetes, hogy a növekedést kizárólag a termelékenység javításával érték el. Valamelyest javult a munkaerőgazdálkodás is, de még csak a kezdő lépéseknél tartunk, A megye mezőgazdaságának eredményei az időjárás móstohasága miatt. kis*bbek voltak, mint amire előzetesen számítottunk, az állattenyésztés viszont szépen fejlődött. Az ipar nyereség* több a tervezettnél, de egykét üzemnek nem sikerült haszonnal zárni az évet, a mezőgazdaságban 20 gazdaság veszteséges. Az idei tennivalókra is felhívta Szabó Sándor a szakszervezeti tisztségviselők figyelmét. Elmondta többek között, hogy az éves terv jó"teljesítései* lesz szükség ahhoz. hogy megőrizzük az eddig elért életszínvonalat. Aláhúzta, hogy ebben az esztendőben már elindul egy differenciáló folyamat- az üzemek között. a szabályozó rendszer és a termelői árrendszer változásának hatására A hozzászólásokra Kovács Sándor adott választ, összefoglalta az elnökség előterjesztését. s elmondta, hogy az SZMT megfogalmazza ajánlásait az idei gazdaságpolitikai feladatok megvalósításának szakszervezeti tennivalóira. s azökat eljuttatja a szociálista és munkabrigádoknak, a szakszervezeti testületeknek és tisztségviselőknek. Ezután elfogadták az SZMT. az elnökség és a titkárság idei első féléves munkatervét, amelvet dr. Dobóczky Károlyné, az SZMT titkára terjesztett elő, majd meghallgatták dr. Ágoston Józsefnek, az SZMT vezető titkárának tájékoztatóját a két ülés között végzett munkáról.