Délmagyarország, 1980. január (70. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-10 / 7. szám

vH.^r VILÁG PROLETÁRJAJ, EGYESÜLJETEK! 70. évfolyam 7. szám 1980. lanuár 10., csütörtök Ara: U0 forint M SI M P S Z EGED V Á R O S I BIZOTTSÁGÁNAK LAP J A Az idén Téesztervezők Befejeződik kilenc nagyberuházás Az idén kilencet befejez­nek — a tervek szerint — a folyamatban levő 29 nagybe­ruházásból. A bakonyi Bauxitbánya Vállalat deaki bányája, ahon­nan már tavaly 488 ezer ton­na bauxitot hoztak felszínre, az idén — a tervezett év végi határidő helyett — már május l-re eléri teljes kapacitását, s az év folyamán 600 ezer tonna ércet szolgáltat. A vállalat­nak ez az első olyan munka­helye, ahol már az indulás­tól kezdve 100 százalékban gépesítették a rakodást és a szállítást. A jól szervezett beruházási munka sikere az is, hogy nem lépték túl a tervezett 855,3 millió forintos költséget. Recsken a bányászati ku­tatással összefüggő igen je­lentós beruházások fejeződ­nek be az idén. A fejlesztés eredményei lehetővé teszik, hogy már 1980-ban mintegy 20 ezer méternyi kutató fú­rást végezzenek a térségben elhelyezkedő ércvagyon mi­nőségének és értékének meg­állapítására. Meggyorsultak a munkála­tok a leninvárosi Tiszai Kőolajfinomítóban is, amely a TVK OleHnművét látja el az etilén előállításához szük­séges vegyipari benzinnel, a kőolaj lepárlása során vissza­maradó pakurával pedig a szomszédos hőerőmű kazán­jait fűtik. A beruházás léte­sítményeinek nagy része már kész, az év közepéig még két, egyenként 30 ezer köb­méteres tartályt, egy iszap­égetőt. továbbá a propán-bu­tán töltőállomást építik meg és június 30-ra várhatóan befejeződik a beruházás. Az idén a kőolajfinomítóban már összesen 1 millió 600 ezer tonna — Szovjetunió­beli származó — kőolajat dolgoznak fel, s a vegyipari benzinen kívül motorbenzint, gázolajat és fűtőolajat is nyernek, ezzel az üzem szá­mottevően hozzájárul a ha­zai ellátás javításához. A korszerű technológia segítsé­gével a kőolaj szétválasztá­sát itt körülbelül 5 százalék­kai kevesebb energiával old­hatják meg, mint a régebbi technológiával dolgozó kő­olajfinomítókban. A nyergesújfalui Magyar Viscosagyárban már koráb­ban üzembe helyezték a PAN II. üzemet, ahol poli­akrilnitrilt állítanak elő, a kapcsolódó létesítmények hátralevő részét azonban az idén adják át. A befejező munkákon, meg körülbeiül 200 ember dolgozik, s 100 millió forint értékű feladatot kell meg­oldaniuk ahhoz, hogy a két­milliárd forintos nagyberu­házás számláját lezárhassák. Remény van arra. hogy a kétmilliárdból körülbelül 50 millió forintot megtakaríta­nak. Az Adria kőolajvezeték Csurgótól Százhalombattáig terjedő 210 kilométeres ma­gyar szakasza már a múlt év végén készen áHt az olaj­szállításra. Az idén a veze­ték automatikus távirányító­rendszerének szerelői végzik az utolsó simításokat. A ma­gyar szakasz évente 10 mil­lió tonna kőolaj szállítására alkalmas. A Jugoszláviából érkező kőolajat Százhalom­battától a már korábban megépített Barátság vezeté­ken továbbítják majd a cseh­szlovák partnereknek. Bélapátfalván az új ce­mentgyárban a tervezett két termelő vonal közül az egyik január l-e óta folyamatosan dolgozik, a másodikat pedig március 30-ig helyezik üzem­be. Szeptember 30-ra várha­tóan teljesen lezárul a beru­házás, s az idén az új gyár 600 ezer tonna, később pe­dig évente 1 millió 250 ezer­tonna cementet termel. .4 Magyar Gördülőcsapágy Müvek rekonstrukciója is lé­nyegében befejeződött, erre az évre mór csak kisebb munkák maradtak. A válla­lat a korábbi 400 helyett most már 800-íéle csapágyat készít, egyebek között a jár­művekhez szükséges kúp­görgős csapágyak valameny­nyi típusát, ami a hazai el­látást lényegesen javítja. A beruházás nyomán tavaly 30. az idén pedig további 20 szá­zalékkal növelik az exportot, mégpedig javuló eladási árak mellett. A rekonstrukció azt is lehetővé teszi, hogy koráb­ban tőkés országokból vásá­rolt egyes csapágyakat most már itthon állítsák elő. Teljes kapacitással dolgo­zik már a Hajdúsági Cukor­gyár is, amely naponta 6 ezer tonna répa feldolgozá­sára alkalmas. Az ufolsó simításokat, hi­ánypótlásokat végzik az épí­tők a budapesti Vigadó épü­letében, amelyet a tavasz­szal átadnak a művészetsze­rető közönségnek. Az euró­pai viszonylatban is kiemel­kedő szépségű múlt század­beli műemlék megújulva — a Vörösmarty téri kulturális centrummal együtt — kultu­rális életünk egyik központja lesz. A Vigadó termei kiállí­tásoknak és hangversenyek­nek adnak otthont. Az üvegházaktól a tereprendezésig A KGST'fagországokban Új távlatok az energetikában Az emberiség jövője nagy­mértékben függ az energeti­ka fejlődésétől is. A hagyo­mányos energiahordozók; az olaj, a szén, a vízi energia egyre fokozódó felhasználása mind nagyobb nehézségek elé állítja az egyes országo­kat. A KGST-országokban az elmúlt három évtized alatt az üzemanyag és vízi ener­gia felhasználása, illetve ter­melése csaknem ötszörösére emelkedett. Országaink össz­lakossága közel egytizedét al­kotja a világ össznépességé­nek. a KGST-államokban ki­termelt energia az összes energiatermelés mintegy ne­gyedrészét teszi ki. A szocialista országokban naav gondot fordítanak a rendelkezésre álló energia­források minél gazdaságo­sabb kiaknázására. Ezzel egyidejűleg nagyarányú ku­tatások foivnak új energia­források feltárására is. Tavaly ősszel két, az ener­getika fejlődése szempontjá­ból jelentős esemény történt a Szovjetunióban. Az egyik közép-oroszországi városban (Rjazanyban) megkezdődött a első olyan vízi erőmű ösaj­szeszerelése. melynek műkö­dési elve mágneses jelensé­geken alapul, és 500 MW elektromos energia termelé­sére alkalmas. Az új rend­szerű erőművek bevezetésé­vel az energiatermelés gaz­daságossága lényegesen meg­növelhető. A szovjet tudósok által ki­dolgozott rendszer lehetővé teszi a hőenergia közvetlen átalakítását elektromos ener­giává. Az elektromos áram a fűtőanyag izzó gáztermékei és a vízi energia felhasználá­sával létrehozott erős mág­neses tér kölcsönhatásaként keletkezik. Az újfajta gene­rátor kissé hasonlít a hagyo­mányos rendszerekhez, me­lyekben valamilyen fűtő­anyagot égetnek el, de az új módszerrel lényegesen na­gyobb a hatásfok, és a fű­tőanyag 20—30 százalékos megtakarítása érhető el. Az újonnan kikísérletezett rendszer jelentősége abban áll. hogy a rendelkezésre ál­ló vízi energia és tiszta ener­giahordozók felhasználásával lényegesen nagyobb mennyi­ségű elektromos energia ál­lítható elő. Nemrégiben a szovjet tu­domány új hírrel szolgált: az Atomenergia Intézetben létrehozták az Angara—5 tí­pusú termonukleáris beren­dezés első. kísérleti példá­nyát. Jelenleg a sorozatgyár­tást a leningrádi Elektroszila gyár végzi. Az első, termo­nukleáris energiát hasznosí­tó. ipari generátor létrehozáT sához azonban még rengeteg műszaki és tudományos problémát kell megoldani. A nehézségek leküzdésével olyan reaktor valósítható meg, amelyben. irányított termonukleáris folyamat ját­szódik le, és amely alkalmas a felhasznált energiánál na­gyobb mennyiségű energia termelésére. Az első ipari termonukleáris generátor csak ilyen feltételek mellett helyezhető üzembe. (APN)' A mezőgazdasági fejleszté­sekben jelentős szerepe van a Mezőgazdasági és Élelmi­szeripari Tervező Beruházási Vállalatnak. Az AGROBER tervezőinek asztalán öntik végső formába a gazdáságok szakembereinek elképzelése­it Csongrád megyében, a területi központban a mező­gazdasági beruházások jó részét az AGROBER tervezi és bonyolítja. Tavaly több mint 26 millió forint árbevé­telt könyveltek el maguk­nak. (A tervezők munkáját is tervek alapján, az árbevé­tel nagyságával mérik.) A megyei tervező kollektí­va az elmúlt esztendőben több jelentős beruházáson munkálkodott. Szegeden két nagy növényház építéséhez adtak segítséget. Az Új Élet és a Felszabadulás Tsz-ben egyenként 6,5 hektáros üveg­házat építenek. Nyolcvan­száz ember összehangolt I munkája után készítették el tavaly a tervdokumentációt. Miután megtervezték a beru­házást — elkészítették a raj­zokat, nem jelenti azt, hogy most már a tervezők rá se néznek az üvegházra. Majd­nem „kulcsátadásig" bekap­csolódnak az építkezésbe. A mihályteleki Ü.i Élet Tsz-ben lerakták az üvegház alapját és fölállították három hektgion a vázszerkezetet is. Befejezték a talaj eg'yenge­tését, lefektették az úgyne­vezett drén csöveket. Meg­telelő mélységben lyukacsos műanyag csöveket húznak a' talajba, hogy el tudják ve­zetni a fölösleges vegyszert és a csapadékot. E csövek segítségével szellőztetik majd a talajt a kertészek. Ezt az új eljárást először alkalmaz­zák Magyarországon épült növényházakban, A tervezők asztalán seüle­tik meg a végleges terv a ta­laj rendezéséről, javításáról is. Csongrád megyét ketté­vágja a Tisza, emiatt sok gondot okoz a vízgyűjtő je­rülete. Tavaszonként, majd­nem minden évben pusztít a belvíz. Ellene tervet dol­goztak ki a szakemberek. Az AGROBER megyei kiren­deltsége is részt vállalt ebből a munkából. Elkészítette a komplex, belvízrendezés ter­vét, Vásárhelyen a Dózsa, a Marx, a Vörös Csillag, a Május 1. Tsz-ben már jól Épül a növényház Mihálj teleken haladnak a területrendezés­sel, akárcsak . a Maros bál partján és a Mátyáshalml csatorna öblözetében. A szegedi járásban Sán­dorfalván, Bakson és Szaty­mazon végeznek folyamatos meliorációt. Ügynevezett komplex eljárást folytatnak. A téesz egész területéről le­vezetik a fölösleges vizet, és a mintavétel után pótolják a talajban a hiányzó tápanya­got. Ahol nem egyenletes, elsimítják a táblákat. Nem olcsó mulatság a táblásítás, mint ahogy azt Szalai Sán­dor, az AGROBER Csong­rád megyei kirendeltségének igazgatója mondotta. Egy hektár átlagosan 12 ezer fo­rintba kerül. Még szerencse, hogy az állam a költségek jó részét magára vállalja. Az elmúlt években több téeszben adtak tanácsot a tervezők kisebb munkákhoz Kisteleken, Balástyán, Do­maszéken, Öttömösön, For­ráskúton, már teremnek is azok a táblák, amelyek elő­javuló szolgáltatások Licenc- és know-how vá­sárlásokkal, hatékonyabb, de takarékosabb gazdálkodással, az iparvállalatokkal való szo­rosabb együttműködéssel kí­vánják mintegy 3—5 száza­lékkal növelni termelésüket az ipari szövetkezetek. Vala­melyest emelkedni fog a belkereskedelmi szállítások értéke és az export is. Rév Lajos elnök, az OKISZ szék­házában az Ipari Szövetkeze­tek Országos Tanácsának ülésén arról szólt, hogy vál­tozatlanul a legfőbb feladat a keresett termékek válasz­tékúnak bővítése, a szolgál­tatások színvonalúnak emelé­se. Ez biztosított is. Elmondta, az ipari szövet­kezetek 1979. évi nyeresége valamelyest elmarad a ter­vezettől. Kedvező ugyan, hogy a szövetkezetekben is megkezdődött a termelési szerkezet átalakítása, ennek üteme azonban még nem elég erőteljes. Több mint 300 iparvállalattal alakítottak ki szoros kooperációs kapcsola­tot, s a nagyvállalatoknál gazdaságtalanul gyártott ter­mékek közül mintegy 600 millió forint értékű cikk ter­melését vették át. Egyebek között a kemping gázkészü­lékeket. a nyílászárók egy részét, a kompresszorok, a műszerek, a hegesztóberen­dezések többségét is ipari szövetkezetek készítik ezen­túl. A lakásépítő szövetkeze­tek elmaradtak az építkezés­sel, s terveik szerint az idén is csak 4600 lakást adnak át, ami kevesebb a vártnál. Rév Lajos fölhívta a szö­vetkezetek figyelmét a ter­melési struktúra átalakításá­nak gyorsítására, a fokozott anyag- és energiatakarékos­ságra, az ésszerűbb készlet­gazdálkodásra. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Gáspár Sándor, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, a SZOT főtit­kára. ÍMTZ) zetes felmérés alapján ..rajz­asztalon születtek'. A zsombói, a bhlustyai. a dorozsmai szövetkezetekbe juhhodályokat terveztek. Pusztaszeren, ""orráskúton. paprikaszárítq épült az AG­ROBER terveik szerint. A Szegedi Szalámigyár' és Hús­kombinát öthalmi hizlaldája^ ban hatezerrel több disznót tudnak meghizlalni évente. A bővítés terve a Merev ut­cai irodaházban készült. Erre az évre is kötöttek „üzletet". A rúzsai Napsugár Tsz-ben 40. a forráskúti Ha­ladás Tsz-ben 102. a zsombói Gyümölcsös Szakszövetkezet­ben 134, Csengelén az Aranyt homok Tsz-ben 100 hektár területet kell tereprendezés­re megtervezniük, Dorozs­mán a József Attila téeszben 100 személyes szociális épü­let, a rúzsai Népszabadság Tsz-ben szárító, Szatymazon a Finn—Magyar Barátság Tsz-ben gyümölcsválogató és osztályozó épül majd az idén az AGROBER tervei alapján. Az idén 3 millió forinttal több árbevételre számítanak, mint tavaly. A téesztervezők évente 2 milliárd 100 millió forintos beruházást bonyolí­tanak, és 700 millió forint értékű kiviteli tervet készí­tenek. M. T. Hajók Szíriának A Balatonfüredi Hajógyár­ból két hajó indult útnak Szíriába. A gyárból a két ki­kötői vontatóhajó a MA­HART Zagyva nevű hajója segítségével jutott el Kese­lyűsig, a Sió torkolati zsilip­jéig. Az átzsilipelés után Ba­jára vontatták, s innen in­dul majd útnak rendeltetési helyére, Sztriaba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom