Délmagyarország, 1979. december (69. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-08 / 287. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 69. évfolyam 287. szám 1979. december szombat Ara: 1,20 forint A Z M SZ M P SZI GE D VÁROSI BÍZOTT SÁGÁN AK LAPJA irt Központi zecialista Növényevő halak — exportra A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi, Bizottsága 1979. december 6-án Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Körponti Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkára', a budapesti pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanáesám.k titkárai, a Minisztertanács tagjai, az Országos Anyag, és Árhivatal elnöke, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, valamint a központi napilapok főszerkesztői A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Havasi Ferenc elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az 1979. évi népgazdasági terv várható teljesítéséről szóló jelentést, s az 1980. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveire vonatkozó javaslatot. I. A Központi Bijottság áttekintette a gazdasági építőmunka időszerű kérdéseit. Megállapította, hogy népünk eredményesen dolgozik az 1979. évi népgazdasági terv feladatainak megoldásán. Nagyra értékelte a dolgozó kollektívák kezdeményezését, a párt . XII. kongresszusának és hazánk felszabadu• lása 35. évfordulójának tiszteletére indított és országossá vált szocialista munkaversenyt. 1979-ben « népgazdaság alapvetően a gazdaságpolitikai célokkal összhangban fejlődik. A gazdálkodás egyes feltételeinek a vártnál kedvezőtlenebb alakulása ellenére biztató-eredményeket értünk el a népgazdaság — ezen belül elsősorban a külgazdaság — egyensúlyi helyzetének javításában. A gazdaságirányítás határozottabbá, érdemibbé vált. A gazdálkodó szervezetek jelentős része megértette a követelményeket, kezd alkalmazkodni a szigorúbb feltételekhez. A népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítását segítette a belföldi felhasználás mérséklése. A szükségesnél és a lehetségesnél kisebb mértékben javult a termelés hatékonysága, versenyképessége és a termékszerkezet. Az 1979. évi népgazdasági terv eddigi teljesítéséről megállapítható: 1 A nemzeti jövedelem — elsősorban a mezőgazdasági terméskiesés, valamint az ipari termelés növekedésének mérséklődése miatt — az előirányzott 3—4 százalék helyett várhatóan 1—1.5 százalékkal nő. Ezért a belföldi felhasználást a tervezett 1 százalékkal szemben mintegv 4 százalékkal kellett csökkenteni. — Az ipari termelés az előirányzott 4 százaléknál lassabban, előreláthatóan 2.5—3 százalékkal nő. A korábbinál jobban igazodik az értékesítési és beszerzési lehetőségekhez, növekedése vállalatonként differenciáltabb. A gazdaságos kivitelt. bővítő és a belföldi igényekhez rugalmasan alkalmazkodó vállalatok fokozzák termelésüket. A munka termelékenységének növekedési üteme meghaladja a termelését — Az. építőipari termelés várhatóan a tervezett mértékben, mintegy 2 százalékkal nő. Javul az építési igényeknek és az építőipar teljesítőképességének az összhangja. A folyamatban levő beruházások kivitelezése meggyorsult. Növekedett a felújítási és karbantartási munkák aránya. — A mezőgazdaság termelése — a kedvezőtlen időjárás miatt — kevesebb a tervezettnél, az 1978. évivel azonos lesz. A növénytermelés 2—3 százalékkal csökkent. Kenyérgabonából a tervezettnél jóval kevesebb. a kukoricából pedig valamivel több termett. Az állattenyésztést ágazat mintegy 2 százalékkal termel többet. A zavartalan takarmányellátás érdekében az irányító szervek és az üzemek megfelelő intézkedéseket tettek. Az állatállomány növekedése, továbbá a vágóállatok, állati termékek termelése és felvásárlása meghaladja a tervezettet. — A közlekedési vállalatok kisebb fennakadásokkal kielégítik az áru- és személyszállítási igényeket. A beruházások lénye"" gében a terv szerint valósulnak meg. Az állami beruházások az előirányzatnak megfelelően teljesülnek, a vállalati beruházások vi"szont mérséklődnek. Javult a készletgazdálkodás, jelentősen csökkent a készletek növekedési üteme. 'í A foglalkoztatottak " száma az iparban és az építőiparban csökkent a közlekedésben és a kereskedelemben nőtt, de összességében nem változott. A munkaerő-gazdálkodásban kedvező változások bontakoznak ki. Mind több vállalatnál intézkednek — a párt- és társadalmi szervek támogatásával — a munkaerő-gazdálkodás iavítására. A Az életszínvonal a népgazdaság lehetőségeivel, a gazdálkodás eredményességével összhangban alakult. Az 1979. júliusi árintézkedésekhez kapcsolódó jövedelemnöveléssel egvütt az átlagos kereset 7.5—8 százalékkal, a pénzbeli társadalmi juttatás 18 százalékkal, az egv lakosra iutó jövedelem 9.5—10 százalékkal nő. A fogyasztói árszínvonal mintegy 9 százalékkal emelkedik. Mindezek • hatására a munkások és alkalmazottak reálbére, a termelőszövetkezeti dolgozók reálkeresete országos átlagban 1—1,5 százalékkal csökken, az egy főre jutó reáljövedelem pedig valamelyest meghaladja az 1978. évit ^ A lakosság fogyasztása 2 százalékkal nő. Az áruellátás alapvetően kiegyensúlyozott, bővül a kereskedelmi hálózat. Egyes iparcikkekből, építőanyagokból azonban hiány van. Az életkörülmények javításához hozzájárul, hogy a tervnek megfelelően megépül 88—90 ezer lakás, elkészül 4800 bölcsődei. 22 ezer óvodai hely, 1160 általános iskolai tanterein és 1800 gyógyintézeti ágy létesül. Javul a lakosság kulturális. egészségügyi, szociális ellátása. C Tovább bővültek ha zánk nemzetközi gazdasagi kapcsolatai. Erősödik együttműködésünk, fejlődnek termelési kapcsolataink a KGST-tagországokkal. elsősorban a Szovjetunióval. A rubelelszámolású kereskedelmi forgalomban a kivitel a tervezettnél gyorsabban. 7—8 százalékkal, a behozatal az előirányzottnál mérsékeltebben. 2 százalékkal nő. Államközi kötelezettségeinket teljesítjük. A külgazdasági egyensúly javításának követelményeivel összhangban a nem rubelelszámolású kivitel az előirányzottnál dinamikusabban, 14 százalékkal bővül, a behozatal — a tervnek megfelelően — mintegy 5 százalékkal csökken. Jelentős eredmény. hogy a külkereskedelmi aruforgaiorn egyenlege megközelíti a tervezettet. Z A gazdasági szabályozók módosításának, a lamogatások mérséklésének eredményeként kismértékben nőtt a társadalmi tiszta jőve-' delemnek az állami költségvetésben központosított hányada. A költségvetési intézmények takarékosabban gazdálkodtak. A vállalati és intézményi gazdálkodásban az ésszerű takarékosságot szolgálják azok az év folyamán hozott intézkedések, amelyek szabályozzák a közületi sze mélygépkocsik használatát, az irodaberendezések beszerzését. a kiadványok megjelentetését, a rendezvények szervezését. a belföldi és külföldi kiküldetéseket. II. A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy 1980bau a népgazdasági íerv fő céija a külgazdasági egyensúlyi helyzet további javítása, az elért életszínvonal megőrzése legyen. Ennek érdekében erősíteni kell az 1979-ben kibontakozó kedvező tendenciákat. A további munka kulcskérdése a terme les differenciált fejlesztése, az ésszerű takarékosság fokozása. A gazdaságii munkában, az irányításban és a végrehajtásban a fő erőfeszítéseket a termelés hatékonyságának növelésére, a szükséges szerkezeti változások meggyorsításara, a műszaki fejlesztésre, a nemzetközi versenyképesség fokozására kell összpontosítani. Elengeunetetlen. hogy nagyobb előrehaladást érjünk el a gazdaságtalan tev ékenységek és veszteségforrások csökkentésében. megszüntetésében. Fontos követelmény, hogy a belföldi felhasználás, a felhalmozás — elsősorban a beruházások differenciált visz szafogasa útján — tovább mérséklődjék. A Központi Bizottság mindezek álapján egyetért azzal; hogy a Minisztertanács a/ 1980. évi népgazdasági tervet az alábbi főbb előirányzatok szerint véglegesítse, illetve az állami költségvetést az országgyűlés elé terjeszsze: a Issza Halászati Nemzeti jövedelem Bélföldi felhasználás Ipari termelés Országos építési-szerelési teljesítmény. Mezőgazdasági termékek termelése A szocialista szektor beruházásai Egv lakosra jutó reáljövedelem Lakossági fogyasztás Az 1980. évi főblp előirányzatok az 1979. év •százalékában 103,0—103,5 99,0 103.5—104,0 97,0— 97,5 105,0-j-105.5 95,0— 98.0 100,0 101,0—101,5 | A népgazdasági egyen'* súly javításának alapvető feltétele, hogy a termelés növekedése nagyobb hatékonysággal valósuljon meg. Az ésszerű anyag- és energiatakarékosság is segítse elő, hogy az anyagi ráfordítások a termelésnél lassabban emelkedjenek. A hatékonyan dolgozó vállalatok termelése továbbra is dinamikusan növekedjék. Javítani kell a munkaerc gazdálkodást és biztosítani a gazdaságos termeléshez szükséges munkaerőt. — Az ipari termelés a hazai és a nemzetközi értékesítési lehetőségeknek és a hatékonysági követelményeknek megfelelően differenciáltan növekedjék. A versenyképes exportra, az import gazdaságos helyettesítésére képes vállalatok termelése gyorsabban emelkedjék. Az irányító szervek határozottabban követeljék meg az alacsony hatékonyságú. gazdaságtalan vállalatoktól a jövedelmező gazdálkodást. a termglési szerkezet átalakítását A feladatok 'ütemes teljesítésével, a szerződéses fegyelem betartásával. a termelési kooperáció erősítésével váljék tervszerűbbé a vállalatok együttműködése. — Az építőipari kapacitásoknak és a fizetőképes keresletnek az összhangja javuljon. Az építési munkák jobb szervezettsége révén is növekedjék a termelékenység, javuljon a minőség, erősödjék a szerződéses fegyelem és a határidők betartása. Gyorsuljon meg a népgazdasági egyensúlyt javító beruházások kivitelezése. — A mezőgazdasági termelés — a népgazdasági célokkal összhangban — Igazodjék a belföldi kereslethez és a gazdaságos export lehetőségeihez. — Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek használják ki még jobban termelési adottságaikat. A növénytermelés 10—11 százalékkal emelkedjék. A talajok termőképességéhez igazodó műtrágya-felhasználással. a szerves trágya fokozott hasznosításával. a magas hozamú fajták alkalmazásával, gondos és szervezett munkával tovább kell növelni a terméseredményeket. Az állattenyésztés színvonalának fenntartását jobb takarmány hasznosítással kell elérni. A mezőgazdasági üzemek fordítsanak nagyobb figyelmet a melléktermékek felhasználására a' takarmá(Folytatás a 2. oldalon.) Amikor a nyár végén a Szeged városi és járási pártbizottság összevont munkaértekezletén a hal termelés és halgazdálkodás lehetőségeit tárgyalták, a Tisza Halászati Termelőszövetkezet elnöke óvatosan nyilatkozva merte az idei termelési terv teljesítését jósolni a kedvezőtlen időjárásra hivatkozva. Azóta eltelt a nyár, túl vannak az őszi nagy halászatokon, amelyek elsőrendűen* meghatározzák a szövetkezet gazdálkodását,, s az év végi tények azt igazolják, említett okok sem rontották a HTSZ eredményeit. Az évi terv ugyanis 45 vagon áruhal kifogását irta elő, s most, december közepén az eddig hálóba kerti" hal ennél jóval több: 53,6 napon. A Csongrád megye összes élővizein és holtágain, illetve a szomszéd Szolnok megyéhez tartozó kisebb területeken dolgo/ó halászok közül, akik a hagyományos mesterséget alig korszerűsített eszközökkel űzik, . a természetadta ,, haltermés" befogásán túl egyre többen az intenzivebb halgazdálkodásban hasznosítiák tudásukat. Ennek a korszerű, nagyüzemi rendszerű háltartási technológiának kezdete alig fél évtizedre tehető, amikor is. a holtágakban megkísérel, fék 'a felépítések új rend szerének bevezetését. Hogv milyen eredménnyel, a számok önmagukért beszélnek: 1975-ben a szövetkezet dolgozói összesen 23 vagonnvi halat fogtak: 1977-ben már 56.2, az idén pedig — mint már írtuk — 53.6 vagon halat szállítottak a fogyasztókhoz. A gyakorló háziasszony talán hitetlenkedve fogadja az ismertetést, hiszen — a mostani megfelelő ellátás ellenére — végülis nem dicsekedhettünk bőséges ellátással. A magyarázat; hogy a szövetkezet. haltermés ének nagyobb részét, exportálják. s érdekes módon nem a számunkra oiv kedves nemeshalat — pontyot, harcsát, süllőt, kecsegét — hanem az intenzív haltartásban nagy •ni. 1 tömeget adó, de itthon kévésbe elfogadott növényevő halat. Ebből a típusból — líehér és pettyes busából -— .a HALÉRT és a Óyomai HTSZ segítségével a békéscsabai hűtőházba, majd külföldre jutott 37 vagonnyi hal. A többi növényevő és a nemeshal viszont a szövetkezet értékesítő helyein, a négy halcsarnokban és a három halászcsárdában, illetve két ha! bisztróban került a fogyasztókhoz. . . > Az áru hal fogáson kk ül as idén első ízben sikerült a halászoknak 6aiát nevelésű kéinyaras tenyészhalat kifogni. A szelevény melletti Nagytehenes Holtágban 252 mázsa kétnyaras fehér és pettyes busát gyűjtöttek be a szezon elején kihelyezett nyolc dekás átlagsáivá — és azóta 30 —00 dekara megnőtt — ivadékból. A holtágakban végzett intenzív haltartás ered. ménye megfelel az országos tógazdasági átlagnak: hektáronként közel 13 mázsa halat fogtak. A szövetkezet gazdálkodású nak fejlődésében a íoko/atosság érzékelhető. A? élővíz.! hál ős-varsás, vagy ahogyan a szakemberek mondjuk. kisszerszámos halászat eredménye f«jtesen a terméjései i' «irik függvényé'. A'holtíiyak. írrtínt ellenőrizhetőbb vizek hnezDÓsít.ésával a tudati >:-;ibb.halgazdálkodásit kezdték 'még. Az igazi, szinte iparszerüen tervezett-szervezett halgazdálkodás lehetősé, get adja viszont a most épü. lö halastórendszer, melyet a szövetkezet Csanyteleken építi " A több mint 200 hektáros halastó építá«i munkálatainak 80 százalékát elvégezték! A tefelletű iavak vártainak víztart(5kóp-.r»égét- is kiprő. bélfák « köze1 múltban egy részleges feltöltéssel. F.lké-' szültek _ a . vizszabúljtozásért fé'r'ős betonépítmények, a mű'áryak" is Jelenleg a partot, védő nádirizómák telepi"s» tart. s oz a. munka átnyúMk a következő évre is. Energiatakarékos tv-k Az OKION Rádió és Villamossági Vállalat szocialista brigádjai felajánlották, hogy hatvanmillió forint értékű, importból származó alkatrészt pótolnak hazai gyártmányúval. Az Uránus típusú, jól sikerült televíziókészülék-sorozat darabszámát növelik. Ez a készülék kizárólag félvezetőket tartalmaz elektroneső helyett, s ezáltal kevesebb energiát fogyaszt, mint a korábbi konstrukciók. Az ilyen „áramtakarékos" készülékek üzemeltetésével a lakosság évente 8,3 millió kilowatt villamos energiát takaríthat meg