Délmagyarország, 1979. december (69. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-18 / 295. szám

4 Kedd, 1979. december 18. 4 Hidas Antal nyolcvanéves Hidas Antal, a magyar munkásmozgalom kiemelke­dő költője és írója ma 80 esz­tendős. Forradalmi dalai, mint A harcban nem szabad megállni... vagy a Vörö6 Csepel a nemzetközi mun­kásmozgalom „népdala" lett. A proletariátussal és a köl­tészettel a Tanácsköztársa­ság csodálatos napjai alatt került szoros kapcsolatba. A bukás után az emigráció évei következtek. Szinte egy em­beröltőnyi időt töltött a Szov­jetunióban. Internacionalis­ta pártmunkás és az emig­ráns magyar irodalom egyik legismertebb alakja, szerve­zője volt. A felszabadulás előtt dalait több országban isme­rik a munkásdalárdák, ide­haza verseit álneveken ter­jeszti, munkásösszejövetelek szavalókórusainak műsorá­ban szerepelnek alkotásai. Egyszerre prófétáló költő, internacionalista művész, lí­rai és filozófikus poéta, s ugyanakkor jeles író ls. „Huszonhat éves korom­ban kerültem el Magyaror­országból, és hatvanéves let­tem, mire visszajutottam ar­ra a földre, melynek nyelvét, dalait, tájait, embereit nem­csak hogy nem feledtem el, de a távolság fényében, a honvágy tüzében egyre szebbnek, ragyogóbbnak lát­tam, egyre jobban szerettem" — vallja Hidas Antal. Mun­kássága — költői, írói, Iroda­lomszervezői, szerkesztői te­vékenysége — irodalmunk integráns része Nyolcvana­dik születésnapján ars poeti­ca értékű versét közöljük. * Hidas Antal írót, a párt és a munkásmozgalom régi har­cosát 80. születésnapja alkal­mából az MSZMP Központi Bizottsága levélben köszön­tötte. A Központi Bizottság üd­vözletét Övári Miklós, a Po­litikai Bizottság tagja, a KB titkára adta át. Jelen volt Kornidesz Mihály, a Közpon­ti Bizottság osztályvezetője és Tqth Dezső kulturális mi­niszterhelyettes. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége Hidas Antalt a Népek Barátsága érdemrenddel tüntette ki. Hetvennegyedik születésnapomra Engem ne nevezzen fel Senki semleges veteránnak múzeumi tárgynak Vagy Üvegbura alá múzeumi tárgynak pagy dobogóra motyogó hadastyánnak. Engem ó vagy új tiszteletesek átváltozott múltként senki nyelvére tte tegyenek se hús'-, se hal-ostyának. Erről mindenkit leszoktatok! Es azt se gondoljátok, pogy mint valami újra-csecsemőt mesékkel, egyébbel, csitt-csecsebecsékkel álomba szoptattok. Lelkemben ma sincsen szürkeség, még akkor sem ha fölöttem csordultig szürke az ég. En lehet, hogy lihegve, de ma is eljárom — ha kell — a „Ca ira" táncot, mert nemcsak húsz éves koromban, de inkább, mint valaha gyűlölök minden régi és modern táncot. Amikor a mama beteg... A Moszkvai — Lenin-díj­Jal kitüntetett — Botkin Vá­rosi Kórház egyike a Szov­jetunió legnagyobb egészség­ügyi intézményeinek. Az 1310-ben alapított klinika 20 épületben működik, alkal­mazottainak száma megha­ladja a háromezret A Bot­kin klinikának messze föl­dön híre van, magasfokú or­vosi ellátásban részesíti be­tegeit. Például az elsők kö­zött alkalmazták klinikai ha­lál, sokk és más súlyos ál­lapot esetén a reanimációs eljárásokat. Biz a kórház a Szovjetunió­ban elsőként nyitott osztályt az egészséges gyermekek szá­mára. A kórház gyermekgyógyá­szattal nem foglalkozik. Ak­kor kerülnek ide csecsemők, ha a mama megbetegszik. A sürgős műtét és a huzamo­sabb betegség hosszú időre elszakíthatja egymástól a ki­csit és az anyát, ez pedig egyikük számára sem kívá­natos .Ilyen esetekben a ki­csit a mamával egy időben elhelyezik a gyermekosztá­lyon és meghatározott időn­ként áthozzák etetésre. Ha az anya fertőző betegségben szenved ,akkor a csecsemő csak a sterilizált tejét kap­hatja meg. Ezen* az osztályon kétszer több a személyzet, mint másutt, de a költségeket tel­jes egészében az állam fe­dezi. Ma már számos nagy szovjet kórházban működik az egészséges gyermekek osztálya. (APN—KS) Védett geológiai terület A Szovjetunió első védett geológiai területévé nyilvání­tották Üzbegisztánban a Za­rafsani-hegység szikláit. Fon­tos ezeknek a természeti „emlékműveknek" a megvé­dése, hiszen a földkéreg 4— 500 millió évvel ezelőtti vál­tozásának egyedülálló tanüi. A sziklafalakban élő orga­nizmusok megkövesedett ma­radványai, kőbeágyazott ko­rallok, tengeri liliomok, pán­célos halak találhatók. A ku­tatások alapján bebizonyo­sodott, hogy e területen mintegy 400 millió évvel ez­előtt még tenger terült el, és a hegyek képződésével egy­időben vonult el a víz. Az elmúlt évben a geoló­giai rétegtannal foglalkozó sztratigráfusök és az őslény­kutatók, a paleontológusok érkeztek e területre az USA­ból, Angliából, az NSZK-ból és Svédországból. A tudósok egyöntetű véleménye szerint ezt a területet hiteles mér­cének lehet felhasználni a földtani korok és rétegek vizsgálatánál. Ez azt jelenti, hogy az így szerzett adatok segítségével pontosítani lehet a geológiai térképeket, és ez nagyban elősegítheti a természeti kincsek lelőhelyei­nek felkutatását. Lipcsei fiatalok A Német Demokratikus Köztársaság megalakulása óta az állam politikájának alapelve, hogy bízzék az if­júságban és növelje az új generáció felelősségtudatát. Az NDK egyik szép törté­nelmi nagyvárosában, Lip­csében is fontos helyet fog­lal el város életében az ifjúság. A lipcsei városi tanács tagjainak egynegyede — 1231 tanácstagból 303 — 18—26 év közötti fiatal. Az ifjúságnak jelentős szerepe van az üze­mekben. Az elmúlt esztendő­ben a fiatalok kezdeménye­zésére megrendezett anyagta­karékossági munkaverseny eredménye 60 millió márka volt. A jobb munkaszerve­zés eredményeként 1,2 mil­lió munkaórával kevesebbet fordítottak a feladatok telje­sítésére. A gyárakban 900 üzemi ifjúsági brigád dolgo­zik. Ezek nemcsak a napi ter­melési feladatokban tűnnek ki, hanem különleges felada­tokat ls vállalnak. Különösen fontos cél a la­kásépítés gyorsítása. Ebben ugyancsak a fiatalok vállal­ják az élenjárók szerepét. A legfontosabb építkezési terü­letek ifjúsági védnökség alatt állnak. A vakációkban iskolások és egyetemisták ez­rei segítenek az építkezése­ken. A fiatal és idősebb szakemberek és a tanuló if­júság összefogása lehetővé teszi, hogy 1090-re végérvé­nyesen megoldják Lipcse vá­rosában a lakáskérdést. Korea külkereskedelme Az idén a népi Koreában nagy erőfeszítést fejtenek ki a külkereskedelem fejleszté­sére. A Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság ke­reskedelmi kikötőiben az el­ső negyedévben lebonyolí­tott forgalom volumene 1.6­szor több volt, mint a múlt év ugyanazon időszakában. A gazdasági növekedés megbízhatóan szavatolja a külkereskedelem fejlődését. Az ipar össztermelése, érték­ben kifejezve, tavaly 17 szá­zalékkal múlta felül az előző évi eredményt Többek kö­zött áz acéltermelés 27, a műtrágyagyártás 23, a ce­mentgyártás 32, a halászat ""pedig 20 százalékos növeke­Idést ért el. A KNDK kormánya, mi­közben tovább fejleszti a kereskedelmet a szocialista országokkal, egyúttal nagy­mértékben bővíti a harma­dik világhoz tartozó, az el nem kötelezett és más orszá­gokkal folytatott kereskedel­met is — az egyenlőség, a kölcsönösség és a kölcsönös előny elve alapján. A szabályozók fogadtatása a Tiszafái Tsz-ben „Jobbak, mint korábban ff Megkérdezték. az egyszeri főagronómust, mit szól az új szabályozó rendszerhez. Meg­jött a közlöny, válaszolta, már oda is adta a jogtaná­csosnak, nézegesse. Nem ez a szélsőges példa a jellemző a mezőgazdasági vezetők magatartására. Több­ségük azonnal igyekezett a jogszabály általános megfo­galmazásalt saját gazdaságá­ra alkalmazni: felmérni ha­tásukat, megkeresni azokat a lehetőségeket, amelyek ki­használásával teljesíthetők a szigorúbb feltételek. A tápéi Tiszatáj Tsz nem ért el kiemelkedő eredmé­nyeket az utóbbi években, s előreláthatóan az idén sem zárnak jobban. — Hogyan módosítják gaz­dálkodásukat az új szabá­lyozók? — kérdeztük dr. Bo­dó István elnöktől és Zsem­beri Gyula főkönyvelőtől. — A növénytermesztésben, veszteséget okoz az árará­nyok változása. Az új árak­kal, de a tavalyi termés­mennyiséggel kiszámítottuk, 1 millió 200 ezer forinttal nő a bevételünk. Emelkedik vi­szont a vetőmagvak, a nö­vényvédő szerek, az alkatré­szek és a műtrágya ára, ami körülbelül 2 millió fo­rinttal terheli a termelési költségeinket. Ez a szám még nem pontos, hiszen a növényvédő szerek áráról nincs tételes lista. Mi elég sok tőkés importból szár­mazó anyagot használunk, ezek ára pedig az átlagnál — 20 százaléknál — jobban emelkedik. — Az állattenyésztés vi­szont nyereségesebb lesz, mint eddig. A tápok ára is­mert, kiszámítottuk: 3—3.5 milliós költségtöbblettel 4,5 —5 mülió forint többletárbe­vételt érhetünk el. — Évente több mint 4milr lió forintot költünk gázener­giára. Ha a csúcsidőszakot a fogyasztásból kiiktatjuk, nem emelkedik ez az összeg. A szárítóüzemet október végén, november elején leállítjuk. A kukoricaszárítás nagyjából befejeződik ekkorra. Koráb­ban tejeskukoricát préselt az üzem késő ősszel: úgysem igen tudjuk eladni, korlátoz­zuk ezt a tevékenységet. Az áramfogyasztás csökkentése munkaszervezési kérdés. Itt is a csúcsidőszakok mellő­zésével próbálunk takarékos­kodni. A földadónk összege nem változik. A jövedelemadó várhatóan körülbelül 1 mii-1 lióval csökken. A kereset­szabályozó adók egyelőre nem érintenek minket. Mun­kadíj-színvonalunk a 41—48 ezres sávban van, ez évi há­romszázalékos adómentes emelést tesz lehetővé. Egy­két százalékos emelést ter­vezünk. Kiegészítő részese­dést már régen nem tudtunk fizetni sem a tagoknak, sem a vezetőknek. Ha esetleg ké­sőbb úgy alakulnak az ered­mények. hogy erre sor ke­rül. akkor is igyekszünk az adómentes határon belül ma­radni. — Hogyan tudják növelni a jövedelmüket? — Például a tejhozam emelésével. A jelenlegi dotá­ciórendszer olyan, hogy tíz forintnál is többet kapha­tunk egy liter tejért, ha megfelelő ütemben emelke­dik az egy tehénre jutó tej­hozam. De ez csak egy-két évig lehetséges. — És sokba is kerül. Ügy hallottam, az abrakfelhasz­nálásuk jelentősen megha­ladja a MÉM-előírásokat. — Meghaladta még idén az első félévben is. Most már nem haladja meg. De a helyettesítő anyagok is leg­alább olyan drágák, csak nem minősülnek abraknak. Valamit adni kell az állatok­nak. különben úgy járnak, mint a cigány lova: már ép­pen leszokott volna az evés­ről. amikor éhen pusztult. Eléggé képlékeny itt az el­számolás szabályozása is: ha a jó minőségű silókukoricát meghagyják szemesnek, egé­szen másként mutatkozik az elszámolásban, mintha lesi­lóznák. — Megéri-e helyben fel­dolgozni az itt termett árut? — Megtermeljük a takar­mányt, föletetjük az állatok­kal, azok egy részét feldol­gozzuk a húsüzemben. Nehéz a folyamaton belül reális költségszámításokat végezni. Emelkedtek a sertésfelvásár­lási árak. A húskészítmények fogyasztói árai a jelzések szerint változatlanul marad­nak. A húsfeldolgozás eddig is dotált volt: ha nem eme­lik a dotációt, mi fizetünk rá. Megvannak a gabonafel­vásárlási árak. De jövőre a minőségre ls fizetnek, ennek mértéke még nem ismert. — Az alaptevékenységük­ben tudják növelni a jöve­delmet? — 1985-ig megduplázzuk a sertésférőhelyek számát. Egy koca kétszer fial évente. Hogy ki tudjuk használni a férőhelyeket, egy helyről két hízót kell leadni egy évben: ez pedig csak folyamatos és állandó minőségű tápellátás­sal lehetséges. Azok a téeszek mutatnak ki nagy nyereséget, ahol az alaptevékenység mellett más­sal is foglalkoznak. Mi is tervezzük a gabanaforgalmi vállalattal közös takarmány­ellátó bolt létesítését. Építő­részlegünket a sertéstelep re­konstrukciójára hoztuk létre, de szerepet vállal Szegeden és környékén óvodák, isko­lák építésében is. Tüzelőolaj ­árusítást, benzinkút üzemel­tetését tervezzük. Jó lenne elárusítóhelyet létesíteni a városban húskészítményeink­nek. — Gondjuk? — A beivíz. Idén 250 va­gon kenyérgabonával termett kevesebb, miatta. Pénzben ez közel 7 millió forint. A biz­tosító ebből csak 3 milliót térített. Emelkedik a bizto­sítás összege is. Az utóbbi időben évről évre jelentős a belvízkár. Az új szabályozók közt van. egy kitétel „egyéb okból" kedvezőtlen adottságú téeszek támogatást kaphat­nak. Megpróbálunk ezen a címen támogatást kérni. — Mi a véleményük a ja­nuár 1-én életbe lépő új sza­bályozókról? — Nem mindenben tökéle­tesek, de jobbak és igazságo­sabbak az eddigieknél. Tanács István Daruk sorozatban Csehszlovákiában, az ostravai Hutni montáze gyár új daruk sorozatgyártását kezdte meg, amelyek 125 tonnás súlynak 75 méter ma­gasságra való felemelésére képesek. Egy-egy ilyen daru 340 tonna súlyú. Az üzemi próbák jól sike­rüllek az egyik új dunai közúti és vasúti híd építésé­nél, külfejtéshez használatos banyagépek szerelésénél és egy atomerőmű építkezésé­nél HÁZASSÁG Herényi László és Gábor Ilona, Reiner Tibor és Kerekes Kata­lin, Remzső János és Teszáry Klára Márta. Ábrahám Géza és Gallai Zsuzsanna, Hegedűs Er­nő Jenő és Horváth-Zsikó Eri­ka. Külüs Sándor és Poór Gi­zella, Márki Jőzsef és Dér Éva, Tősér Gyula és Frevburger Gertrúd Klára. Tőrös László és Fodor Erika Erzsébet. Paja Fe­renc és Szegszárdi Edit Márta. Székely Leó és Tóth Judit Ilo­na. Csala László és Simon Ibo. lya. Papdi Sándor Pál és Csáki Mária, Tutrai András és Dobó Erzsébet házasságot kötöttek. SZÜLETÉS Papdi Ádám Antalnak és Fehér Gyöngyinek Ádám, Kopasz Ist­ván Ferencnek és Andó Anná­nak Anna, Duranylk István Györgynek és Kürthy Teréziá. nak Mónika. Tűri Lászlónak és Simon Máriának László György. Kocsis-Savanya Antalnak és Újvári Ilona Gizellának Csaba Péter, Kakuszi Pálnak és Má­riás Honának Ildikó Ilona. Acsal Antalnak és Balasa Piroskának Edit. dr. Egri Istvának és dr. Boros Erzsébet Tatjánának Ve­ronika. Németh Imrének és Fu­rák Évának Éva Katalin. Lévai Zoltánnak és Tóth Évának Zol­tán. Borbély Gábornak és Tom. bácz Erika Ilonának Bernadett Rózsa. Krámli György Tibornak és Varga Márta Ilonának Anna­mária, Rózsa József Lászlónak és Borbás Irénnek József Mik. lós. Sadler Béla Tamásnak és A Szovjetunió az idén 20 millió szőlőoltványt vásá­rolt » krusevaci (Szerbia) „Zsupszko Rubjn" állami gazdaságtól. Egyidejűleg a szerbiai szőlőtermelők 12 millió oltványt rendeltek szovjet partnerektől. A szak­emberek véleménye szerint e szőlők mindkét országban elősegítik a bortermelés mi­nőségi javítását Családi események Kovács Olgának Béla. Andri Istvánnak és Molnár Hilda Gi­zellának Zsuzsanna, Nagy Jó­zsefnek és Kelemen Zsuzsanná­nak József. Dobó Attila József­nek és Berta Juliannának Éva Piroska. Szalontól Józsefnek és Mjrvai Rózsa Máriának Kata­lin. Tóth Péternek és Bucsat Ágnes Máriának Péter Zoltán. Cslrik András Istvánnak és Huszta Juliannának András. Ba­lint Géza Tibornak és Gyuris Erikának Erika. Laczi Józsefnek és Révész Margitnak Gábor. Kurucz Pálnak és Boldóczici Ma­riának Csaba, Kurucz Pálnak és Boldóczki Máriának Zsolt, lloval Józsefnek és Erdődt Máriának Mónika. Török Ferencnek és Lázár Etelka Máriának Tamás, Elekes Ferenc Attilának és Knyazoviczky Klárának Vivien. Debrcczent Kálmánnak és Maz­gon Erika Katalinnak Zoltán Sándor, Hethési Lászlónak és Hajnal Katalinnak Kinga Ka­talin. Hajdú István Bélának és Komócsin Katalinnak László, Csaba Andrásnak és Cziboly.t Zsuzsannának Zsuzsanna. László Sándor Józsefnek és Grega Eva Erzsébetnek Éva Mária. Ökrös Gyula Tibornak és Geresó Ka­talinnak Tímea. Kracsln Dezső­nek és Fekete Teréziának Attila, Nomes Lászlónak és Katona Ilonának Mónika Eszter, Ve­reczkei Bélának és Kovács Er­zsébetnek Andrea. Márkus Lász­lónak és Tóth Erikának László Levente, Párkányt Istvánnak és Tóth Mária Magdolnánalt 'Ró­bert. Nyári Imre Ferencnek és Szabó Anna Jolánnak Hona, Papp Istvánnak és Lantos Er­zsébetnek István, Csankj Fe­rencnek ea Güicze Erzsébetnek István. Kuruesal Árpádnak és Georgleva LJubának Tamás, Zsengcllér Gábor Imrének és Hetm Gabriellának Zsófia. Nagy­mihály Istvánnak és Hódost Etelkának Anett, Nagymihály Istvánnak és Hódos! Etelkának Attila. Szentnétert Sámuel Sán­dornak és Kis Máriának Judit, Farkas Béla Lászlónak és Farkas Ágnesnek István. Sós' Józsefnek és Veres Zsuzsanná­nak Tünde. Ördög Istvánnak és Abrahám-Tandarl Aránkának László. Méhes Tibornak és Héja Saroltának Tamás Zoltán. Al­mást Istvánnak és Mucsi Erzsé­betnek Zoltán. Miskoltzi Dezső­nek és Répás Veronikának Van­da, Kővágó Jánosnak ós Kon­koly Erzsébetnek Attila nevű gyermekük született. HALÁLOZÁS Suti Mihály. Vilonya Sándorné Müller Karolina Erzsébet, Budai Gyuláné, Hanyecz Etelka. Ba­log Julianna, dr. Futó Istvánná Kiss Rozália. Ábrahám Ferencné Török Rozália. Gyürey Aranka, Bajalits Istvánná Ligeti Mária, Varga Arpádné Fodorovlts Ro­zália. Kreimcher Mátyás. Gáspár Jánosné Sokhegyi Mária. Dió­szegi János. Pongrácz Béla. Joó József Mlhályné Kohajda Rozál. Pap József istvdnné Mlskolczy Erzsébet, Kincses istvánné Sze­rencsi Mária, Szabó János. Kiss Menyhértné Szél Anna, Pál La­Josné Kocsis Mária. Battancs Gergely, Frank .Szilveszter. Dóró Gvörgyné Mátó Julianna. Vincze Andrásné Karai Erzsébet. Ora­vecz Mátyás, Horváth Ferenc, Fodor Anna Mária. Ekő Béla, Laczi Antal, Jójárt Józsefné Du­dás Mária Julianna, Terhes De­zső Mihály, Fülöp József. Acs László, Takács Andrásné Kovács Zsuzsanna Julianna. Bttó An­talné Olajos Mária. Kormánvos János. dr. Bársony Róbert. Sin­ka Mátyásné Papn Rozália, Bo­rún ka Péterné Járdi Ilona, dr. Altorjay Mihály. Barna István. Kelemen Jánosné Franck Ilona. Ilia Istvánné Vas Ilona. Tóth Lajos, Jójárt Mjhályné Bálint Ágnes meghall. 1 ' t v

Next

/
Oldalképek
Tartalom