Délmagyarország, 1979. november (69. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-11 / 264. szám

WeMdMI fíM^m 7 Vasárnap, 1979. november 11; Röpcédulí'k a Pusztaszeri utcában Bárányi Ferenc A szerelem harmadik éve és dacos kalózhajónk engedelmes már a szélnek durva gyönyörtől halad s kifinomult kín felé meg) vállainkban még zokog éhes ujjakról az emlék érintésük fodrozott — kőnek is lemosva szennyét ám talonba tett öröm ül le már csak asztalunkhoz elfelejtett zongorák billentyűin ujja futkos test-csodája még remek — láthatár zárul be rajta s árnya szavaim alatt rejlő arcát már takarja Időjárás és közérzet A

Kommunista Internacionálé 1935 nyarán megtartott VII. kongresszusa kiemelkedő eseménye volt az egész nemzetközi munkásmozgalomnak. Meghirdette a fasizmus elleni harcot, széles antifasiszta népfront létrehozását szorgalmazta. Abból a helyes felfogásból kiindulva, hogy kizárólag a munkásság és az őt támogató szegényparasztság erőfeszítéseivel a fasizmust legyőzni nem lehet, kimunkálták a kommunista párt új szövetségi politikáját Magyarországon az illegális KMP ennek megfelelően dolgozta ki irányvonalát. Figyelembe vették azt hogy a szociáldemokrata szervezetek csak megfelelő óvatossággal léphettek együttműködésre az illegális KMP szerveivel. Megállapították, hogy a közös cselekvés egyetlen feltétele az, hogy „az akció a fasizmus, a tőkés kizsákmányolás, a háború ellen irányuljon". Ugyanakkor az illegális KMP 1940 februárjában feltárta a háborúba sodródás veszélyét és harcot hirdetett ellene. Röplapok özönét készítették el, amelyben felhívták a figyelmet arra, hogy „Magyarország háborúba való bevonását készítik elő Magyaronszág urai". A magyar marxista—leninista történettudomány az utóbbi években figyelemre méltó sikereket ért el az antifasiszta küzdelmek mély feltárásában, az antifasizmus, az ellenállási mozgalom fehér foltjainak eltüntetésében. Ilyen eredményeket mutatott fel a Magvar Történelmi Társulat rendezésében Salgótarjánban lezajlott Országos Antifasiszta Ellenállási Konferencia. Egyre újabb és ú jabb anyagok kerülnek elő a mi vidékünk, Szeged és az egész délmagyarországi rész antifasiszta mozgalmára. Dél-Magyarország antifasiszta ellenállási mozgalmának vizsgálatát a háború kezdeti időszakától kell néznünk, mert az ellenállás és a háborúval szembeni magatartás kezdettől fogva jejelentkezelt. Előtérbe került a politikai agitációs munka. Ennek érdekében az illegális KMP öszszeköttetést épített ki a szakszervezetekben dolgozó kommunista csoportokkal, külön az OIB szervezeteiben dolgozó kommunistákkal, továbbá egyes értelmiségi csoportokkal. Szegeden a kommunisták tevékenységüket a legális szervezetekben való munkára összpontosítottak. Ebben az időszakban a mi vidékünkkel a kapcsolat nagyobbrészt a fővárosi szakszervezetek baloldali aktivistái, vezetői tartották, majd más utakon is létesültek vidéki kapcsolatok. A fasizmussal, a háborúval való szembefordulás szép szegedi példáját mutatja a Szegedi Ügyészség irataiban IV. 4992,'1040. szám alatt elfekvő anyag. 1940. október 4-én Szegeden a Pusztaszeri utcában a „Hitler olcsó bábjátékai" c. röplap tömkelegét szórták széjjel, amellyel a fasizmus és a háború ellen tiltakoztak. Hitler ekkor már Lengyelországon kívül lerohanta Dániát, Norvégiát, Belgiumot, Hollandlát, Luxemburgot és Franciaországot. Fél Európa az ölébe hullott. Az antifasiszta röplap felhívja a figyelmet arra, hogy Hitler határozza meg, hogy az ország hogyan lépjen, de azt „a magyar nép fizeti!" meg. A röplapnak merész, Hitlert karikírozó hatása volt. Ezenkívül, ugyancsak a Pusztaszeri utcában — így a város központi fekvésű részén — szórták széjjel a „Magyar Anyák! Magyar Apák!" című röplapot. A Szegedi Rendőr-főkapitányság Detektív Testületének jelentése szerint több száz darab jutott az utcára. Érdemes volt a röplap tartalmára odafigyelni: „Nincs zsír! Nincs cukor! Nincs vaj! Nincs petróleum! — nemsokára be lesz vezetve a kenyérjegy, jön a tűzifa Jegy, a szénjegy, a szappanjegy. És még sokféle jegy. £s jegyre sem lesz semmi. A zsírjegyet már most sem lehet beváltani. Miért? — Hiszen nem vagyunk háborúban. Miért? — Mert a „baráti" Németországnak kell mindenünket odaadnunk". A Szegedi Rendőr-főkapitányság nyomozást indított. Megállapították, hogy a felsorolt nyomtatványokon a kiadó- és nyomdatulajdonos nincsen megjelölve — nyilván a kommunisták műve. A Szegedi kir. Törvényszék öttagú külön tanácsa 1940. december 16án kelt ítéletében elrendelte az összes elkobzott nyomtatvány megsemmisítését, — csupán bűnjelként hagytak meg mindegyik röplapból egy példányt a periratokban. Az ítélet indoklása szerint a nyomtatvány ábrázolása és szövege szerint Hitler, egy baráti ország államfője „a magyar katonát, mint bábot zsinóron rángatja", és Magyarországon azért nincs zsír, vaj, cukor, petróleum, szén és szappan, mert a „baráti" Németországnak kell mindenünket odaadnunk". A periratokban 1940 közepétől felszaporodtak a különböző szabotázsakciókkal kapcsolatos ügyek. 1941. január 4-én este 9 óra után, a Makóról Szegedre haladó, hadianyagot szállító tehervonat kerekei elé, — Iíiszombor előtt — egy 95 cm hosszú, 40 cm széles és 10 cm vastag cementlapot helyeztek a sínre. A nyomozóhatóság a tettest nem tudta megtalálni, de megállapították, hogy „a cementlap súlya és annak nagysága alkalmas volt arra, hogy bármilyen vonatszerelvényt a vágányról kibillentsen". Ennél is jelentősebb volt a Szegedről Makó—Mezőhegyes irányba haladó német katonai teherszerelvény kisiklatása. A vonat 1941. március 24-én a 395180100. sz. német katonaszállítmányt továbbította. Amikor Szegedről haladva, Osanádpalota állomásra a német szerelvény beért — Ismeretlen tettes szándékosan rossz váltóállást hagyva — a váltó megnyílt, ami a vonatnak két vágányra való haladását idézte elő. A katasztrófa bekövetkezett: a vonat utáni kocsi két tengelyével kisiklott, az utána következő személyekkel megrakott kocsi keresztbe fordult és oldalra dőlt, az utána következő kocsik mindkét tengellyel kisiklottak. A kisiklott kocsik az állomás Nagylak felöli oldalát elzárták. A katonaszemélyek közül négyen, Ervin Weiszlen, Adolf Klutsch, Ottó Köhler és Heinrich Hausen 8 napon túl gyógyuló sérüléseket szereztek. Mivel a nyomozás nem vezetett eredményre, a szegedi kir. üp^ész kénytelen volt a nyomozást megszüntetni, és erről a budapesti német katonai állomásparancsnokságot (Deutecher Standoífizier) értesíteni. A peranyaghoz érdekes, korabeli vázlatrajzokat is csatoltak, ábrázolták miként történt a kisiklatás. A német katonai szereivény hosszú ideig kénytelen volt vesztegelni, és rendeltetési céljára későn érkezni. Németország ekkor már megszállta Romániát és Bulgáriát, s Jugoszlávia és Görögország megtámadására készült, már csak napokkal voltunk a támadás végrehajtása előtt. Magyarok, hazafiak, magyar földön akadályozták előrehaladásukat A horthysta elnyomó apparátus és bírósági szervezet szegedi anyagaiból, a nagyobb mennyiségű ügyészi, főügyészi és törvényszéki iratok kutatása során újabb és újabb anyagok kerülnek felszínre. Ezekből az anyagokból a háborúval, a fasizmussal való szembefordulás, az ellenállás különböző — tudatos és ösztönös valamint passzív — formáinak széles skálája mutatkozik meg előttünk: csoportok és egyének ellenállása, állami és társadalmi rend ei-őszakos felforgatására való izgatás, szabotázs cselekmények, a Kcssuth Rádió, a Moszkvai Rádió és a szövetséges hatalmak rádiói magyar nyelvű híreinek hallgatása és terjesztése, antifasiszta és háborúellenes röplapok terjesztése, beszolgáltatás! kötelezettség megtagadása, honvédelmi érdekű munka megtagadása, árurejtegetés és így tovább. Az antifasiszta megnyilvánulásokkal, az ellenállással szemben az elnyomó apparátus minden eszközzel fellépett. Timkó Zoltán koronügyé6z-helyettes ezekre a cselekményekre célozva a következőket fejtegette: „A magyar Büntető Törvénykönyvnek az állam és társadalom rendjét a forradalmi izgatással szemben megvédeni hivatott rendelkezései figyelmen kívül hagyták a romboló eszmék terjedésének tömegpszichológiai törvényét... Az októberi forradalom és a proletárdiktatúra szomorú tanulságai sok mindenre megtanították az országot... A büntető megtorlás súlypontját nem az állami és tár. sadalmi rendet felborító befejezett bűncselekményekre kell helyezni, hanem a profilaxisra: ezek elkövetésének a megelőzésére, megtorlására és elnyomására... Az 1921 évi III tc. már a felismert veszedelem mérvéhez alkalmazkodó jogi alapokra épített, reális értékű bástyája az állam és társadalom védelmének, mely a forradalmak tapasztalatai nyomán a romboló irányzatok jegyében alakuló szervezkedéseket és mozgalmakat már csirájukban támadja meg, és amelyben a forradalmasító izgatásnak rejtett utakon járó, de annál veszedelmesebb módszerei már megfelelő méltatásra találnak". A küzdelmek során erre a nézetre az illegális kommunisták, a baloldali szociáldemokraták, a magyar progresszív erők méltó választ adtak. PERNEKI MIHÁLY N

emrégiben fordult elő egy hétvégén, hogy az országban bekövetkezett közúti — halálos vagy sérüléssel járó — balesetek száma rekordot ért el, látszólag különösebb ok nélkül. Az M7-es autópályán több tucat kocsi koccant össze, és a feltorlódott kocsisor csaknem egy órán keresztül haladt át a máskor néhány perces útszakaszon. Igaz. eső esett korábban, nedves volt az úttest is, mindez mégsem igazolhatja a tömeges koccanásokat. Az azonban elgondolkodtató, hogy az előző több hetes napos, szép, tiszta időt éppen aznap szüntette meg egy nyugatról érkező eső, lehűlés. Valóban képes befolyásolni az Időjárás ilyen hirtelen változása az emberek közérzetét oly mértékben, hogy ez még a balesetek számában is tükröződik? Az orvosi meteorológia művelői meteoropátiának nevezik azt a jelenséget, hogy időváltozások alkalmával Igen sok élőlénynek megváltozik a viselkedése. Ezek a jelenségek olyankor lépnek fel, amikor egy többé-kevésbé gyorsan mozgó időváltozási vonal, ún. időjárási front vonul át tartózkodási helyünk felett. Éppen ezért a meteoropátiát gyakran frontpátiának is nevezik. A meteoropátia jelenségei még egysejtű élőlényeken is kimutathatók. A magasabbrendü növények és állatok mcteoropátiája még feltűnőbben mutatkozik. A legnagyobb mértékben azonban az emberen észlelhető a meteoropátia. Kedély hangulatunk, munkaképességünk, munkakedvünk és közérzetünk sok' esetben magán viseli a lejátszódó időváltozások következményeit. A beteg emberek meteoropátiája sokszor fájdalmas érzésben vagy szövődmények fellépésében mutatkozik. Régi sebhelyek, évek előtt begyógyult csonttörések helyei a meteoropatikus időjárási helyzetekben sajogni kezdenek. Nem minden ember szenved azonban meteoropátiában. Legalábbis a fiatalabb korosztályokba tartozók csaknem érzéketlenek az időjárás alakulása iránt Az idősebbek viszont szinte valamennyien meteoropátláról panaszkodnak. A meteoropátiának kétféle alakja van. Az egyik az időjárás-változások bekövetkezése után lép fel, és ez a jelenség aránylag könnyen magyarázható; a másik megelőzi az időváltozást. Az ilyen meteoropaták néhány órával az Időváltozás előtt, de olykor már egy-két nappal korábban jelzik panaszaikat, sokszor olyan korai Időpontban, amikor az időjárás még szép, és a közeledő légköri átalakulásnak semmiféle előjele nem mutatkozik. Az előbbi esetre könnyű magyarázatot találni; ha az Időváltozás már lejátszódott, az azt jelenti, hogy testünk fizikai környezete átalakult. Igen rövid idő alatt megváltozott a hőmérséklet, a levegő víztartalma, villamos állapota, szennyezettség! foka, valamint a légnyomás. Nem lepődhetünk meg azon, hogy ez a környezeti átalakulás befolyásolja szervezetünk működését.- Ez a jelenség magyarázhatja a sűrű koccanásokat az autópályán. Sokkal talányosabb az, hogy az időváltozás előtti meteoropátia hogyan jön létre? Hogyan érezhetjük meg előre az Időjárás megváltozását? Hiszen ez a jelenség olyankor lép fel, amikor a környező levegő állapota még nem változott meg. Ügy tűnik, mintha az okozat előbb következnék be, mint a kiváltó ok, pedig ez nyilvánvalóan lehetetlen. A talány kulcsát a modern meteorológia a következő úton keresi. Amikor a meteoropaták első panaszai jelentkeznek, akkor bár nálunk még teljesen szép az Idő, tőlünk sok sznz kilométer távolságban már kialakult az az időjárási front, amely bizonyos idő elteltével hozzánk érkezik. A meteorológiai szolgálatok időjárási térképei ekkor már világosan mutatják a közeledő változást. Miként magyarázható azonban az, hogy a légkör távoli, sok száz kilométer távolságban levő részében lejátszódó meteorológiai változások a mi szervezetünkben okoznak átalakulást? Már évek óta Ismeretes, hogy az Időváltozási frontok mentén elektromágneses kisugárzások keletkeznek a légkörben, amelyek a rádióhullámok tartományába esnek. A zivatarok villámaiból is olyan erőteljes sugárzás Indul ki, ameh még sok ezer kilométeres távol ságban is kimutatható. Rádiókészülékeink sercegő zörejei gyakran származnak az Afrika egyenlítői részében tomboló heves zivatarok villámaitól. A zivatar nélküli csendes esőt hozó időjárási frontokon képződő rádiófrekvenciás sugárzás lényegesen gyengébb, de ez is nagy távolságra szétterjed a légkörbea Amikor tehát egy hozzánk közeledő Időváltozási front még távol van tőlünk, akkor már gyenge elektromágneses sugárzások érkeznek hozzánk E tényen alapszik az a feltevés, hogy meteoropátia jelenségeit esetleg ezek a2 elektromágnesen hullámok idézik elő, de nem ad magyarázatot például arra, hogy a szervezetnek melyik szerve vagy része reagál a légkörön át érkező gyenge elektromágneses sugárzásra. Tudományos körökben sok híve van annak a felfogásnak, hogy szervezetünk minden egyes sejtje külön-külön változást szenvedhet Ez megmagyarázhatná azt ls, hogy a meteoropátia az egysejtűeken is fellép. Támogatja a fenti magyarázatot az a körülmény ls, hogy a meteoropátia nemcsak a szabadban, hanem épületekben levőkön is jelentkezik. A meteoropátia jelenség ténye ma már nem vitatott, mindenki elismeri, hogy van Okára is kidolgozták a valószínű hipotézist Az a kérdés azonban még ma is nyílt, hogy a szervezetben ilyenkor milyen változás zajlik le, és hogyan érzékeli a szervezet az időváltozás esetén kétségtelenül létező gyenge elektromágneses sugárzást Katona ludlt Concerto Két levél tapsol csak a fán. két inas, elszáradt tenyér. Nem leng a lombok függönye. vakító csönd jön és fehér. Két levél* zörög, tapsikol. ez már az álom üteme. Még hantolatlan kinn a föld törékeny bogártetemé. Sókar fénylik a fák ölén. égbölcsők lengnek üresen. \ erőtlen araszol a fény s hogy rezdülök, megrezzen velem.