Délmagyarország, 1979. november (69. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-11 / 264. szám

4 Vasárnap, 1979. november 11; Szeged a jövő kapujában v (Folytatás az 1. oldalról.) ríknmnlom. valamint néhány kis üzem Bddtt munkaalkalmat nem eRészen 15 ezer embernek. Akkoriban a város három termékéről volt híres: paprikájáról, szalámijáról és hímzett papucsairól. Az első hároméves terv naRy teljesítménye, a SzeRedi Textilművek szervesen illeszkedett ebbe nz Ipari környezetbe. A város lakói méltán voltak büszkék az üj, korszerű nagyüzemre, sót olyan újsáRclkkek ls meR jelentek akkoriban. hoRy SzeRed a magyar könnyűipar új fővárosa lett. Való igaz. hoRy a mai Szefieden a város iparából — az állóeszközöket tekintve — a könnyűipar részesedése a leRnaRyobb (44 százalékkal vezet, de már szorosan mögötte van 40 százalékkal a nehéz- és a Répipar. az élelmiszeripar 16 százalékot képvisel), de ez a fejlődés nem volt egyenes vonalú, nem volt mentes a megtorpanúsoktól. sőt eRy mesterséRes és politikailag hibás meRtorpanástól sem. A szocialista iparosítás új hulláma az MSZMP Razdaságpolitikai elvei alapján 1957 után indult el. A fejlődés az előző évek visszafogottsága után hatalmas lendületet vett Miközben a tektil- és az élelmiszeripar megtartotta a hagyományos súlyát és szerepét (korszerűsítették a kendergyárat a konzervgyárat, a paprlkafeldolgozót. többszörösére növelték a szalámigyár kapacitását), a város otthont adott a Taurus szegedi gumigyárának és a Kábelgyárnak is. Az iparosodás folyamatában a mezőgazdaságból élő lakosság száma egyharmadával csökkent de a kevesebb kezet több gép pótolta, és a Szeged környéki mezőgazdaság többre képes, mint valaha ls. Nem csökkentették a paprikatermesztésre használt földterület nagyságát aem. Az ötvenes évek Végén kidolgozott iparfejlesztési terveket Időközben jócskán „felülbírálta" egy sikeres kutatófúrás, amely a város környékén végre megtalálta azt a szénhidrogénmezőt, amelyet a magyar földtantudósok már régen föltételeztek, de eddig nem sikerült nyomába bukkanni. A Szeged környéki. így az algyői olaj- és földgázmező feltárása és termelésbe állítása ls halaszthatatlan feladattá vált. hiszen — már akkor úgy számoltak — perspektívában annak kell majd átvenni a zalai olajmező szerepét. Otthont kellett teremteni az olajipar szakembereinek és gondoskodni a már folyamatban levő beruházások dolgozóinak letelepítéséről is. Ilyen körülmények között — figyelembe véve a város más területeken is kibontakozó fejlődését, a növekvő lakásigényeket — különösen sürgetővé vált. hogy Szegeden ls meghonosítsák az építőipar egvik sajátos nagyüzemi formáját. így került a házgyár Szegedre, így gyorsult fel a lakásépítések üteme, születtek meg az új lakótelepek. A

iiinamílriie fejlődést plasztikusan UMdW'nU» szemlélteti a lakásállomány növekedése. Szegeden 1949-ben 53 ezer 299 önálló lakás volt. ma ezek száma 37 ezer 32. Sok száz lakást szanáltak közben. és jelentős sortatarozás! proRram is megvalósult. Nőtt az eRV lakásra iutó szobák száma, felszereltsége, komfortfokozata. A mai Szeged lakossága 176 ezer. ÍRv lélekszám tekintetében a harmadik a vidéki városok sorában, s kereken három főre jut egy önálló lakás. 1949-ben, amikor egyharmadnyival kevesebben éltek itt. ez a szám még 3.4 volt. Olyan lakótelepek jöttek létre néhány év alatt, mint például Tarján, amely 30 ezer embernek nyújt otthont. Annyian élnek ott. mint Makón. Komlón vagv Mosonmagyaróváron. Odesszáról. Szegeti testvérvárosáról nevezték el a Tisza bal oldalén. Újszegeden épült lakótelepet. Sokan költöztek a szépülő Felsővárosba, és ez évben befejezik az úgynevezett Északi városrész építését ls. A szépen szaporodó egy-két emeletes társasházak, a korszerű családi házak nemcsak kellemes színfoltok a nagy házgyári házak szomszédságában. hanem az életkörülmények kedvező változását is példázzák. Megszépült Szeged város központja is. Fontos előrelépés volt a dóm környékének átépítése, felújítása A dóm előtti árkádos téren 1939-ben felújították a Szegedi Szabadtéri Játékokat. Az ország legnagyobb. 600 négyzetméteres színpadán mutatják be évről évre az operairodalom, a drámaés balettmúvészet kimagasló alkotásait. A szabadtéri játékokat először 1933 nyarán rendezték meg haladó szellemű fiatal költők. írók, képzőművészek és esztéták javaslatára. s elsőként Madách: ..Az ember tragédiája" került színre. Az utóbbi húsz évben háromszázharmlnchat előadást rendeztek, amelyeket 1 millió 710 ezer néző tekintett meg. A gazdag képzőművészeti, zenei, pedagógiai, nyelvészeti, természettudományi és mezőgazdasági rendezvénysorozatok Iránt külföldön ls nagy az érdeklődés. A Szegedi Nemzeti Színház, annak operatársulata, a szimfonikus zenekar az év minden szakában számos vendéget vonz. A város lakólnak, de az odalátogató sok százezer turistának ls az a véleménye, hogv sikerült megőrizni a régi városkép értékeit ugyanakkor szépen, esztétikusan illeszkednek ebbe az új épületek is. Várostervező építészek, városrendezők, településfejlesztők. a várospolitika alapítói és végrehajtói, s nem kevésbé az itt élő emberek nagyon sokat tettek és tesznek azért, hogy Szeged méltó helyet töltsön be a magyar nagyvárosok sorában. A varosszépítéshez tartozik a zöldterületek kialakítása, a játszóterek, a pihenőparkok sok, változatos színfoltja. Ma a belvárosi gyerekek a Bartók Béla téren szép. új játszótéren zsibonghatnak. Sokan pihennek, keresnek kikapcsolódást az újszegedi liget árnyas fái alatt. Ebben a kellemes környezetben, a sportcsarnok épülete körül, uszodával, új pályákkal, szabályos sportközpont épül ki. A? insrncnrfác eredményeit tükrözik a HZ ipdlU^UUdS foglalkoztatottak öszszelételében bekövetkező változások. (Az 1973-as év adatai után zárójelben az 1948asok szerpelnek.) Jelenleg Szegeden az iparban, építőiparban és a közlekedésben tevékenykedik a foglalkoztatottak 58,4 (42) százaléka, a kereskedelemben 10,6 (8,3), a mezőgazdaságban 6,9 (19.5), a szociális-kulturális ágazatban pedig 24.1 (30,2) százaléka. Ez utóbbival kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a részarány 6,1 százalékos csökkenése eltakarja azt a tényt, hogy voltaképpen számszerű növekedésről van szó: 1948-ban 15 ezer 484 fő dolgozott, ma 23 ezer 303 fő tevékenykedik a szociális-kulturális ágazatban — csak hét közben az iparban foglalkoztatottak száma például több mint kétszeresére nőtt Jelenleg a felső fokú végzettségűek több mint egyharmada az oktatásban dolgozik, csaknem ugyanennyi a műszaki-közgazdasági értelmiség. A városban 321 főnek van tudományos minősítése. A főhivatásos kutatók száma 327, az egyetemi és főiskolai tanároké, docenseké 315. Szegeden él és tevékenykedik sok országos és Európa-hírű tudós, művész. író. szellemi életünk számos kiválósága. A Magyar Tudományos Akadémia levelező és rendes tagjai közül 12 a város lakója. Szeged tehát ügy iparosodott, hogv megőrizte és továbbfejlesztette hagyományos szerepét, a magyar kulturális, szellemi életben. A József Attila Tudományegyetem, a Szegedi Orvostudományi Egyetem, a Élelmiszeripari Főiskola, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, a Hittudományi Főiskola. a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főis"kolá és áz Egészségügyi Főiskola tagozatai. 13 Középiskola, gimnáziumok és szakközépiskolák hallgatói, diákjai — akik közül sokan az ország legkülönbözőbb részeiből járnak ide. különösen egyetemi, főiskolai tanulmányaik Idején — az iskolai tanévben szabályosan ..megfiatalítják" a várost, önálló televízióstüdió. amely havonta egyórányi műsoridővel szerepel a televízió központi műsoraiban. 1976 óta működik. Az 1960-as évek óta tartó dinamikus fej. lűdési korszak néhány maradandó, kifejező alkotása öltött testet egyik-másik középületben. A megyei pártbizottság és a Csongrád megyei tanács épülettömbje a legkorszerűbb tervek alapján készült, a hatemeletes Irodaház szemre is tetszetős, szép alkotás. A Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Központja nemcsak a tudományos élet egyik Európa-hírű bázisa, hanem oiyan hatalmas, modern épületegyüttes is. amely — egy új szellemi centrum részeként — nagyon jól Illeszkedik be a városrész parkos, fasoros környezetébe. Az épületben és közvetlenül körülötte az alkalmazott képzőművészetek sok érdekes müve látható. A nagyléptékű Ipartelepítés — a menynylségl feladatokkal való gyűrközésen túl — üj építészeti megoldásokat is követelt. Ennek eredményeként kiemelkedő mérnöki. építészeti alkotásként tartják számon a Kábelgyár nagycsarnokának héjszerkezetű födémjét és a Szalámigyár érlelőtornyának előregyártott vázszerkezetét. Szeged fejlődésével, a nagyvárosi élet A Komócsin Zoltán tér feltételeinek kialakításával lépést tartottak a kommunális beruházások. Az elmúlt öt évben 2013 óvodai. 506 bölcsödéi hely létesült. Figyelembe véve. hogy 1978-ban 100 óvodás korú gyermek közül országosan 83 járhatott, óvodába. Szeged 87.8 százalékos arányával az élre tört. és a nagyvárosok sorában a fővárost ls megelőzve, tavaly az első helyet foglalta el. Bővült, korszerűsödött az egészségügyi ellátás. Fejlődött a nagyváros kereskedelmi és vendéglátóipart hálózata. Az üzletek alapterülete 37 ezer négyzetméterrel nőtt. s a korábbinak a kétszeresére emelkedett. En. nél ls erőteljesebben javult a vendéglátás, amely 30 ezer négyzetméternyi új területével megháromszorozta kapacitását. Kényelmesebbé, komfortosabbá vált a szegediek élete, nagy területeket vontak be a gaz-, víz- és távfűtési szolgáltatásba. A város közműhálózata megkétszereződött. Jelentős építkezésekkel gyarapodott a közlekedés és a hírközlés. Megénült az algyői közúti híd, átépítették az algyői vasúti hidat, befejezés előtt állnak az új Tisza-híd nagyszabású munkálatai. Felújították, korszerűsítették és kibővítették a város legfontosabb útvonalait. Villamosvonalakat építettek át és a Vidéki városok között elsőként helyeztek üzembe trolibuszt. Felépült a város távbeszélő- és postaközpontja. Szeged, mint szerető édesanya, ügv öleli magához páratlanul szép. folyókban, hévizekben gazdag környezetét. Ezek hozzásimulnak a városhoz, együtt szépülnek, gyarapodnak vele. A szegedi ember szeréti a természetet. Jó barátiává szelídítve a Tiszát, mozgalmas vízi életet teremt a folyón és annak partjain. A strandolók tízezreit, az evezős haiók és motorcsónakok tarka forgataga ma már a városkép szerves része. Újszegeden megkezdődött a Holt-Marosnak és környékének a rendezése, ugyancsak itt bővítik a strandfürdőt. Befejezés előtt áll Sziksós-fürdő fejlesztése. A vízisportok kedvelőinek Jő lehetőséget biztosítanak a Tisza szegedi oldalán, a legfiatalabbak számára most épül az úttöró-vízitelep. A növekvő Idegenforgalmat szolgálja a kemping, amely mellett Touring Motel épül fel, A városban már eddig is hét úszó- és gyermekmedence van. jövőre még négy újat adnak át. C-ipnAi] az elmúlt 34 évben a gonOÍGIJGU dosan tervező, előretekintő szocialista várospolitika eredményeként 'üktető életű, igazi nagyváros lett, hazánk forgalmas délkeleti kapuja. Sodró iramú Cíi S a A cikket • „Városépítés" című folyóirat 1979. évi 5. számából vettük át, (A L) "ÍÉÍSÍ ( Bplpn&i&*-« As újszegedi Sportcsarnok a nyitott versenyuszodával fejlődfse. mozgalmassága, szfnes forgataga. megkapó mai városképe szinte fogva tartja a város új és régi barátait. Szeged olyan kapu. amely két országra. Jugoszláviára és Romániára is nyílik. Az elmúlt évben több mint hárommillió külföldi utazott át a városon, ütban a röszke! vagy a nagylaki határátkelőhely felé. de közülük „csak" 120 ezren töltöttek itt legalább egy napot. A szegediek nagy vendégszeretettel arra törekednek, hogy az átutazó milliókból még többen Időzzenek el nálunk. A mai Szeged életében együtt vannak Jelen a sikerek és gondok, az elvégzett és a soron levő feladatok. Az építők tervei főként arra irányulnak, hogy bővítsék a házgyár termékválasztékát, hogy külsőleg és belsőleg Jobban alkalmazkodjanak a differenciált szükségletekhez és igényekhez. Terveznek olyan épületeket és lakásokat, amelyek alkalmasak a városi foghíjak beépítésére. Fontos feladatnak tartják a meglevő épületállomány korszerűsítését. felújítását. A második tizenöt éves lakásépítési terv végrehajtása sörért új lakótelepek létesülnek az Indóház-téren, az új Tisza-híd köhnyékén. a Rókus városrészben. Nagy gondot fordítanak az üzletek, óvodák, Iskolák építésére, a közműhálózat fejlesztésére. A város anyagi lehetőségeihez mérten fejlesztik a hőszolgáltatást. Kísérleteket folytatnak a geotermikus energia hasznosítására. A természetes meleg vizek felhasználását különösen időszerűvé teszi napjaink szigorúbb energiagazdálkodása. A szegedi tennivalók sorában ma is fontos helyet foglal el az árvízvédelem. A száz esztendővel ezelőtti érvízkor nyolcszázhat centiméteres vízmagasságnál dőlt huüám-frba a város, s 1970-ben amikor a folyó ismét kiöntéssel fenyegetett. 960 centiméler volt a legnagyobb vízmagasság. Akkor a város apraja-nagyja a gátakon volt, segített az emberek hősiessége, és a korszerű technika de megmaradt az Intő jel. hogy a megelőzés, a védelem folyamatos feladat. A város földrajzi adottsága. mély fekvése miatt ezért 1070-től tovább kellett építeni a gótrendszert éa azt jelenleg is állandóan karban kell tartani. Ha Szeged mai látogatója megáll az árvíz idén avatott emlékműve előtt, érthetően kétségbe vonja, hogy akkor,, száz esztendeje, a szörnyű csapás után a Szegedi Híradó szerkesztője ilyen sorokat írhatott: „Kongj, városháza Öreg harangja! Hirdesd Szeged népének, hogy szülővárosa végórája elérkezett." A látogató kétsége azonban csak utólag lehet természetes. Szeged 'dolgozni, tenniakaró népe teremtette újjá váro"át, s ezt az alkotó munkát a mi rendszerünkben tudta igazán kiteljesíteni. Az a jelszó pedig, hogv „Szeged szebb lesz, mint volt!" be is teljesült és nem is. Igazában és véglegesen soha sem teljesülhet, mert a kor tovább sürget. Sürgetnek az emberek, akik szeretnének még lobban, még kellemesebb körülmények között élni városukban, még szebb házakról, parkokról álmodnak. Kissé átalakítva a régi mondást, a szegedi emberek most inkább igv fogalmaznak: Szeged mindie legyen scebb, mint amilyen volt. Ezért tesznek. alkotnak mindennap. Inu ó{| ma Szeged a jövő kapujában. A •Hí "" város jövője része a haza, az ország jövőjének, holnapja a fejlett szocialista társadalom holnapja, azé, amelyért már ma dolgozunk. A lövő kapulét az ember teremtő ereje tárja fel. Az. amelyről Kádár János elvtárs másfél évtizeddel ezelőtt éppen Szegeden, a Texttlmüvekben mondotta: „Mi, kommunisták, emledül és kizárólag az alkotó munkában hiszünk, mely emberré tette az embert, s amely az élet alapja".