Délmagyarország, 1979. november (69. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-07 / 261. szám

4 Szombat, 1979. november 66. MOHÁCSI REGÖS FERENC RAJZA Századunk témája „A szocializmus és a kommunizmus építése és a világfejlődés, az új társadalmi rend. mint világméretű realitás ma. és mint az egész világ realitása holnap — ez a század tárnája, korunk legfőbb kérdése... A század témajának lenni — ez sok, mindenre kötelez. Erre csak olyan társadalom és mozgalom tarthat igényt, amely megoldotta — illetve megteremti a megoldás lehetőségét és megoldja — azokat a. globális problémákat, amelyek ma az emberiség előtt állnak: az ember felszabadítását a kizsákmányolás és a társadalmi elnyomás alól, a népek felszabadítását a gyarmati elnyomás alól. a béke biztosítását és az emberiség megmentését a háború rémétől." Todor Zsivkov. a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára mondotta ezeket a szavakat az 1978. december 12 és 15 között Szófiában megtartott „A szocializmus és a kommunizmus építése és a világfejlődés" címmel megtartott nemzetközi elméleti konferencia megnyitó ülésén. Ezen az értekezleten 73 kommunista és munkáspárt. illetve forradalmi-demokratikus szervezet képviseltette magát, tanúbizonyságul annak, hogy a Nagy Október több mint hat évtizeddel ezelőtt Oroszországban győzelmet aratott eszméi nemcsak hogy legyőzték a földrajzi határokat, de a XX. század döntő meghatározójává váltak. Földrajzi határokról beszéltünk és századunk témájáról. A XIX. században még csak eszme volt a kommunizmus ügye. s a világ térképén nem volt egyetlen olyan ország sem, ahol győzedelmeskedett volna. Hatvankét évvel ezelőtt a cári birodalomban aratott diadalt Marx—Engels—Lenin tanítása. s Szovjet-Oroszország hosszú évtizedekig egymagában állt az egész imperialista rendszer támadásainak kereszttüzében. A kommunizmus harci osztagai a világ más országaiban maroknyi csoportokként küzdöttek, azért, hogy megvalósuljon a kizsákmányolás nélküli társadalom. Ma pedig a szocializmus létező világrendszerré vált. A szocialista közösség országai hatalmasat fejlődtek a marxi— lenini eszmék gyakorlatba való átültetésével. A gazdasági fejlődés ütemét tekintve a szocialista közösség megelőzte a legfejlettebb kapitalista országokat. Az 1951—1977. év közötti időszakban a KGST-országok ipari termelése tizenegyszeresérére nőtt. s ezek az államok adták az egész világ termelésének egyharmadát és nemzeti jövedelmének egynegyedét. Olyan hatalmas erő ez, amely hajtóereje a világméretű társadalmi-történeti haladásnak. Erre az erőre támaszkodva arathatnak győzelmet azok az imperializmusellenes erők, amelyek a gyarmati Iga lerázásáért küzdöttek. S hogy ma Afrika térképe annyira átrajzolódott, s hogy e földrészen az egykori angol, francia, belga, portugál gyarmatbirodalmak helyén 52 független állam létezik, ez összefügg a szocialista világrendszer létével. Igaz, az 52 afrikai ország többsége ezer meg ezer szállal kötődik gazdaságilag az egykori gyarmattartókhoz. és London. Párizs, Brüsszel, Washington is befolyásolja az ott történteket, beavatkozik ezeknek az országoknak belügyeibe. Sok ország azonban nyíltan kimondta, hogy elutasítja a fejlődés kapitalista útját, s ha nem is következetesen és sok kacskaringóval és kitérővel, de az imperializmus világától való függetlenedés lehetőségeit kutatja. Más országok, — mint Angola, Mozambik. Bissau-Guinea. a Kongói Népköztársaság, Etiópia — a szocialista orientációjú fejlődés útjára tértek. S ez nem valamilyen földrajzi sajátosság, hiszen Ázsiában csak a legutóbbi időkben Dél-Jemen, Afganisztán és Laosz lépett erre az útra. S az idei esztendő egyik legnagyobb eseménye volt az, hogy Kambodzsában a szocializmus erői, a testvéri vietnami nép segítségével megdöntötték a Pol Pot—leng Sary klikk véres, népei! enes uralmát, amely Peking támogatásával olyan terrorrendszert tartott fenn az országban, amely sok millió kambodzsai életébe került A szocializmus világának eredményei sugároznak ki „az Egyesült Államok hátsó udvarának" nevezett Latin-Amerikára ls. Mexikó és Jamaica mind erőteljesebb gazdasági kapcsolatokat létesít a KGST-vel, és az idén a forradalmi demokratikus erők nagy győzelmet arattak Nicaraguában, ahol sikerült elsöpörni Somoza washingtoni támogatást élvező rendszerét Csupán elnagyolt és vázlatos a kép, amelyet rajzoltunk, hiszen az egész világon érezhető a létező szocializmus világrendszerének kisugárzása. S ez így van akkor is, ha természetesen ennek a világrendszernek is nem egy problémával kell megküzdenie fejlődése során, hiszen a világtörténelemben valami teljesen új, a kizsákmányolás nélküli társadalom megvalósításán fáradozik. Hatvankét év kevesebb, mint egy mai emberélet, s nyilván több generáció együttes és egymást követő szorgos munkájának kell kiépítenie azokat a gazdasági és politikai kereteket, amelyek közepette még szélesebben bontakozik ki a fejlett szocializmus építése, s megvalósul az a holnap, amikor az új társadalmi rend az egész világ realitásává nő át. Mindennek azonban előfeltétele a béke biztosítása, vagyis az, hogy az emberiséget végképp megszabadítsák a háború rémétől. Különösen életbevágóan fontos ez egy olyan világban, amelyben a haditechnika soha eddig nem látott pusztító színvonalat ért el, amikor annyi atomfegyvert halmoztak fel Földünkön, amely többszörösen elegendő volna arra, hogy kiirtsanak bolygónkon minden emberi életet A fiatal szovjet hatalom első rendelete a békedekrétum volt A Szovjetunió, a szocialista közösség az elmúlt évtizedekben egy sor békekezdeményezést tett a Nyugatnak, amire a fegyverkezési verseny fokozásával válaszolt. Jelenleg a szocialista közösség által képviselt hatalmas katonai elrettentő erő biztosítéka a békés egymás mellett élésnek. de a szocialista országok újra meg újra kifejtik, hogy ha a másik oldal követi őket. készek a leszerelés útján haladni. Nem a szocialista közösségen múlott, hogy hét esztendőn át tartott, amíg eljűtottak idén júniusban a SALT—II. egyezmény aláírásához, s nem a szovjet törvényhozás, hanem az amerikai az, amely húzza-halassza ennek a nagy fontosságú okmánynak a ratifikálását, s gátolja, hogy előírásai életbe léphessenek. A Szovjetunió, híven elvi békepolitikájához, további kezdeményezéseket tesz, mielőtt a fegyverkezési verseny újabb veszélyes fordulója fenyegetné a világ békéjét. Legutóbb Leonyid Brezsnyev Berlinben olyan egyoldalú lépést jelentett be, amely joggal tett mély benyomást minden békeszerető erőre. Az az elhatározás, hogy az NDK-ból kivonnak húszezer katonát és ezer harckocsit, zavart keltett éppen a fegyverkezés fokozására készülő nyugati politikai körökben. Ez a lépés, csakúgy, mint minden más cselekedet, amelyet a szocializmus világrendszere megvalósít, bizonyítja: „századunk témája" nap mint nap hatalmas életerejéről és kezdeményezőkészségről tesz tanúbizonyságot, arról, hogy Igényt tart és érzi elkötelezettségét korunk égető problémáinak megoldására. ÁRKUS ISTVÁN A Szovjetunió népeinek irodalmából Dmitro Pavlicsko (ukrán költö) Pörögnek már a levelek • a tarlón... Pörögnek már a levelek a tarlón. Akár a vörösmellényű pirókok. Víg rajukba veted magad kavargón; Szárnyas csillagként jó itt forgolódnod. Száll a levél, le-leszáll a mezőre, Mint a madár, hogy egy kicsit pihenjen. De ha te megtérsz: örök pihenőre. Hajnalcsillag — ellobbansz szárnyszegetten. Nem nyomtalan. Mert van olyan igazság. Mely az enyésző szívvel sose fogyhat. Szárnyas kalászok lényed felmutatják. Lelked tűnt láthatárán túl ragyognak. Antanas Venclova (litván költő) Hazám A Nyeman csupa-kék, kanyaros vize vagy te. A Palanga öreg köve-partja, a drága borostyán; Ha a szél belering a szelíd elemekbe. Ha a sót a homokra kihordja-teríti a hullám. A mezők meg a nyíresek, otthoni tájam; Ha virágzik a len, ha az ég nyara száll odafönt; Te vagy az! Hívogatsz, hogy a halk ragyogásban, A napnyugovásban enyém legyen illatod árama, csönd. Hogy az éjszaka harmata-hűse peregve megáldjon. Hogy a könnyű sziromzuhatag meg a zúzmara verjen. Suhogó, színe-méz nyíresek, ködeik lefedik lobogásom. Az ezüst-jegyű fagy ha mezőre betűt írogat: tudom, engem! Szeretem, ha pacsirta kicsiny dala bukdos az égen. A kaszált füveket, hasadó rögöket: szeretem. A komoly teleket, hogy a kályha megint melegítsen; Tavon-ablakokon jeleit kanyarítva derítse a jég a szívem. Ha a kertben a hárs kivirul, ne feledjem a sátrát; S a juhart ha kivágva, ha álmos öbölre borulva; A kaszák monoton suhogó teli-nyári magányát; S a tavaszt siratok, vigaszom legyen: ősz jön el újra... De ha vágyakozom, legelébb — tereád, honi népem! Honi nyelvem! Igéznek igéid. Iszom szavaid... Dalod újra idézi, mi voltam, ígéri, mi még nem; E zenére a lélek, a csüggeteg, újra virít A korok rideg árkai arcodon, ó, örök ország! Szemed egykori kínokat ötvöz a máskori fénybe. Konok elleneid, darabokra szakítva, szíved kitiporták — De szeretnivaló vagy ezért külön is, te szegényke. A fiad vagyok. Itt cseperedtem; a sorsom a sorsod. Veled egy test-vér vagyok, éjeden élek, az álmom a nappali Gyökered gyökerem, bogas ágad az ágam, a lombod Diadalmasan állja a harcot az cgbe lobogva, viharmadarakkal. So/ome/o Neris (lett költő) Ha a meggyfa virágzik Az Idő — csupa ünnep: Ha a meggyfa virágzik... ! Sietünk, suhanás visz. Örök-egyszeri tűnés. Csak örülj, ha örülhetsz! Örök-egyszeri nap süt: Ha madárral a tér leng. Ha a meggyfa virágzik. Vasvirágként Ha új időd elérkezik. S mindenki véfja. jöjjön. Kedves tavaszom, engem itt Nem lelsz te mar e földön. Jössz. Most megállítod lovad. Szemed szór ránk varázsfényt. És bimbók, szirmok bomlanak.. ... Kinyílok vasvirágként Ga'aktion Tabidze (grúz költő) Szél forog... Szél forog, szél forog szél forog, szanaszét szállnak a levelek .,. Hallonganak ligetek, fasorok: hol lehetsz, hol lehetsz, hol lehetsz . Hogy esik, havazik, havazik, nem lelem sehol a nyomaid! Arcod űz. 1ár ve'em iön ve'.em: mindenhol, mindenkor, mindenen! Bút. ködöt szitá'nak távo'ok. Szél pörög, szél forog, hányiorog Tandori Dezső fordításai . !