Délmagyarország, 1979. november (69. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-07 / 261. szám

Szerda, 1979. november 7. 5 Ünnepségek, r (Folytatás a 4. oldalról.) tzavári Gábor, Bori László, Nagy István. A Kiváló Társadalmi Munkás jelvényt kapta: Ba­ráth Etelka, Lentulay Pál, Móricz Judit, Erményi La­jos, Ördögh József, Fodor Jánosné, Forgó András. Tur­buk István, Horváth Zoltán, dr. Búzás Géza. A megyei népfrontbizott­ság ünnepségén Molnár Sándor megyei népfronttit­kár öt nagyközség népfront­bizottsága elnökének, illetve titkárának, valamint nvolc társadalmi bizottsági akti­vistának adott át jutalmat * A Szakszervezetek Csong­rád megyei Tanácsának székházában tartott ünnep­ségen Sebők János. a HVDSZ megyei titkára mon­dott beszédet, maid dr. Ágoston József, az SZMT vezető titkára jutalmakat adott át a szakszervezeti tisztségviselőknek, áldozatos társadalmi tevékenységükért. * A Szegedi Orvostudomá­nyi Egyetemen rendezett ün­nepségen kitüntetéseket adott át dr. Petri Gábor rek­tor. Az egészségügyi minisz­ter Kiváló Munkáért kitün­tetésben részesítette dr. Szegváry Menyhért egyetemi docenst (Szülészeti és Nő­gyógyászati Klinika). dr. Huszka Endre egyetemi ad­junktust (II. sz. Sebészeti Klinika), dr. Mészáros Er­zsébet egyetemi adiunktust (Vértranszfúziós Állomás), valamint, nyugalomba vo­nulásuk alkalmából dr. Koz­ma Mártát, a Központi Ku­tatólaboratórium tudomá­nyos főmunkatársát és Árva Imrénét, a Marxizmus—Le­ninizmus Intézet hivatalse­gédjét Miniszteri dicséret­ben részesültek: Nemes Ist­ván. építésztechnikus. Maró­ti Lajos elektromérnök, dr. Fekete D. György tudomá­nyos munkatárs, özv. Hajós Ferencné osztályvezető nő­vér. Ugyanezen az ünnepsé­gen adták át az Egyetemi Tanács által alapított ,^\páthy István Emlékérem és Jutalomdíj" pályázat em­lékérmeit Bokor Magdolna és Lednitzki István orvos­tanhallgatóknak közös mun­kájukért, valamint Osváth Klára gyógyszerészhallgató­nak. * A József Attila Tudo­mányegyetem ünnepségén dr. Antalffy György rektor .-A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió közötti tu­dományos-műszaki együtt­működés 30. évfordulója" díszoklevelét adta át az Analysis Mathematica című folyóirat szerkesztő bizott­ságának. A kitüntető okleve­let, amelyet dr. Szökefalvi­Nagy Béla akadémikus. a folyóirat főszerkesztője vett át az ünnepségen, a két or­szág közötti tudományos együttműködés fejlesztésé­ben való aktív közreműkö­désért és az elért eredmé­nyekért kapta a folyóirat szerkesztő bizottsága. * A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 62. évfor­dulójáról es a vállalat fenn­állásának 25. évfordulójáról emlékeztek meg tegnap a Szegedi Gyufagyárban. Az ünnepségen a Szegedi Gyu­fagyár dolgozói közül hár­man kapták meg a Kiváló Munkáért miniszteri kitünte­tést: Tamasltó István műve­zető, Gyurik József kazán­fűtő és Sebők Gizella anyag­könyvelő. A Szakszervezeti Munkáért jelvény arany fo­kozatát kapta Blczók János­né bérelszámoló; a Szakszer­vezeti Munkáért oklevelet Kovács Béláné vette át. He­ten kapták meg a Vállalat Kiváló Dolgozója jelvényt, 34-en pedig a Gyufaipari Vállalat 25. évfordulóia al­kalmából vállalati elismerő oklevelet vehettek át. * A DÉLÉP központi iroda­házában tegnap, november 6-án délután emlékeztek november 7-re. Ünnepi be­szédet Martonosi Imre. a vállalati pártbizottság titká­ra mondott. Kiváló Mun­káért kitüntetést kapott Ka­zai Józsefné gépkezelő. Tar­tóczky Károly csoportvezető és Zalai Antal, a vállalati KISZ-bizottság szervező tit­kára. Miniszteri dicséretat kapott Kórász Anna utókal­kulátor és Tóth Vass István minőségi ellenőr. * A Csongrád megyei Taná­csi Tervező Vállalat kollek­tívájából Mező Mihály épí­tésztervező a Kiváló Mun­káért miniszteri kitüntetést kapta. * Az Alsó-Tiszavidéki Víz­ügyi Igazgatósig termelési központjában tartott novem­ber 7-i ünnepségen dr. Si­mády Béla igazgató mondott ünnepi beszédet. Az ünnepségen bejelentet­ték: kimagasló gazdasági és társadalmi tevékenysége el­ismeréseképpen Szcgszárdy Mihályné üzemágvezető Bu­dapesten átvette a Munka Érdemrend bronz fokozatát. Kiváló Munlcáért kitüntetést kapott: dr. Dobler Lászlóné főelőadó; Hódi József kubi­kosbrigád-vezetó; Kocsis Má­tyás, a Tisza—Maros-szög Vízgazdálkodási Társulat műszaki vezetője és Tornöcz­ky Péter csoportvezető. Az Országos Vízügyi Hivatal el­nöke által adományozott El­nöki Elismerést Gál Ferenc, a Tisza—Maros-szög Vízgaz­dálkodási Társulat kubikosa; Grecsó Antal, a Szentes és Környéke Vízgazdálkodási Társulat munkavezetője; Ka­rácsonyi Ferencné takarító és Kőhegyi Lajos adminiszt­rátor vehette át. A SZOT és a KISZ KB Szakma Ifjú Mestere kitüntetését Biacsi Imre esztergályos; Imre György műszerész. Palígyi János és Tar Mihály autó­szerelő, valamint Varga Ist­ván lakatos kapta. * A KPM Autófelügyeleté­nek Vezess Baleset Nélkül kitüntető jelvényét kilenc gépkocsivezető, köztük — egymillió kilométer baleset­mentes teljesítéséért — Sze­keres Zoltán vette át. A Vál­lalati Kiváló Dolgozó kitün­tetést 22-en kapták meg, töb­ben pénzjutalomban része­sültek. * A Vidia Kereskedelmi Vál­lalat dolgozóinak november 7-e alkalmából rendezett ün­nepségén Gera Rózsa, a vál­lalati KISZ-bizottság titkára mondott ünnepi beszédet. Ez­után Forgó Gergely megbí­zott igazgató Kiváló Munká­ért kitüntetést adott át nyugdíjba vonulása alkalmá­ból Csete Károlynak, a vál­lalat áruforgalmi osztályve­zetőjének, majd négy válla­lati Kiváló Dolgozó jelvényt nyújtott át Ez alkalommal került sor a társadalmi ak­tivisták, a polgári védelem­ben kiemelkedő munkát vég­zők jutalmazására, valamint a Balesetmentes Közlekedé­sért oklevelek és jelvények, pénzjutalmak átadására. Kiváló Dolgozója kitüntetést Klivinyi László, a Szegedi Építőipari Szövetkezet vil­lanyszerelője. Szabó Emília, a Csongrád megyei Fodrász Szövetkezet fodrásza. Berta Gyuláné, a Szegedi Tervező Szövetkezet szerkesztője. Harangozó Károlyné. a Hód­mezővásárhelyi Cipőipari Szövetkezet szabásza. Milos István, a Makói Boripari Szövetkezet minőségellenőre, Sebők Dezső, a Szegedi Bú­toripari Szövetkezet brigád­vezetője, Koósz Jánosné, a Makói „Maros" Cipőipari Szövetkezet művezetője és Eriősi Ernöné nyugdíjas, a megyei KISZÖV volt osztály­vezetője. Balesetmentes veze­tésért kapott kitüntetést Tö­rök Ambrus Tibor, a Szege­di Szűcsipari Szövetkezet, Réczi Imre. az „Április 4." Cipőipari Szövetkezet. Zsol­dos Lajos, a Hódmezővásár­helyi Vas- és Fémipari Szö­vetkezet. Kovács József, a Szegedi Bútoripari Szövetke­zét és Szalontai János, a Szentesi Cipőipari Szövetke­zet gépkocsivezetője. Elisme­résben részesült a szocialista munkaversenyben kimagasló eredményt elért 13 szocialis­ta brigád is. A MAHART tápéi hajója­vító üzemének dolgozói kö­zül Balázs István csoportve­zető a Kiváló Munkáért mi­niszteri kitüntetést vette át. Molnár Géza 1. és Török Fe­renc l. 40. illetve 30 éves törzsgárdatagságáért arany gyűrűt kapott. A Szegedi Szalámigyár és Húskombinát központjában tartott ünnepségen Tápai László, a vállalat pártbizott­ságának titkára tartott ün­nepi beszédét. Pataki Ká­roly gazdasági igazgató a Szakszervezeti Munkáért ki­tüntető oklevelet adta át Kutasi Mátyásnak, az üzemi bizottság titkárának és Ta­nács György nek, a szakszer­vezeti bizottság sportfelelő­sének. Az ünnepségen beje­lentették, hogy Kiss Ferenc, a vállalati szakszervezeti bi­zottság titkára Budapesten, az ÉDOSZ-székházban át­vette a Szakszervezeti Mun­káért kitüntetés arany foko­zatát * A Csongrád megyei KI­SZÖV tegnapi ünnepségén vette át a Szövetkezeti Ipar A Csongrád—Bács megyei FŰSZERT dolgozói kozüi a Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést kapták: Jankó Imre. a vállalat igazgatója, Bodó Sándorné, a szegedi raktárház csoportvezetője, Pálfi Jánosné titkárnő és Kiss Csepregi Nándor. a kalocsai fióktelep raktárosa. A Csongrád megyei Gabo­naforgalmi és Malomipari Vállalat tegnapi ünnepségén a Kiváló Munkáért minisz­teri kitüntetést vette át Ko­vács Tamás. A Pénzügyminisztérium Be­vételi Főigazgatóságának sze­gedi területi igazgatóságán Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést adtak G. Szabó Lászlórténak. a megyei hiva­tal főrevizorának és Kulcsár Lászlónak, a Békés megyei hivatal főrevizorának. Mol­nár István. a megyei hivatal vezetője Kiváló Társadalmi Munkáért kitüntetésben ré­szesült A Szegedi Konzervgyár ün­nepségén Tóth István üzem­vezető. Gavelda Jánosné mű­vezető, Andrekovics István csoportvezető és Biczók Jó­zsef géplakatos kapott Kiváló Munkáért miniszteri kitünte­tést. s negyvenen vették át a Vállalat Kiváló Dolgozója kitüntetést. * A közlekedés- és postaügyi miniszter a Kiváló Munkaért kitüntetést adományozta Ju­hász Mátyás üzemvezetőnek és Fekete Bálint csoportve­zetőnek. az AF1T XI. sz. Autójavító Vállalat dolgozói­nak. * A MÁV Szegedi Igazgató­ság dolgozói közül a szak­szervezeti mozgalomban vég­zett kiemélkedő tevékenysé­gért a Munka Érdemrend ezüst fokozatát kapta dr. Lu­gosi József csoportvezető. Ki­váló Munkáért kitüntetést vett át Boldog István, a sze­gedi körzeti üzemfőnökség és Virágos Kiss Imre. a szente­si körzeti üzemfőnökség dol­gozója. káért kitüntetést kapta Óno­di József anyaggazdálkodási osztályvezető és Palócz Pál pincemunkás. A Szakszerve­zeti Munkaért oklevéllel ju­talmazták Kis Sándorné szakszervezeti vezetőségi ta­got. * A Szegedi Megyei Bírósá­gon tartott novemcer 7-i ün­nepségen dr. Móricz Béláné megyei bírósági tanacselnök mondott ünnepi beszédet. Az ünnepségen bejelentettéit: az Igazságügyi Minisztériumban tartott ünnepségen dr. Nagy Lajos, a Hódmezővásárhelyi Városi Bíróság elnöke a Munka Érdemrend ezüst fo­kozatát. dr. Füzesy István szegedi járásbíró a Kiváló Munkáért kitüntetést vette át. A Gyebrovszky Mátyásné, megyei bírósági előadónak adományozott Miniszteri Di­csérete t dr. Kun László, a megyei bíróság elnöke adta át. A Csongrád megyei Fő­ügyészség november 7-i ün­nepségén dr. Nyilas Zoltán megyei főügyészségi ügyész tartott ünnepi beszédet. Az ünnepségen bejelentették, hogy dr. Bozóki László fő­ügyészségi ügyész és dr. Vass István, szegedi városi-járási vezetőügyész-helyettes Buda­pesten. a legfőbb ügyésztől átvette a Kiváló Munkáért kitüntetést. Dr. Margita Ti­bomé főügyészségi ügyésznek és Bálint Jánosné főügyészsé­gi előadónak ugyancsak a legfőbb ügyész nyújtotta át a Legfőbb Ügyészi Dicséret oklevelet. A szocialista dráma nagy lehetősége Beszélgetés Alekszandr Gelmannal Az SZMT aktivistái közül a Szakszervezeti Munkáért kitüntetés ezüst fokozatát kapta Györkéi Sándor, az ÉDOSZ megyei bizottság gaz­dasági bizottsága vezetője, Takács Erika. a Csongrád megyei Tejipari Vállalat üszb-titkára — SZMT-tag, Pávai Teréz, a közalkalma­zottak nyugdíj as-alapszerve­zetének titkára. Kiváló Munkáért kitünte­tést kaoott Hegyközi György, a CSOMIÉP és Tur( István, a Tisza Bútoripari Vállalat dolgozója. A Dél-alföldi Pincegazdaság dolgozói közül a Kiváló Mun­Meg jutalmazták november 7-e alkalmából a megyei pártbizottság különböző osz­tályainak társadalmi aktívá­it is. Jutalomban részesült: dr. Ákos Klára (Szeged), dr. Bánfalvi József (Szeged), Bedö Nándor (Szeged). Csen­ke László (Szeged). Berák Demeter (Szeged). Rajnai József (Szeged). Szabó Ár­pád (Szeged). Kispál Antal (Szeged), dr. Lázár Gabriella (Szeged), dr. Sipos József (Szeged). Masánszki József (Szeged), dr. Szarvas Ferenc (Szeged). Katona János (Sze­ged). • Tóth Imre (Szeged). Vass Lászlóné (Szeged). Rostás István (Szeged), Gé­mest László (Szeged). Deli Pál (Szentes). Farsang Lász­lóné dr. (Szeged). Horváth János (Szeged). Tamás Gá­bor (Szeged), Takács János (Szeged). Elismerésben és jutalom­ban részesültek a magyar nyelvű szovjet lapok terjesz­tésében hosszú idele kiemel­kedő eredményt elérők is. Árendás József (Szeged). Jankó Lászlóné (Szeged), Bo­dó Istvánná (Szeged). Ipacs Katalin (Szeged). Ka.rdos Já­nos (Szeged). Tatár Júlia (Hódmezővásárhely). Vízi Bá­lint (Makó), Fehér József (Makó), dr. Magyar Jánosné (Szentes). Link Mihályné (Szeged). Királyházi Ferenc­né (Szeged). Remák György (Szeged). Ürögi Károly (Sze­ged), Nyilasi Péter (Szeged) Magyar Jánosné (Csongrád) Király Endre (Mindszent) Bán Ferencné (Szeged). Bar­na Károly (Szeged). Eszik Alajos (Szeged). Pónyai Mi­hály (Szeged). Andrássy La­jos (Szeged). '— Harmincöt éves koromig eszembe sem jutott az iro­dalom. Igaz, nem is nagyon volt rá lehetőségem. • Voltam katonatiszt, mérnökként dol­goztam építkezéssken, gyá­rakban. Azután a leningrádi Szmena című lap munka­társa voltain, 68-tól pedig filmforgatókönyveket írtam, s dolgoztam dokumentumfil­mek készítésénél. Azt köve­tően írtam meg az Egv pb­ülés jegyzőkönyve című mun­kámat. Az ón pályám nem tipikus út, s egyáltalán nem tartom fontosnak, hogy min­den ember, alti tollat fog, először dolgozzon, vegyen részt a termelésben. A lényeg az, hogy amit látott, átélt és tapasztált, azt magas művészi szinten tudja visszaadni — mondta bemutatkozásul ön­magáról Alekszandr Gelman. Legújabb darabjának sze­gedi bemutatójára érkezett városunkba, s itt-tartózkodá­sa alatt szakított időt erre a beszélgetésre. Gelman neve ismerősen cseng a magyar irodalom- és szinházkedvelők táborában, hiszen előző két darabja, az Egy ülés jegyző­könyve (Prémium címmel filmen és tévéátdolgozásban Ls láthattuk) és a Visszajel­zés nagy sikert aratott ha­zánkban is. Most a második szovjet drámaszemle egyik legizgalmasabb bemutatóját ígérte a szegedi premier, Éjszakai utazás című új drá­mája. (A Szovjetunióban Mi, alulírottak címmel játsszák.) — Mindhárom drámájában a fejlett szocializmus társa-­dalmi valóságának ellent­mondásait mutatja föl őszin­te hévvel, művészi hittel, publicisztikus fülöttséggel és a közösség erejébe vetett bi­zonyosság optimizmusával. Es valamennyi dráma alaphely­zete a termelőmunkában gyö­kerezik. — A fejlett szocializmus ellentmondásai izgatnak. A termelőmunkát ismerem, a megélt helyzetek és konf­liktusok adják az alapszituá­ciót. Ez kapcsolódik azzal a fölismeréssel, hogy az ember individuális lény, eszik, iszik, autózik, szeret — s ez így természetes. S az ember sok mindent akar. Egyénileg is. Fogyasztóként is. Az indivi­dumnak ez a jellege és a szocialista tulajdon között el­lentmondás feszül. Erre re­zonálnak a lélek ellentmon­dásai is. A hiányok világá­ban élünk, ez a helyzet ki­termeli a „csoportos egoiz­mus" jelenságét. Ez úgy nyil­vánul meg, hogy néhány em­ber, érdekeinek megvalósítá­sáért, egy nagyobb közösség ellen és az egyén ellen is vét. Ezáltal összeütközik a társadalmi érdekkel és a sze­mélyiségének kibontására tö­rekvő egyén érdekével. Eze­ket a csoportokat én szocia­lista maffiának nevezem, és darabjaim is ezek köré cso­portosulnak, ezekről a tipikus konfliktusokról szólnak. Elle­nük az emberek többségének össze kellene fogni, hogy ez mégsem sikerül, annak na­gyon sok összetevője van. A Mi, alulírottak című darab­ban is azért vall kudarcot a főhős, mert kiderül, hogy a jó szándékok csak egyediek, egymástól elszigetelten je­lentkeznek, nem úgy, mint a korrupcióra szövetkezők, akik össze tudnak fogni. Sajnos, a becsületes emberek szövetsé­ge még ritkább jelenség. — A művészetek közül a dráma teremt közvetlen élő, és eleven kapcsolatot az írói mondanivaló és a közönség között. Hogyan ítéli meg da­rabjainak fogadtatását? — Az emberek nehezen Is­merik el saját hibáikat még altkor is, ha azokat nyíltan a fejükre olvassák. Otthon, a Szovjetunióban éles vitákat váltottak ki darabjaim, sokat) nyíltan elutasították, s én ebből győződtem meg arról, hogy voltak, akik magukra ismertek. Talán ez a színház egyik legfontosabb feladata. Olyan helyzetbe kényszeríte­ni a nézőt, hogy ne bújhas­son ki a szembenézés, a vá­laszadás felelőssége alóL Amikor az ember dolgozik, ez a motívum motoszkál a fejében. Hisz abban, hogy képes hatni az emberekre. Az eredmény persze soha nem olyan ragyogó, mint amilyet szeretne, a néző nem minden alkalommal jön ki más emberként megtisztulva egy-egy előadásról. A szocia­lista drámaírás nagy lehető­sége: célirányosan hat annak érdekében, hogy a nézők egy­egy előadás után kénytelenek legyenek továbbgondolkodni, vigyék magukkal a problé­mákat. — Milyennek ítéli meg a szegedi előadást, a magyar­országi bemutatót? — Tetszett a szegedi elő. adás, értékesnek tartom a város művészeinek produk­cióját. Főként azért, mert eredeti módon állították színpadra, mely különbözik az eddigi bemutatóktól. An­nak különösen örültem, hogj a szegedi nézők láthatóan megértették szándékaimat, figyelemmel kísérték az elő­adást, s bizonyosan tovább gyűrűznek bennük a felveté­sek. — Milyen, tervek foglal­koztatják, mi lesz a követke­ző premier? — Erről most már köny­nyen beszélhetek, hiszen új darabom csaknem készen áll, a jövő év elején mutatják be. Kétszemélyes drámát ír­tam, melynek előképe a most bemutatott darabban is jelen van, a házaspár, Lonya és Alla alakjában. A család szo­ciológiai, gazdasági vetülete érdekel. Azt feszegetem, hogy a gazdaság társadalmi oldala hogyan jelentkezik egy csa­ládon belül, hogyan szól bele, miképpen irányítja két em­ber életét. Arról írtam szo­morú történetet, hogy a 40 éves nő es a 48 éves férfi egymáshoz való viszonyát hogyan befolyásolja az, hogy miből élnek, ki mennyit hoz a közös konyhára, hogyan tudják beosztani a pénzt Szóval még közelebb szeret­nék kerülni az emberi lélek ellentmondásaihoz, amelyek azért hűen tükrözik gazdasá­gi és társadalmi problémáin­kat. T. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom