Délmagyarország, 1979. november (69. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-28 / 278. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! 69. éptolyaru 278. szám 1979. november 28., szerda Ara: 1,20 .orint MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Eredmények és újabb lehetőségek f^^SSmd az energiatakarékosságban Simon Pál nehézipari miniszter nyilatkozata a paprikát Az ésszerű és hatékony tás időszakos energiatakarékosságra hozott központi, ágazati és vállalati intézkedések ez évi megva­lósításáról, társadalmi ha­tásáról és eredményeiről, va­lamint az újabb lehetőségek­ről és feladatokról nyilat­kozott Simon Pál nehézipa­ri miniszter. 0 Mennyire takarékoskod­tunk idén az energiával? — Jobban gazdálkodtunk, mint tavaly, a tárcák és vál­lalatok, az energiaszolgálta­tók és felhasználók körül­tekintőbben és sikeresebben váltják valóra a kormány ta­csökkentéséről kívánt eredményt. Korábbi kiadott, rendelkezések vég- elhatározásainknak megfe- i rehajtása, s bár az energia- lelően jövőre áttérünk a hordozók, az üzemanyagok és nyári időszámításra, ezzel a villamos energia fogyasztói hozzávetőlegesen egy napi árának emelése óta rövididő telt el. annyi máris megál­lapítható. hogy takarékosabb felhasználásra ösztönözte a háztartásokat. Különösen je­villa mo6energi a-term élést, azaz 20—25 ezer tonna fű­tőolajat takarítunk meg 60— 70 millió forint értékben. Ugyanakkor a tartalék vil­lentős a megtakarítás villa- lamosenergia-kapacitás nö­karékossági határozatát, saz 6em. mos energiából. Lassult a felhasználás növekedésének üteme, míg korábban éven­te négy-öt százalékkal nőtt a fogyasztás, az Idén a nö­vekedés várhatóan nem ha­ladja meg a 3 százalékot ebből adódó rendelkezéseket Ez év első 9 hónapjában, a múlt év azonos időszakához viszonyítva, a népgazdaság energiahordozó-felhaszná­lása csak néhány tized Szá­zalékkal növekedett, és a IV. negyedévben — bár az idő­járáson sok múlik — ugyan­csak arra számíthatunk, hogy az energiafogyasztás csupán kis mértékben haladja meg az egy évvel ezelőttit. A jobb gazdálkodással tehát sikerült ellensúlyoznunk azt a több­letfogyasztást, amelyre az el­ső negyedévi hideg kény­szeri tette az országot, s amit ellátási zavar nélkül sike­rült lehetővé tenni. • Miből eredtek a legje­- lentósebb megtakarítások? — Első helyen említem a társadalmi összefogást és azt a mind szélesebb körben ér­vényesülő magatartást, amely _ Milyen eredményeket ho­zott az állami támogatás­sal ösztönzött energia­racionalizálási program? — Ebben az évben 34 energiaracionalizálási beru­házás fejeződött he, amely­re saját, anyagi erőforrásaik, és az állami támogatás fel­használásával csaknem 800 millió forintot költöttek a vállalatok. Ily módon kü­lönböző energiatakarékos technológiák kialakításával, hatékony hőhasznosító be­rendezésekkel. a korábban veszendőbe ment hulladék­energia hasznosításával csak- 'JTlLZfX nem 1 millió tonna kőolaj- ^^edunk nak megfelelő energiahordo­zót takarítanak meg évente. Az idén nyújtott központi hozzájárulással együtt négy év alatt mintegy másfél mil­liárd forint értékű állami vekedése is mintegy 160 mil­lió forint megtakarítást je­lent a népgazdaságnak. — A tervezett új intézke­dések sorában az Állami Tervbizottság határozatának megfelelően az ágazati tár­cák rendelkezéseket dolgoz­nak ki az energiatakarékos­ság anyagi ösztönzésére. In­tézkedést készítünk elő a közületek energiafelhasználá­sának 5 százalékos mérsék­lésére, amit az. érdekeltek elsősorban a személygépko­csi-park csökkentésével, és az üzemanyagnormák ren­dezésével érhetnek el. — Az eddigi megvalósított és elhatározott intézkedése­ken túl további energia­takarékossági feladatokat irá­nyoz elő az 1980. évi nép­gazdasági terv. Igy a nehéz­ipari ágazat terve szerint In­széntüzelésű erő­műveink jobb kihasználásá­ról. Gondoskodunk arról, hogy a nagy ipari energia­fogyasztók a villamosener­gia-rendszer kedvező mű­ködésének megfelelően állít­sák össze termelési prog- t rabijaikat. Ezzel összefüg­gésben felszólítjuk a hulla­dékenerglát hasznosító erő­művekkel rendelkező vál­lalatokat. hogy elsősorban csúcsidőben gondoskodjanak berendezé­sük maximális terheléséről. Korszerűsítjük a világítási szabványokat, s tervezünk még néhány más intézkedést is. Ezek végrehajtásában szá­mítunk minden család, és támogatást kaptak a vállala­elítéli a pazarlást, és tenni is tok a hatékony energiara­hajlandó ellene. Enélkül az cionalizálási beruházásokhoz, önálló takarékossági terv annyit, mint amennyit öt készítésére kötelezett válla- évre irányoztunk elő. A to­latok sem számolhattak vol- Ivamatos fejlesztés 'érdeké­na be arról, hogy az év vé- ben most további 300 millió £ géig várhatóan túlteljesítik forint állami támogatás fel- er.ergiaT-ermeio az előirányzatot, tehát, több használására kaptunk lehe­mint 470 ezer tonna kő- tőséget. olaj fűtőértékének megfe- # Milyen újabb energlata­lelő energiahordozót taka- karckossági intézkedések­rítanak meg. A vezetők és re kerül sor? dolgozók megértését, rugal- - Energiatakarékosságunk mas közreműködését igé- eddigi eredménye biztató, termelokozösség. az egész or­nvelték azok az intézkedések de nem elegendő. A kőolaj is. amelyek a közületek hő- világpiaci ára az. idén is és villamosenergia-fogyasztá- jelentősen emelkedett, smost sát mérsékelték, mintegy 70 már 8—9-szerese az 1973. vállalatnál pedig az öt leg- évinek. A külső feltételek fontosabb energiahordozóra romlása még inkább sürge­beszerzési kontingenst ál- ti, hogy ne engedjünk teret lapítottak meg. Idén alap- a pazarlásnak. Mindenek­vető célunk volt, hogy az előtt az ellenőrzések szigo­ipari vállalatok az energia- ritásával kell törekedni az edd ízi intézkedések hatéko­nyabb érvényesítésére, a vég­rehajtásban előforduló ké­sések megszüntetésére. A többi között hathatósabb el­lenőrzés szükséges ahhoz, közvilágítás, hogy a sebességkorlátozás reklámvilági- végrehajtása is meghozza a szág támogatására — fe­jezte be nyilatkozatát Simon Pál miniszter. (MTI) Már csak elvétve látni em­| lereKet a határban. A gépek i is lassacskán a színbe szo­rulnak a hideg, esős időjárás­tól. A munka azonban nem áll meg a gazdaságokbaa A brigádok, a munkacsapatoka fóliák alatt, üvegházakban dolgoznak. Készülnek a téli nyárra, a kertészek ültetik, öntözik, szedik a paprikát, paradicsomot, hogy jusson friss zöldség a vásárlók ko­sarába. " ' A téli kertészeti munka is pénzigényes vállalkozás. Ahol már korábban elkészültek a meleget adó. világos házak, ott most a fűtőtestek kar­bantartása. a meleg viz elő­állítása emészt energiát, ahol még félben áll az építkezés, ott a vasvázak, az üvegtáb­lák kerülnek pénzbe. Csongrád megye gazdasá­gaiban összesen 560 hektár területen terem az üveghá­zakban. a fóliák alatt zöld­ség és virág. Szeged és a szegedi járás téeszeiben en­nek negyedén. A két jelen­tős primőrtermelő gazdaság- get exportálhatnak, mint ed- kapálnak, a harmadikban ban. a szegedi Felszabadulás üig. szedik a paradicsomot, a ne­é6 az Űj Élet Termelőszövet- A szegedi járás legnagyobb gyedikben a paprikát. Az kezetben tovább növelik az kertészetében, a forráskúti erős paprika szürete a vége üvegházak nagyságát. A mi- Haladás Tsz-ben négy üveg- felé jár. így az erőt a para­helyteleki közösségben már házban folyamatos a munka, dicsomszedésre összponlosít­Cölállították a hat és fél Ültetik a palántákat és sze- ják. Hetente 60—70 mázsa hektáros növényház vasvá- dik a termést is. Télen is. paradicsomot küldenek Sze­zait. és szerelik a fűtőteste- nyáron is találnak elfoglalt- gedre. Budapestre. Átlago­két. A szomszédban, a Fel- ságot a kertészetben dolgo- san ötven embert köt le ez szabadulás Ts2-ben pedig Z(3k. hiszen több mint tíz a munka. Válogatják, oszta­alapoznak ugyanekkora terű- 'ffi®1' Jyo^.k- I;idakba ^ « . TT . , , nek- Egyilt házban Szórjak a .paradicsomot, a paprikat pe leten. Ha készen lesznek a trágyát- készítik' a' talajt. ne: .dig műanyag zsákokba, hogy munkával, több korai zöldsé- vélik a palántát, a másikban jobban mutasson az áru. Újítási ankét Csomagolják a paprikát Forráskúton A jelenlegi gazdasági helyzetben, amikor az exten­zív fejlesztés tartalékai egy­szer s mindenkorra kime­rültek. s amikor a világpiac hatásainak egyre közvetle­nebbül ki van téve a hazai gazdaság, minden korábbi­hordozók felhasználásának növelése nélkül teljesítsék évi gazdasági előirányzatai­kat — Érezhetően segítette a villa m os energi a - fogyasztás mérséklését a a kirakat- és Elkészült a Gabcsikovo— Nagymaros vízi erőmű kiviteli programja A magyar vízgazdálkodás történetének eddigi legna­gyobb beruházása, a jövő év­tizedben megvalósuló Gab­LI. Brezsnyev beszéde az SZKP Központi Bizottságának ülésén Moszkvában tegnap, kedden plenáris ülést tartott az SZKP Központi Bizottsága. Az ülés meghallgatta és jóváhagvta a jövő évi népgazdasági tervet, amelyet Nyikolaj Bajbakov, a Minisztertanács elnökhelyet­tese. az Állami Tervbizottság elnöke ter­jesztett elő; ugyancsak jóváhagyta Vaszilij Garbuzov pénzügyminiszter előterjesztésé­ben az 1980. évi költségvetés tervezetét.. A dokumentumokat a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának ma. szerdán kezdődő ülésszaka elé terjesztik. A KB-ülésen Leo­nyid Brezsnyev. az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének elnöke mondott beszédet. (Leonyid Brezsnyev beszédét lapunk 2. oldalán is­mertetjük.) A plér.umon elfogadott határozat leszö­gezi. hogy a beszédben foglalt következ­tetések alapján kell megszervezni a kije­lölt tervek végrehajtására és a párt gaz­daságpolitikájának megvalósítására irányu­ló tevékenységet. A plénum Nyikolaj Tyihonovot. a Szov­jetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettesét megválasztotta az SZKP KB Politikai Bizottságának tagiává. Mihail Corbacsovot. az SZKP Központi Bizottsá­gának titkárát a KB Politikai Bizottságá­nak póttagjává választották. Tegrap ülést tartott az SZKP KB Köz­ponti Revíziós Bizottsága. A testület 1979 évi tevékenységéről Gennagyij Szizov, a bizottság elnöke számolt be. Az ülésen át­tekintették és jóváhagyták a bizottság 1980. évi munkatervét is­csikovo—Nagymaros vízierő­mű-rendszer. Részletes kivi­teli programja elkészült, megvalósításában mintegy száz vállalat vesz részt. A munkák koordinátora az Or­szágos Vízügyi Beruházási Vállalat, amelynek beruhá­zási főmérnöke Juresek Vik­tor kedden előadást tartott a Magyar Hidrológiai Társaság szervezésében a szakembe­reknek. A magyar—csehszlovák kö­zös beruházással épülő víz­lépcső-rendszer kapacitása összesen 880 megawatt lesz, amelynek 50 százaléka illeti a magyar felet. Ez a meny­nyiség az ország jelenlegi villamos energia igényének 8 százaléka. A kivitelezés előkészületei már az elmúlt évben megkezdődtek. A ter­vek szerint 1980 első negyed­évében Visegrád és Dömös között a 11-es utat feljebb helyezik. Az elképzelések szerint az első gabcsikovói turbina 1986-ban, a nagymarosi pe­dig 1989-ben kezdi az áram­termelést, s kapcsolódik az országos energiahálózat rend­szerébe. nál inkább szükségessé vált az, hogy fejlődésünkben, te­vékenységünkben az embe­rek alkotó energiáira, tudá­sára támaszkodjunk. S ebbé­li tartalékaink jelentős há­nyada éppen alighanem az újítómozgalomban lelhető feL Ezt. az újítómozgalom egyre fokozódó gazdasági je­lentőségét hangsúlyozta töb­bek között dr. Szilvássy Zoltán, az Országos Talál­mányi Hivatal elnökhelyet­tese tegnap, a konzervgyár­ban megrendezett újítási ankéton tartott bevezető elő­adásában. A kongresszusi munkaver­seny keretében megtartott újítási ankét rendezői — a találmányi hivatal, az Élel­miszeripari és Mezőgazdasá­gi Dolgozók Szakszervezete, valamint a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa — mindenekelőtt azt a célt tűzték ki, hogv az ankéton szerzett tapasztalatok segít­sék elő a vállalatoknál az újítómozgalom vezetési mód­szereinek, szervezési gyakor­latának javítását. Erre hasz­nos tanácsokat adott a beve­zető előadás. Az újítók számának nö­velése olyan fontos cél, amelyre bőségesen nyílnak még lehetőségek. Tavaly például összesen 214 ezer újítási javaslatot regisztrál­tak az országbán. azaz az újítómozgalomban a foglal­koztatottaknak csak kis há­nyada vesz részt. Ahhoz, hogy ez a részvételi arány növekedjen, sok lehetséges módszer kínálkozik. Például az. hogy a vállalatok rugal­masabban éljenek a jogsza­bályok által biztosított le­hetőségekkel Sok lehetősé­get kínál az újítási feladat, tervek az eddigi nej célsze­rűbb, reálisabb feladatokai kitűző összeállítása, s való. ban „élővé" tételük oly nvk don, hogy ezek a feladatter. vek el is jussanak a" dolgo. zókhoz. Sok lehetőséget kí­nál az anyagi elismerés ösz­tönzőbbe és differenciáltab­bá tétele is. Vagyis maga­sabb ösztönzőket kellene al­kalmazni olyan fijíjások ese­tében, amelyek tőkés Impor­tot, energiát, létszámot stb. takarítanak meg a vállalat­nak. S arra is nagy szükség lenne, hogy az elbírálás, a szervezés módszerei ne elri­asszanak. hanem kedvet csi­náljanak az újításhoz. Pél­dául a bürokrácia csökken­tésével. A bevezető előadást köve­tően Rósa László, a konzerv­gyár főmérnöke saját vál­lalatának példáival illuszt­rálta az elmondottakat. A többi között azzal, hogy a gyárban az első háromne­gyed évben közel száz újítá­si javaslatot nyújtottak be, kétszer annyit, mint tavaly. S amíg tavaly másfél milliót hoztak az újítások a válla­latnak, az idén háromnegyed év alatt 4 millió forintot Hósa László természetesen nemcsak eredményeikről, hanem gondjaikról is szó­lott, amelyektől ők sem mentesek. A vitaindító előadások után a megye élelmiszeripa­ri üzemeinek és állami gaz­daságainak résztvevő kép­viselői megvitatták az újító­mozgalom aktuális gondjait, s hasznos tanácsokat kaptak feladataik megoldásához. A résztvevők végül „újító szemmel" megtekintették a konzervgyárat is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom