Délmagyarország, 1979. október (69. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-28 / 253. szám

12 Vasárnap, 1979. október 2í: Kevesebb lesz a hiánycikk Eredményesnek bizonyult a ték meg, mely gyártmányok- dígi hiányokat Jelentós szombaton' zárult — „Vevők ból tudnának még az idén. mennyiségek szállítását vál­vagyunk" címmel rendezett vagy 1980-ban, illetve a to- lalták ipari szövetkezetek — országos hiánycikk-kiállí- vábbi években is szállítani, ajtó-ablak vasalásból, szer. tás, amelyen a Belkereske- A kereskedelmi vállalatok számnyélből, háztartási mú­delmi Minisztérium irányítá- megragadták az alkalmat és anyagáruból is. Mivel az iiz­sa alá tartozó vas-, műszaki, a legtöbb termelővel meg is leti tárgyalások egy része jármű-, kultúrcikk- és vegyi- kötötték a szállítási szerző- még nem lezárt, további üz­anyag-kereskedelmi vállala- déseket. fgy várhatóan jövő- letkötésekkel lehet számolni tok tárták az érdekeltek elé re egyebek mellett tízezer A kiállítás rendezői úgy azokat az iparcikkeket, ame- darab gépkocsi tetőre szerel- határoztak, hogy a bemutat ót lyekből nem tudták megfele- hető csomagtartó, 40 ezer jövőre megrendezik Miskol­lő választékban kielégíteni a húsvágódeszka, 8 ezer csont- Győrött Szegeden és Pé­lakossági keresletet főrész. 20 ezer festékkaparó cseU számítva ^g még A kiállítással egybekötött 15 ezer bevasarlokocsi, 50 , ö ® fizleti tárgyalásokon mintegy ezer kerékpárhajtókar eny- nem tárt helyi gyartó­200 ipari termelővel beszél- hiti majd lényegesen az ed- kapacitásokra. (MTI) Szüret - bekecsben Az orkándzsekibe burko­lódzott leány valósággal va­cogott a mórahalmi határ­ban. Néhányan — szintén sielőszerelésben — körüláll­ták a tüzet. Az egyik piros orrú fiú begyakorlott moz­dulattal szél alá terelte a parazsat. Ennek utána az alkalmi melegedőnek na­gyobb lett a füstje, mint a lángja. De jótékony meleget leheit a gémberedett kezek­re. Mindez a napokban tör­tént, az egyetemisták októ­beri szüretén. Aki dolgozott, az is fázott. A szőlősorok között is me­lengették az ujjaikat a leen­dő jogászok. Egyesek a szár­kúp napos oldalán, mások a ládák mellett találtak ma­guknak menedéket a hideg elől. Zordnak mutatkozott az idő —. hiába sütött a Nap. Reggel dér is volt. A homoki Olümposzon — Csak a hideg miatt nem dolgodnak? — Kedvünk sincs hoz­zá! — Rosszul fizetnek? — Nem éppen. — Nehéz a szüret? — De még mennyire! Bodnár Zsolt íródeák elő­vette a papírcetlit, és mond­ván: az írás bizonyít, meg­mutatta a naponkénti kimu­tatást. Majd hozzátette: — Itt a negyedéves joghallga­tók dolgoznak, és náluk az élbrigád Barzó Józsi csapata, három nap alatt 76 láda szőlőt szedett le. De ők haj­tottak. Szép szóval Dr. Bobvos Pál betyárból lett pandúr. Nemrég még ő is diákként végezte a tár- tók. hogy dolgozniuk kell? sadalmi munkát. Most ő _ Előre feihfvtuk a figvel­ügvel a jogaszpalántákra. müket Tudtak róla. mert az Igy jellemzi a negyedévesek eredeti megállapodás októ­munkáját: ber 8_tól 31_if, s2Ólt — Dolgozgattak becsülettel. a szakszövetkezetbe, a rú­zsai és az öttömösi téeszbe. valamint a Szegedi Állami Gazdaságba. — Sokan megfáztak a szü­reten. Nem tudták a hallga­A dékánhelyettes hozzá­tette: — Nincsenek hozzá­szokva a hallgatók a mező­gazdasági munkához, főleg a korán érkezett hideghez. A összehasonlításként még: zsát. Alig néhányan maradtak ott­hon Az évfolyamról f»7-en jöttek most is a 110-ből — mutat a lugas felé. hánvm°hanva^é|mbef akad Párttitkár szerint nem is volt Pusztamérgesen és Mórahal­akT nem tógia "meg a mun- kéznél annyi meleg rnha mon az egyetemisták na­v. ..AaM 1 il ven kor az nm't a váratlan lehűlés után ponta. fejenként 120 kiló ok t a tó csákn oszogatés ér- tői tudtak volna venni. szőlőt szedtek Tavaly a vei. hátha annak foganatja A diákok munkája ma szakmunkastanulok két má­lesz még pótolhatatlan a gazda- zsát. a bányászok és más A másik oktató dr. Hot- sásokban. Főleg a nehezen alkalmi szünetelők —ugyan­szang József már nehezebb gépesíthető szüreten. Az ösz- annyi idő alatt — ot szüreteket is átélt: szehangolt munkának egvik — Ez az idő még istenes feltétele, hogy a szövetkeze­— mondja —. Mondtam a tek pontosan mérjék fel az • lányoknak, öltözzenek vas- igényeket. A jó szervezés so­tagon. mert ez nem divatbe- kat segíthet, mutató. Harangozó Mária rosszul Meg is fogadták a jótaná- lett a táblában, gyalog in­esot. Körösi Erzsébet igazo- dult Asotthalomra, hogy on­lásképpen a nadrág szárát nan busszal beiusson a _vá­haltotta fel. és a bokájánál rosb.i. az orvoshoz. Az úton azonnal kikukucskált a pi- találkoztunk, és aztán ő ka­z-samája. Másokra kölcsön- lauzolta a kocsit a szőlőso­kéri fiúpulóver, sőt még hon- rok között, örült a véletlen védségi mikádó is jutott. találkozásnak, de inkább a Réteges öltözködés ide, melegnek, irhabekecs oda, néha csak a — Az egvetemen ezelőtt a vidámság és a tréfa tartót- KISZ-bizottság intézte a tár­ta a szüretelőkben a lelket, sadalmi munkát. most az állami vezetés dolga ez. ök kötnek szerződést, a pénz a miénk. — Mit csinál vele? — Nem tudom még, meg­orvosi gazdagodni biztos nem fo­távol gok belőle. T©Mtl©S@S és érdekvédelem R ögzítsük az alaphelyzetet: a munkavállalók érdekeik hatáso­sabb, erőteljesebb védelmét várják a .szakszervezetektől, és — ne kerteljünk — kritikusabban ítélik meg mindazt, amit a manapság műhely nélkül nem gvár a gvár. a re­konstrukcióra pedig egyelőre nincs penz... És panaszkodik az üzemszervezö. mert azért hívták a — történetesen könnyűipari — vállalathoz, hogy kitanulja a mozdulat­„szakszervezeti érdekvédelem" gyűjtőfoga- elemzésen alapuló munkaszervezési ellá­tómmal jelölünk. Ugyanakkor: a vállalatok rást. majd a — vállalat által finanszírozott gazdasági vezetői is egyre nagyobb igé- — tanfolyam elvégzése utan a gyakoriat­nyekkel lépnek fel a szakszervezetekkel ban Ls hasznosítsa újonnan szerzett. tudá­szemben, és elvárják, hogv a vállalatgaz- sát: „Történetesen kiváló minősítesse] ve­dálkodás stratégiáját és taktikáját, végső geztem el a tanfolyamot, tettem is volna a soron a mindennapi termelési feladatok dolgomat, de már a kezdet kezdetén szem­végrehajtását a szakszervezetek minden le- bekerültem a szakszervezettel: finoman, de hető módún támogassák. Kérdezhetik per­sze: hol itt a — fogalmazásból remélhető­en kisejlő — kettősség, netán ellentmon­dás? Hol itt a gond, mi itt a dilemma? télreérthetetienül adták a tudtomra, bog: ez a szervezési módszer nagyon nem kí­vánatos. mert a már nagyon is feszített munkaintenzitáson csavar meg egy alig el Végtére is: a munkaadó és a munkavállaló viselhetőt. Ma egy másik vállalatnál, vég (vagyis a vállalat és a dolgozó) legfeljebb csak apróbb ügyekben kerülhet érdekösz­szeütközésbe, s e konfliktusok elsimítására ott vannak a precízen kidolgozott jogsza­bályok, a törvények, a rendeletek. Ott a döntőbizottság, a munkaügyi bíróság és megannyi más törvényes fórum. Hosszabb távon és alapvetően nincs — nem lehet! — lényegi különbség az egyéni és a vállalati érdekek között. Már csak azért sem. mert ezekkel azonos — hallhatjuk, olvashatjuk épp' eleget — a népgazdasági, a társadalmi érdek is. De vajon igaz-e a brosúraízű feltételezés itt és most. a változó és egyre zem ugyanezt a munkát, vádaskodás nél­kül. de azért — óvatosságból, mert tanul­tam az előbbi példán —. úgynevezett har­minc százaléknyi .magyar tartalék kai"; vagyis: a lehetségesnél eleve harminc szá­zalékkal alacsonyabb teljesítményre sza­bályozom be a módszert, nehogy összeüt­közésbe kerüljek a szakszervezetlel. Erre egyébként is jó okom van. mert rájöttem, hogy a mozdulatelemzésen alapuló szerve­zéssel elérhető teljesítménynövekedést a vállalatok képtelenek a megfelelő bérnöve­léssel követni." Diákok a szőlőtőkék kőzött a hallgató. És mindenkit a Tisztességesen fizetik az saját lelkesedése hajt — egyetemistákat — ezt a gaz­mennyit dolgozzon. Délutá- daság irodájában mondták nőnként ellenőrizték a lét- —, annyit kapnak a lesze­számot. s néha az egyetem dett szőlő mázsájáért, mint vezetői is megnézték az al- az ottani dolgozók. A szor­kalmi mezei munkásokat. galomtól, a szőlő fajtájától Dr. Dáni Sándor docens és a tábla termésétől függ, az őszi mezőgazdasági mun- mennyi a diák napszáma, kák felelőse. Rajta kívül Mó­rahalmon. a Homokkultúra Szakszövetkezet irodájában dr. Papp Ignác dékánhelyet­tes és dr. Tóth Lajos párt­titkár is az munkájáról érdeklődött. Jutott Idő. hogy beszélges­sünk. — Azt hallottam, néhány eazdaságban megelégelték az egyetemistákat... — Nem ígv van — vágja rá dr. Dáni Sándor. — Azért iöttünk el. mert időközben A pénz beszél!? A homoktenger közepén, a kifeszített drótok között ilxluTÍSták szüretelnek a JATE Ter­mészettudományi Karának hallgatói. Könnyebb a mun­kájuk mint tavaly Puszta­szeren. Kordonos szőlőn, kéz­magasságra esnek a fürtök. Azt hihetné bárki — mivel bő a termés, lehet haladni —. dől a pénz az egyete­elfogyott a szőlő. Kevesebb ,mÍsták markáb3;,bE11,®nke20: termett. Emiatt jöttünk ide ^^^^^ körül keresnek naponta. Víg Olga kesergett: — Ha többet fizetnének, akkor se dolgoznánk jobban. Szabó Olga tovább fűzte a gondolatot: — Bizonyára baj van a hozzáállással. A kö­zépiskolában még lelkendez­tünk. ha húztak egy strigu­lát. Ott még lehetett örülni a versenynek. — És itt? — Valahogy más. sokkal szabadabbak vagyunk... bonyolultabbá váló gazdálkodási körűimé- f Jt°k?bhb' PW&l SZ°T I X.. ^u,-!.!. i.x-xra, főtitkárhelyettesét, Gál Lászlót idezem: „A szakszervezetek változatlanul legfőbb fel­adatuknak tekintik a munkáshatalom poli- I tikai és gazdasági erősítését. Ez a reális , alapja érdekképviseleti munkájuknak, ám e kettős funkció helyes értelmezésében olykor zavar támad." nvek és feltételek között? Kerüljük meg kissé a kérdésre adandó választ, és nézzünk néhány gyakorlati pél­dát: Panaszkodik a művezető, mert az elmúlt három évben tizennégyen hagyták ott a műhelyt a vitathatatlanul súlyos fegyelem­sértések miatti büntetés elől menekülve. Azt mondja: „Mindegyiküknél már vár­tam. hogy ez történik: előre tudtam, hogy kilépnek. De miért kell megvárnom, hogy az illető duzzogva, sőt a főnökeit sérteget­ve kilép? Ezeket az embereke. egyszerűen ki kellene tennem. Semmit sem vesztenék velük, inkább csak nyernék. De el sem merem mondani, micsoda kálváriát jártam, amikor az elmúlt öt évben két embernél követettem, hogy a vállalat mondjon fel nekik. Nem is kálvária volt. hanem sza­bályos meghurcoltatás. S akik emiatt pisz­káltak. vajon tudják-e. hogy hány és hány művezető nézi inkább tehetetlenül és bele­törődve a fegyelmezetlenkedéseket. de nem tesz ellenük semmit. Kinek hiányzik pél­dául a döntőbizottsággal való áldatlan vi­ta? Kinek hiányzik, hogy kioktassák a szo­cialista humanizmusról, vagy bizonyos szociális szempontok figyelembevételének szükségességéről?" Panaszkodik a szakszervezeti bizottság munkatársa, mert képtelenek elérni, hogv a kollektív szerződésben szebályozott túl­M iből is az következik, hogy gyakorta keveredik az egvéni. a csoport- és a társadalmi érdek, s hogy az „ér­dekek védelme" bizonv káros eredménye­ket szül. Mert kell-e bizonvgatni. hogy a fegyelmezetlenkedők személyes érdekeinek mindenáron való védelme közvetlenül is kimutatható politikai és gazdasági károkat okoz az adott munkahelyen; hogy ilyen esetben nem lehet arra a sokat hallott ál­láspontra helyezkedni, hogv a rossz, a ha­nyag a megbízhatatlan munkás még min­dig jobb. mint a hiányzó munkás, és kü­lönben is: a szociális biztonság nálunk szent és sérthetetlen. . Vagy: kell-e bi­zonygatni. hogy nem lehetnek olvan ter­melési célok, amelyek érdekében egysze­rűen félrerúghatók a legelemibb munka­végzési szabályok, törvények, mert ez eset­ben soha. senki nem érzi magát kénysze­ríttetve a munkavégzés feltételeinek gyö­keres javítására. A munka szervezettsége nálunk azért is olyan, amilven. mert min­dig kéznél vannak a pótmegoldások: a mértéktelen túlórázás, a már kikerülhetet­len műszaki fejlesztés, műhelvrekonstruk­órarendet a vállalat vezetői tiszteletben ció ismételt elhalasztása mert „hja, ké­tartsák. „A nagy hajrák idején — mondja rem. nincs nénz. és különben is a napi ter­— semmi sem számít, legkevésbé a túlóra­szabályzat. Vannak műhelyek, ahol az en­melés érdeke mindennél előbbre való!..." Vagy: mielőtt politikai színezetű támadá­gedélyezett túlórák kétszeresét is felhasz- sok indíttatnak bizonyos munkaszervezési nál.iák havonta, és ugyan mit tehetünk? Érveinkre egyetlen rövid mondattal vála­szolnak: A tervet teljesíteni kell. külön­ben oda a nyereség... Hát ez is érdekvé­delem!" Panaszkodik a másik szakszervezeti bi­zottság munkatársa, hogy évek óta bajlód­módszerek ellen, célszerű lenne alaoosan megismerni, hogv mi is a módszer lénye­ge. hogyan működik a gyakorlatban, mi­lyen eredmények érhetők el a -segítségé­vel. Ilyenkor ugvani.s könnven kiderülhet, hogy ami a termelés szempontjából elő­nyös. az éppen olyan előnyös az egyén nak a nyilvánvalóan balesetveszélyes — szempontjából is. persze, csak akkor, ha a sőt: a gyár környéki lakosság számára is veszélyes — műhely felszámolásával, illet­ve szükség szerinti korszerűsítésével. De hiába minden: erőfeszítéseiket megtöri a „termelési érdek"-re való hivatkozás. A módszer bevezetésének valamennyi felté­tele adott. S ez esetben e feltételek megte­remtése jelentheti az igazi érdekvédelmet. Vértes Csaba Egymáshoz igazodva A munkától csak Igazolással maradhat Másodvetés és a fagy A hosszú, enyhe ősz sok sét. Volt néhány deres reg- krizantémokat megcsipkedte má- I ezer hektáron mentette meg gel szeptemberben, ez azon- a fagy. November 20-ig fo­, a paradic-som. a fűszerpapri- ban alig okozott károkat lyamatosan szállítják Buda­Majoros Tibor lka második, harmadik szedé- Igazán komoly fagy csak a pestre. A fagykárt és ennek héten jelentkezett, amikor az árbevételben jelentkező mínusz 5—7 Celsius-fok alá negatív hatását egyelőre pon­süllyedt a hőmérséklet tosan felbecsülni sem lehet. Érdeklődtünk a rúzsai Nap- TT—u . , , sugár Termelőszövetkezetben, a. S hnLntf^,1 • hogyan vészelte át a másod- 7 , A Iagyott me«' A felszín alatt A gyermekbetegségek megelőzéséről Szombaton a Semmelweis A szülő felelősségét hang­Orvostudományi Egvetem súlyozták azokban az elő­Nagyvárad téri épületében adásokban, amelyek a beteg­tartották a gyermekorvosok ségfeltáró és -megelőző szű­országos kongresszusának zá- rések tapasztalatairól szóltak, róülését. Mindenekelőtt arról, hogy A kongresszuson, amely az bizonyos betegségek (köztük anyatejes táplálás, a beteg- a csípőficam, az asztma, az ségmegelőzés és a gondozás epilepszia, egyes anyagcsere­kérdéseivel foglalkozott, szá- zavarok) már tüneteik szem­mos előadás hívta fel a fi- mel látható jelentkezése előtt gyeimet arra, hogy "az anva- felfedezhetők a gyermeknél tej kiemelkedő szerepet,, tölt így kialakulásuk megakadá­be a szervezet betegségek el- Ivozható vagy hatásuk 'énye­leni védekezésében. gesen enyhíthető. (MTI) vetés a kemény hideget. A téesz húsz hektáron ültetett TwJiTZJ* „. .... , kelkáposztát. Nem fagyott ? vgum* !?rü!tek meg, az értékesítése isbL ^hekár tosítottnak látszik. Noha a l termelőszövetkezet az aszály- . Sele?ek károk pótlására értékesítési Z egéSZ termést átvá,ogatni­szerződés nélkül vágott neki A keményebbre forduló az ültetésnek — a ZÖLDÉRT időjárás másutt is okozott nem kívánt velük szerződni károkaf A betakarítás üte­- két-három vevőjelölt is ÜLU^Íg?*^ jelentkezett az őszi zöldsé- zák meg. A másodvetések jó Sért. A jövő héten kezdik része eleve kockázatosabb, fölszedni a termést. termésük maradéktalan beta­Nem fűthetők a téesz fólia- karftása jobban függ az idő. házai, ezért a bennük nevelt járás kegyeitől.

Next

/
Oldalképek
Tartalom