Délmagyarország, 1979. október (69. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-28 / 253. szám
12 Vasárnap, 1979. október 2í: Anna Bolena Donizetti-bemutató a Zenés Színházban Olasz nyelvű előadás. A könnyebb érthetőség ókán hanéofibemönáóft Ismertetik a cselekményt, praktikusan, bár a szegedi operajátszás gazdag hagyományaiban is előzmény lelenül. Egy időben a szabadtéri játékok idegen nyelvű bemutatói robbantottak ki vitát, mi haszna, népszínházi keretek kőzött, a közönség túlnyomó részének érthetetlen szöveggel „népszerűsíteni" remekművet, az effajta művészeti különlegességek vájt fülűek belterjes kőszínházi csemegéi. Csakhogy a kőszínházi gyakorlat, még a közkedvelt slágeroperók repertoár-előadásain is, fázott tőle, ml Indokolja hát (a művészi hitelesség, énekelhetőség és egyéb kétségtelen szakmai szempontokon túl) egy másfél százada nem hallott, részleteiben és egészében Ismeretlen Donizetti-műnél, ha ilyen „körülményes módon" találják, lényegében hazai ősbemutatón, a nagyérdeműnek. A szándék gyaníthatóan ugyanaz, mely magát az operát premlerllstára íratta. Köztudott dolog, világszerte buzgó erőfeszítéseket tesznek bevilágítani az operairodalom árnyékban maradt alkotásait. Nem valamennyit persze, csak amelyik éri a misét. Már a tavalyi Verdlpremieren, a Johannáén, incselkedett a klsördög: elbírja-e a szegedi társulat (anélkül hogy a föl fedezéséért kijáró dicsőséget eloroznánk), s miért éppen nekünk jó, ha máshol nem haraptak rá Mofct az Ákna Bolena két.* ségekct^.táiJUfflZthat ''megint, vajon rendelkezik oly értékekkel, melyek több emberöltőn át rejtve maradtak a szakemberek előtt? Mert ahol hozzányúltak. Jutalomjátékból tették, hangfenoménok kínálták meg vele a publikumot friss anyaggal — máskülönben a mű egésze zenetörténeti revelációval aligha szolgál. A Milanói Scala, mely nemcsak fl«bemutatta 1830-ban. de 127 évvel később a tetszhalálból tel is támasztotta, a fénykorát élő Marta Callas címszereplésével, meg Simlonatóval Nicola Rossi-Lemenlvel, Rugplero Raimondival vállalkozott rá: a partitúra készséggel szállítja a tetszetős ziccer-áriákat, de hát énekesegyéniségek hiján mit kezdhet vele egy ansamble-kultúrára berendezkedett, a vidéki létforma megtjpnyl nyűgétől gondterhelt magyar operatársulat, olaszul? Elégséges érve lehet, ha önbecsülésének inkognitójában időről időre ambicionálja valamely kuriózummal fölkorbáosolni nz érdeklődést, persze szélesebb szakmai ésközönségberkekbon annál, mint amennyire az agyonjátszott alkotások hétköznapi premierjeivel futná? Látszólag úgy fest a dolog, alaptalan aggályok kísértek el pénteken este a Zen ós Színházba, A két.felvonásos, ám hat jelenetével a húzások dacára 1» terjengős előadás megérdemelt, őszinte sikert aratott. Nem utolsósorban azért, mert vendégkarmsatere, az olasz üruao Campanella (halványabb kóncertbemutatkozásáért frappáns elégtételül) "ifchzán kttűnő „nyelvérzékkel" besltélte Donizettii Egyszersmind cáfolva a nem ls alaptalan hiedelmet, mely operában a karmester személyiségét szívesen fokozza alá, hiszi másodlngoonak a vezető szólisták mögött Campanella délszaki temperamentumával, a zenei textus fölényes (de cseppet sem fölényeskedő) ismeretében nemcsak általában, quasi, rajzoltatta föl a mű freskóját, hanem szigorúan és pontosan számon kérte a muzsika szemérmesen rejtőzködő motívumalt finom díszeit is. Gondosan ügyelt például arra, hogy a rézfúvósok tragikumot hordozó, ejtett tónusú, sejtelmes planói a könnyebben megfújható mezzofortékig se merészkedjenek ; a zenekari tuttlk anélkül szabjanak fazont a hangzásképnek, hogy ráterpeszkednének a színpadra; a szólisták dallamvonalainak, az ariosóknak vagy az együtteseknek, legyenek előkészítései és meghosszabbításai az orchesterben; a vokálisok és hangszeresek arányait a zene dramaturgiai funkciója szabja meg stb. Az Anna Bolena leplezetlenül magán viseli a múlt századi nápolyi iskola jellegzetességeit A bel canto gyönyörűséges, izívet-lelket melengető hatéselemelhez Donizetti szívcsen szerkesztett francia nagyoperás finálékat Jelenetzáró tablókat; Ismertebb operáiból szembeszökő a hasonlóság (nemcsak a kísértetiesen azonos szituációjú őrülésl Jelenetekben) a Lomtnírmoori Luciával: az emberi természet lélektani elemzésének zenei kísérlete kitapintható az Anna Bolenán, ezeken a pontokon Campanella a hangzás tompított fényszóróival hinti metf az előadást. Konzekvensen emlékeztetve az operán végig nyomon követhető végzetszerűség-élményre, ami behatárolja úgyszólván valamennyi figura zenei karakterét, mozgáskörletét Könyvek, írók, olvasók Ötös az első felvonásbői. Balról jobbra: Fekete Imre, Grcgor József, Bajtay Hor.áth Ágota, Réti Csaba, Keaesey Gábor S Ettől függetlenül sem könynyű kibékülni a szövegkönyvvel. (Már megint az az átkos librettó — visszhangzik a méltatlanul mellőzött alkotások támadási felületeinek ceterum censeója.) Közismert történelmi sztorik szomorú esélye az operában, hogy meghamisítják (miként Solera tette a Johannával), vagy a hitelesség kényszerzubbonyában dramaturgiai impotenciába fagyasztják. Ez utóbbi veszély leselkedik be Felles Romani színpadára. Az Anna Bolena tudniillik alig szól másróL mint hogy egű eleve elrendeltetett tragédiából miként lesz teljes bizonyosság. Szamorűjátéka a kivégzésnek csupán, dramatizált pallosjog, királynősirató: gyászmise, és nem dráma. Hiányzik hozzá a figurák lehetséges tennivalóinak legn'ábbis két alternatívája. A tettek vállalásának vagy megtagadásának választhatósága. A remény (speranza), mely legalább fölvillanna ahhoz, hogy a nézőt hangulatában motiválná, szurkolásra, pártállásra késztetné, szimpátiáját vagy anttpátiáját kiválthatná, mozgásba hozná, erkölcs- és Igazságérzetét fölborzolná. Egyáltalán kibillentené a szkepszisből, mély akarva-akaratlanul rátör, amint fölszökik a függöny, s mivel tud egyetmést a fejedelmien házasságszédelgő VIII. Henrik viselt dolgairól, a történet iránt közömbösíti. Anna a vérpadra megy, mert döntött a király, Jean Seymour követi a trónon (a az ágyban), mert így határozott a király. Percy, Anna egykori kedvese, hazatér száműzetéséből hisz eképpen tervezte Henrik, föllángol kelepcébe fut, mert az uralkodónak tervébe vág, maga teremt alkalmat rá, a bírák kimondják a verdiktet miután elrendelte a nagyúr minek folytatni, tökéletes a predesztináció. Olyannyira tökéletes, hogv meitfojtja a drámát Macska-egér harc zajlik a színpadon, ahol a „macska" ultldurchmatsot játszik ászokkal, nyolc pirossal, az „egereknek" meg betlilapok jutnak a leosztáskor, A rekviem-hangvétel átitatja a zenét is. Mindjárt az lntrodukclóra szétnyíló függöny után a koromfekete windsóri udvarkép nemeseinek suttogókórusa előrevetíti a tragédia árnyékát Az opera baljóslatú vezető dallama többször visszatér s mindössze Henrik szólamában, Seymourral való duettjének néhány momentumában, meg Percy első áriájában szakad föl valamelyest a tragikum BŰrú fátyola. A darab predesztínációs púpját dekorálja (tehetne mást?) a rendezés is. Csikós Attila szurokba mártott alapdíszletében, az átjárókkal ügyesen tágított színpadra vadászöltönyös, lándzsás fejvadászokat küld szaglászni a sötétruhás kórus mögé a rendező Horváth Zoltán. S Vágvölgyi Hona Jelmezei is ugyanazon célt szolgálják: Henrik gonoszságát a többleknek hozzáfűződő viszonyán, alázatán, tehetetlenségén, kiszolgáltatottságán át láttatni; így a kontrasztos színek dramaturgiája (világítási effektusokkal megspékelve) fontos szerephez jut feszültségszabélyozó. Horváth Zoltán mindenesetre okosan tette, hogy csoportokra tagolta a személyzetet, történelmi tanulmányainkat lapoztatta föl az emlékezetünkben. 3. Kitettek magukért a szólisták is. Igazán nagy teher a két női szereplőre hárult. Bajtay Horváth Ágotára (Anna) ós Lengyel tldikóra (Seymour), gyilkos szólamokat, koloraturákat. sok magas hangot kellett énekelniük, s győzték, vitézül. Kiváltképp imponáló Bajtay Horváth Ágota gyors és látványos fejlődése. Csak Imént jött, érdemleges színpadi előélet nélkül .a szegedi Operába, mindjárt a mély vízbe dobták (Co«i fan tutte), s meglepetésre nem a partot keresi, ahova kiúszhat, hanem tempózik befelé, erőteljes karcsapásokkal (Johanna, Anna). Már színészi leg ls teljes figurát tud adni, zeneileg pedig beosztássnl él. Nem lép vissza a nehéz fázisoktól, sőt, oda Igyekszik tartalékolni energiát precízen veszi a futamokat, a magasságokat bátran és szárnyalón megfújja anélkül, hogy meleg szövetű szopránja kicsorbulna. A különleges feladat képességeinek látható maximumát hozza ki Lengyei Ildikóból is. Intenzív és hatásosan kivitelezett mezzoszólama amolyan révbe Jutott Ebolira emlékeztet a Don Ca/Iosból, mely rokonságot nem leplezi (nincs ls rajt' szégyellnivaló): kettőse Annával a negyedik kép végén, majd tHödikben Henrikkel az előadás legjobb pillanataihoz tartozik. Érdekes módon az egyetlen „szabad embernek", lehetőségei korlátlan urának, Enricónak nem juttat áriát Donizetti (vagy mert annyira gyűlölte a történelmi Henriket). Grcgor Józsefnek így a drámai recitativókban, duettekben, együttesekben kell (már régóta nem bizonyítani, Inkább újólag) emlékeztetni rá, basszusa a legszebb matéria ezen a színpadon, varázsos kincs, más hangzásbeli gyengeségek feledtető gyógyszere: az úgynevezett középlágéban például oly gyönyörűen szól, hogy ez a minden hájjal megkent kéjlovag ro konszenvessé válik, akarva akaratlanul. Ki bánja? Réti Csaba Percy-Jét o fentebb már említett húzások Jótékony cenzora »terjedelmesebb szereptől, s töbl felső cétől kímélte meg, nem egészen indokolatlanul hls/ énekelnlvalója így sem kevés. Teszi ezt a tőle meg szokott egyenletes, jó színvonalon, imitt-amott ugyan falzcttel, de reneileg kifogástalanul hibátlanul. A kisebb szerepekben Gortva Irén (Smeton) intakt altjával, hangulatosan előadott ariosójával vált ki elismerést az epizódokban pedig Kenesey Gábor Lord Rochefort-ja üde hangt élmény (a pálya starthelyzetén túllendült basszista rokonszenves emberi-művé szi talentuma máris nyilvánvaló nyeresége operajátszásunknak). s nem lehet pa nasz Fekete Imre örtisztjére sem. Legfeljebb a kórus osz tott szólamainak Időnkénti vérszegénységére — ámbátor a boldogság, mint tudjuk, sohasem felhőtlen... Nikolényi István Az Oszi megyei könyvhetek éves éta u vidéki, falusi Könyvterjesztés legrangosabb eseményei. Az idei program október közepén kézdóuótt; azóta számos sikeres író-olvasó találkozót tartottak Csongrád megye községeiben, ankétokon, bemutatókon ismerkedtek az olvasók a Könyvekkel és persze .sokan vásároltak is. A könyv és az olvasás népszerűsítésére hivatott eseménysorozat holnap, hétfőn folytatódik; szegedi írók találkoznak olvasóikkal. Mocsár Gábort a HÖDGÉP makói gyáregységébe, Tóth Bélit a pitvaros! könyvtárba várják. Az idei könyvhetek szervezői Móra- és a Móriczévforduló Jegyében terveztek számos irodalmi rendezvényt elsősorban a tanulóifjúságnak. Móra Ferenc prózamondó versenyen és Ki mit tud Móráról címmel irodalmi vetélkedőn adnak számot tehetségükről és ismereteikről a mórahnlmi általános iskola tanulől. Szegeden, a Somogyi-könyvtér Csillag téri fiókjában gyerekeknek rendeznek szavalóversenyt. a petőfitelepi és az Odessza városrészi könyvtárakban pedig Horgas Bélával, egyik kedvelt írójukkal beszélgethetnek a legifjabbak. Az őszi könyvhetek zárásaként a Somogyi-könyvtár olvasótermében november lttán rendeznek irodalmi estet melynek vendége Páskúndt Gáza. Más köúyvterjesztési akciók is kapcsolódnak a könyvhetek programjához. így a műszaki és a politikai könyvnapok, novemberben pedig a szovjet könyv ünnepi hete. Hódmezővásárhelyen a politikai könyvnapok keretébea Moldovúnyi Ákos részvételével rendeznek belpolitikai fó. rumot, külpolitikai ankétok pedig Makón és Apátfalván lesznek. Szegeden a Somogyi több fiókkönyvtárában kiállítások nyílnak, a szovjet könyvek bemutatóin kívül vetélkedőket is tartanak, amelyeken a szovjet irodalom ismeretéről adnak számot. A napokban a szegedi könyvtárosoknak tartott tájékoztatót a szovjet társadalomtudományi tájékoztatás rendszeréről, a Lenin könyvtárról. illetve a kijevi Gorkij könyvtárról Kormányos András, a városi pártbizottság munkatársa. Szovjet fizikus a tudományegyetemen Magyarországi tartózkodása során szombaton Szegedre látogatott Nylkolaj Alekszander Doriszevics profeszszor, a Bjelorusz Akadémia elnöke, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának levelező tagja; állami díjas fizikus. Á Magyar Tudományos - Akadémia Lumineszcencia és Félvezető Kutatócsoportjának — mely a szegedi József Attila Tudományegyetem Kísérleti Fizikai Intézetében működik — meghívására Szegedre érkezett szovjet tudós tegnap délelőtt intézetlátogatáson vett részt. A JATE Kísérleti Fizikai Intézetében dr. Ketskemúty István egyetemi tanúr, az intézet veze'ője, a kutatócsoport irányítója fogadta. Megbeszéléseik utén ellátogattak az Intézet kutatórészlegeibe, laboratóriumaiba, ahol konzultációt is tartottak. A szovjet profresszor 1973. ban már Járt Szegeden, akkor kezdődtek a Bjelorusz Akndémta Fizikai Intézete és a JATE Kísérleti Fizikai Intézete közötti tudományos kapcsolatok, melyeket több mint tíz esztendeje egvült. működési szerződések rögzítenek. A közös tudományos tevékenység lézerkutatások és lumineszcencia vizsgálatok témakörében folyik. A szegedi intézet munkatársai közül többen jártak a minszki kutatóközpontban tanulmányúton, tapasztalatcserén. N. A. Boriezovlcs akadémikust tegnap délelőtt uendégül látta dr. SzókefaIwiNagy Béla akadémikus, a Szegedi Akadémiai Blzpttság elnöke, majd fogadta a József Attila Tudományegyetem rektori hivatalában dr. Krajkó Gyula tudományos rektorhelyettes. A kora délutáni órákban az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Csongrád megyei csoportja rendezésében Bortszovics profeszszor előadást tartott a SZAB székházában Lézereffektus szerves anyagok gőzében címmel. A szovjet tudós kutatási területe az infravörös szűrők vizsgálata. Ilyen önti. kai szűrők kidolgozáséért nyerte el az állami díjat. Emellett lézerberendezések feilesztésével foglalkozik, minszki intézetében elsőként hoztak létre szerves anvagok gőzében lézereffektust. Ezekről a kutatási tapasztalatairól és eredménVeiről számolt be szegedi előadásában. Múzeumi és műemléki hónap Tudományos ülésszak A Száz év magyar tájkép festészete cimü kiállításon a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai Képtárában ma, vasárnap délelőtt 11 órakor tárlatvezetés lesz. Dr. Szelesi Zoltán művészettörténész mutatja be a Magywr Nemzeti Galéria anyagából válogatott müveket az érdeklődőknek. A napokban írásos felmérés kezdődött a kiállítótermekben. A látogatók űrlapokat kapnak, annak kitöltésével az igények bejegyzésével segíthetik a következő kiállítási évad kialakítását is. A Múzeumi matinék sorozatban ma, vasárnap délelőtt 11 órakor a Móra Ferenc Múzeum dísztermében hangversenyt rendeznek. A Hangszerek és együttesek című orogramban a Szegedi Kamarazenekar koncertezik Pál Tamás vezényletével. A műsorban Albrechlsberger Harsonaversenye ós Pergolesi Úrhatnám szolgáló című kisoperájának koncertszerű előadása szerepel. Közreműködik Szelezsán István harsonamüvész Sinkó György és Vámosy Sva operaénekesek. A program előtt adja át dr.Trogmayer Ottó megyei múzeumigazgató a Tájak, korok, múzeumok akcióban eredményesen szerepelt mintegy száz szegedi és makói résztvevőnek a jutalmat — egyéves ingyenes múzeumi belépőt az ország összes múzeumi intézményébe. Hagyomány már, hogy a múzeumi hónapot tudományos ülésszakkal záriák. Ezeken a rendezvényeken a megye muzeológusai a nyilvánosság előtt beszámolnak legúiabb kutetá'i eredményeikről. A mrsta-ii ülésszakot holnan hétfőn és 30-án. kedden délután 4 órától rendezik meg a Móra Ferenc Múzeum dísztermében.