Délmagyarország, 1979. szeptember (69. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-13 / 214. szám

4 Csütörtök, 1979. szeptember 13 , 5 Portré, kontúrok nélkül A személyzetis javasolta, Z-r61 írjunk. Tizennyolc éves, jó szakmunkás. Személyes sorsa példázza, szívós akarattal és segítséggel mélyról is eljuthat bárki addig. hogy tartalmas életetéljen, hasznos és megbecsült tagja legyen a társadalomnak. Ez a munkásportré — amely tervezett formájában sohasem kerül már a lapba —, azt is jól példázta volna, hogyan fonódnak össze egy üzem alapvető termelési érdekei dolgozóinak életével. Ennél a vállalatnál — kívülálló számára el nem dönthetően — a munkaerőhiány szorítása vagy a humánus vezetői hozzáállás miatt nemcsak munkavállalót, a folyamatos termelés két lábon Járó tartozékát látják a dolgozóban, hanem az üzemen kívüli körülményei által formált embert is. Törődnek vele, alakítani igyekeznek. Z. sorsának bemutatásával ennek a becsületre méltó Igyekezetnek az eredményét bizonyítottuk volna. A személyzetist a lakáshelyzet pedagóguspályáról sodorta a"z üzembe. Megragadt, mert vonzotta a nehezebb feladat: felnőtt, kialakult értékrend szerint gondolkozó emberekkel foglalkozzék. A vállalat igen nehezen 6zerzi munkásutánpótlását. Több tucat általános iskolával tartanak kapcsolatot, üzemlátogatásra hozzák a gyerekeket. Annak a 8—10 ipari tanulónak, aki kötélnek áll egy-egy ilyen toborzás után, minden lehetséges anyagi és erkölcsi kedvezményt megadnak. Z-vel különösen sokat foglalkoztak. Cigány származású, állami gondozóintézetből került hozzájuk. Nem szereti, ha származását emlegetik. Etnikai kisebbséghez tartozó emberek gyakran gondolkoznak így. Valószínűleg Z-t sem érdeklik más cigányok, nem akar változtatni rajtuk, nem kívánja, hogy saját — rendezettnek tűnő életútját kövessék. Igyekszik terepszínt ölteni, beolvadni abba a munkáskollektlvába, ahol egyetlen dologgal mérik az embert: teljesítette-e a normáját vagy nem Voltak persze nála ls kisiklások, meséli a személyzetis. Elkószált, napokig nem járt be dolgozni. Úgy tűnt. meg kell válni tőle. Hosszú, türelmes beszélgetések hatására viszatért a régi kerékvágásba. Ma ő az egyik legmegbízhatóbb fiatal szakmunkás. Minden közös rendezvényen részt vesz, ha túlórázni kell, neki szólhatnak. Komoly céljai vannak, motorkerékpárt vett a fizetéséből. Végigvezettek Z. munkahelyén, 4500—6000 forintot keresnek itt a dolgozók. Többségük egyszerű, ám nehéz és monoton munkával, amit — első látásra — csak veszélyessége különböztet meg a szokványos betanított munkától. JClyen munkát az emberek többsége ma már csak akkor vállalna el, ha megélhetési nehézségek kényszerítenék rá. Másfelől az sem kétséges, hogy ennek az üzemnek termelnie kell, gépelt ki kell szolgálni. Mi szükséges ehhez a munkához? Z. művezetője szerint fizikai állóképesség, ügyesség, begyakorolt mozdulatok, a veszély felméréséhez bizonyos intelligencia. Z. jó szakmunkás, mert megfelel mindezeknek a követelményeknek. Milyen perspektívái lehetnek a 18 éves fiatalembernek. ha megmarad a jelenlegi munkahelyén? Később, hosszabb gyakorlat után végezheti a gép munkáját kézzel, bonyolultabb, egyedi munkadarabokon. Ez valóban szakmunka, a mesterség, az anyag alakításának minden szépségével. Itt nem is a gép diktálja a tempót, hanem az ember szaktudása. Mégsem valószínű, hogy Z. eljönne a géptől, mert ott többet lehet keresni, a fiatalember pedig szereti a pénzt. Z-vel ezek után három percig beszélgettünk. Néhány kérdésre kelletlenül válaszolt, majd kijelentette, menne vissza, mert normára dolgozik. Ami vele történik, az különben is csak rá tartozik, az ő életében ne turkáljon senki. Joga volt hozzá, talán igaza is volt. Mert kl dönti el, hol a határ az erkölcsi elismerés és a nyilvános vállveregetés közt? A törődés, a vele, mint emberrel való foglalkozás tűnhet úgy is Z. számára, hogy mindezért túlórával kell fizetnie. A személyzetis, aki — meggyőződésem szerint őszintén — kifaggatja vágyairól, elképzeléseiről, végső soron azért teszi mindezt, hogy személyes céljait az üzem terveivel fonja össze. Egy ilyen emberi sorsot érintő beszélgetés beszorítható-e a munkahely keretei közé? Menynyi segítőkészséggel lehet áthidalni azt a szakadékot, ami a nehéz, gyakran piszkos és veszélyes munka és az Irodai tollforgatás közt tátong? A produktív munkát végzők büszkesége, a „mi tartjuk el őket" öntudata éppúgy mélyítheti ezt, mint a fehér köpenyes irodistagőg. Hol van a határ az emberformálás, a pozitív eszmények, életforma felé orientálás és az emberek életében való turkálás között? Nem lehetetlen, de igen nehéz eltalálni ezt a határt. Olyannyira, .hogy a legjobb szándékkal sem sikerül mindig. Tanács István Á Vörös tér kockakövei A gazdasági bírság „A Vörös teret aszfalttal borítani vétek" — írta 1929. júliusában a Vecsernaja Moszkva cimű napilap. A Vörös tér gránit kockakövekkel való borításának munkáit 1930 nyarán kezdték meg. A munka nagy erőkifejtést igényelt, hiszen nem voltak megfelelő gépek, és mindent kézi erővel kellett elvégezni. Az előzetes Sikertelen Az idegen állampolgárságú angol—francia szakos tanár a feleségével együtt szabályos útlevéllel érkezett Magyarországra. A házaspár hét napig Budapesten tartózkodott, s az üzletek ízlésesen rendezett kirakataiban gyönyörködtek, de jártak a Gellérthegyen is és órákon át sétáltak a Duna partján. A férj a külföldre indulás előtt a feleségével sem tudatta, hogy tulajdonképpen ő azzal a szándékkal utazik az NDK-ból Magyarországra, hogy innen nyugatra szökjön. A budapesti üdülés közben kezdeményezte élettársának, hogy Szegeden is nézzenek körül. Az asszony javaslatára — takarékosságból — utazási módként az autóstopot választották, bár jelentős valutával rendelkeztek. Egy magyar rendszámú Trabant tulajdonosa vette őket pártfogásba, így érkeztek Szegedre. Szegeden a nappalokat a Tiszán strandolással, az estéket pedig szórakozóhelyeken töltötték el. A feleség más városban ls szeretett volna szétnézni, s néhány nap múlva kérte, utazzanak Kecskemétre. A fétj hallani sem akart erről, ám disszidálásl szándékát nyugatra nem volt mersze a hazájához ragaszkodó feleségének előadni. Az asszony kérését teljesítve, autóstoppal Kecskemétre utaztak. Ott az éj. szakát kempingben töltötték, majd a férj veszekedést provokálva magára hagyta a feleségét. S azon a napon gyalog érkezett Kecskemétről öttömös körzetébe, s egy teljes kilométeren át kúszva közelítette meg az államhatárt. * Törőcsik Lajos határőr, élenjáró katona — a hódmezővásárhelyi Alföldi Porcelángyár dolgozója — a határt vigyázva az éjszakában szokatlan zajt észlelt az erdőben. Figyelt, s indult, majd kilőtte a terepet megvilágító jelzőrakétát; fényében egy földre lapuló embert pillantott meg. Az alak mozdulatlanul feküdt a földön. A határőr felszólítására a férfi engedelmeskedett. Meghiúsult szökési kísérlete ... A határőr szolgálata tökéletes teljesítéséért jutalomszabadságot kapott a magasabb egység parancsnokától. Gazsó Béla költségvetés is egymillió rubelt irányzott elő. Elkészíteni az alapot, majd milliméteres pontossággal faragni és illeszteni a gránitkockákat, egyengetni a burkolatot, ez bizony igen nagy munkát jelentett a mestereknek. Az első minőségi vizsga még az év november 7-én lezajlott. A hagyományos díszszemlén már az új burkolaton vonultak végig a Vörös Hadsereg egységei. Azóta ezek a kövek megismerkedtek a haditechnika számtalan vívmányával, de a legsúlyosabb harceszközök terhelt is javítás nélkül viselték, és ez az építők kezemutikáját dicséri. Több, mint négy évtized múltán, 1974—77 között egyegy részterület felbontásával, szakaszosan új alapokat helyeztek el. A nagy munkában a fiatal szakemberek és a modern teljesítményű gépek mellett részt vettek e munka veteránjai is, azok, akik 1930-ban a „gránit tükröt" készítették. (APN) A tervutasításos rendszer megszüntetése nagyobb gazdálkodási önállóságot biztosított a gazdálkodó szervezeteknek, ezzel egyidejűleg különböző árformák kerültek bevezetésre, kialakult a szabadáras termékek köre, amelyeknél az ár kialakítása az előállításukhoz szükséges költségekhez igazodik. Számítani lehetett arra, hogy a különböző piaci hatások a szervezetek gazdálkodásában egészségtelen torzulásokkal is járhatnak, erősödhet a nagyobb bevételre irányuló törekvés, ez viszont a társadalmi érdekekkel ellentétes tevékenységhez vezethet. A gazdasági szabályozó rendszer mellett egy olyan jogintézményt is be kellett tehát vezetni, amely a szocialista gazdálkodás elveivel ellentétes vagy a népgazdasági érdekeket sértő vállalati magatartásoktól gazdasági szankció kilátásba helyezésével tart vissza. Ez a jogintézmény az 1/1968. (1. 16.) Korm. sz. rendelet szerinti gazdasági bírság volt. Az időközben szerzett tapasztalatok azonban a gazdasági bírság alkalmazási körének bővítését tették szükségessé. Üj jogszabály kiadását a bírósági szervezetet módosító jogszabály is indokolta. Az alkalmazási kör bővítésének feladatát végezte el a 20/1973. (VII. 25.) Mt. sz. rendelet, amelyet egy hónappal előzött meg a segítő jellegű 1022/1973. (VI. 27.) Mt. sz. határozat a tisztességtelen haszon megállapításainak irányelveiről. Ez utóbbi jogszabály kimondja, hogy tisztességtelen a haszon, ha azt a gazdálkodó szervezet a társadalmi érdeket és a szocialista gazdálkodás elveit közvetlenül sértő módszerekkel éri el. Tisztességtelen a haszon — a nyereség mértékétől függetlenül — akkor is, ha a magasabb ár érvényesítése a gazdálkodó szervezet i által előidézett kiegyensúlyozatlan gazdasági helyzetre vezethető vissza, ha a gazdálkodó szervezet a viszonylag olcsó, de jó minőségű cikkekből az ellátást rontja, változatlan ár mellett gyengébb minőségű, felszereltségű, csomagolású terméket állít elő. vagy hoz forgalomba. fondorlattal, csalárdsággal. az üzleti partner félrevezetésével érvényesíti az árat, árvetését valótlanul vállítja össze, vagy valótlan adatokat közöl az árkialakitáshoz stb. A 20/1973. (VII. 25.) Mt. sz. rendelet alapján gazdasági bírságot kellett kiszabni, ha a gazdálkodó szervezet jogszabályba vagy hatósági rendelkezésbe ütköző, illetőleg a szocialista gazdálkodás elveivel ellentétes módon jelentős anyagi előnyre tett szert, súlyosan sértette, illetőleg veszélyeztette a lakosság jogos érdekeit, különösen, ha rendszeresen, vagy jelentős mennyiségben rossz minőségű terméket állított elő, vagy hozott forgalomba, jelentősen sértette, illetőleg veszélyeztette a népgazdaság érdekeit, így például fedezetlen kötelezettséget vállalt, pénztartozásait rendszeresen késedelmesen fizette, tevékenységi körét túllépve jelentős termékmenynyiség tekintetében tiltott gazdasági tevékenységet folytatott, engedély nélkül végzett külkereskedelmi tevékenységet, végül ha a munka egészséges és biztonságos végzésére vonatkozó szabályokban előírt kötelezettségek elmulasztásával vagy megszegésével a vállalat dolgozóinak életét, testi épségét súlyosan veszélyeztette. Gyorsan változó gazdasági életünk, de a jogszabály végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatok is egyes rendelkezések felülvizsgálatát tették szükségessé. A felülvizsgálat megtörtént,, nem új jogszabály megalkotásával, hanem a korábbi részbeni módosításával. A 20/1979. (V. 26.) Mt. sz. rendelet (hatályba lépett 1979. július 1-én) három vonatkozásban tartalmaz új rendelkezéseket: 1. Jelentősen bővíti azokat a vállalati magatartásokat, amelyek gazdasági bírságkiszabásának alapjául szolgálhatnak. Igy: ha a gazdálkodó szervezet jelentős anyagi előnyre tesz szert, árdrágítással, tisztességtelen haszonszerzéssel, gazdasági erőfölényével visszaélve jut jelentős anyagi előnyhöz, súlyosan sérti, illetőleg veszélyezteti a lakosság jogos érdekeit, nem tesz eleget a vásárlók tájékoztatására vonatkozó lényeges kötelezettségeinek, termékeket olyan jelzéssel hoz forgalomba, amelyeknek azok nem felelnek meg, nem tesz eleget az alkatrészek, tartozékok, a javítószolgálat folyamatos biztosítására vonatkozó kötelezettségének, sérti vagy veszélyezteti a tisztességes gazdálkodás követelményeit, pl. a szerződéses kapcsolatokban a gazdasági erőfölényével visszaélve a maga javára rendszeresen indokolatlan egyoldalú előnyt biztosító feltételeket köt ki. a másik felet a szerződésből eredő jogos igényei érvényesítésének mellőzése érdekében bármilyen módon befolyásolja, a termék vagy szolgáltatás nyújtását más terméke, illetőleg szolgáltatása megvásárlásához vagy igénybevételéhez köti. Jelentősen sérti, illetőleg veszélyezteti a népgazdaság érdekeit, pl. fedezetlen kötelezettségvállalással, a beruházásokra, a termékfor^ilmazásra, bérgazdálkodásra, stb. vonatkozó előírások megsértésével számottevően megzavarja a gazdálkodás rendjét, vagy egyébként jelentős népgazdasági kárt okoz, Indokolatlanul nem tesz eleget a szerződésszegésen alapuló igénye érvényesítésére vonatkozó kötelezettségének, jelentősen megsérti a minőségvédelemhez fűződő érdekeket, olyan gazdasági tevékenységet folytat, amelyre tevékenységi köre nem terjed ki, egyes termékek (alkatrészek) termelését kötelezettségei megsértésével szünteti meg. Védett az ősi szépségű félsziget A kubai Guanacabibesfélszigeten szinte érintetlenül fennmaradt a természet, a maga ősi szépségében. A kubai kormány határozata értelmében itt természet- és vadvédelmi területet létesítenek, ezenkívül a félsziget látja majd el az ország más vidékein is nemes facsemetékkel. A tervek szerint a félszigeten új erdőket is telepítenék. A rezervátumban, amely körülbelül 105 000 hektárnyi területet> foglal majd el. mahagóni-, cédrus-, fenyő- és eukaliptuszültetvényeket létesítenek. Kivágják a kiöregedett fák egy részét, megtisztítják az erdőt az indáktól, hogy optimális feltételeket teremtsenek a fiatal fák növekedéséhez. A Guanacabibes-félszigeten szigorú vadászati tilalmat vevezettek be. Á félszigetre 1977-ben 3000 fácánt telepítettek. Azóta számuk jelentősen megnövekedett. A szakemberek szerint az országban nincs még egy olyan vidék, ahol a fácánok számára ennyire ideálisan lennének a feltételek. A vadvédelmi területen ezenkívül szép számban találhatók vaddisznók, hódok;, őzék és más állatfajták. Többségük szabadon él, némely állatfajtát viszont óriási karámokban tartanak. Idővel a vadvédelmi területet megnyitják a turisták és a vadászok előtt. A félsziget erdőgazdaságának vezetői négy vadászterület létesítését tervezik. Ezek alapterülete meghaladja majd a 2700 hektárt. 2. A gazdasági bírság kiszabására jogosult szervek tekintetében új rendelkezés az, hogy a fővárcei, megyei tanácsok végrehajtó bizottságai ügykör szerint illetékes szakigazgatási szervei javaslatára a végrehajtó bizottság titkárai járnak el. Eddig ugyanis a végrehajtó bizottság rendelkezett ezzel a jogosultsággal. 3. Üj rendelkezés az ls, hogy ha az indítványozásra jiem jogosult, de ellenőrzést, minőségi vizsgálatot végző állami szerv e tevékenysége során gazdasági bírság kiszabására alapul szolgáló tényt tár fel, erről köteles értesíteni felügyeleti szervét a gazdasági bírság indítványozása céljából, egyidejűleg köteles tájékoztatni a legfőbb ügyészt és a Központi Népi Ellenőrzési Bizottságot. Változatlan az az előírás, amely szerint a gazdasági bírságot úgy kell megállapítani, hogy az meghaladja a vállalat által elért jogosulatlanul szerzett előny, illetőleg okozott kár összegét. Csak különös méltánylást érdemlő esetben — a vállalat a hiányosságot megszüntette, a hibát kijavította, a kárt megtérítette — lehet az előbb említett mérték alatt megállapítani a gazdasági bírságot, vagy mellőzni a bírság kiszabását. A kiszabott gazdasági bírság a gazdálkodó szervezet egész dolgozó kollektíváját érinti, mert kimondja a jogszabály, hogy a gazdasági bírság termelési költségként nem számolható el. A gazdasági bírság kiszabása nem mentesíti a felelős személyeket fegyelmi, szabálysértési, büntetőjogi, illetőleg a kártérítési vagy más vagyoni felelősség alóL A felelősségre vonásról a megbírságolt vállalat, illetőleg annak felügyeleti szerve köteles gondoskodni. Erről a bíróság jogerős határozatának kézbesítésétől számított 60 napon belül értesíteni kell a bínság kiszabását indítványozó szervet és a bírságot kiszabó bíróságot. Nincs hely arra, hogy érintsem a megyei gyakorlatot. Annyit azonban megjegyezhetek, hogy a Megyei Bíróság nem kevés ügyben járt el s a jogszabályok alapján igen magas összegű bírságokat szabott ki különböző gazdálkodó szervezetekkel, vállalatokkal, mezőgazdasági termelőszövetkezetekkel, ipari szövetkezetekkel szemben. A jogszabályok valamennyi rendelkezését az erre hivatott szerveknek továbbra is következetesen szem előtt kell tartaniuk, a jogszabályok által is védett érdekek tiszteletben tartása, a gazdálkodás kiegyensúlyozottsága, a kedvezőtlen vállalati magatartások szankcionálása. illetve megelőzése céljából. Kedvezőtlenek a tapasztalatok a felelősségre vonások terén. A gazdálkodó szervezetek nem tesznek intézkedéseket, elmarad az indítványozó szerv és a bíróság értesítése, a felügyeleti szervek sem minden esetben fievelnek fel a bírság kiszabására, s elmulasztják a gazdálkodó szervezet hatáskörükbe tartozó dolgozóinak felelősségre vonását. Sokkal következetesebb. célratörőbb gyakorlatra lenne szükség. Az ügyészi szervek rendszeresen tájékozódnak a gazdasági bírság kiszabását, követő vállalati, szövetkezeti intézkedésekrőt s ha az elmarad, a rendelkezésre álló eszközökkel kezdeményezik a feleősségre vonásokat. A gazdasági bírság jogintézménye helyesen szolgálja a központi gazdaságpolitikai célkitűzéseket, a gazda, sági szabályozó rendszer mellett erőteljesen hat a negatív vállalati magatartások megelőzése érdekében. Dr. Csohány László