Délmagyarország, 1979. szeptember (69. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-28 / 227. szám

Az egészségügyi miniszter vitazáro beszéde VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 69. cvlolyam 227. szám 1979. sz:pt3mber 28., péntek Ara: 1,20 lorint Befejezte munkáját az országgyűlés~y'l0Wi*,egyű tműk:f őszi ülésszaka Tapasztalatcserek, A napirenden levő beszámolókat egyhangúlag tudomásul vették Az 1972-es egészségügyi törvény végrehajtásáról szóló miniszteri beszámoló fölötti vitával folytatódott csütörtökön 10 órakor a Parlamentben az országgyűlés őszi ülésszaka. Az ülésterem padsoraiban foglaltak helyet: Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György. Apró Antal. Biszku Béla. Fock Jenő. Gáspár Sándor. Huszár István. Németh Károly. Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke. Győri Imre. az MSZMP Központi Bizottságának titkára, valamint a kormány tagjai. Az egészségügyi miniszter beszámolója fölötti vitában hozzászóltak: dr. Lakatos Pál (Komárom m.. 5. vk.). a Tatabányai Tbc-szanatórium igazgató-főorvosa: Kosztolánczi Jánosné (Somogy m., 2. vk ), a Kaposvári Ruhagyár varrónője: Solyomi Gvuláné (Bp.. 66. vk.). a Soós István Élelmiszeripari Szakközépiskola tanára. Dr. Schultheisz Emil egészségügyi mimszter válaszolt ezután, majd határozathozatal következett: az országgyűlés az egészségügyi törvény végrehajtásáról szóló beszámolót és a miniszter felszólalásokra adott válaszát egyhangúlag tudomásul vette. Ezután Szakali József államtitkár, a Központi Néni Ellenőrzési Bizottság elnöke tartotta meg beszámolóját a népi ellenőrzés munkájáról. Ehhez hozzászóltak: Varga Gyula (Zala m„ 1. vk.), az MSZMP megyei bizottságának első titkára: Rujsz Lászlóné (Vas m.. 1. vk.). a Sabaria Cipőgyár személyzeti osztályának vezetője;' Fábián Márton (Szolnok m.. 8. vk ). a karcagi Május 1. Tsz elnöke: Sas Kálmán (Heves m„ 4. vk.), a Cement- és Mészművek bélapátfalvi gyárának igazgatója; Papp Lajos államtitkár, az MT Tanácsi Hivatalának elnöke (hozzászólását lapunk 2. oldalán ismertetjük); Tóth Géza (Szabolcs-Szatmár m.. 14. vk.), a Szakszervezetek Megyei Tanácsának titkára: Papp Gy. Lászlóné (Csongrád m.. 14, vk. — Vásárhely); az Állatorvostudományi Egyetem Tangazdaságának állattenyésztője (felszóla,lását lapunk 2. oldalán közöljük); Angyal János (Bács-Kiskun m„ 7. vk.). gimnáziumi igazgató; Kasó József (Baranya m.. 12. vk.), a Szigetvári Állami Gazdaság igazgatója, majd Szakai! József válaszolt, ezután a képviselők a KNEB elnökének beszámolóját és a felszólalásokra adott válaszát egyhangúlag tudomásul vették. Ezután interpellációk következtek. Dömötörffy Sándor (Zala m„ 5. vk ). a hahóti Rákóczi Tsz főállattenyésztője még a nyári ülésszakon nyújtott be interpellációt a közművelődési céiú vállalati és szövetkezeti pénzeszközök elosztása tárgyában a pénzügyminiszterhez. Faluvégi .Lajos írásban adott válasza szerint indokoltnak tartja, hogy az érdekeltek együttesen tekintsék át a vállalati jóléti és kulturális alapok helyzetét, problémáit, az Országos Közművelődési Tanács 1976-os irányelvét. Bálint Istvánné (Békés m.. 12. vk.). a Fővárosi Ruhaipari Vállalat szeghalmi telepének vezetője a hagyományos családiház-építéshez a jobb falazóanyag- és tetőszerkezet-ellátás, valamint ezzel összefüggésben a Békés— Csongrád megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat rekonstrukciójának gyorsítása tárgyában interpellált az építésügyi és városfejlesztési miniszterhez. Ábrahám Kálmán miniszter egyetértett azzal, hogy a magánlakás-építés — s az otthonok karbantartása is — nagy figyelmet és további intézkedéseket kfván. A Békés megyeieknek bizonyára megnyugtatásul szolgál, hogv jelenleg Békéscsabán két téglagyárat korszerűsítenek. Az egyik már az idén termelni kezd. a másik 1981. első negyedévében. A miniszteri válaszokat az interpelláló képviselők és az országgyűlés tudomásul vette. Ezzel az országgyűlés őszi ülésszaka befejezte munkáját. A magyar—szovjet műszaki-tudományos együttműködés 30. évfordulója tiszteletére rendezett mezőgazdasági és élelmiszeripari tudományos műszáki napokon részt vevő szovjet küldöttség tagjai. G. í. Tkacsuk. a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának, tagja, á Szocialista Munka kétszeres Hőse, az Ukrajna Kolhoz elnöke. 1. D. Kuznyecova, a Lett SZSZK élelmiszeripari minisztere, G. A. Bogdanov, a VASZHNIL elnökhelyettese. A. A. Nyilconov akadémikus, a Lenin Mezőgazdasági Tudományos Akadémia Üzemszervezési és Üzemgazdasági Tagozat titkára. D. 1. Ivascsuk, a Moldplodoovoscsprom elnöke. V. V. Golovin. a Gidroprom Tröszt vezérigazgatója, K. Á. Kalunyanc. a Biotechnikai Össz-szövetségi Tudományos Kutatóintézet igazgatója és R. V. Kuzminszkij, a Sütőipari Egyesülés vezérigazgatója tegnap Szegeden magyar szakemberekkel találkoztak. A Gabonatermesztési Kutató Intézetben kerekasztal-beszélgetésen vetlek részt. A küldöttség egy másik csoportja a Szegedi Élelmiszeripari Főiskolán ismerkedett az intézet munkájával. A vendégek látogatást tettek a kenyérgyárban és a Biológiai Kutató Intézetben is, s tapasztalatcserét folytatlak a szegedi szakemberekkel. Ukrajnából jött Grigorij Ivanovics Tkacsuk, aki a Hmelnyickij területi Leszovodi és Kremennaja község egyesült termelőszövetkezetének elnöke. A Gabonatermesztési Kutató Intézetben tett látogatás után kértük meg. beszéljen tapasztalatairól." — Mindenekelőtt hadd köszönjem meg a rendezőknek és a küldöttségünket fogadó elvtársaknak a színvonalas programot és a mindnyájunk megelégedésére szolgáló részletes tájékoztatást. Ez a találkozó. amelyet az országaink közt létrejött tudományos-műszaki együttműködés 30 éves jubileuma tiszteletére szerveztek, nem csupán udvariassági látogatás. hanem hasznos tapasztalatcsere. Nálunk. Ukrajnában például a magyar mezőgazdasági technológia alkalmazására több jó példa van. Említhetem, hogy a mi kolhozunkból évente ötmillió tojást szállítunk a fogyasztókhoz, s mindezt a magyar tojóketreces tyúktartással állítjuk elő. Több magyar kukoricafajtát is ültetünk, amelynek vetőmagszükségletét úgy tudom, nagyrészt szegedi anyag biztosítja. — Megenged egy személyes kérdést? — Természetesen. — Az ön arcán sebhelyek láthatók... — A háborúban a Dnyeszternél szereztem. Felépülésem után partizánként harcoltam a háború végéig. Irina Kuznyecovával. a Lett SZSZK élelmiszeripari miniszterével a Szegedi Élelmiszeripari Főiskolán találkoztunk. A miniszter aszszony — a küldöttség egyetlen nőtagja — itteni üzemi tapasztalatait a következőképpen értékelte: — Ügy ítéltem meg. hogy a magyar élelmiszeriparban jó eredményeket értek el a termelés gépesítése, automatizálása terén, s különösen tetszett, hogy sok gondol fordítanak az élelmiszerek minőségére és csomagolására. Lettországban nem ismeret, lenek a magyar készítmények. elsősorban a konzervek. a mélyhűtött baromfiéi a magyar borok örvendenek nagy keresletnek. A szakmai kapcsolatok fejlődésének if fontos állomása ez a magyar országi látogatás. Talán elég. ha csak azt említem, hogy ai önök szakembereivel sütő ipari recepturak cseréjéről ii tárgyaltunk. — Lettország milyen élelmiszert termel? — A Szovjetunió köztársaságai közül azok közé tartozik a miénk, amely csaknem minden élelmiszert rr.a fia állit elő. Kizárólag sót él teát kapunk más köztársjságból. Emellett viszont s hazai ellátás biztosítása melett exportálunk is. főként édességet, likőröket, pezsgőt Dr. Schultheisz Emil egész- akik elméletileg és szakmai- — Többen hangsúlyozták a — Igen jól tükröződött a ségügyi miniszter a vitában lag jól felkészültek — első- vitában — folytatta a mlnisz- vitában, hogy nem fejeződött elhangzott észrevételekre vá- sorban a gyakorlatra. Nem ter —, az egészségügyi in- — nem Is fejeződhetett — be laszolva mindenekelőtt kö- tudósjelölteket kell nevel- tézménysk rekonstrukriójá- az egészségügyi törvény végszönetet mondott a megszív- nünk ezerszámra. Olyan or- nak fontosságát. Valóban, a rehajtása. Folytatni kell ezt lelésre méltó, hasznos felszó- vosokra van szükségünk, akik rekonstrukciós beruházások, a munkát, s a képviselők is lalásokért, amelyek széles szakmai felkészültségük mel- kerültek az utóbbi időben és ahhoz adtak biztatást, hogy társadalmi rétegek — a vá- lett. tudásukat hasznosítva kerülnek a következő eseten- a megkezdett úton haladjunk lasztópolgárok — véleményét megfelelő érzelmi — ezt a dókben is előtérbe, hiszen tovább. is közvetítették segítő szán- klasszikus emberi viszonyt beruházási lehetőségeink — — Feladataink — a legdékkal, bírálattal. kifejező — kapcsolatba ke- mint ismert — korlátozot- fíatalabfcaktól az időskorú Az alapellátással kapcso- rülnek a betegekkel. tak. A kormány úgy határo- nemzedék ellátásáig — tőrlatos képviselői észrevételek- A rehabilitáció kapcsán zott, hogy a felújítási és be- sadalmi méretekben jelentre a miniszter így reagált: kitért a miniszter arra. hogy runázási keretek ilyen célú keznek. túlnőnek az egész— Az alapellátásban, nem- a jelenlegi rendelkezések fe- összpontosításával kell javí- ségügy keretein. De mind az csak a körzeti orvosi, hanem lülvizsgálatakor egy fogalmat tani a helyzeten. Koncentrált egészségügyi, mind a szociálaz üzemegészség-ügyi ellátás- is tisztázni kell. Csökkent fejlesztésre van szükség, hogy politikai feladatokat egységes ban is — már valóban túl- munkaképességű emberek ne aprózzuk szét erőinket. szemlélettel kell kezelnünk léptünk a mennyiségi fej- helyett megváltozott munka- A képviselői felszólalások és megoldanunk. Az embelesztés szükségességén. Elér- képességűekről kell beszél- — köztük a Szabolcs. Győr rért! Az emberért kell munkeztünk a minőségi fejlesz- nünk. Ez ugyanis a későbbi és Zala megye eredményeiról, kálkodnunk. tés szakaszába, előtérbe ke- jogi szabályozás folyamán se- Hajdú-Bihar. Veszprém me- végül közölte a miniszter rült mind az elméleti, mind gít abban, hogy megnyugta- gye és különösen a főváros , . ' az instrumentatív fejlesztés, tó legyen ennek az igen né- gondjairól elhangzottak — a a v>taban enntett minAz orvosképzés feladatai- pes és — egyéni és társa- miniszter véleménye szerint den kérdést — az érdekelt ról szólva hangsúlyozta: dalmi szempontból egyaránt hasznosan egészítették ki az miniszterekkel együtt — — Az egyetemekről olyan — fontos réteg helyzetének egészségügyről szóló orszá- megvizsgálják, s a javaslatoorvosokat kell kibocsátanunk. a rendezése. gos beszámolót. kat hasznosítani fogják. 11 népi ellenőrzés rendszere bevált, alapvetően betölti hivatását Szakali József államtitkár, a KNEB elnöke számolt he az intézmény tevékenységéről — A beszámolóra nagy felelősséggel, reális számvetés alapján készültünk — mondotta bevezetőként Szakali József államtitkár, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke, majd így folytatta: Erre kötelez bennünket, hogy a népi ellenőrzés — fennállása óta ilyen formában — először tesz jelentést az országgyűlésnek, továbbá az, hogy két évvel ezelőtt párt- és állami határozatok születtek állami ellenőrzési rendszer, és ezen belül külön a népi ellenőrzés továbbfejlesztésére. Jó alkalom ez most arra, hogy mérlegre tegyük a népi ellenőrzés eddigi tevékenységét, fejlődését. munkájának hatékonyságát. — Az elmúlt 20 év tapasztalatai igazolják, hogy szocializmust építő társadalmunkban a népi ellenőrzés rendszere bevált, alapvetően betölti hivatását. Munkájában rászolgált a bizalomra, a szocialista demokrácia jelentős tényezőjévé vált. Azzal, hogy a dolgozók tízezreit aktivizálja, vonja be a közügyek intéztébe, fontos szerepet tölt be az irányítás színvonalának növelésében, a végrehajtás minél kedvezőbb feltételeinek megteremtésében. A népi ellenőrzés a maga lehetőségeit hasznosítva — a vezetés minden szintjén hozzájárul a döntések jobb megalapozásához, végrehajtásának elősegítéséhez, a rend és a fegyelem megszilárdításához, a dolgozók kezdeményezéseinek felkarolásahoz. a jó tapasztalatok terjesztéséhez Olyan ellenőrzési intézmény, amely egyre inkább alkalmas a vele szem ben támasztott politikai é.s szakmai követelmények teljesítésére. — Rendeltetésének megfelelően a népi ellenőrzés sokrétű feladatokat lát el, ezek jelentős része szorosan kapcsolódik a kormányzati feladatok megoldásához Munkánkban mindinkább a fö feladatok megoldásának átfogó, elemző vizsgálata — a gazdaságpolitika és a társadalompolitika legfontosabb napirenden levő kérdései — kerülnek előtérbe. Nagy súlyt helyezünk azoknak a tényezőknek a vizsgálatára, amelyek alapvetőek az egész gazdálkodás színvonala és eredményessége szempontjából. A területi ellenőrzéseket is beleértve több száz vizsgálatot végeztünk például az intenzív gazdaságfejlesztés témaköreiben, mindenekelőtt a termelőberendezések és a munkaerő kihasználása, az anyaggazdálkodás, a külke (Folytatás a 2. oldalonJ 1