Délmagyarország, 1979. szeptember (69. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-27 / 226. szám

AZ MSZMP SZEGED VÁ R O S I BIZOTTSÁGÁNA K LAPJA r (, 1 " "" ló t^i , ( '•• fi-:; ' ' 1 » \ •p v OvV VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 69. évtoíyam 226. szám 1979. szeptember 27., csütörtök Ara: 1,20 íorint Megkezdődött az országgyűlés őszi ülésszaka Három napirendet fogadott el őszi ülésszakára az országgyűlés: a képviselők megvitatják az egészségügyi miniszter, valamint a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének beszámolóját. és sor kerül interpellációkra is. A szerdán délelőtt 11 órakor megkezdődött tanácskozáson az ülésterem padsoraiban helyet foglaltak: Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél Györgti, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor. Huszár István, Németh Károly. Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke, Győri Imre. a Központi Bizottság titkára. Jelen voltak a kormány tagjai. Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke nyitotta meg az ülésszakot. Ezt követően az országgyűlés tudomásul vette a Népköztársaság Elnöki Tanácsúnak jelentését a nyári ülésszak óta végzett munkáról, s döntött az ülésszak napirendjéről. 1. Az egészségügyi miniszter beszámolója dz egészségügyről szóló 1972. évi II, törvény végrehajtásáról. 2. a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének beszámolója a népi ellenőrzés munkájáról, 3. interpellációk. Ezután — az elfogadott napirendnek megfelelően — dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter tartotta meg beszámolóját. A beszámolóhoz hozzászóltak: dr. Pesta Laszlo (Budapest. Hozzászólását a 2. oldalon közöljük). Molnár Endre (Budapest, 58. vk.), az MSZMP budapesti bizottságának titkára, Gulyás Emiiné (Szabolcs-Szatmár m.. 20. vk.), a HNF megyei bizottságának titkára, dr. Déváid József (Borsod m.. 2. vk.), kórházi főorvos, dr. Petri Gábor (Csongrád m. — Szeged, 5. vk.), a Szegedi Orvostudományi Egyetem rektora (felszólalását lapunk 2—3. oldalán közöljük), Deutsch Erzsébet (Baranya m., 2. vk.), a Pécsi Kesztyűgyár varrónője, Szűcs Gábor (Hajdú-Bihar m„ 12. vk.). az MSZMP hajdúszoboszlói városi bizottságának első titkára, dr. Vámos Marietta (Pest m.. S. vk.), körzeti orvos. dr. Faragó Margit (Szolnok m., 4. vk.), a megyei tanács vb Hetényi Géza Kórházának szemorvosa, Koltay Nándorné (Veszprém m., 4. vk.), a Herendi Porcelángyár porcelánfestője, Koczmann Ferencné (GyőrSopron m. 6. vk.), körzeti. ápolónő. Csapó Jánosné (Tolna m.. 7. vk.). a Simontornyai Bőrgyár igazgatóhelyettese. Várhelyi József (Zala m.. 9. vk.). a zalai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság igazgatója, Szalai Istvánná (Vas m., 3. vk.). a szombathelyi Pamutipari Vállalat szövőnője és dr. Pál István (Fejér m... 11. vk.) állatorvos, a MÉM kutatási és szakoktatási főosztály vezetője. Az országgyűlés szerdai ülése ezzel véget ért. A parlament őszi ülésszaka ma az egészségügyi miniszter beszámolója fölötti vitával folytatódik. Dr Schultheisz Emil beszéde Az országgyűlés 1972-ben • •• aí**®az egészségügyi 'törvény még-* K^HB m*'tm-f alkotásakor abból indult ki, ^fcj^HP m^É hogy szocializmust épito ha- ^B^^HÉ**^-.;zánkban az egészség-betegség nem pusztán az orvos és a B^Hgrc ^"jWWpH % beteg ügye. nem magánügy, ^B^BR ~"jg Áxl jóval tübo annál. Az orvos- I S JT^Ksf beteg viszony átalakult a H^^^B JüR^H társadalom és az egészség- ^BHBH^hj^ÉjPB ügy kapcsolatává, s ez je- . len tősen gazdagította, kibó- ^^^^^B . ifl vitette a hagyományos orvos- A ^B beteg kapcsolatot, fokozta az ^^^^^B jH egészségügy, az orvos fele- ^B losségét. Sót. minden ember felelősségét önmagáért. A ^^^^^^^Hf^^^BBHV törvény — a jog mellett — e tekintetben is aktív szere- ^^^BB^I .JB&^Jnjtfffi pet ruházott a társadalom flH minden tagjára. Eme aktív szerepének a jelentősége az ^^^^^B^^HV^R egészséges a meg- Ü^^^^^^BKjj^ii^^^Bg előzésben, a gyógyulásban V^RTTB mind egyéni, mind társadul- |B\T^MB mi méretben nem új gondo- V I lat. de érvényesülése társa- —• •• - • dalmi méretben, csak a szocializmusban vált lehetővé, teni az egészségvédelem igaA történelem bebizonyítot- zán haladó, humánus és hata, hogy csak a szocialista tékony módját, amely az társadalom képes megterem- egész nép ügye. Széles körű gondoskodás A szocialista egészségügy a társadalmi-gazdasági és orvos-egészségügyi intézkedések széles körű rendszere. Célja a lakosság egészségének megóvása, állandó javítása; a kedvező munka-, élet- és pihenési feltételek megteremtésével az ember harmonikus fizikai és szellemi fejlődésének, alkotó munkával eltöltött hosszú életének biztosítása. Ennek érdekében a tudományos haladás eredményeit felhasználva széleskörűen gondoskodik a betegségek megelőzéséről és biztosítja mindenki számára az egyre magasabb szintű egészségügyi ellátást. A szocialista egészségügy és a társadalmi-gazdasági élet közötti szoros kapcsolat a szocialista termelési viszonyok jellegéből, a szocializmus lényegéből következik. Ez összefügg azzal, hogy bár az ember a szocializmusban mindenekelőtt a munkában teljesedik ki, mégsem csupán munkaerő. Az emberiség történetében először és kizárólag a szocialista országok hozták létre és érvényesítik következetesen az állam teljes körű felelősségét minden állampolgár egészségéárt. Az egészségügyi szolgáltatás, ezen belül az orvosi ellátás ezzel a torvénnyel állampolgári jog lett, amely korábbi eredményeinkben gyökerezik, és amelynek végrehajtása a fejlődés állandó folyamata. Ez a jog értelemszerűen egyben kötelezettség is. Az 1972-es törvény nem egyszerűen úgynevezett ..tárcatörvény". amely az egészségüggyel kapcsolatos ^ iogi rendet határozza meg. hanem a tá'-sadalom egész életét. az állampolgárok közérzetét befolyásoló és meghatározó jogalkotás. Az egészségügyi törvény puszta meghirdetés®, -terinészetszerűen nagy igényeket is keltett. Ez, részben érthető, hiszen szocialista társadalmunk igen nagy vívmánya az egészségügyi ellátás állampolgári joggá való emelése. Ugyanakkor a valóságból kell kiindulnunk és tudnunk kell, hogy nem rendelkeztünk és ma sem rendelkezünk mindazokkal á feltételekkel, amelyek lehetővé tennék minden új igény kielégítését. A kérdés inkább az, mit. mikor és- hogyan tegyünk. mert mindent, mindenkor. mindenütt, nem teljesíthetünk. A törvény kereteket adott és feladatokat szabott meg, nem volt és nem lehetett célja szakmai programok és irányelvek meghatározása. A végrehajtás a kormányzat feladata. — Jelenthetem a tisztelt országgyűlésnek, hogy a kormánynak van határozatban megerősített egészségpolitikai koncepciója, az egészségügyi ágazatnak közép, és hosszú távú szakmai terve, és mindezek alapján a megbetegedési viszonyoknak megfelelő. a lehetőségekhez alkalmazkodó részprogramokat is elkészítettük. Ezután az egészségügy anyagi vonzatairól szólt a miniszter. Egyebek között elmondta: — Egy kórházi ágyon fekvő beteg ellátásának átlagos napi költsége 260—270 forint akkor, ha semmit nem csinálunk vele. Egy kisebb megbetegedés esetén ez az összeg 340—360 forintra emelkedik. A súlyos, életveszélyes állapotban levő beteget ellátó intenzív kórházi ágyon egy beteg napi kezelési költsége 3700 forint. Egy nem túl komplikált szívműtétnél. amikor a beteg életét nemcsak évekkel, de évtizedekkel hosszabbíthattuk meg. csak a közvetlen műtéti költség a benne levő devizával együtt 80 ezer forint. Egy komplikáltabb szívműtét közvetlen költsége 120—130 ezer (Folytatás a 2, oldalon.) Magyar—szovjet együttműködés A harminc esztendeje alá- nyitója ulán — melyben a* I irt magyar—szovjet tudomá- együttműködés 30 évének l nyos-műszaki együttmükö-' eredményeit méltatta — A. ] dési egyezmény nemcsak A. Nyíkonov tartott előadást I műszaki haladásunkra volt A mezőgazdaság fejlődesé1 döntő hatással, de a tudo- nek távlatai az SZKP KB I mányos információcsere kő- 1978. júliusi plénumának | vetkeztében gazdasági éle- tükrében címmel. „A Szovtünkre is. Olyan korban jetunió hatalmas területen élünk, amelyre érvényes az folytat mezőgazdasági tevéa megállapítás, hogy az in- kenységet, több mint 552 formáció értékesebb az millió hektár művelhető aranynál is. A műszaki • do- földterületen, ebből 226 milkumentációk cseréiének lió hektár szántóföld. Mindhasznosságát éppen ezért ezek mellett a mezögazdaalig lehet felmérni. sági üzemek túlnyomó többA magyar-szovjet műsza- séSe kedvezőtlen rajonokban ki-tudománvos együttmükö- helyezkedik el. melyek vagy dés 30. évfordulóiának tisz- aszályos klímával és elégteteletére Magyarország hat Ien vízellátással, vagy gvennagyvárosában tudományos- Se talajjal, vagv élesen szabműszaki napok kezdődtek. daIt domborzattal, vagv igen Szeged a mezőgazdaságnak alacsony népsűrűséggel jelés az élelmiszeriparnak adott lemezhetők. Különösen nagy otthont. A Műszaki és Ter- veszteséget okoznak a rendmészettudománvi Egvesüle- szeresen bekövetkező száraztek Szövetsége Csongrád me- súgok, melyek átfogják az gyei szervezete, a Magvar ország alapvető eabonaterAgrórtudómányi Egyesület melő területeit. Ezért a meCsongrád megvel szerveze- zőgazdaságnak hatalmas tóté. a Magvar Élelmezéslpari kebefektetésre, nagyméretű Tudományos Egyesület talajjavításra, megfelelő terCsongrád megvet csooo-tla melésl és szociális infraés a Mezőgazdasági és Élei- struktúra létrehozására van mezésügvi Minisztérium ren- szüksége, minden régióban" dezte eseménysorozat dr. Előadásának következő réKovács Kálmán egyetemi szében az akadémikus a tanárnak, az MTESZ Csonc- mezőgazdaság fejlesztésének rád megyei szervezete elnö- több évtizedes történetét tekének megnyitójával vet le kipje^te át, kitért a kompkezdetét tegnap délétőlt lex fejlesztési programok és Szegeden, a Technika Há- az öntözés általánossá válázában. Az eseményen meg- sának jelentőségére, maid a jelent G. I. Tkacsuk. a Szov- kutatásokról szólt. 'Végül jetunió Legfelsőbb Tanácsé- pedig a magyar—szovjet tunak tagja, a Szocialista dományos együttműködés Munka kétszeres hőse. az eredménveiről mondta: Az Ukrajna Kolhoz elnöke. 1. együttműködés közös kutaD. Kuznyécova, a Lett i fásokra, delegációk és fiatal SZSZK élelmiszeripari mi- tudósok, a különböző anvanisztere. G. A. Bogdanov, a gok és információk cseréjéVASZHNIL elnökhelyettese, re. a tudományos intézetek A. A. Nyikonov akadémikus, kapcsolataira terjed ki, s a Lenin Mezőgazdasági Tu- igen gyümölcsöző, dományos Akadémia Üzem- A plenáris előadás után a szervezési és Üzemgazdasági mezőgazdasági és az élelmitagozat titkára. Szabó Sin- szeripari szekcióban megdor, a megyei pártbizottság kezdődött a vita. Hat-hat titkára, dr. Petrik István, a előadás hangzott el. A memegyei tanács elnökhelvet- zőgazdasági és élelmiszertese. Berta István, a városi ipari tudományos-műszak: pártbizottság titkára. Bú- napok tanácskozásai ma két nyainé dr. Birkás Mária, a helyszínen folytatódnak. A városi tanács elnökhelvette- Gabonatermesztési Kutató se, dr. Szőkefalvi-Nagy Bé- Intézetben és az élelmiszerla akadémikus, a SZAB el- ipari főiskolán. A két tanoké és dr. Túri István né. nácskozást dr. Szániel Imre, az MTESZ főtitkárhelyettese. Illetve Gábor Miklósné dr, Dr. Kovács Kálmán meg- főigazgató vezeti. Enyedi Zoltán lelvétele A tanácskozás elnöksége