Délmagyarország, 1979. szeptember (69. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-27 / 226. szám
2 (Csütörtök, 1979. szeptember 27. 5 Megkezdődött az országgyűlés őszi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) forint. Háruméyvej ezelőtt Magyarországon mintegy 4(1 ezer gyermek betegedett meg kanyaróban. A közvetlen költség, amit az ellátásukra fordítottunk — nem számítva most a szülőik termelésből kiesésének és táppénzének költségeit — 18 millió forint volt. Bevezetve a kanyaró elleni védőoltást, ennek eredményeként az elmúlt évben alig haladta meg érdekében. hogy a 'kétszázat a kanyaró* gyer- nem bizonyítottan mekek száma. Az oltás 8,5 millió forintba került. — Eredményeink az egészségügyben újabb problémákat tárnak fej. Sajátos Jelensége ez a fejlődés folyamatának. az egészségügyi ellátás és a megelőzés kiterjesztésének. Ugrásszerűen növekszik a szervezett szűrés, vagy egyedi vizsgálat kapcsán felderített, ma még tünetmentes betegek száma. Vagyis a felelősséggel dolgozó egészségügy, a kétségtelen eredmények mellett, új és gyakran nehezebben megoldható feladatot is teremt. — Olyan korban élünk, amikor az orvostudomány elég gyakran ér el Jelentős, és felhasználandó eredményeket. Ezek szükség szerind hasznosítása tetemes anyagi áldozatba kerül. Üj, hatékony gyógyszerek bevezetését, az orvostechnika állandó fejlesztését biztosítjuk. Ugyanakkor az újdonságok — főképp a nem biztos alapon nyugvók — alkalmazásának megvgn a veszélye is. Az egészségügyi és a tömegtájékoztatási dolgozóknak együttesen kell vigyázniuk arra, éppen az emberek még hasznos vagy egyenesen káros, de divatos eljárások, avagy csodaszerek ne keltsenek felesleges igényeket, amelyek csalódást és nem gyógyulást hoznak a betegnél. — Az utóbbi esztendőkben szakmai, szervezeti intézkedésekkel is igyekeztünk és továbbra is igyekszünk munkánkat javítani. — Az ellátás terén a legfőbb törekvés: a felnövekvő nemzedék, korúak és az idősek egészségének megóvása, illetve a kezelés biztosítása. Ezek egymásból következő feladatok, s kifejezetten olyan jellegűek az esetek zömében, ahol az egészségpolitika és a szociálpolitika együttesen ösztönözheti az egészségügyi a gyakorlat számára szüksé- törvényben rögzített feladages és jól felhasználható tok megoldását. Egészségügyi kultúra kialakításával — A népesedéspolitikai határozat végrehajtásában elért általában jó eredmények mellett fontosak azok az erőfeszítések, amelyeket az óvodás, Iskolás és serdülőkorú gyermekek orvosi ellátására — A termelés intenzitásának növekedése, a munka gépesítése, automatizálása, új vegyi anyagok bevezetése új követelményeket is támaszt. Állandó tennivaló, hogy az egészségügy és az orvosi Az idős emberek érdekében törekszünk a kórházi ágyarányuk módosítására, az aktív és krónikus, utókezelő ágyak arányának helyes kialakítására. Az orvosképzésről úgy nyilatkozott a miniszter, hogy nem több orvösra van szükség, hanem olyan orvosokra, akik a diploma megszerzését követő 1—2 évi kórházi gyakorlat után az általános orvos nagyon nagy tudást és felelősséget jelentő funkcióiját is be tudják tölteni. — Orvosellátottságunk a nemzetközi statisztikai öszszevetésben kiemelkedően jó, ugyanakkor léteznek 'területi és szakmai megoszlási aránytalanságok. Arról is szólt dr. Schultheisz Emil. hogy a magyar egészségügyben — csaknem egyedülálló módon — a kutatóhálózat az egészségügyi ellátóhálózalra és az oktatóintézményekre épül. — A beszámolási ldőszaktovább erősítettük, feja ^munKaicepes lesztettük együttműködésünket a szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval és a KGST-tagállamokkal. — A szocialista egészségügy előtt álló célok elérésének letéteményesei az orvosok és az egészségügyi dolgozók. Felelősséggel állíthatom, hogy feladataikat —sokszor mostoha körülmények között — növekvő színvonalon, gyarapodó szakmai tudással, áldozatkészen végzik. A beszámolási időszakban javult anyagi és erkölcsi megbecsülésük. Szinte nincs olyan nap, hogy ne találkoznék indokolt kitüntetési javaslatokkal." — Nem hallgathatok azokról a részben indokolt, de Az ülésteremben, clSl Lázár György, mögötte Blszku Béla, (Fotó: Tormai Andor — MTI—Telefotó—KS) Kádár Jánee. Dr. Pesfa László beszéde Dr. Pesta László (Bp. 5. vk.) az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságának elnöke emlékeztetett arra, hogy a törvény hatályba lépése óta eltelt hét esztendő során a bizottság mindenkor igyekezett elősegíteni e döntő jelentőségű jogszabály érvényesülését. Nem múlt el egyetlen esztendő sem, hogy üléseken és helyszíni találkozókon meg nem vizsgálták volna az egészség pontokban működő kórházakban helyezzék el, ahol azokat a leggyakrabban használják. Felvetették: a szombat-vasárnapi folyamatos szolgálat igényével „összhangba" kell hozni az egészségügyi szakdolgozók javadalmazását. Nyomatékkal esett szó arról is. hogy a higiéné rovására, nem szabad megengedni a betegellátás csorbításával együttjáró takarékoskodást. Tűrhetetlen ügy valamely fontos és idő- — foglaltak állást a képvitettünk, de sokat. Jjgy még gyakorlat megkülönböztetett^ semmiképpen sem éltalánotennünk annak érdekébéfi, 'fígycfníét fördftsőn az' sítható megjegyzésekről, amehogy nemcsak a járványok ri szervezetre károsan ható lyek anyagias szemléletet bílehető kiküszöbölésével, ha- tényezők megelőzésére, ezek rálnak. Erélyesen fellépünk nem a megelőzés teljességé- felderítésére. A kedvező azokkal az egészségügyi dolvel Is biztosítsuk íejlódésü- munkafeltételek megteremté- gozókkal szemben, akik olyan ket egészséges felnőttekké. se is a környezetvédelem magatartást tanúsítanak, hogy biztosítása fontos állami fel- szinte kikényszerítik a beadat. — A felnőttek körében nemcsak gyógyító és megelőző tevékenységre van szükség, hanem olyan egészségügyi kultúra kialakítására is. amely ébren tartja a saját testük és szellemük iránti felvilágosult felelősséget, s nem tereli az öngyógyítás, őngyógyszerezés veszélyes útjára az embereket A túlzó gyógyszerfogyasztás ellen nem a pénz. a költség miatt tiltakozunk, hanem az emberért. — A VI. ötéves tervben megoldandó, már most formálódó feladatok kapcsán a miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy egyetlen ország egészségügye sem fejleszthet mindent egyszerre és egy időben. A törvény életbe lépése óta az egészségügy, a gyógyítás szakmai szerkezete is változott, számos új orvosi szakág kezdte meg működését, több új tegtől a külön anyagi szolgáltatás valamilyen formáját. A kivételesen előforduló elítélendő esetek nem homályosíthatják el dolgozóink túlnyomó többségének hivatástudatát. példás magatartását, áldozatkészségét. Arról is beszámolt a miniszter, hogy az egészségügyi tárcának a tanácsi szervekszerű problémájának megoldási lehetőségeit. A szociális és egészségügyi bizottság a parlamenti ülésszakot megelőző tanácskozásán — ahol a törvény végrehajtását tekintették át — számos kérdést vetettek fel, s számos javaslatot tettek. Szorgalmazták például, hogy a legdrágább műszereket és berendezéseket olyan tájközselők — hogy sok család helyezi el kórházban otthon is ápolható idős családtagjait, néha hónapokra is. A szociális és egészségügyi bizottság — az ipari bizottsággal együtt — a későbbiekben két nagyon fontos témát ismét napirendre kíván tűzni. Az egyik a gyógyszerellátás hazai bázisának kérdése, a másik a baleset vagy betegség következtében rokkanttá vált emberek rehabilitációja. Az egészségügyi törvény is nagy súlyt helyez a megelőzésre és ennek eredmenyei hazánkban rendkívül figyelemreméltóak. A megelőzés azonban csak akkor eredményes, ha a szabályokat mindenütt betartják — mondotta dr. Pesta László, és emlékeztetett a Veszprém és Zala megyei vérhasjárványra. A KOJÁL-ok tevékenységét nagyon komolyan kell támogatniuk a szabályok betartását ellenőrző szakembereknek. A szociális és egészségügyi bizottság örvendetes tényként nyugtázta, hogy a párt, a kormány megkülönböztetett figyelemmel foglalkozik az egészségügy helyzetével és fejlesztésével. A miniszteri beszámoló tartalma és tendenciája pedig garancia a továbblépést illetően. Dr. Pefri Gábor felszólalása Tisztelt Országgyűlés! Az egészségügyi miniszter világos, hiteles képet adott az egészségügy mai álLapotáról és további feladatairól — kezdte felszólalását dr. Petri kel való együttműködése Gábor (Csongrád m.. 5. vk.) egyre termékenyebb. egyetemi tanár, a Szegedi Befejezésül dr. Schultheisz Orvostudományi Egyetem rektora, országgyűlési képvi. . , , . " , .77 . Emil egyebek között hangsúTársadalmunk fejlődésele- szakintézet kapott irányító ... selő. hetövé tette, hogy eltűnjenek, s valóban eltűntek a táplálkozásihiány-betegségek. Helyébe egy olyan tényező került, amely ugyan szubjektív. nem mindig kellemetlen. de betegséget előidéző okként nem is elhanyagolható. magyarul: alaposan meghittünk és az európai súlyszerepet. Ez nem gyengíti, hanem erősíti azt a törvényszerűséget, hogy az egyes szakágak súlya a következő ötéves tervben sem lehet egyforma. Meg kell határoznunk bizonyos sorrendiséget és ez nem szakmai minősítés, hanem ellátási szükséglet, amelyhez igazodva kell tércsoport élvonalába kerültünk, veznünk. Feladat az alapellátás minőségi fejlesztése — A VI. ötéves terv szak- zetl orvos kielégítő ellátásmai programját egészséjpo- ban részesíthesse a nála meglitikánk hosszú távú céljai- jelenö betegek mintegy ral összhangban kell kialakitani. Az eddiginél is fonto- 70~80 «-zazalekat. nemcsak sabb az alapellátás minőségi az kell, hogy az orvos felkéfejlesztése és a kórházi ágyak szültóégénél fogva ezt meg megoszlásának megfelelő ki- tudja tenni, az is fontos, hogy iyozta: — Magyarországon a népi hatalom kezében levő egészségügy jelentősen fejlődött. A betegségek megelőzése érdekében kifejtett tevékenység hatékony, ' az általános betegellátás sok vonatkozásban lényegesen jobb, mint jó néhány nálunk sokkal gazdagabb fejlett tőkés országban. Ma Magyarországon primitívebb nyújt, mint a legkisebb településtől a fővárosig, nappal és éjjel, munkanapokon és ünnepnapon megfelelő orvosi ellátáshoz juthat minden rászoruló. Pártunk programja, a XI. kongresszus határozata sokoldalúan határozta meg a tennivalóinkat és most, amikor, ha nem is a törvény Az egészségügyi ellátás bonyolult és komplex feladatköréből most csak eggyel szeretnék foglalkozni: a közvetlen betegellátással. Bár a kórházi ágyak számát illetően nem tartozunk éppen az élvonalba, voltaképpen nem az ágyak abszolút száma okoz nehézséget. hanem az. hogy az ágyakat befogadó kórházaink jelentős hányada elavult, jóval körülményeket amilyenekhez népünk jó része otthonában már hozzászokott. Ezért van szükség elavult kórházaink és egyetemi klinikáink bővítéssel egybekötött rekonstrukciójára. Kórházfelújítások Másfelől a kórházi ágyak száma azért bizonyul alacsonynak. mert sok olyan beteg kerül a kórházi osztályok aktív gyógyításra szánt, nagy költséggel működtetett ágyaira, aki voltaképpen csak végrehajtásának befejezésé- ápolást, gondviselést igényeialakítása. Nemzetközi összehasonlítás szerint Magyarországon találkozik a páciens a leggyakrabban orvossal, évente átlagosan 150 milliószor. tehát egy állampolgár átlagban közel tizenötször. Ahhoz azonban, hány a kora beteg érezze és tudja, hogy a körzeti orvosnál kapott ellátás nem kisebb értékű és ről, hanem jelenlegi állásáról jelentek, tejjes felelősséggel állithatom, gyarapítottuk hazánk és népünk történelmi nem alacsonyabb rendű, mint eredményeit, amilyent a kórházban kap- Kérem az országgyűlést, hat. A kórházba lehetőleg az hogy az egészségügyi törkerüljön. akit kizárólag ott vény végrehajtásáról szóló tudnak meggyógyítani. beszámolót fogadja ek ne. de ezt családján belül valami okból nem tudja megkapni. Ezért van szükség rá, hogy ennek a betegkategóriának a számára megfelelő. hosszú ápolást nyújtó osztályok létesüljenek. Számos, igazán szép és korszerű új kórház épült olyan helyeken, ahol korábban nem volt kórház; a következőkben anyagi lehetőségeinket az imént említett hiányok pótlására kell fordítanunk. A főváros különösen kedvezőtlen helyzetét elismerve. szeretném hangsúlyozni a rekonstrukciós munkák fontosságát, sőt nem egy helyen sürgősségét, számos vidéki városunkban is. melynek kórháza már teljesen elavult. A nehézségek ellenére kór názaink teljesítménye számszerűen imponáló: 1978-ban 1,9 millió beteget bocsátottak ki. ami teljes népességünk közel egyötödét jelenti. De arrgl szó sincs, hogy ennyire betegek volnánk, sokkal inkább arról, hogy a betegek egy részét azért utalták kórházba, mert a járóbeteg-ellátás keretében nem gyógyultak meg végérvényesen. Hasonló jelenség mutatkozik rendelőintézeteinkben is, melyeket az utóbbi évben mintegy 50 millió esetben kerestek fel. Ugyanebben az időben a körzeti rendelőkben 45 millió ember fordult meg. Ebből az olvasható ki, hogy a körzeti ellátásban levő betegek igen jelentős hányada tovább került a szakrendelő-intézetekbe, tehát nagy betegtömegek tolódnak át egyik ellátási szintről a másikra, mert a végleges gyógyulást csak a legköltségesebb szinten érik el. mármint a kórházban. A nemzetközi összehasonlítás kevéssé támasztja alá azt az optimista magyarázatot, mely szerint az egészségügyi szolgáltatásoknak ez a nagymérvű igénybevétele népünk egészségügyi kultúrájának növekedését jelezné. Hogy a dolgoknak ez a rendje súlyosan ellentmond a hatékonyság és a gazdaságosság sürgető kívánalmának, az nem szorul bizonyításra, de azért van benne valami vigasztaló, ha arra gondol az ember, hogy a régi Magyarországon a föld népe előbb szánta rá magát, hogy a tehénkéjét elvigye az állatorvoshoz, semmint a gyerekét a doktorhoz, mert erre már végképp nem telt. Az érem másik oldalán viszont azt láthatjuk, hogy az emberek nem becsülik meg érdeme