Délmagyarország, 1979. szeptember (69. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-25 / 224. szám

2 Kedd, 1979. szeptember 25. RÁDKŰIEIIX PHAM VAN DONG BAGDADBAN Háromnapos hivatalos lá­togatásra hélfön Moszkvából Bagdadba érkezett Pham Van Dong vietnami minisz­terelnök — jelentette az iraki hírügynökség. A vietnami kormányfőt és kíséretét a bagdadi repülőtéren Izzat Ibrahim al-Duri, az Iraki forradalmi Parancsnokság tanácsának alelnöke és más magas rangú hivatalos sze­mélyiségek fogadták. MERÉNYLET A spanyolországi San Se­bastianban vasárnap késő délelőtt három ismeretlen merénylő meggyilkolta Lo­renzo Gonzalez Valles San­chez dandártábornokot, Gui­puzcoa baszk tartomány ka­tonai kormányzóját. A me­rényletet az ETA baszk sze­paratista szervezethez tar­tozó terroristák követték el. A központi kormány a merényletet követően lezárta a közeli francia határ összes átkelőhelyét és speciális kü­lönítményeket küldött a hely­színre a merénylők elfogá­sára. KOMPROMISSZUM A londoni Zimbabwe-kon­ferencián a Hazafias Front hétfőn lényegi engedményt tett, hogy elősegítse a meg­állapodást a leendő függet­lenségi alkotmányról. Elfo­gadta azt a brit javaslatot, hogy a nemzetgyűlés mandá­tumainak húsz százalékát a fehérlelepes kisebbségnek tartsák fenn. Ugyanakkor ra­gaszkodik ahhoz, hogy ez az arány a szenátusban se le­gyen magasabb, és hogy a második kamara halasztó ha­táskörét legfeljebb három hónapban szabják meg a bri­tek javasolta hat hónappal szemben. AKTI V AÉRTEK EZLET POZSONYBAN A bős (Gnbcikovo)—nagy­. marosi , vízlépcsőrendszer építésének időszerű cseh­szlovákiai feladatairól orszá­gos aktivaé rlekezle tet tar­tottak nétíőh Pozsonyban. Jozef Lónárt megnyitója után Rudolf Rohlicek tartott beszámolót az építkezés je­lenlegi állásáról és a további tennivalókról. Rámutatott, hogy a munkák eddigi üte­me nem nyújt megfelelő alapot az építkezés kívánatos méretű kibontakoztatásához. Ezért gondoskodni kell vala­mennyi közreműködő mun­kájának jobb összehangolá­sáról, a tervek Idejében és jó minőségben való szolgál­tatásáról, az építkezés esz­közökkel és munkaerővel való Jobb ellátásáról, s ezál­tal a munkák meggyorsításá­ról. EMLÉKMŰ AVATÁS A nyugat-szerbiai Kadin­jacsa-hegyen Tito jugoszláv köztársasági elnök vasárnap, több százezer fő részvételé­vel megrendezett nagygyűlés keretében ünnepélyesen fel­avatta az uzslcei munkás­zászlóalj emlékművét. A Ju­goszláv Kommunista Párt első partízánalakulatai 1941 szeptember első felében fel­szabadították a hitlerista megszállás alól Uzsicét és vidékét, s megalakították a helyi munkás-paraszt hatal­mi szerveket, az úgynevezett Uzsicei Köztársaságot. A Wehrmacht két hónappal később 15-szörös túlerővel támadást indított Uzsice el­len. A partizánok visszavo­nulását a város nyugati szé­lén, a Kadlnjacsa-hegyről az .100 főt számláló uzsicei munkászászlóalj fedezte és 0 órás küzdelemben teljesen felmorzsolódott. VIDÉKRE UTAZTAK A MAGYAR FIATALOK Vidékre utazott a magyar ifjúmunkás-küldöttség, amely részt vesz a szocialista or­szágok ifjúmukásalnak moszkvai találkozóján. A magyar delegáció, amely pénteken érkezett a szovjet lővérosba, vasárnap a moszk­vai Komszomol-szervezetek munkájával ismerkedett, ta­lálkozott üzemi Komszomol­bizottságokkal, * tanulmá­nyozta a munkásfiatalok kő­iében végzett Ifjúsági mun­kái. Az ENSZ-közgyűlés ülésszakán Megkezdődött az általános politikai vita Cyrus Vance felszólalása — Kambodzsai tiltakozás 0 New York (MTI) Az ENSZ-közgyűlés ülés­szakán tegnap, hétfőn meg­kezdődött a kéthetes általá­nos politikai vita. Az első felszólalók között volt Cyrus Vance amerikai külügymi­niszter. Andrej Gromiko, a szovjet diplomácia vezetője ma, kedden mond beszédet a közgyűlés plénuma előtt. Vance beszédében emlé­keztetett rá: „A kelet és a nyugat a történelem legszé­lesebb körű fegyverzetkorlá­tozási tárgyalásait folytatja. A Szovjetunió és az Egye­sült Államok a hadászati fegyverek jelentős korláto­zásában állapodott meg a ratifikálásra váró (SALT —II.) egyezményben." A két legnagyobb nukleá­ris hatalomra különleges fe­lelősség hárul a hadászati fegyverkezési verseav korlá­tozásában, és a SALT—II. nagy lépést jelenthet köte­lezettségük teljesítése felé — hangsúlyozta Vance. Az amerikai külügymi­niszter igen keveset foglal­kozott a kelet—nyugati kap­csolatokkal. az európai poli­tika kérdéseit nem is emii­tette. A külügyminiszter szerint annak ellenére, hogy a két nagyhatalom maga mögött hagyta az ellenséges­kedés időszakát, „a kelet— nyugati viszony veszélyesen megromolhat minden olyan esetben, amikor az egyik fél nem veszi tekintetbe a má­sik biztonsági érdekeit". Vance kijelentette, hogy Washington. Libanonban 3 jelenleginél szélesebb körű fegyverszünetet igényel. Ismét kifejezte reményét, hogy Jordánia és Szíria csat­lakozik az izraeli—egyipto­mi különbékéhez. Az amerikai külügymi­niszter feltűnően általános­ságokban mozgó beszédében a fejlett tőkés és a fejlődő országok kapcsolatainak kérdéseire összpontosított — nyilván azért, hogy csilla­pítani próbálja a fejlődő ál­lamok mind hevesebb táma­dásait a tőkés világrendszer gazdasági és pénzügyi poli­tikája ellen. Az Egyesült Ál­lamok kész részt venni glo­bális tárgyalásokon a gaz­daság és az energia kérdé­seiről, de a résztvevőknek „realistáknak" kell lenniük — mondotta Vance. Így uta­sította vissza bár csak bur­koltan — a fejlődő országok követeléseit * 0 Hanoi (MTI) Az a döntés, amelynek ér­telmében a Pol Pot-klikk képviselője megőrizheti he­lyét a jelenlegi ülésszakon, ellentétben áll a valóságos kambodzsai helyzettel, az ENSZ-alapokmányával. s ne­gatív következményekkel jár az ENSZ tekintélye, to­vábbá a délkelet-ázsiai és Indokínai stabilitás biztosí­tása szempontjából — álla­pítja meg hétfői szerkesztő­ségi kommentárjában a Nhan Dan, a VKP központi lapja. A lap rámutat, hogy „ez­zel a döntéssel nőtt azoknak az igazságtalan határozatok­Eleíántcsüiitpart menedékjogot ed Bokassának 0 Abid jan, Bangui (Reuter) Hétfőn, tegnap, egy fran­cia katonai gép a nyugat-af­rikai Elefántcsontpartra szál­lította Bokassát, a megbuk­tatott Közép-afrikai császárt. Az elefántcsontparti vezetés vasárnap döntött úgy, hogy „emberiességi okokból" me­nedéket ad az ex császárnak, akit a párizsi hatóságok nem engedtek francia földre lép­ni. Dávid Dacko, a Közép-af­rikai Köztársaság elnöke teg­nap Bokassa kiadatását kér­te az abidjani kormányzat­tól. Dacko „közönséges bű­nözőnek" nevezte az excsá­szárt és kifejezte reményét, hogy az elefántcsontparti ve­zetés teljesíti a kérést. Meglepetést keltett Daekó­nak az a kijelentése, hogy kész felvenni a diplomáciai kapcsolatokat Dél-Afrikával, amennyiben ez országa gaz­dasági érdekeit szolgálja. nak a száma, amelyeket a világszervezet a reakciós erók nyomásának engedve hozott, eddigi történeteben, s ez még inkább igaz, ha figyelembe vesszük az el nem kötelezett országok csúcsértekezletének határo­zatát a kambodzsai hely üresen hagyásáról". A Nhan ban igen elesen bírálja az Egyesült Államokat és Kí­nát. mint a határozat elfo­gadtatásában vezető szerepet játszó országokat, s a dön­tést igazsagtalannak. tör­vénytelennek minősíti. A lap egyben figyelmeztet rá, hogy „ez megkönnyítheti Kína beavatkozását a kam­bodzsai belügyekbe, és segí­ti az indokínai népek elleni kínai terveket". Hun Sen kambodzsai kül­ügyminiszter az ENSZ főtit­kárához és a közgyűlés ülés­szakának elnökéhez intézett üzenetében tiltakozott ami­att, hogy az úgynevezett kambodzsai kérdés felkerült az ülésszak napirendjére. „Ennek jóváhagyása, és ilyesfajta problémák meg­vitatása a Kambodzsai Nép­köztársaság hozzájárulása és képviselőinek jelenléte nélkül beavatkozást jelent az ország belügyeibe — hangoztatja az üzenet, és leszögezi, hogy a vita bár­miféle eredménye törvény­telen és teljességgel érvény­telen. * Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizott­ságánalt tagja, a Szovjetunió külügymlniSiütere . hétfőn New' Yöfrkban találkozott az ENSZ-közgyűlés 34. üléssza­kán részt vevő baráti szo­cialista országok — Bulgá­ria, Magyarország, az NDK, Lengyelország, Románia, Csehszlovákia, Mongólia, Kuba, Vietnam — küldött­ségvezetőivel. A találkozón jelen volt Laosz, Etiópia, Angola, Afganisztán. Dél­Jemen állandó ENSZ-képvi­selője és a KNDK állandó ENSZ-megfigyelője is. A szívélyes, elvtársi légkö­rű találkozón több időszerű nemzetközi kérdést áttekin­tettek, különös tekintettel az ülésszak napirendjén szerep­lő problémákra, szó volt to­vábbá a szocialista orszá­goknak a mostani ülésszak alatti együttműködése kér­déseiről is. Kínai delegáció érkezet! Moszkvába 0 Moszkva (MTI) Ma, kedden kezdődnek meg Moszkvában a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság küldöttségének tárgyalásai az államközi kapcsolatok nor­malizálásáról. A tárgyalások­ra vasárnap Moszkvába ér­kezett a kínai küldöttség, Vang Ju-ping külügyminisz­ter-helyettes vezetésével. A kínai delegációt a szovjet tárgyalóküldöttség tagjai fogadták, élükön Leonyid Iljicsov , külügyminiszter­helyettessel. Vang Ju-ping repülőtéri nyilatkozatában azt a reményét fejezte ki, hogy a tárgyalások pozitív eredményeket hoznak. Közéleti napló BEFEJEZŐDÖTT SARLÓS ISTVÁN MEXIKÓI LÁTOGATÁSA A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának Sarlós István főtitkár vezette kül­döttsége befejezte • mexikói látogatását. A delegáció a baloldali koalíció meghívá­sára szeptember 17. és 23. között tartózkodott Mexi­kóban. A népfrontküldöttség megbeszélést folytatott a Mexikói Kommunista Párt, a Szocialista Forradalmi Párt, a Mexikói Néppárt és a Dol­gozók Szocialista Pártjának vezetőivel, valamint láto­gatást tett Guerrero szövet­ségi államban. Sarlós Ist­ván találkozott a képviselő­ház elnökével és fogadta őt Jósé Lopez Portillo köztár­sasági elnök. Valamennyi megbeszélést szívélyes lég­kör jellemezte. A Sarlós Ist­ván vezette népfrontküldött­ség Mexikóból Costa Ricá­ba utazott. E. DINGELS TÁRGYALÁSAI BUDAPESTEN A két párt közötti eszme­csere keretében az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának meghívására szeptember 21—23-a közölt Budapesten tartózkodott Hans-Eberhard Dingels, a Német Szociáldemokrata Párt külügyi osztályának vezető­je. Győri Imre, az NfSZMP Központi Bizottságának tit­kára fogadta az NSZK-beli vendéget, akivel Berecz Já­nos, a külügyi osztály veze­tője folytatott megbeszélést. \ megbeszélések során át­tekfntet'ték a nemzetközi helyzet, néhány időszerű — mindenekelőtt az enyhülés­sel és a leszereléssel össze­függő — kérdését. E. Dingels vasárnap elutazott Buda­"pestrőt ' r BÜCSÜL ATOGATAS Dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes el­nöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke bú­csúlátogatáson fogadta U Maung Maun.got, a Burmai Unió Szocialista Köztársa­ság rendkívüli és meghatal­mazott nagykövetét, aki vég­leg elutazott Budapestről. ÜDVÖZLÖ TÁVIRAT Losonczi Pál, a Magyar üdvözölte dr. Hilla Limannt, . ... , ™ a Ghanai Köztársaság elnő­Népkőztársasag Elnöki Ta- kévé történt beiktatása al­nácsának elnöke táviratban kalmából. LEÓN KLONICA BUDAPESTEN Hétfőn küldöttség élén ha­zankba érkezett Leon Kio­tóra lengyel mezőgazdasági miniszter. Fogadásukra a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Romány Pál mező­gazdasági és élelmezésügyi miniszter, és jelen volt Ma­rian Chruszczewski, a Len­gyel Népköztársaság buda­pesti nagykövetségének ide­iglenes ügyvivője. Sarló Sándor Visszapergető 13. Kisodródom n tömegből. Teljesen beleolvadok a sötétségbe. A lábaim ész nélkül visznek, ta­pogatják a köveket. Vége a járdának. Ez itt a gyufagyár. Teljesen néma. Itt nincs mit keres­nem. Hazafelé veszem az irányt. Elképzelem: mi volna, ha reggel az emberek a házakra kifüg­gesztenék a fekete zászlót? Égbekiáltó gyászos tüntetés! Rendőrök járnának házról házra, a zászlót bevetetnék. De alighogy kitennék a lá­bukat, a hátuk mögött már újra ott lengene a sok gyászlobogó! Gyászol a város! Gyászol az ország! Reggel nézem az utcákat: sehol egy zászló. Ki­ábrándító! Siralmas! Nézem az újságokat: csak néhány rideg sor. közéjük rejtve sincsenek köny­nyek. A Jobboldal harsonája förtelmes szavakkal, vezércikkekben gyalázza, mocskolja a nagy ha­lottat. Ökölbe zárom a kezem. Ügy érzem, tehe­tetlen vagyok. De otthon, mégis ... Mégis előve­szem a füzetemet. Tiszta lapra, nagybetűkkel odaírom, vagy inkább rajzolom: LENIN Aztán folyik a ceruzámból: Nem vergődünk tovább süketen és vakon, Lenin kopogtat a műhelyablakon, & még egyszer: Lenén kopogtat a műhelyablakon. A konyhaajtón át, mint a mélyből, férfihangok szűrődnek át, köztük anyám hangja. Mi ez? Va­lakik jöttek... Az ajtó kitárul, lassan, tétován két körülbelül egyforma magas, ismerős férfi lép be, az egyik bajuszos, rövidre nyírva, a másik állán kissé ezüstösbarna szakáll, az előbbi Fuchs tanító úr (nála jártam a negyedik elemit), az utóbbi Lőwinger kisrabbi úr (hittanra tanított az alsó kereskedelmiben; egyszer úgy felbőszítettem, hogy örökre — és örömömre — kitiltott a hittan­órákról). Szent atyám!, mit akarnak ezek itt? S mialatt levetik felső kabátjukat, anyám gyorsan a fülembe súgja: „mondd, hogy beteg vagyl" Én persze az asztal mellől felálltam, a két jöve­vény pedig letelepszik az asztal mellé. Percnyi csend, majd Fuchs úr megkérdi. — Hát hogy vagyunk, fiatalember? — Köszönöm — mondom szemlesütve. — Egészséges? Csak nem beteg tán? — kérdi Lőwinger. — Köhécselek — mondom. — Sokat köhécse­lek. Más bajom nincs. Tartós szünet. A két férfi egymásra néz. — S mivel foglalkozik? — kérdi Fuchs. — Újságíró vagyok — mondom. — Jelenleg állás nélkül. — Hallom, verseket ls ír? — kérdi Fuchs, — írogatunk, írogatunk? — kérdi Lőwinger, a nyitott füzethez nyúl, s maga felé fordítja. A számára ijesztő látványra mered a szeme. LENIN — olvassa rőkönyödötten, s a további sorokat; az arca kipirosodik (a megbotránkozás és harag pírja), de nem szól egy árva szót sem. a füzetet visszafordítja elém. — Hót ez elég is — mondja, s feláll, s követi őt Fuchs. — Csak ennyit akartunk tudni — mondja. Hogy ezalatt mi ment bennem végbe, azt nem könnyű leírnom. Arra gondoltam, nyilván édes­anyám csődítette ide ezeket az urakat. Szegény, arra számított, hogy két kislánya és „beteg" fia eltartásához némi segély folyósítását tudja kicsi­kami a zsidó hitközségtől. Az én „bűnöm", elö­vigyázatlanságom, hogy ez most végleg dugába dőlt. Ahol „Lenin kopogtat", oda nyilván nem küldenek pénzt a hitközség vezetői, Biedl Samu és társai, a horthysta Anti Bolsevista Comité volt tagjai. Pegazus lován vágtatva, folytattam tovább: Itt béke addig nem lehet, míg polgárok vannak és szocdemek, míg minden ember meg nem érti a műhelyablakon a szent jelet, a műhelyablakon a szent jelet. Anyám a mélységes mélyben. A szegénység át­kozott tengerében. Magára maradottsága, pénz­telensége nekem is kullancsommá válik, engem is gyötör. Azok a felmondási hónapok leteltek, ki­száradt, sivatagi medret hagytak maguk után, nincs többé betenni való fillérem. Hegyoromnyi zabáló testem nyomja anyám roskatag háztar­tását. Micsoda lankadatlan akarat hajtja fárad­hatatlan agyát, szívét! Micsoda férfieszet, férfi­izmokat, férfitökélyt lemarasztaló cselekedetek, lokomotív erőfeszítések robbannak ki szoronga­tott asszonyi testéből! Három gyermek kosztjá­ra, ruházatára kell keresnie. És hogyan?! A ko­rán kelésnek, cipekedésnek. fagyoskodásnak, koplalásnak, idegeskedésnek micsoda bűvészmu­tatványaival ! Egyszer vele megyek a mezőhegyes! vásárra. Vele együtt hurcolom a utazókosarat, bőröndö­ket, hátunkra kötözött batyukat. Késő este ér­kezünk, sötétben. Mezőhegyes laposan nyúlik el a deres tájban. A tél rágia bőrünket. Hideg-rideg parasztszobában, eszkimóként, iégnárnák között alszunk. Reggel ötkor ki a vásártérre! A szuszo­gás az orrunkra fagy. Elrendeződünk, felkészü­lünk a fegyvertelen, nagv vásári csatára. Sát­runk nincs, bástyafal nélkül kell megküzde­nünk. (Folytatjuk.) i

Next

/
Oldalképek
Tartalom