Délmagyarország, 1979. szeptember (69. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-25 / 224. szám

KeÓd, 1979. szeptember 25. 3 Hz országgyűlés őszi ülésszaka elé A Minisztertanács ajánlá­sa alapján várhatóan az egészségügyi törvény végre- séges ritmusát, a vese között a csecsemőhalandóság kiaknázása, és a széles körű csökkenésében, a szív egész- társadalmi segítés együtte­hajtásáról és a népi ellenőr­zési bizottságok munkájáról szóló beszámoló megvitatá­sára ül össze szerdán az or­szággyűlés. A szüntelenül reflektor­fényben álló gyógyító-meg­előző munkáról, a lakosság egészségvédelmének és kor­szerű ellátásának kötelmeiről 1972-ben alkotott törvényt a „T-ház". Olyan, nemzetközi­leg is széles körű elismerést gyűrűztető jogszabály, szüle­tett, amely — tekintet nél­kül, korra, foglalkozásra, jö­és más életfontosságú szervek működését helyreállító mű­tétekben, tehát életekben és években kamatozott. A képviselői viták, az Egészságügyi Minisztérium vezetőivel végül közös állás­pontot formázó párbeszédek ugyanakkor a gondok söté­tebb árnyalatait is érzékel­tették. A korosodó, s a fel­újítások idejére kapuikat be­záró budapesti kórházak so­ra — jelenleg mintegy két­ezer ágyon nem fogadhatnak betegeket — a hatodik öt­vedelemre — mindenki előtt éves tervidőszakra előreve­térítés nélkül tárta ki a rendelők, a kórházak kapuit A törvényhozás óta eltelt hét esztendő tapasztalatait mérlegelő megyei képviselő­csoportok ülésen s a parla­ment szociális és egészség­ügyi bizottságának napokban lezajlott tanácskozásán bősé­gesen sorjáztak a fejlődésről valló eredmények. Eltűntek például az egészségügyi tér­képről az ellátás vidéki „fe­hér foltjai". Üj rendelőinté­zetek, kórházak „nőttek ki" a földből, s mind több okos rpűszer engedelmeskedik az orvosok parancsának. Az előrelépés mozgatórugóit ke­resendőn a képviselők az évről évre emelkedő, s jó né­hány esztendőben a nemze­ti jövedelem növekedési üte­mét is túlszárnyaló központi támogatás milliárdjaira hiv­títve szorgalmazza a fővá­sen vezethet a szocialista egészségügy elveinek, az 1972-ben született törvény teljes valóra váltásához. A politikai, az állami, a társadalmi és a gazdasági élet egyfajta gyógyító-meg­előző tevékenységéről, a né­pi ellenőrzés munkájáról is széles körű véleménycsere bontakozott ki a terv- és költségvetési bizottsági, va­lamint a megyei képviselő­csoport! üléseken. Ahogy az egyik hozzászóló megfogal­mazta: a népi ellenőrzés 1957-ben útjára indított, az 1968-as törvény és az 1977­es minisztertanácsi határozat ros súlyának, és jelentőségé- sínpárján haladó vonata kez­nek megfelelő fejlesztést. A holnapi, az ágazat határain is túlmutató teendőkre fi­gyelmeztetnek a városiaso­dásnak, a motorizációnak, az ingázásnak, általában az életmód változásának sok­szor kedvezőtlen hatásai is. Még tovább tágítva a kört — hangsúlyozták a képviselők —, nem szabad szótlanul el­menni az idős korúak gon­dozásának eredendő családi felelősségét lerázni kívánó, s a nyugdíjas szülőt minden áron kórházba utaltató em­beri magatartás mellett sem. Végeredményben tehát — summázták a szociális és egészségügyi bizottságban az eszmecserék tapasztalatait — a népgazdaság szinte minden ágának és a tanácsoknak az ták fel a figyelmet. A meg- erőfeszítése, a meglevő, egye­különböztetett figyelem, a bek között az integrációban fejlesztés forintjai egyebek rejlő lehetőségek még jobb dettől a szocialista demok­rácia erősítésének irányát tartotta. A dolgozók tízezrei vettek és vesznek részt fele­lősen az élet minden terüle­tét felölelő ellenőrzésekben, ílyképpen maguk is közügye­ket intézve. A hibák és mu­lasztások megelőzését, a ve­zetői döntések megalapozását az utóbbi hónapokban is száríios komplex, a jelensé­gek okait összefüggésében is feltáró, csak kiragadott pél­daként a beruházások mene­tét, a termékszerkezet váltá­sát elemző vizsgálat segítet­te. Az eddigi viták alapján várható, hogy az ülésszak részvevői továbbra is ebbe az irányba adnak zöld utat a KNEB-nek és a 142 terü­leti népi ellenőrzési bizott­ságnak. (MTI) Építő katonák Ma már egyáltalán nem pedig van bőven. Az építő kezelő, gépkocsivezető szak­szokatlan az építkezéseken, katonák tevékenységét vas- mák, s hogy a fiatalok él­földeken, gyárakban dolgo- útvonalak és állomások, la- tek a lehetőséggel, jelzi; két zó katonák látványa. Azt kótelepek s iskolák, metró- és fél ezer katona kapott mindenki természetesnek ve- alagutak és gyárak jelzik — eddig szakmunkás-oklevelet, szi hogy elemi csapások — néphadseregünknek ezek az s mintegy háromezren apol­árvíz, hóvihar — esetén a egységei ma már a gazdaság gári életben is érvényes bri­katonák azok, akik elsőként szervezett részeivé váltak. gád- és munkavezetői ké­kítenek, az ő szolgálat- Az eddigi eredményeket Pesítést szereztek. Sok ka­készségük gyakran ember- jól szemlélteti néhány adat: tonafiatal nyerte el a kivaló életeket. milliós értékeket iS64-ben — megalakulásuk- dolgozo címet, az elmúlt né­ment meg. Talán ezért is él ]{or — az építő-műszaki ala- hanY evben tobb mmt ezren úgy a közvéleményben, hogy kulatok összes termelési ér­ahol valami elmaradás van, téke 180 millió forint volt, ha egy létesítmény nem ké- ]970-ben közel 2 milliárd, szülne el határidőre. ahol 1975-ben 2,7 milliárd forin­kevés a munkáskéz. ott +ot ért munkájuk. A leg­majd segítenek a katonák. S utolsó adat tavalyról való: katonák a fegyveres szol­bár e vélekedésnek alkal- ekkor 4.2 milliárd forint ér- gálát mellett építőszersza­nianként lehet némi alap- tékű volt a katonák telje- mokkái is egyre többet és sítménye. Az elmúlt tizen- eredményesebben tevékeny­kapták meg ezt a kitünte­tést. s teljesítményüket, po­zitív szerepüket tavaly a kormány is elismerte. Másfél évtizede, hogy a ja — hiszen például a me­zőgazdaságban időnként va­lóban elkél a gyors hatha­tós segítség —, az építő ka­tonák szerepe, feladata még­sem ez. öt év alatt mindez összesen közel harmincmilliárd forint kednek. Egy-egy nagy lete­ertékű munkát eredménye- sítmény születésekor az zett. emberek már-már úgy érzik: A katonák a népgazdaság mindent a katonák építe­Tizenöt évvel ezelőtt mi- minden kulcsfontosságú be- k á látszat csal hi­nisztertanácsi határozat hoz- ruházásából kivették a ré- ' 3 J CSa ' , ta létre a Magyar Néphad- KZÜket ott voltak a Borso- az egyenruha sokkal sereg építő-műszaki alakú- vegyi Kombinát épitke- feltűnőbb, mint a „civilek" latait. Ezeknek a csapatok- zésein. Leninvárosban az öltözéke. Az eddigiekből ta­íkíl.^^^S.^LT a otófinprogram megvalósító- Iin kitűnt mekkora hasz_ többi katonához hasonlóan— sánál az ózdi és a Dunai .... ' . _ a haza védelme. Az itt szol- Acélmű rekonstrukciójánál, nát lát]a a "épgazdasag az gálatot teljesítő fiatalok is csakúgy, mint ahogy kivet- építő katonák munkájának, elsősorban katonák, s az épí- ték részüket a nagyvárosok De az a tapasztalat sem S£f , feladat"kat «°tóálatl _ els6sorban Budapest — kevésbé fontos, melyet a ka­kötelessesuk teljesitese mel- komnlex lakáséDÍtési nrog- , ... . , , , . lett látják el. Ezt - a köz- raTjá" tonaf.atalok - munkafe­hiedelemmel ellentétes —vé- j-)e dolgoznak katonák az aj- nyelemről, munkaszeretet­lekedést felezi Iri jelszavuk: ka1 timföldsyárban. a váci, ről — a hadseregben sze­„Védem. építem." a beremendi cementműben, reznek. Másfél évtized alatt a a metró építkezésein. az j munka szervezettsége. ha- [yn.^ autópályán, a készülő tékonysága. termelékenysége paksi atomerőmű munkála­szempontjából is sokat fej- tain js lődött az építő-műszaki ala- ^ é f. katonákál. kulatok tevékenysége, s ma mér természetes, hogy szá- tal közvetlenül letrehozott mólnak velük a népgazdaság javakról. eredményekről munkaerőmérlegében. S nem esett szó. De ezek, az új Utrtt~JiéSrtükrözi ^hogy képzési reT,ds7erű alakula­' " 1ok másfajta értéket is lét­rehoznak: közei tíz év alatt szervezetten folyik az általá­nos iskolai oktatás, s ez idő aiatt mintegy 15 ezren vé­gezték el az általános isko­A BNV ürügyén Örákon át sétálgattam kol- cikkeiket is, a kender-, pa­légáimmal együtt az őszi mut- és szintetikus alapanya­BNV-n, s közben vitatkoz- gokból készült fonalakat, zsi­tunk, figyeltünk és hallgat­tuk a tájékoztatókat. A vá­sár vasárnap este bezárta kapuit, a hivatalos jelenté­sek szerint 800 ezer „egysze­rű fogyasztó" is megtekintet­te a kiállítást, s amikor a Himnusz hangjai fölhangzot­tak és levonták a harminc negeket. köteleket, hálókat, Uárpitosipari szöveteket, kemping- és sátoranyagokat, takaróponyvákat, műszaki szö­veteket, kender- és polietilén­anyagokat, zsákokat, bútor­lenti. Sorolhatnánk tovább az Alföldi Bútorgyár, a Szegedi Konzervgyár, a Szegedi Sza­lámigyár és Húskombinát, a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat, a Szegedi Ruhagyár, a helybeli ipari szövetkeze­tek termékeinek elismerését, de maradjunk inkább a „na­szöveteket, malimoanyago- gyobb szféráknál", a gazda­kat, tűzött nemezeket, kong­ré és pozdorja bútorlapokat, résztvevő ország lobogóját az valamint pévécé légsátrakat, árbocokról, a rendezők úgy River Blue farmeranyagaik értékelték az őszi BNV-t, már sikert arattak, a vásáron hogy az betöltötte föladatát, is nagy érdeklődés volt e ki­hasznosnak és jónak bizo- váló szövet iránt, nyúlt. A részt vevő országok Nézegettük a szegedi ken­és vállalatok valószínűleg derfeldolgozó ipar standját, s csak később készítenek mér- kíváncsiak voltunk a látoga­leget. Mit mondjunk mi, in­nen Szegedről? Az minden­esetre tény, hogy ezen a vá­sáron hazánk és harminc or­szág összesen 1300 kiállítója megjelent. Fogyasztási cik­keiket tizenkét árufőesoport­tók megjegyzéseire. Sokan dicsérték őket. Emlékszem, korábban egy ilyen nagyvál­ságos termékeknél, az export­nál és az importnál. A vásári megnyitón a könnyűipari miniszter hang­súlyozta, hogy világszerte nagy a törekvés a gazdasági kapcsolatok, az együttműkö­dés fejlesztésére. Ebben a te­kintetben igazán példás meg­oldásokat láthattunk a KGST országainak termelési kap­csolataiban. A szakosodás, s az abból fakadó előnyök lalat vezérigazgatója távolabb minden közremúködö vállalat alít meg az egyszerű vevőtől. Az őszi BNV-n — legalábbis nekem nagyon imponált — a ban mutatták be. A vásár KSZV vezérigazgatója kiálií­résztvevői között több szege­di és környékbeli nagyválla­lat is ott volt, valamint lát­hattuk a szegedi gyáraknak olyan termékeit, amelyeket egy-egy országos nagyválla­lat berkeiben állítanak elő. A rendezők értékeltek, de értékeljünk mi is, milyen is volt az idei őszi BNV? Ho­tási standjuk előtt várta a „nézőket", láthatóan kíváncsi volt a reagálásokra, a meg­jegyzésekre. Hallottam egy olyan hangot is a nézők sorá­ból, hogy miként van ez a .riverblu", hiszen csak a té­érdeke. Ugy tűnt — legalább­is utólag ez megállapítható —-, hogy az őszi BNV fő fel­adatának megfelelően hozzá­járult ahhoz, hogy a hazai és a külföldi vállalatok tovább bővítsék kooperációjukat, a a hazai cégek növeljék a gazdaságqsan előállítható ver­senyképes gyártmányok ké­szítését és kivitelét Erre bi­hiába keresik. Reméljük, gvan szerepeltek szűkebb hogy a nagyvállalat vezetője vé reklámképein „kapható", . , de a szegedi szaküzletekben 2°"y nagy szükseg van pátriánk vállalatai? Aki alaposabban körülné­zett a vásárban, a bemuta­tott termékek kavalkádján, az megállapíthatta, hogy a kiállítás célkitűzései nem változtak. Mind a kiállítók, mind a rendezők arra töre­kedtek, hogy a fogyasztási cikkek gyártása és kereske­delme területén dolgozó ha­zai és külföldi szakemberek széles körű találkozása ked­vező eredményeket hozzon. is hallotta'a megjegyzést, s intézkedik, hogy legalább a gyár székhelyén levő, saját érdekeltségű szaküzletükben pe csalódjanak a vásárlók. Ország-világ előtt ismert a reklám, joggal elvárjuk, hogy a boltokban kedvünkre válo­gassunk a szegedi farmer­anyagok és kész öltönyök között. Sokáig időztünk a kender­feldolgozó iparnál, pedig el­ismerést aratott több más A vásáron folytatott piacku- szegedi és szomszédos város tató munka, tapasztalatcse- gyára is. A vásárhelyi divatkö­rék, üzleti tárgyalások segít- töttárugyár olyan gyapjúter­ségével az egyre nehezebbé mékékkel jelentkezett, ame­váló nemzetközi gazdasági lyeket jövőre készítenek szé­körülmények ellenére is meg­felelő legyen a lakosság fo­gyasztási cikkekkel való ellá­tása. Az is hagyományos cél­ja a BNV-nek, hogy lehető­séget nyújtson a termelő- és kereskedelmi vállalatok, va­lamint a fogyasztók nagy tö­megei közötti közvetlen ta­lálkozásnak. A fogyasztók kérdéseiből, megjegyzéseiből sok olyan következtetést von­hat le az ipar, a bel- és kül­kereskedelem, ami további munkájukat megkönnyíti és eredményesebbé teheti. Minket, szegedieket már az örömmel töltött el. hogy több cég terméke kapott vásári díjat, vagy elnyerte a Kiváló Áruk Fóruma által adomá­nyozott megkülönböztető jel­vény viselésének jogát. A Kenderfonó és Szövőipari Vállalat acriláttal kent bőr­díszmű-szövetcsaládját is dí­jazták, s kiváló minősítést kapott a pépéte macramé­fonal. amelyet egyre gyak­rabban fölhasználnak az iparművészek lakást díszítő alkotások készítésére. Termé­szetesen nem az a dicsőség, ha valamely vállalat egy, s alig keresett érdekes termé­ket bemutat, hanem inkább dicséret illeti azokat, akik olyan termékeket gyártanak, akár évtizedek óta, melyeket a vevők keresnek és megbíz­hatónak tartanak. A kender­feldolgozó ipar szegedi vál­' lalatai bemutatták ismert riában, s legnagyobb örömé­re a háziasszonyoknak, lehet mosógépben is tisztítani. A Tisza Bútoripari Vállalat üz­letkötését is dicséret illeti, a jövő esztendőre perfektuált szerződése a bútorértékesítők­kel 427, millió forintos érté­ket képvisel konyhabútorok­ból. amely a hazai kereslet­nek közel 80 százalékát je­manapsag. Jövőre Szegeden is vásárt rendezünk, amelynek a maga méreteiben célja és feladata nem sokban különbözik az őszi BNV-étől. Legfeljebb a mi vásárunk nem oly rangos, nem oly nagy. de hézagpót­lást betölthet a nagy nem­zetközi vásárok szüneteiben. Különösen előnyös lehet a Szegedi Ipari Vásár azoknak a vállalatoknak, kereskedel­mi cégeknek, amelyek a je­les és nagy vásárokon nem kapnak oly teret, melyet kü­lönben megérdemelnének. Az őszi BNV-n a jugoszláv ipart és kereskedelmet nagyszámú résztvevő képviselte, de bí­zunk abban is. hogy őket újra láthatjuk az 1980-as sze­gedi vásáron, s nemcsak déli szomszédainkat, hanem más országokat is. testvérváro­sainkat elsősorban. Ügy érez­zük, hogy az idősebb és ta­pasztaltabb rokon, az őszi BNV, sok tekintetben hasz­nos tanácsokat adott a sze­gedieknek. Gazdagh István Nagy érdeklődés kísérte a Bulgária által bemutatott vtt. lanyradiátorokat, villany- és gáztűzhelyeket amit a ,>civilek nem csí­nálnak meg, azt majd a ka­tonák elvégzik". Sajnos, van ilyen gyakorlat is, de ko­rántsem ez a jellemző. Az Országos Tervhivatal a Hon­védelmi Bizottsággal egyez­tetve a népgazdasági, vál- la különböző osztályait. Hat­lalatl és honvédségi érte- nyolc szakmát tanulhatnak a fiatalok a hadseregben: kek figyelembevételével oszt­ja el az alakulatokat a kü­lönböző munkahelyek kö- ilyenek például az ács, kő­zött. Munka és munkahely, műves, vasbetonszerelő, gép­Egyházi vezetők eskütétele Az Elnöki Tanács előzetes Katona Imre, az Elnöki hozzájárulásával a közel- tanács titkára és Miklós Imre múltban megválasztott egy- államtitkár, az Állami Egy­házi vezetők — Kovách At- házügyi Hivatal elnöke. A tila, a dunántúli református reformátous püspök esküté­egyházkerület püspöke. Varga telén részt vett dr. Bartha László piarista- és Pintér Tibor püspök, a magyaror­Ernő ferencesrendi tartó- szági refomátus egyház zsi­mányfőnök — hétfőn dr. natának lelkészi elnöke, a Trautmann Rezső, az Elnöki tartományfőnök eskütételén Tanács helyettes elnöke előtt dr. Cserháti József pécsi me­esküt tettek a Magyar Nép- gyéspüspök, a magyar kato­köztársaság alkotmányára. likűs püspöki kar titkára. Eskütételükön jelen volt (MTI) Az Alumíniumgyár bemutatta a régen várt Vt kilogram­mos pébégáz-palackokat, amelyeket erős ötvözetű anyagbél mélybúzással készítenek. Az idén 20 ezer, jövőre 300 ezer darabot gyártanak

Next

/
Oldalképek
Tartalom