Délmagyarország, 1979. szeptember (69. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-25 / 224. szám

M \ £tG> o ' VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK? >9. évfolyam 224. szám 1979szeptember 25. kedd Ara: 1.20 forint Kállai Gyula látogatása Csongrád megyében Tegnap kétnapos látogatásra megyénkbe érkezett Kállai Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke. Hétfőn Szegeden, a délutáni órákban felkereste a megyei pártbizottságot, ahol megbeszélést folytatott dr. Komócsin Mihállyal, a megyei pártbizottság első titkárával, rövid tájékoztatót hallgatott meg szűkebb pátriánk életéről, az aktuális tennivalókról. Az eseményen jelen volt dr. Perjési László, a megyei tanács elnöke és Molnár Sándor, a Hazafias Népfront Csongrád megyei Bizottságá- Képünkön: Kállai Gyula hallgatja a tájékoztatót, mellette nak titkára. Molnár Sándor, vele szemben (háttal), dr. Komócsin Mihály Kállai Gyula ma, Csöng- és dr. Perjési László rád megyei látogatásának második napján délelőtt sze- ban rövid városnézésre ke- taurálását, majd felkeresi az gedi történészekkel folytat rül sor, délután pedig meg- ópusztaszeri Nemzeti Emlékmegbeszélést A déli órák- tekinti a Feszty-körkép res- parkot. Szervezés, kooperáció A megyei szállítási bizottság tanácskozása Az év utolsó négy hónapjában az országban a becslések szerint 272 millió tonna árut kell eljuttatni közúton és vasúton a feladóktól a címzettekhez. Várható, hogy az idén több mezőgazdasági termény egy időben érik be. Szállítási feszültségekre kell tehát számítanunk. Az őszi csúcsforgalom minden évben feladja a leckét fuvarozónak és fuvaroztatónak egyaránt Hogyan lehet mégis úrrá lenni a gondokon? Erről tárgyalt tegnapi ülésén, — melyen ott volt Csoltó László, a Központi Szállítási Tanács titkára és Horváth Gyula, a megyei pártbizottság munkatársa —, a megyei szállítási bizottság. Dr. Petrik Istvánnak, a megyei tanács helyettes elnökének megnyitója után Szilágyi Ernő, a megyei tanács osztályvezetője szólt először az őszi szállítási feladatokról. Elmondta, hogy a sajnálatos terméskiesést másodvetésekkel pótolták a gazdaságok. Ez pedig az őszi szállítási csúcsban jelent további feszültségeket. Jelenleg az a helyzet, hogy a mezőgazdasági betakarítási munka zöme ősszel jelentkezik. Az információk szerint a kukorica betakarítása 35—40 nap alatt végezhető el a» idén, jó közepes termés várható. A szállítás szempontjából az a megjegyzendő, hogy minegy 8 ezer hektárral növekedett a növényvetés-területe Csongrád megyében. Cukorrépából igen jók a terméskilátások. Koncentráció ment végbe. Kevesebb üzem termeli nagyobb területen a növényt. Szeptember 11-én már meg is kezdődött a szállítás, a Szolnoki Cukorgyár azóta folyamatosan fogadja az árut. A tapasztalatok szerint a rakodás ütemesebb, mint tavaly volt. Jelentős mennyiséget képvisel a rostkender is, ennek a beszállítása is elkezdődött. Napraforgóból igen jó volt a termés. Ennek jelentős részét exportra küldik majd a gazdaságok. Ami gondot jelenthet még, a szerves- és a műtrágyának időben meg kell érkeznie a földekre az őszi vetések alá. Ez jelentős feladatot ró a fuvarozókra. Fokozott figyelmet kell fordítani a zöldségéi gyümölcsfélék időben történő szállítására is. Megyik Ferenc, a MÁV Szegedi Igazgatóságának helyettes vezetője a nemrégiben megkötött együttműködési megállapodás fontosságát emelte ki. Véleménye szerint a Szakszervezetek Megyei Tanácsának koordináló tevékenysége sokat segít Szólt a problémákáról is. Kevés a fedett vasúti kocsi, s ez különösen a konzervgyárak exportszállításait érinti kedvezőtlenül. A cukorrépa szállítása rendben megy. Az elmúlt évinél jobban dolgoznak a MÁV—Volán komplexbrigádok is. Legfontosabb feladatként azt jelölte meg, hogy a fuvaroztatók hét végén és éjszaka is rakják ki a vagonokat, mert ez mindenki közös érdeke. A Volán 10. számú Vállalatának felkészüléséről dr. Benedek Tibor igazgatóhelyettes beszélt. Elmondta, hogy a kender szállítását rekordidő alatt végzik el az idén. A forgalom zavartalan lebonyolítása érdekében segítséget kérnek társvállalataiktól. Beszélt egy égető gondjukról. Skoda és IFA típusú járműveikhez nincs megfelelő alkatrészellátás, s ugyanez mondható el rakodógépeikről is. Ezt követően a cukorgyárak és a DÉLÉP képviselői mondták el véleményüket. Dr. Csaba László, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője pedig árra hívta fel a szállítási bizottság figyelmét, hogy a lakosság áruellátási igényeinek kielégítéséről, az őszi csúcsforgalom nehézségei közepette sem szabad megfeledkezni. Javasolta, hogy a kereskedelmi vállalatok képviselői és a Volán tartsanak hetente operatív értekezletet. Csoltó László a szervezettség fontosságára hívta fel a figyelmet. Elmondta, hogy a Központi Szállítási Tanács a legkomplikáltabb helyzetre is felkészült. Általánosságban elmondható: a fuvarozási kapacitás nem növekedett. A vállalatok közötti együttműködés viszont évről évre jobb. A szervezettségen kell javítani, mert ha például a hét végi rakodást általánossá tennék, ez 4 és fél millió tonna áru fuvarozását jelenthetné többletként. Szólt arról is, hogy a szállításban is meg kellene valósítani a kooperációt. Véleménye szerint a vállalatok felső vezetésének kellene többet tenni, hiszen a termelés és a szállítás nem választható szét egymástól. Gazdasági hatékonyság csak a kettő összehangolásával érhető el. Horváth Gyula, a megyei pártbizottság munkatársa arra figyelmeztetett, hogy az energiahordozók árának növekedése ésszerűbb fuvaroztatási politikára kell, hogy ösztönözzön. Szükség van a szállítások szükség szerinti rangsorolására, az itt jelentkező tartalékok feltárására. Mindazonáltal nem szabad megfeledkezni az egyik legfontosabb dologról, a lakosság áruellátásának biztosításáról. összefoglalójában dr. Petrik István megállapította, hogy a MÁV Szegedi Igazgatósága és a Volán 10. számú Vállalat jól felkészült a feladatokra. További tennivalók vannak azonban a lakosság áruval és tüzelővel való ellátásának jobb megszervezésében, a rakodási készség javításában, a fuvarozás racionalizálásában. Az őszi szállítás fontos feladatát ugyanis csak akkor lehet ellátni, ha mindenki felelősséggel végzi munkáját, s jól meg is szervezi azt. Ma Kommunista aktíva Budapesten Az MSZMP budapesti bizottsága kedden, szeptember 25-én a csepeli Sportcsarnokban kommunista aktívát tart. A Magyar Rádió 18 óra 30 perctől, a Magyar Televízió 20 órától számol be az eseményről. (MTI) Magyar—finn gazdasági megbeszélések Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár vezetésével hazaérkezett az a magyar szakdelegáció, amely a magyar—finn gazdasági vegyes bizottság mezőgazdasági, élelmiszeripari és erdészeti munkacsoportjának ülésén vett részt Helsinkiben. Ülést tartott az országgyűlés kiiievi bizottsága Az országgyűlés külügyi bizottsága hétfőn a Parlamentben Darvasi Istvánnak, a bizottság titkárának elnökletéve] ülést tartott. Az ülésen részt vett és felszólalt Péter János, az országgyűlés alelnöke. A külügyi bizottság Garai Róbert külügyminiszter-helyettes előadása alapján megtárgyalta a Magyar Népköztársaság és a fejlődő országok kapcsolatainak helyzetét. A bizottság örömmel állapította meg, hogy az el nem kötelezett országok álíam- és kormányfőinek a közelmúltban Havannában lezajlott hatodik csúcsértekezlete sikeresen járult hozzá az el nem kötelezett mozgalom összefogásának erősítéséhez abban a küzdelemben, amelyet az a nemzetközi feszültség enyhítéséért, a leszerelésért, a fejlődő országok politikai és gazdasági függetlenségének erősítéséért, az újgyarmatosítás és a faji megkülönböztetés ellen folytat. A bizottság meghallgatta az Interparlamentáris Unió Caracasban megtartott 66. konferenciáján részt vett delegáció tagjainak beszámolóját. Tudomásul vette, hogy a helsinki záróokmányt aláíró országok parlamenti képviselői elhatározták: 1980 májusában Brüsszelben összeül az Interparlamentáris Unió negyedik európai biztonsági és együttműködési konferenciája. Az ülésen felszólalt Barcs Sándor, Csillik András, Erdei Lászióné. Lukács János, Nagy Miklós, Nánási László, Németh Pál, Pethő Tibor, Stock János és Tausz János, t (MTI) Az osztrák ellenállási mozgalom dokumentumai Kiállítás nyílt Szegeden „Osztrákok a száműzetésben (1934—1945)" címmel kiállítás nyílt tegnap Szegeden, a Bartók Béla Művelődési Központban. Az osztrák ellenállási mozgalom dokumentációs levéltárának anyagából összeállított tárlat — amelyet bemutattak már Budapesten — azokról szól, akiket 1934. és 1945. között az osztrák, majd a náci fasizmus kiüldözött a hazájukból és akiknek többsége bekapcsolódott az antifasiszta küzdelmekbe. A vendégkiállítás ünnepélyes megnyitóján ott volt dr. Johann Dengler, az Osztrák Köztársaság budapesti nagykövete, Artúr Kremsner, a nagykövetség sajtó- és kulturális tanácsosa, a kiállítást rendező szervek (Magyar Partizán Szövetség, Kulturális Kapcsolatok Intézete, Magyar Munkásmozgalmi Múzeum) képviselői, a város és a megye párt- és állami vezetői, dr. Koncz János, a megyei, dr. Székely Sándor, a városi pártbizottság titkára, Bányainé dr. Birkás Mária, és Prágai Tibor, a városi tanács elnökhelyettesei. Az ünnepségen dr. Fehér István tanszékvezető főiskolai tanár köszöntötte a vendégeket. Bevezetőjében elmondta: a kiállítás tablói az osztrák emigránsok tevékenységét országonként szemléltetik, bemutatják az Somogyi Károlyné felvétel* A kiállítás megnyitása Emlékünnep Battonyán Vasárnap ünnepelte fel- ünnepi rendezvények résztszabadulásának 35. évfor- vevői a délelőtti órákban dulóját a Békés megyei Bat- megkoszorúzták a felszabadítonya község lakossága. Az tó 'harcokban elesett szovjet elsőnek felszabadult magyar településen ez alkalomból tartották meg az „aranyjelvényesek az olimpiára" tömegsportverseny résztvevőinek országos találkozóját. Az választókerület bősök sírjait és emlékművét, majd ünnepi nagygyűlést tartottak. A szónok Púja Frigyes külügyminiszter, a orezággy ölési ünneplő falu lakossága és az képviselője volt ellenállók áldozatos harcát, amelyet hazájuk és más népek függetlenségéért folytattak. Idézte dr. Bruno Kreiskynek, Ausztria szövetségi kancellárjának e kiállítás budapesti megnyitója alkalmából írt levelét, mely szerint a kiállítás annak bizonysága. hogy azokban az országokban, melyek nem váltak a hitleri hódítás áldozataivá, az osztrák emigránsok minden nehézséget leküzdve, nemegyszer emberfeletti erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy országuk kulturális, szellemi és történelmi hagyományait az évszázad legsötétebb időszakában is elevenen megőrizzék a világ emlékezetében. Vállvetve harcoltak más országok emigránsaival a fasizmus ellen. A kancellár kifejezte azt a kívánságát, hogy a kiállítás a magyar látogatóknál megértésre találjon, hogy a tárlat is tovább erősítse és szilárdítsa a népeink közötti hagyományos baráti kötelékeket. Ezután Ulbrich Weinzierl, az osztrák ellenállási mozgalom dokumentációs levéltárának tudományos munkatársa megnyitotta a kiállí- kapcsolatokról tást. Elmondta, hogy a fasiz- tést. mus éveiben több mint 30 ezer osztráknak kellett a hazáját elhagynia; a politikai, vagy vallási nézeteikért üldözött szabadságszerető osztrákok szétszóródtak a világban. Az emigráció történetében több szakaszt és központot tartanak számon: a demokrácia megszűntével, 1934 után főként a szocialisták és a kommunisták kényszerültek elhagyni hazájukat elsősorban Csehszlovákiába, majd a Szovjetunióba menekültek. Az 1938-as tömeges emigráció iránya Anglia, az USA, Mexikó, Svédország. Az osztrák emigráció nem volt egységes; a különböző politikai nézetű menekülteket a hazaszeretet és a fasizmus elleni gyűlölet egyesítette. Közülük több ezren harcoltak a szövetséges csapatoknál. Jelentős volt az emigránsok antifasiszta propagandamunkája is. Az archív fotók, dokumentumok alapján a kiállítás látogatói az osztrák emigránsokat, ellenállókat ismerhetik meg, néhány tárló anyaga pedig a felszabadulás utáni magyar—osztrák ad áttekin-