Délmagyarország, 1979. szeptember (69. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-23 / 223. szám

12 Vasárnap, 1979. szeptember 23. Mi kerül az asztalra? Minőség. Bűvös szó ez ma- az ellenőrök a poharas ké- meg a Széchenyi tej ivót, a napság. Létünk függ tőle, szítmenyek, a zacskós tej Liget cukrászdát és a Dóm különösen — szinte a szó szállítására használt ládák térj büfésort. Három pohár szoros értelmében —, ha az tisztaságával is. Az pedig megvizsgált csapolt sörből élelmiszerek minőségére gon- már népgazdasagi gond, hogy kettőben húsz százalékig ter­dolunk. Nemcsak egészsé- túl sok ép zacskóban levő jedő térfogathiányt állapítot. günk, hanem könnyen apadó tejet küld vissza a kereske- tak meg. A móravárosi kis­pénztárcánk, de a magyar delem az iparnak. A keres- vendéglő, a Boszorkán/kony­élelmlszeripar és kereskede- let és a kínálat összehango- ha, a Birka-csárda, a rókusi lem hitele érdekében is szi- lása nélkül sok tej vész kár- pályaudvar étterme és a Sár­gorúnak kell lennünk. A tör- ba, hiszen a rossz, savanyú kány vendéglő felel emiattt. vényalkotóknak, a minőségi tejből takarmánytejpor 6e A röviditalok, fröccsök föl­ellenőröknek és nekünk, vá- készíthető. szolgálásánál is kisebbnek sárlóknak egyaránt. Mert Jó minőségű a li6zt és a bizonyult a mérőedény. A rajtunk is múlik, mit eszünk, cukor, bolti előrecsomagoló- cukrászsütemények jellem­és mivel hagyjuk etetni ma- sukkal azonban baj van. Leg- zői: uniformizált íz, túlzott gunkat alább a gyűjtő konténeren színezés túl magas zsír- és • föl kellene tüntetni az áruk cukortartalom, középszerű Három esztendeje látott megnevezését, a csomagokon minőség, napvilágot az élelmiszertör- pedig az árat. A 14 napon * vény, amely egyértelműen belül fölhasználandó élelmi- Élelmiszereink minőségéért meghatározta az élelmiszerek szereken a fogyaszthatósági az ipar, a kereskedelem, a előállításának, valamint for- időt is jelölni kell. vendéglők és cukrászdák galomba hozatalának íeltéte- A zsírt- kifogástalannak egyaránt felelősek. A vásár­leit és megszigorította az el- tartják a szakemberek. A lót nem az érdekli, hogy mi­lenőrzést. A vásárló ls Joggal szalámigyár termékén azon- lyen volt a kenyér, a tej, a bosszankodik, ha bármely ban nem egyértelmű a jelö- sütemény az üzemben, ha­élelmiszeren hiába keresi- lés. A következmény: fegyel- nem milyen a formája, színe, kutatja a „fogyaszthatósági mi felelősségrevonás. A mű- íze, zamata, amikor az ő asz­Idő", illetve a 14 napon túl anyagpoharas zsír mindany- tálára kerül. Itt zárul a kör ls ehető-iható termékeknél a nyiunk tetszését elnyerte, — és nem a gyárban, nem „minőségmegőrzést idő" fel- amig be nem került a mély- a szállítóknál, nem is az üz­irat mellett a dátumot. Eze- hűtőbe... A töredezett mű- letekben, ket az időpontokat ugyanis anyag doboz nem alkalmas A desszert próbája az, kötelező közérthető módon, a zsír minőségének megvé- hogy jóízűen megeszik. Az feltűnő helyen és formában désére. Tűrhetetlen a sza- iparé, a kereskedelemé, a jelölni, minden élelmiszeren. Ionnak, az egyébként kiváló vendéglátásé, hogy jóízű mier? A szegediek mindennapi minőségű szalámik, kolbá- „desszertet" kínál. Az ellen­táplálékán a Csongrád me- szók, egyéb fífcrtölt, pácolt őröké, hogy észreveszik, hogy gyei Élelmiszer-ellenőrző és termékek tárolási módja. ' ' ' , ' Vegyvizsgáló Intézet őrködik. Szeged csaknem mindegyik a dátumok javítgatasával Hogy a munkatársak rend- boltjában átüvegesedett, át- meg akarják keseríteni a szeres vizsgálódásai alapján zsírosodott. megsárgult, gusz- desszert ízét a szánkban, milyen kép alakult ki a ná- tustalan szalonnával tudnak M t hoev i]vesrnirp is volt lünk vásárolható táplálékok- szolgálni, zsúfolt, átmelege- Z & y VOJt ról? Minderről dr. Selmect dett kartondobozból emelik Pe""3­„Vetkőztessük" Magyarországot! Beszélgetés Félix Lászlóval, a Házmestersirató rendezőlével színház munkájában, újra rendezek darabokat Szege­den. Ma már ez a bizonyos m. v. jóval többet jelent a vendégségnél. — A Házmestersirató a ta­György igazgató tájékozta- ki a csöpögő kolbászt, a sé­tott. rtllt penészbevonatú szalá­A kenyér. Bizonyára több mit. olvasónk hitetlenkedve fo- Az intézet zöldségekről, gadja a hivatalos, vizsgál a- gyümölcsökről kiállított bi­tokkal bizonyított véleményt, zonyítványa: az őszibarack, amely szerint a szegedi ke- az alma. a szőlő és a szilva nvér minősége „gyakorlatilag jobb, mint tavaly volt. Meg­kifogástalan" Csakhogy .— felelő a paradicsom, a prita­ez io intézet! vélemény — minpaprika és a hagyma, a a „gyakorló" vásárló mindezt körte azoban renitenskedik: nem éi-zőkeli olyan egyértel- véletlenül se találni az<.-fls­műen, mert 6 már összenyo- letekben érettet, 'sárgát. Ét­módott, héjhibás, lapos, fény- kezési paprika van bőven, telen kenyeret kap. A válla- Ilyen-olyan fajtájú, minősé­lat ugyanis a kenyér nagy gű. nagyságú, mégis hogy­részét melegen, ládákban hogy nem. valamennyi első szállítja, a kereskedelem for- osztályú. Több szabálysértési rón, zsúfoltan tárolja. Az elő- feljelentést tett az intézet írások szerint sütés után négy emiatt. órával szabadna csak útjára A konzervekről alkotott bocsátani a vekniket vélemény nemigen változott És milyen a szabvány sze- meg az utóbbi időben: fejlő­rinti zsemle? Szalmasárga dés alig mutatkozik. Talán héjú, fényes, cserepet, laza az üvegbe zárt zöldbab lett bélü, térfogata az egykor tetszetősebb. A gyümölcsízek már megszokott zsemletér- minősége kifejezetten rom­fogat... Hát ilyet sajnos ré- lott: sem színük, sem állo­gen láttak a szegediek. Akár- mányuk nem felel meg a csak sós kiflit. Az ellenőrző követelményeknek. A Szege­intézet a vásárlókkal együtt di Konzervgyár ellen ezért szeretné, ha a vállalat úrrá szabálysértési eljárást indí­lenge a gépi technológia hi- tottak. báin, és mégiscsak megör- ^ ^ dicsérjünk ls: jó rendeztetné varosát finom terméknek bizonyult a szigo­péksütcménnyel. ni ellenőrök előtt is a Deli­Korábbi nyarakon gyakori kát 8, a tejszínhabpótló por, téma volt a savanyú tej. Az a halászlékocka, azaz a pap­idén mintha nem panaszkod- rikafeldolgozó vállalat tér­tünk volna emiatt Bár a tá- mékei. ízletesek a kecskeméti rolás nen\ egészen megfelelő: gyümölcskonzervek, a szege­aüg fordul elő, hogy azonnal di halászlék, a debreceni az előírt hőmérsékletre ke- gombalevesek, a budapesti rül a csomagolt majd kiszál- ételkonzervek, a 6zegedi téli­lított tej. A tejföl minősége szalámi és a csípős szalámi, a korábbi évekhez képest ja- a Szegedi Kenyérgyár egy­vult: általában „megáll ben- kilós veknije, a tejipar óvári ne a karnál". Általában, mert sajtja. Elégedettek lehetünk éppen az előző hetekben a Gabonaipari Vállalat ház­több háziasszony panaszko- tartási lisztjével, a szalámi­dott a túlontúl meghigult gyár és húskombinát, vala­tej föl ökre. Remélhetően a mint a Tisza—Maros-Szög minőségromlás volt az átme- Tsz füstölt pácolt termékei­neti... Szeretik a szegedlek vei, a Marx téri pavilonban az óvári sajtot, de nincsenek készített pecsenyék minősé­megelégedve, akár az Intd- gével, a Szabó-féle sült hal­zet ellenőrei, a trappistával, lal, a mihályteleki ÜJ Élet A legtöbb kifogást az étke- Tsz öesaes baromfiipari ter­zésí tehéntúróra jegyezték mékével, a Tiszatáj Tsz hús­föl. Sem állományát, sem üzemének főzőkolbászával. csomagolását, sem a jelölését * nem tartják megfelelőnek a Ennyit a gyártókról. Mi­szakemberek — és termésae- lyen tapasztalatokat szerez­tesen a vevők sem. Az lnté- tek az intézet dolgozói a ven­zet szabálysértési eljárást in- déglátóiparban? Eléggé el­dfttat emiatt a vállalat lile- szomorítóakat ötéves vizs­tékes felelőse ellen. Hasonló gálatok statisztikája bizonyít­módszerrel próbálnak javít- ja: minden harmadik, föl­tatni a zacskós tej szavatos- szolgált duplát féláron lehet­ságának jelenleg alig kive- ne árusítani. A sorozatos sza­hető Jelölésén, a vállalat bálysértési eljárások ellené­szimboljelének olvashatat- re sincs javulás e téren. A laaságáa De elégedetlenek közelmúltban bírságoltál; Chikán Ágnes A fülledt levegőjű pince­helyiségben kékes fény vib­rál, sok ezer herz-cel visíta­nak a magas hangok. Ha nem is koccannak össze a molekulák, mindenesetre te­lítődnek a zenétől. Csapzott hajú, izzadt hátú fiúk, lá­nyok ropják hevesen a tán­cot. Megkezdődött az iskola, hét végeken ismét hódít a diszkó. A teremben dohá­nyozni, inni tilos! — figyel­meztet a piros betűs felirat a bejáratnál. A félig telt sö­rösüvegek tucatjai ezért a szűk folyosó kövezetén és a párkányon sorakoznak. Az ajtón kilép egy 10 év körüli fiú, kézen húzva maga után hasonló korú partnernőjét. Kortyolnak a sörből, aztán irány vissza a táncparkettre. Majd a következő pár tér ki ivással egybekötött rövid ej­tőzésre. Felváltva követik őket a többiek. Szinte egytől­egyig kritikus korban le­vő kamaszok. * A büfében ugyancsak nagy a forgalom. Miért ne szol­gálnának ki bárkit: elvégre ez ifjúsági és munkásklub. Ha igazolványt kérne a bü­fés, akár be is zárhatná a boltját, hiszen a nagy több­ség itt 18 éven aluli. Vélet­lenül keveredek egy asztal­társasághoz. A mellettem ülő fiú éppen ébredezik, öklével megdörzsöli kiguvadt szemét, mintha ezzel végleg kitöröl­hetné lényéből a részegség okozta kábaságot. Megszólí­tom. — Mennyit Ittál ma este? — Elég sokat — dünnyögi. — Sorolja, majdhogynem büszkén: három fél cseresz­nye, két nagyfröccs, pár üveg sör. — Miért iszol? — Szomjas az ember ... — És otthon mit szólnak hozzá? — Mit szólnak? — kérdezi önmagától, s válasz helyett újra leborul az asztalra. — Nem bírja a piát — fűz magyarázatot barátja ki­készüléséhez a szemben ülő haver. — Te birod? — Hát — nevetni kezd — nála jobban. De nem erről van szó, ki mennyire bírja. Az a fő, hogy ártson. — Plakáton a neve után sabb, élőbb lesz, ha a való- darabban, Magyarországon m. v. áll. Ügy tudjuk tti- ságban is tovább éli másutt nem szabad vetkőztetni. szont, a közelmúltban szer- a maga életét Jobban ben- mert a legszebb testeken is zödése is volt Szegeden, té- ne marad, maradandóbban lőtt sebek virítanak. A fel­vérendezöként is számon kering így az ország kultu- adat az, hogy tudatosítsuk-: tartják. Mi hát a helyzet7 rális életében. Láttam egy senp jobbak, de rosszabbak — A következő: 1977-ben éve Csurka István da- sem vagyunk másoknál, és a szegedi színházhoz szer- rabját a Vígszínházban, annál, amennyit egy sokat ződtem egy évre. Különbö- igaz, akkor még fogalmam szenvedett nép itt a Kárpát­ző személyi problémák mi- sem volt, hogy valamilyen medencében el tudott érni. att azonban később vissza- alkotói kapcsolatba kerülök Ehhez egy eléggé kockázatos mentem régi munkahelyem- a művel. Következésképpen magyarországi vetkőztetésl re, a tévéhez. Hivatalosan az az elődás a mostani kísérletre van szükség. Csur­ma is ott dolgozom. De az rendezői koncepciómra sem- ka figyelmeztet művében: a igazgatóváltozás óta már miféle hatással nem volt. Házmestersirató felszínes szo­rendszeresen részt veszek a _ Hogyan, miként lesz teológusainak „vetkőztetései" mds7 semmit sem oldanak még, ' Átmeneti világban sematikusak és semmitmon­élünk, sokféle szempontból, dóak a kérdések és így a A régi és az új szorosan válaszok ls. Mélyebbre kell összefonódva, egymást de- ásni. keményebben kell kér­terminálva létezik. A Ház- dej.nl ebben az országban. valyi színházi évad egyik mestersirató szanálásra Es el kell tudni viselni a ke­nagy sikere volt a budapes- ítélt háza: akár egy sereg menyebb valaszokat. ti Vígszínházban. Milyen el- más dolog az életünkben. A — Harmadszor rendez képzelésekkel kívánja színre lebontandó ház lakóinak be Csurka-darabot. Kapcsolata vinni? Nem zavarja. nem kell költözniük az új házba, Íróval? befolyásolja a fővárosi pre- de ettól ők még a régi ház — Hozzám Igen közel áll emberei maradnak. Minden Véleményem szerint a mai — Az égvilágon semmi változtatást, minden újítást ™*yar drámairodalom ta­rosszat nem látok abban, ha azokkal az emberekkel kell tón legjelentősebb alakja. Az egy már bemutatott drámát véghezvinni, akik az adott 3z érzésem, nagyon-nagyon újra játszunk. Nincs hát- helyzetben éppen vannak, sokat tud arról, ami ma a ránya. sőt, előnyei vannak. A ml történelmi meghatáro- levegőben van Magyarorszá­gokkal egészségesebb, meg- zottságunkban mindez igen són Jól, érdekesen és főleg nyugtatóbb jelenség, ha egy „nehéz" embereket tételez mélyen gondolkodó író. s sikeres darab egy bemuta- föl. Múltunk telve keserű- "íivel dramaturgszakot vég­tóval nem tűnik le végleg a séggel, fájdalommal. Azt és ismert forgatókönyv­hazai színpadokról. Hatáso- mondja az egyik szereplő a í™ is, az előadás szorosabb értelembe vett szakmai ol­dalához is ért. Együttműkö­désünk zavartalan, kölcsönös autonómiával. Nagyszerűen érzi a színpad által megkö­vetelt „fogásokat": dialógu­sai kitűnőek, figurái élőek, elevenek, helyzetei feszül­tek és emberiek. Profi. A színészek pedig mindig örüL nek. ha a darabjaiban játsz­hathak. hiszen óriási meny­nyiségű és kiváló minőségű „nyersanyagot" szállít mun­kájukhoz. Domonkos László Diszkó-alkohol,,. Értem. Biztosan szerelmi bánat. A társaságban levő két le­ányzó összenéz, és felvihog. — Te buggyant vagy — mondja a legkifestetteb sze­mű, s képembe fújja men­tholos cigarettája füstjét Nem lehet több tizenötnél. Előtte csak Márka. Nem ver­mut, üdítő. — Apád nem pofozott még föl a cigizés miatt? — Miért pofozott volna? Ettől még nem lesz gyere­kem! Ügv néz rám. mint r.gy ma született bárány. Barátnője azonban bizalmatlanul mé­reget Gyanút fog, s magáz: — Tanár tetszik lenni? — Dehogy — nyugtatom meg. — Pusztán kíváncsis­kodtam. (Most hasznomra van hosszú hajam, s az övé­kéhez viszonylag közeli élet­korom.) Megtudom, szak­munkástanulók. Nevüket nem kérdezem. — Gyakran iszol? — kér­denem a legidősebb fiút, aki állítólag bírja a szeszt. — Elég sűrűn. Akad rá bő­ven alkalom. — Hol kóstoltál először al­koholt? Őszinte legyek? Nem hús­vétkor a rokonoknál. A me­lóhelyen, ahová szakmai gya­korlatra járok. A brigádban hol egy névnap, hol egy születésnap, néha prémium­osztás. Ünnepléskor kortyin­tani kell valamit Ez a szo­kás. bisztrókat Szegeden, mert nem ismerősek errefelé. » Említhetnék még sok-sok példát — de nem teszem —, és bizonyíthatnám: a fiatal­korúak alkoholfogyasztása országos jelenség. Néhány apuka, anyuka így is a szí­véhez kap, hogy jaj), iste­nem, soha többé nem enge­dem el a gyerekemet se disz­kóba, se táborba, se az if­júsági napokra. Attól vi­szont ugye nem képednek el a kedves szülők, ha leirom: hazánk a szesz fogyasztásban előkelő helyet foglal el a vi­lágranglistán. Talán ebből következik, hogy nálunk nem inni — sokak szerint — szégyen. S hiába a szigor, az intő példák garmada, az egész­ségügyi felvilágosítás, amíg a fiatalok a családban, a munkahelyen épp az ellen­kezőjét tapasztalják. Persze hogy nem ismerik föl így az önpusztító veszélyt. Végtére is csupán azt teszik, amit az idősebbektől — anyjuktól, apjuktól, főnökeiktől, netán tanáraiktól — látnak Rózsa Imre Munkaruhák Tápéról A Tápéi Háziipari Szö­vetkezetben a hagyomá­nyos, ősj gyékényfonatokon, gyékényből készült haszná­lati és berendezési tárgyakon kívül a múlt évektől mind több a textilkonfekció. A szövetkezet mintegy 2500 dolgozója közül sokan fog­lalkoznak divatszoknvák, blúzok varrásával, de készí­tenek .itt pincérnadrágot, munkaköpenyeket, orvosi ru­hákat. legutóbbi megrende­lésük a Dunai Vasműből ér­kezett ahová különleges munkaruhákat varrnak. Igen, ez a szokás. Nem­csak az évfordulókon, ha­nem szürke hétköznapokon is. Es sajnos, most már nem­csak a felnőttek körében ... A nyáron jónéhány építő­táborba látogattam el. Kí­váncsiságból belestem egy­két sátorba, pavilonba, s egyáltalán nem lepődtem meg a vaságyak alá rejtett üres italos üvegeken. Mint ahogy azon sem, amikor munka után az ügyeletes tettek meg. „piafelelős" hatalmas sport­szatyorral italért indult a faluba. Egy másik kép: a helybeli önkéntes építőtábor Dunántúlról érkezett ifjaival riportot készítettem. Amint a szabad idő eltöltése került szóba, arra kértek, soroljam föl az olcsó kocsmákat, Vizsgálták a Tiszát Vásárosnaménytöl Szegedig — Min Iák Ismét feltérképezték a TL gálták az algák előfordulá­szát A most befejeződött sát, és azt. hogy a betorkol­viszgálatokról Marián Mik- ló mellékfolyók hogyan vál­lós, az MTA Tiszakutató Bi- tóztatják meg arányukat. Fi­zottságának titkára ezeket gyelemmel kisérték, hogy az mondotta: egyes helyeken észleltszeny­— Háromhetes programot nyeződések után mennyi idő teljesített az úszó laboratóri- alatt következik be az ön­umnak berendezett „Kiskö- tisztulás. Megállapították: a re" hajó kutató gárdája. Vá- gyors sodrású szakaszókon sárosnamény térségéből in- mindenütt tisztább, károsító dúlva és Szegednél kikötve anyagoktól mentesebb a fő­bejártak a Tisza teljes ma- lyó, mint a lassú lefolyású gyarországi szakaszát, vagy- szakaszokon. Első ízben is 500 kilométernyi vízi utat iszapmintákat is vettek a fo­lyó medréből a kutatóhaióra Az egyes vízügyi igazgató- szerelt speciális markolóbe­- • ..- . . - caix,1 rnt:\-t_ — * ságok területére érve a ku­tatók. hidrológusok, biológu­sok és kémikusok — váltot­tak egymást a kutatóha.jón. Ütközben mintákat a folyóból, ellenőrizték a víz kémiai összetételét, vizs­rendezéssel. Több ezer víz­és iszapmintát gyűjtöttek össze. Ezek feldolgozását megkezdték és az eredmé­v-tt-k nyeket a Tiszakutatő Bi­zottság legközelebbi tudomá­nyos ülésszakán ismertetik. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom