Délmagyarország, 1979. szeptember (69. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-22 / 222. szám

Szombat, 1979. szeptember 22. család Szoknyák és hosszak otthon Áz ősz kozmetikája A nyári helyes arcápolási törekvéseinket ősszel is meg kell őrizni. Az őszi időszakban a tavaszihoz hasonlóan arcunkat jobban érik az időjárás viszontagságai. A hűvösebb idő, a szél és az esős szennyeződés mind ellensége arcbőrünknek. Ezenkívül a nyári túlzott napártalmat is korrigáltatni kell. A szép nyári barna szin egy idő után egyenetlenné válik, foltosodik, vagy szürkés árnyalatot kap. Ez attól van, hogy bőrünk állandóan kopik, hámlik, csak sajnos nem egyenletesen. A legjobb ezt u hámlási folyamatot meggyorsítani. „Radíroztassuk le" az arcbőrünket. A peeling kezelés — „bőrradírozás" — esetleg néhányszor megismételve ismét egyenletes színűvé teszi a bőrt. A radírozás lényege a bőrkoptatás, a felesleges hámréteg gyulladás nélküli eltávolítása. Most Jön az ideje a meleg pakolásoknak; thermoálarc, Venus mask, különféle langyos gyógyfüves kataplazma pakolások. Különösen kellemes, jóleső érzést ad ez szeles, hűvös őszi napokon, mikor az áthűlt arcok megráncosodnak, megöregszenek, összeesnek. Az Ilyen kezelések után kivirulnak az arcok. Altalános panasz a bőrnek a sok napozás utáni szárazsága és vízszegénysége. Viszket, húzódik, elsősorban az arcon, ahol a legérzékenyebb. Az arcbőr kiszáradása nemcsak kellemetlen érzés, hanem elősegíti a korai réncosodást is, ezért feltétlen gondos ápolást kíván. Igyekezzünk tehát pótolni a bőr faggyú és víztartalmát is, amit illatszerboltban vásárolt krémekkel, de könynyen otthon összeállított házi készítményekkel, pakolásokkal is elősegíthetünk. Természetesen ezek a pakolások bőrtípusonként változnak. Más kezelést kfván egy eleve száraz bőr és újra mást, amit csak a sok napfürdő tett Ideiglenesen szárazzá. Ez esetben kerülnünk kell a szárító hatású szappanokat, helyette a semleges babaszappannal, s hideg vízben mossuk arcunkat. A kimondottan száraz bőrűeknek azonban az esti szappanos mosakodás helyett ajánlom, hogy arctejjel, vagy lemosóolajjal törüljék le arcukról a napi szennyeződést. Néhány őszi házilag elkészíthető arcpakolás receptje a következő: Válltáska ingyen Táskát csak strapabíró vászonbői szabad csinálni, ezért erre legalkalmasabb a tisztára mosott zsákvászon, vagy egyéb. lazaszövésű (számolható) egyszínű anyag. Egy oldallap 25X30 centiméter nagyságú, a felsőrészen 5 centiméter, az alsó- és oldalszéleken 2—2 centimétert viszszahajtva szabjuk ki az anyagot A vállpánt 100—120 centiméter hosszú. 12 centiméter széles, félbehajtva használjuk, összedolgozás előtt a táska felső részére, színes fonalmaradékokból. ábra szerint készítsünk úgynevezett szálhúzásos sormintát. Az oldalszéleket kétsorosán, duplán levarrjuk. A felső nyílásszélt a belsörészen lehetőleg apró eldolgozó öltéssel rögzítsük, végül a belső felületen az oldalvarrásra illesztve (5 centimclez) tobbsoro&an rávarrjuk. Minden bőrtípusra tápláló pakolásnak: friss szétnyomott gyümölcs (sárgadinnye, őszibarack, szőlő vagy málna) kukoricaliszttel péppé keverve. Vlzszegény bőrre: tejfelt gyümölcsökkel, vagy reszelt uborkával esetleg reszelt sárgarépával vegyítve. Kiváló eredményt érhetünk el a „T" pakolással, ami könynyen megjegyezhető: tojássárga, túró, tejfel, tejpor keveréke. Zsíros bőrűeknek idénypakolás a birsalma és a szilva A lehámozott és apróra vágott birsalmát turrnixoljuk, vagy aprófokú reszelővel lereszeljük, utána kevés talkumpúderrel tegyük jól kenhetővé és felkenés után 20 perccel langyos vízzel mossuk le. A szilvát ls péppé zúzva liszttel vagy talkummal dúsítva kenjük arcunkra. Talkumot citromlével szénsavas pakolásként alkalmazhat, akinek pattanásos a bőre. A száraz bőrűek fél tojássárgához cseppenként fél kanálnyi olívaolajat adjanak és addig keverjék, míg sűrű majonézt kapnak. 20 percig hagyják arcbőrükön, majd ezt a pakolást is langyos víz^l kell lemosni és utána a megszokott zsíros krémet használják. Kamillavirágot, levendulát és fehérmályvagyökeret teának főzzünk, az arcbőrt vékonyan hidratáló krémmel kenjük be és a gyógynövényfőzetet pépesen pakolásként alkalmazzuk. I ősszel ügyeljünk arra, hogy ne menjünk kl a szabadba bekrémezetlen arcbőrrel. Védekeznünk kell az időjárás viszontagságai ellen és erre a célra a hidratáló és félzsíros krémek felelnek meg a legjobban, mert megőrzik a bőr frisseségét, vízés zsírtartalmát Esténként tisztításra használjunk arctisztító tejet, mellyel a szennyeződést és sminket eltávolítjuk. Ezt követően bőrtípusunknak megfelelő bőrtápláló krémet használjunk és ne feledkezzünk meg az Időközönkénti arckezelésről sem. Nemsokára eljönnek az Igazi borús őszi napok, amikor a természetes napsugarat kvarclámpával pótoljuk. Legyünk óvatosak vele, hogy kedvezően fejtse ki szervezetünkre hatását A jó tanácsok betartásával egyéniségünket sokáig meg tudjuk őrizni. Csaba Eva A divat meghatározója az őszi-téli irányzatban a ruha hossza. Általában a térdet éppen takaró hosszúság lesz a jellegzetes, de mindig sok függ a runa vonavezetéáétől, jellegétől. A modern — klasszikus tervezői elképzelések szerint fedik a térdet a szoknyák, a ruhák egyaránt Az egyenes, szinte szűk szoknya, vagy a csípőtől lefelé szűkülő mindig a legrövidebb, már csak azért is, hogy lépni lehessen benne. A rakott és húzott szoknyák hossza változó: a térd alatt, vádli felett, vagy lábikra közepén, takarva a lábikrát. Bokáig érő hossza főként az alkalmi ruhának lesz, miután a téli időszakban ez nem lenne egész napra célszerű. Rajzainkon ötféle jellegzetes divatszoknyát közlünk: 1-es: szűk, egyenes vonalú szoknya, épp hogy takarja a térdet. Elöl középen dupla szembehajtással. A vékony termetűek széles övet hordjanak hozzá, amelyen elöl a szoknya saját anyagából való megkötőt alkalmazhatunk. Más-más ruhához is hordhatjuk így az övet, ha két lyukon keresztül cserélhetjük a megkötőt 2-es modell: Tweedből, selyemből, jerseyből, egyaránt készülhet ez a derékban húzott szoknya; hossza a lábikra felett végződik. Csinos hozzá a medencecsontig érő kis kabátka. 3-as modell: Elől letűzött és levasalt szabásokkal készült, féloldalas gombosálú, posztószoknya. A kissé trapéz vonalhoz a csizma is jól illik, amelynek a felsőrészét a szoknya takarja. 4-es: csoportos rakásokkal készült szoknya, amely a lábikrát felezi; hozzá divatos a bokáig érő magas cipő. A szoknyán elöl középen és kétoldalt vannak a csoportos rakások elhelyezve, csinos és praktikus a bevágott zseb is. 5-ös modell: Hosszú, bokáig érő szoknya, jerseyből, fényes selyemből, vagy masni csokorral a derékon aszimmetrikus ún. „vízesés" szabással. Párizsban lila a divat... Az a külföldi, aki a „legújabb párizsi divatnak" kikiáltott öltözékben — azaz térdet alig takaró, szűk szoknyában, váltömős kabátban, netán derék alatt bőre hagyott, térdig érő nadrágban — lép a franciák fővárosának földjére, csak azért nem lesz köznevetség tárgya, mert a párizsiaknak kisebb gondjuk is nagyobb annál, mint hogy a külföldiek öltözködésével törődjenek. A divatlapban közölt öltözék ugyanis náluk sem egyezik meg az utcán hordott ruházattal; most, 1979 késő nyarán meg egyenesen szöges ellentétben van még az üzletekben kapható modellekkel is. Az utca legdemokratikusabb divatja manapság is a farmer. Szűken, kéken, olykor kopottan. A változás, ami a leginkább szembetűnő, hogy a fiatalok a szűk kis trikók helyett bő, lezser, világos színű, gyűrött férfiinget hordanak hozzá, gyakran derékon övvel megkötve, vagy rövid, derékig érő mellénykével. A pulóver is maradt — de megnőtt. Hatalmas méretekben, lehetőleg combig érő nagyságban, és bőségben divatos. Színe élénk vagy fehér, utóbbi esetben elején vidám Miki egér vagy más bolondos minta. (A bőséget a comb közepén egy nagy csomóval fogják össze.) Kiegészítője légtöbb esetben a nyakban lógó bőrerszény vagy háncsból, vesszőből font szatyor. A női ruha alaptípusa japán szabású. Az ujj bőségét a vállon saját anyagából készült szalag fogja össze. Derékban húzott, gumírozott vagy ugyancsak szalag húzza ráncosra. Nem túl bő a ruha szoknyája, annál bő? vebbek azok a romantikus, nagyanyáink alsószoknyájához hasonlatos szoknyák, amelyek olykor több részből, különböző anyagokból szabottak, elválasztóvonalukon csipke. Divatosak a csipkés réklik, blúzok, fehérben, tojáshéjszínben. (Ha csak az idő sárgította be, jó ötlete a franciáknak, hogy teába áztatva festik meg, egyszínűre.) Az anyagok közül a vászon, a flokon és a pamut a legkedveltebb, de jól kezelhetőségük miatt a kevert anyagok is keresettek. Divatszín: a lila. A petúnia minden árnyalatában, az erős lilásrózsaszíntől a füstszín szürkéslilán át a mély gyufaliláig. (Párizsban a nagyobb üzletek, meg az áruházak egész lila-szimfóniákat állítanak elő a kirakatokban a szín sokféle árnyalatából.) Annak idején amikor a katonaszín, a keki divatba jött, sikerének titka az volt, hogy nagyszerűen „ment" a farmer kékjéhez. Ugyanez a kombinációs előny kedvelteti meg a lilák különféle árnyalatait. Tartja magát az előző divat, a homokszín, a drapp is, ezzel ugyancsak jól harmonizál a lila minden árnyalata. S még valami: amíg a drapp kevés nőnek állt jól, addig a lilák árnyalataiból — a kékeslilák a szőkéknek, vöröseknek, a rózsaszínesek a barnáknak, feketéknek — mindenki tetszése szerint választhat kedvező színt. A másik nagy változás a mintákban született meg: apró lett a divat! Köztük is a keskeny csíkos, aprópetytyes. Ha két szint használnak együtt, az legtöbbször a lilán fehér vagy fekete. A sztár: az apró madárminta! Három vagy öt — vagy sok — csoportban repülő fecske rajzolódik az anyagokra. Nagyon szép fehér alapon feketével is. Kétféle cipőtípus látható a kirakatokban, mint legkedveltebb: a tornacipő, vászonból, gumitalppal, fűzősen és a magas sarkú szandál, amely a bokánál csukódik. Magas sarkú cipőt gyakran hordanak nadrághoz is. Csakhogy ez a nadrág a ruha anyagából készült, könnyű kis „csőnadrág", hozzá a „ruha" férfiinghez hasonló, csak annál hosszabb, térd fölöttig érő, oldalt hasított, fölül bő, övvel megkötött ingruha. A francia nők nagyon ötletesek. Otthon festenek, szabnak, varrnak. Néha egyegy művirág vagy öv segítségével újjávarázsolnak öltözékeket. Jól ismerik saját egyéniségüket, aszerint bánnak a színekkel, aszerint válogatnak az anyagok között. Es nem hagyják magukat befolyásolni. Még saját divatdiktátoraiktól sem! , Torday Aliz Mézeshetek után... Ha elmúlnak á mézeshetek és a fiatalaszszony főzési tudománya marad a kezdő fokon, hibát hibára haimoz a konyhában, a 'ériből kitör az ősi ösztön és vészesen morogni kezd. Az is lehet, hogy egy igazi jó ebéd után áhítozva eszébe jut a nóta: „elmúltak a mézeshetek, asszony, mit csináljak veled..." De félre a tréfával, fordítsuk komolvTa a szót Nem kevés az olyan kezdő házasság, ahol komoly vitaicra ad okot a fiatalaszonv háztartási teendők terén mutatkozó tájékozatlansága. S ha nem akarja elsajátítani a háztartási teendőket előbb-utóbb komoly problémaként jelentkezik a házaspár életvitelében, veszélyezteti a házasság sikerét. Ez különösen akxor válik élessé, ha baba érkezik a családba akinek egészséges fejlődése függ attól, nogyan táplálják, milyen minőségű ételt kap. Manapság egyre több lány szájából nangzik el az a kijelentés: „Nem akarok megtanulni főzni. Minek? Ha férjhez megyek, akkor Hétköznap úgyis a munkahelyen étkezünk, vasárnap pedig vendéglőben vagy a mamánál..." Ez nagyon helytelen álláspont. Jó házaság. Kellemes otthon, helyes gvetmeknevelés, családias meghitt hangulat ei sem képzelhető a háziaszszony egyéni fzeKet és friss ételt nyújtó főzési tudománya nélkül. Ha nem tud a fiatalasszony főzni, nem dől össze a világ, de tanuljon meg! Minél hamarabb. Nem boszorkányság a főzés tudón ánya. Vásároljon néhány jó szakácskönyvet, a képeslapok is közöttiek jó, recepteket, de nem szégyen idősebb asszunvoktól sem főzési tanácsokat, recepteket kérni. Az sem baj. na először a gyakorlatlanság miatt nem egészen jól sikerülnek az e telek, ezek csak kezdeti nehézségek. Akarat és türelem kell a főzéshez (na meg megfelelő jó nyersanyag) és előbbutóbb elsajátíthatja mindenki a szakicsművészetet. Azért, ha lehet, ne a fiatal férjen „kísérletezzen" a fiatalasszony, hanem alánlatos még leánykorában megtanulni főzni. A lányos édesanyák kedves kötelessége a főzési tudomány elsajátítására ösztönözni a lányokat. F. K. Fiatalok táplálkozása A nyugatnémet Max Planck Intézet munkatársai megvizsgálták 10 ezer tanuló — fiű és lány — táplálkozását. A nyugatnémet háztartásokban általában egyoldalú az étlap, és túl sok szénhidrát szerepel benne. A tanulóifjúság emellett túl kevés B- és C-vitamint vesz magához, a fehérje- és kalciumellátása is hiányos. Annál több zsiradékot és rengeteg édességet fogyaszt — állapították meg az intézet munkatársai. Sok fiatal gimnazista lány tért át a „nulldiétára", hogy karcsú legyen vagy maradjon, s ez felettébb veszélyes könnyelműség. Nincs általános érvényű étkezési recept, de annyi mindenképpen bizonyos, hogy helytelen reggeli nélkül megkezdeni a napot.,Márpedig a nyugatnémet tanulók 20 százaléka reggeli nélkül megy iskolába. A gyermekeknek és a felnőtteknek egyaránb be kellene tartaniuk a háromszori fő- és a kétszeri közbenső étkezés rendjét, mégpedig olyképp, hogy a reggeli legalább körülbelül 25, a tízórai 10. az ebéd 3C, az uzsonna és a vacsora 10 százalékát tegye ki a napi szükségletnek. J