Délmagyarország, 1979. szeptember (69. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-22 / 222. szám

Szombat, 1979. szeptember 22. 3 Eddig, a BNV-n Több mint 500 ezer látogató A végéhez közeledő őszi BNV iránt változatlanul nagy az érdeklődés, amit bizonyít, hogy a pénteki nyitásra is ezrek várakoztak a kapuk előtt, s már kora reggel meg­teltek személyautókkal, vi­déki és külföldi autóbuszok­kal a vásár környéki parko­lók. A hivatalos adatok sze­rint a fogyasztási cikkek nemzetközi bemutatója a pénteki nyitást követőien fo­gadta a félmilliomodik ven­déget. A vásári finis jelzi, hogy a kiállítók többsége meg­kezdte az eredmények össze­gezését A szovjet kiállítók jó üzletkötésekről, kölcsönös megállapodásokról adhatnak számot. Sikeres volt a vásár a részt vevő hét lengyel külkereskedelmi vállalatnak — közölte Jan Likowsky, a lengyel kereskedelmi kama­ra magyarországi képviselő­je, a lengyel kiállítás igaz­gatója. A tárgyalások ered­ményeként 30 millió rubel éj-tékű fogyasztási cikk im­portjára, illetve exportjára jött létre megállapodás. A Bútorért 9 legnagyobb ipari partnerével jutott egyezség­re, összesen 4,6 milliárd fo­rint értékű bútor jövő évi szállításában. A Szovjetunió kiállította az IZS 37 151—01 jelzésű személy­gépkocsit, amely 2 személy és 350 kilogramm teher szálii­tasara alkalmas, 80 lóerős, 1590 köbcentis csehszlovák járműipar az ismert Skodák mellett szcp számban mutat bc motorkerékpárokat, mopedeket Mérséklődött az energiafogyasztás Energetikusok tanácskozása A különféle energiatakaré- hangsúlyozta: a központi és kossági intézkedések máris a vállalati intézkedések nyo­éreztetik hatásukat, az utób­bi három hónapban a tava­lyi év azonos időszakával összehasonlítva mérséklő­dött az energiafogyasztás — jelentette be Húsz István, az Országos Energiagazdálko­man, s nem utolsósorban a lakosság takarékossága ered­ményeként az idén várható­an elmarad, vagy mérséklő­dik a villamosenergia fo­gyasztás évek óta tapasztal­ható 6—8 százalékos emel­dási Hatóság vezetője az kedése. s a gépkocsik szá­Energiagazdálkodási Tudo- .mának növekedése ellenére érdekében az energiagazdál­kodási hatóság kidolgozta azokat az irányelveket, ame­lyeknek alapján a számítá­sok szerint évi 1—1,5 millió tonna kőolaj megtakarítás érhető el. Erre ágazatonként más-más lehetőség kínálko­zik. A mezőgazdaságban például a szárító berendezé­;ek gazolajról földgázra tör­mányos Egyesület pénteki a benzinfogyasztásnál is né- ténő átállítása, az auto-ma­tegnapi tanácskozásán, ame- mi csökkenésről érkeztek je­lyen 900 vállalati energeti- lentések. kus vett részt. Hász István A további takarékosság Szembesítés Nem lehet egészen a vé- munkáit megörökítő felvé­letlen műve, hógy a Dél- telek láttán pedig nyilván Dunántúl, Tolna, Zala, So- sokan felsóhajtanak majd, mogy és Baranya megye hat így is lehet? Külön ér­építészeit hívta meg sze- dekessége a kiállításnak, gedi bemutatkozásra, is- hogy az alkotók néhány merkedésre a Dél-magyar- olyan épülettel is megis­országi Tervező Vállalat al- mertetnek bennünket, kotói közössége. A tegnap amely funkciójában s kül­délben, Borvendég Béla lemében is az ifjúság Ízlés­Ybl-díjas építész megnyitó formálását szolgálja. Ezek szavaival űtjára bocsátott az ifjúsági házak mintha kiállítási anyag ' láttán a barátságosabbak lennének véletlenszerűségnek még a néhány, a Dunán innen gondolatát is el kellett vet- épült társuknál... nie a nézőnek. A Technika Anélkül, hogy összeha­Háza előcsarnokában októ- sonlításra vállalkoznánk, az ber 8-ig megtekinthető ma- építészvendégek munkáinak kettek, beépítési modellek, ez a mostani szemléje arról fotók együttese ugyanis győzhet meg bennünket, nyilvánvalóan azt sugallja: hogy érdemes száz-százöt­ismerjük el, hogy a lakó- ven kilométert megtennie telepéle házai is lehetnek annak, aki a mai magyar változatos megjelenésűek, a építőművészet friss szelle­középületek tervezőinek mi műhelyeibe a valóság­sem kell feltétlenül lemon- ban is be akar pillantani, daniuk a játékosságról, a Ki-ki szembesíthet aztán, népi műemlékek megőrző- szakemberként, vagy ér­sének, népszerűsítésének deklődő laikusként is. S ha titkát is az értő építészeti szembenállást, éles ellenté­átformálásban kell keres- tet nem is, különbözőséget ni... mindenképpen felfedezhet, Az ember kedvet kap a gondolkodásra sarkallót, baranyai kiránduláshoz, a ösztönzőt. S mintha effajta zselici dombok bebarango- szembesítésre hívna fel az lásához, a restaurált temp- az egymondatos felirat is, lomok, tájházak, tanyák, amely a látogatót fogadja pincesorok megnézéséhez, a bejáratnál: „A kiállítá­Az óvodás korú gyerekek son bemutatott valamennyi szülei majd bizonyára ész- építészeti alkotás a meg­reveszik: a dél-dunántúli rendelő, a beruházó, az óvodák megjelenésükkel, üzemeltető, a kivitelező és játékos részleteikkel a gye- tervező alkotó együttműkö­rekek érzelmi világát is désének eredménye." közvetítik, a belsőépítészek P. K. ta szabályzók felszerelése ad lehetőséget. A közlekedésben a tömegáru szállításának a közútról a vasútra való át­irányítása a hajózás adla lehetőségek jobb kihaszná­lása eredményezhet megta­karítást. Az építőiparban egyebek mellett a jól szige­telő ajtók, ablakok gyártá­sával érhetnek el jelentős fűtőanyagmegtakarítást. Az energiatakarékossági intéz­kedések, beruházások egy részéhez az állam is jelen­tős támogatást nyújt, amely­nek értéke a jelen tervidő­szakra meghaladja az 1,2 milliárd forintot. A tanácskozáson Bödecs Aladár, az Állami Energe­tikai és Energiabiztonság­technikai Felügyelet műsza­ki igazgatóhelyettese azok­ról a tapasztalatokról szá­molt be. amelyeket a 200 legnagyobb energiafelhasz­náló ipari üzemnél végzett veszteségelemző felmérések­ből, s az ezek alapján ki­dolgozott javaslatokból szűrtek le. A vizsgálatokból kitűnt: sok lehetőség kínál­kozik meg a vállalatoknál a takarékosságra. (MTI) Tudatoss és össit m m A szocializmus az első olyan társa­dalmi rendszer a világon, mely a társadalmi fejlődés törvényéinek ismeretében azokra építve tudatos, terv­szerű munkával hozható létre és fejleszt­hető állandóan tovább. ,A korábbi társa­dalmakban a társadalmi törvények spon­tán, ösztönös módon érvényesültek, s az emberek közvetlen érdekeik által vezérelt cselekvésükkel oly módon juttatták ér­vényre azokat, hogy közben alig vagy egyáltalán nem volt sejtelmük tetteik va­lóságos mozgatórugóiról és kihatásairól. „Nem tudják, de teszik" — e marxi mon­dat plasztikusan jellemzi a korábbi idők embercsoportjai tevékenységének jellegét. „A feudalizmus alapjainak lerakása" vagy „a fejlett kapitalista társadalom felépíté­se" csak szatíraírók műveiben használha­tó fordulatok — a társadalmi viszonyok tervszerű, tudatos alakítása csupán a szo­cialista forradalmat követően lehetséges, amikor a termelési eszközök magántulaj­dona és a belőle következő antagoniszti­kus érdekellentétek már nem atomizálják és polarizálják a társadalmat. A tudatos, tervszerű előrehaladás lehe­tősége a szocializmus óriási erőforrása. Jórészt ebből következik a fejlődés üte­mének erőteljes meggyorsulása a kapita­lizmushoz képest, s annak lehetősége, hogy a társadalom élete mentes marad­jon a válságoktól, a súlyosabb visszaesé­sektől, a tervszerűtlenség okozta zűrzavar­tól. A célok megvalósulásának bizonyos­sága, a megvalósításukat szolgáló erőfe­szítések hatásfoka itt jóval nagyobb, mint a spontaneitáson alapuló kizsákmányoló társadalmakban. A szocializtnus előnyei­nek, fölényének egyik legfontosabb ténye­zője ez. Nem lenne helyes azonban az említet­teket úgy felfognunk, mintha a tudatos­ság és a tervszerűség a mi viszonyaink között abszolút, teljes lehetne. A tudatos­ság a társadalmi folyamatok fő jellemző­jévé válik, ám csak ilyen minőségben lép az ösztönösség helyébe. Teljesen nem kü­szöbölhető ki az ösztönösség a mi viszo­nyainkból sem. Szükségszerűen voltak, eszközökkel, gazdasági és adminisztratív szabályozással, anyagi és erkölcsi ösztön­zéssel túlnyomórészt és fő vonalaiban a kívánt és tervezett irányba terelhetők. De csak túlnyomórészt és fő vonalaiban — nem valamennyi esetben és nem mara­déktalanul. Ez pedig elkerülhetetlenül magában hordozza a spontaneitás tenden­ciáit, beleviszi fejlődésünkbe az ösztönös­ség elemeit. Fejlődésünk jelenlegi szakaszának égyik legizgalmasabb elméleti és gyakorlati kérdése, hogy miképpen értékeljük, mi­nősítsük társadalmi viszonyainknak ezt a jellemvonását. Széles körben tartja ma­gát az a felfogás, amely a tudatosságot egyértelműen jónak, az ösztönösséget pe­dig ugyanolyan egyértelműen rossznak te­kinti. E felfogás szerint ez utóbbi mielőbb kiirtandó viszonyainkból, ha pedig ez saj­nálatosan mégsem lehetséges, megnyilvá­nulásaival szemben az egyértelmű tagadás és elutasítás az egyetlen méltó magatar­tás. Ez a nézet merev válaszfalat húz tu­datilag és ösztönösség közé, elválasztva és szembeállítva a kettőt. A tények azonban egyre szembetűnőb­ben támasztják alá e problémának egy jóval árnyaltabb, valóban dialektikus fel­fogását. Azt a nézetet, amely azt vallja, hogy a tudatosság-ösztónösség viszonyára nem lehet egyszerűen rávetíteni a jó-rossz ellentétpárját. A spontán cselekvés nem­csak rombolhat, de építhet is; nemcsak fékezője lehet a haladásnak, de előrevi­vője is. A közvetlen érdekeltség olyan előre nem látható tetteket is kiválthat, amelyek a tervezettnél nagyobb mértékű és ütemű fejlődést eredményeznek. Olyan tartalékok tárulhatnak így fel, amelyeket a tervezés nem tud számba venni; olyan pozitív erők jöhetnek mozgásba, amelye­ket egyéb úton nem lehetne aktivitásra késztetni. A tömegek kezdeményezéseiben — ha valóban az ő kezdeményezéseik ezek —, a dolog jellegéből adódóa.n mindig van bi­zonyos spontán elem. Az ösztönösség ilyenfajta megnyilvánulásai nagyon jól beilleszthetők — és be is illesztendők — vannak és lesznek olyan jelenségek," tor- a tudatos fejlődés folyamatába. Termé­szetesen a sponfan születő helyi kezde­ményezések és törekvések maguk is meg­jelenhetnek, s gyakorta meg is jelennek a tudatosság kifejeződéseiként, amennyi­ben — s a cél éppen ennek a biztosítása — tudatosan számításba veszik az össz­társadalmi fejlődés követelményeit, szük­ségleteit. S az ösztönösség és a tudatosság te­hát nemcsak szemben áll egymás­sal, de ki is egészíti egymást. Fi­lozófiai nyelven szólva, olyan ellentétes tendenciák ezek, amelyek között bizonyos egység is van. Ellentétességük társadalmi­gazdasági fejlődésünk folyamataiban jól kivehető. De az ebből adódó konkrét el­lentmondások megoldása akkor lesz iga­zán eredményes, ha számításba vesszük egységüket is. Vagyis a pozitív spontán megnyilvánulásokat hasznosítjuk a tuda­tosan elhatározott, megtervezett célok el­érésére miközben igyekszünk mind erőtel­jesebben áthatni azokat a tudatosság ele­meivel. Gyenes László ténések, amelyeket a tudatos erők nem tűztek célul, nem kívántak, nem számol­tak velük, de ennek ellenére felbukkan­nak, léteznek, hatnak. Nálunk is előfor­dulhat — és elő is fordul —, hogy a kö­vetkezmények bizonyos mértékig eltérnek a céloktól, hogy a prognózisok és a prog­ramok csak többé-kevésbé (olykor pedig egyáltalán nem) válnak valóra. Ez a jelenség részben olyan tényezők következménye, amelyek függetlenek tár­sadalmi viszonyainktól, azokon kívül áll­nak. Ilyen tényező mindenekelőtt maga a természeti környezet, amelyet csak részle­gesen tudunk céljainknak megfelelően be­folyásolni. Az aszályos vagy a túlságosan csapadékos időjárást —, hogy csak az egyik legkézenfekvőbb és sajnálatosan ak­tuális példát említsük —, egyelőre nincs módunk megváltoztatni, s káros kihatá­sait is csak részben tudjuk szembenálló — érdekek világa, a cselekvések iránya is eltérhet, sőt ütközhet is egymással. Az alapvető érdekek közösségének talaján e cselekvések tudatos ráhatással, politikai Nyolcszázezer tévénéző választhat Befejeződött a kísérleti adás Hat kivitelező vállalat, tévénézőnek lesz lehetősége zethatárt szimbolizáló vo­több száz hazai és külföldi a választásra a szentesi adó nallal, előreláthatóan októ­szakember - összehangolt elméletileg 80 kilométeres ber második felében, a Pos­munkája tette lehetővé, hogy vételkörzetében: az első vagy ta Rádió és Televízió Mű­tegnap, pénteken Szentesen második program műsorát szaki Igazgatósága sajtótájé­a posta és az engedélyező nézi-e. koztatóján kaphat majd a hatóságok képviselőinek je- Az adó energiaellátását közvélemény is választ, lenlétében üzembe helyez- biztosító erősáramú rend­hették a televízió második műsorát sugárzó adóberen­dezést. Mostantól kezdve te­hát körülbelül nyolcszázezer Á tízezredik konténer Pénteken a Magyar Hajó­és Darugyárban ünnepélye­sen átadták a SEA ameri­kai cég részére a gyárban készült tízezredik konténert. Az ebből az alkalomból tar­tott sajtótájékoztatón a kö­zel 150 éves hajógyár veze­egységben pedig a gazdaság­talan motorkerékpár-oldal­kocsigyártás felszámolását követően meghonosították a konténergyártást. E termé­kük az utóbbi években igen keresett exportcikké vált, s az idén több mint 4 ezer tői elmondták: termékeik 85 300-at állítanak elő. Az ame­százalékát exportálják. A termékszerkezet átalakí­tása során számos új típusú úszódaru- és hajógyártását kezdték meg, a váci gyár­rikai cég a konténerek leg­nagyobb vevője, az MHD gyártókapacitásának három­negyedét köti le rendelése­ikkel. szert a Villamos Állomás­szerelő Vállalat, az energia­épületet a DÉLÉP építette, a torony legfelső 26 méteré­nek bontását s az új anten­na szerelését a Közúti Gép­ellátó Vállalat végezte. az adó telepítésében közremű­ködtek 'a BHG híradáste­chnikai gyúr és a szentesi állomás dolgozói. A húsz kilowattos adóbe­rendezés jeleit az UHF-súv 23-as csatornáján lehet fog­ni, az első mérések adatai szerint megfelelő antennával jó minőségben. Az elméleti vételkörzetben a posta szak­emberei a hatósági eljárás után is folytatják a mérése­ket, arra tehát, hogy Ma­gyarország térképén mekko­ra területet lehet majd .be­keríteni" a tényleges kör­Igaz, ezt ki-ki maga már most eldöntheti, ha a vétel­re alkalmas tévékészüléke, s a második műsorra mére­tezett vevőantennája van. A nézők, s a javító-karbantar­tó szervizek szakembereinek tapasztalatai szerint — erről a kísérleti adás. a tartam­próba alatt meggyőződhet­tünk — Szegeden is jók a vételi lehetőségek, az adó­berendezés üzembiztonságá­ról pedig a posta műszaki szakemberei mondhatták: akár másodpercnyi üzemza­var sem volt a próbaadás idején. Ezért az ígért októ­ber eleji határidő helyett már tegnap este nyolcszáz­ezerrel több nézőt köszönt­hettek a tévébemondók a második műsor stúdiójából.

Next

/
Oldalképek
Tartalom