Délmagyarország, 1979. szeptember (69. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-09 / 211. szám

4 Vasárnap, 1979. szeptember 16. 11 Száz éve született Cser 3ázsef Cser József a pár száz lel­ket számláló kis Vas megyei falucskában, Sotonyban szü­letett 1079. szeptember 10-án. A parányi föld, amelyen édesapja gazdálkodott, a há­rom fiútestvérnek nem biz­tosított létalapot. A legidő­sebb testvér „kl tántorgott" Amerikába. József — a leg­kisebb — pedig elment ci­pészinasnak. Budapestre kerülve ön­képzéssel igen magas elmé­leti felkészültségre tett szert Az életet, az embert akarta megismerni, ezért rendszere­sen eljárt a bírósági tárgya­lásokra. Itt edzette az amúgy is erős igazságérzetét. Azért is lett Igazán elismert politi­kussá. mert a világ kis és nagy dolgait, az elméleti, a teoretikus kérdéseket az em­ber oldaláról tudta nézni. Számára minden dolog ér­tékmérője az ember volt. Anka Rozáliával 19U-ben Budapesten kötött házasságát követően felesége makói ro­konaihoz látogattak. A rö­vidnek szánt leruccanésból letelepedés lett. A Budapes­ten megízlelt szakszervezeti munka a Maros-parti város­ban is lételemévé válik. El­látja a munkásotthon gond­noki teendőit is. Az első világháború kitö­résekor az elsők között hív­ják be katonának. „Nem fo­gom Ferenc Jóskát szolgál­ni" — mondotta. És már az első ütközet után fogságba került. Egy szibériai faluban évekig foltozgatta az orosz muzsikok lábbelijét A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom győzelmekor cipész­szövetkezetet alakított, majd fegyvert ragadott. Forradal­mi tevékenységeért kitünte­tésben is részesítették. Hazatérve egyik irányítójá­vá válik a makói események­nek. 1919 februárjában a munkástanács alelnökévé, április 7-én n városi tanács intéző bizottságának helyet­tes elnökévé választják. Fá­radhatatlanul szervez és agi­tál. A Tanácsköztársaság bu­kása után 9 hónapi fegyház­ra ítélik. Kiszabadulását kö­vetően megújítva Iparenge­délyét, folytatja iparát. Köz­ben a párt újjászervezésén fáradozik, a 11 tagú vezető­•égbe is beválasztják. Állan­dó rendőri felügyelet alatt áll. Csala Dénes detektívfel­ügyelő Jelentésiben ezt írja róla: „A rendőr tanácsos úr utasítására megfigyelés alá kell vennem Cser József kom­munista agitátor lakását, ahol a kommunisták állító­lag összejöveteleket tarta­nak." A dpészműhely forradalmi találkozóhely lett. Cser Jó­zsef nagyon szeretett vitat­kozni. Azt vallotta:: „A vita élesíti az elmét." A város baloldali értelmisége rangos partnernak tekintette. Jó barátságban volt Esperslt Já­nossal. rendszeresen Járt hozzájuk dr. Könyves-Kolo­nics József. A Hédervári ut­cai műhelybe állandóan be­Járatos volt Erdei Ferenc is. A családot bensőséges baráti kapcsolat fűzte Lengyel La­jos nyomdászhoz, a később Kossuth- és Gutenberg-díjjal kitüntetett tipográfushoz. 1944-ben az internáltak családjai részére gyűjtést szervezett. A felszabadulás után a polgári város parancs­nokság a város számvitelé­nek ellenőrzésével bízza meg. 1944. október 17-én a Makón megalakult kommunista párt­szervezet titkárává választják meg Betegsége miatt azon­ban néhány hét múlva kény­telen lemondani tisztségéről. Beválasztják az újjáalakuló városi képviselőtestületbe is. Az 1945. január 9-1 ülésen például felháborva teszi szó­vá a szegényházban tapasz­talt hanyagságokat Szív- és tüdőasztmája egy­re inkább elhatalmasodik. Fokozatosan visszavonul a közéleti tevékenységtől. A személyi kultusz idején meg­ritkul körülötte a levegő. Ki­sebb nyugdíjat megszavaz­nak ugyan 6zámára, de ek­kor már nem találja helyét a világban, 1952. május 7-én Rákóczi utcai la teásában ön­kezével vetett véget életének. Sírjánál az egykori jó barát és harcostárs, Kallós Lajos búcsúzik. Sírjára kedves Jel­mondatát, Eötvüa József so­rait vésték: Márványszobor helyett. Ha fennmarad nevem, Eszméim győzelme Legyen emlékfelem. Dr. Tóth Ferenc * Szeptember 10-én. hétfőn délelőtt 11 órakor Makón, a Beloiannisz utcai temetőben a városi pártbizottság és a tömegszervezetek vezetői születésének 100. évfordulója alkalmából koszorúzást ün­nepséget rendeznek Cser Jó­zsef sírjánál. Tüzet olt - gombnyomásra Haboltó generátort szerel­tek fel a tűzveszélyes festék­szóró gépekkel dolgozó Pé­csi Bőrgyárban. Néhány év­vel ezelőtt több milliós kár keletkezett egy Ilyen gépnél, mivel nem tudták kellő gyorsasággal megfékezni a lángokat. A mecseki bá­nyászkutatók által kidolgo­zott és a föld alatti vágatok­Véget ért a gyermek­sebész­kongresszus Tegnap, szombaton délben Szegeden befejezte munká­ját a gyermeksebész-kong­resszus. A Magyar Gyer­meksebész Társaság fél éve vált önállóvá. Ezt megelő­zően a Magyar Sebész Tár­saság szekciójaként műkö­dött Mint önálló társaság most rendezte első nagyobb méretű kongresszusát — nemzetközi részvétellel. A Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központjában 17 ország kép­viselői vettek részt a három­napos tudományos megbe­szélésen. Két szekcióban ösz­szesen 187 előadás hangzott el angol, orosz, német és magyar nyelven, szinkron­tolmácsolásban. A kongresz­szus egyik fő témája a sú­lyos fejlődési rendellenes­séggel születettek műtét előtti szelekciójának proble­matkája volt A másik té­ma a nyúlajkas és farkastor­kú gyermekek korszerű mű­téti és komplex kezelése problémakört érintette. A VI. magyar gyermekse­bész-kongresszus gazdag ta­pasztalatokkal bővítette a gyermeksebészeti ismeret­anyagot. Tanévnyitó ünnepség a tanárképző főiskolán Tegnap, szombaton délben a Vörös Csillag moziban tartotta meg tanévnyitó ün­nepségét a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola. A megjelenteket dr. Grezsa Ferenc főigazgató-helyettes köszöntötte. Ott volt Gyár. fás Mihály, az MSZMP Csongrád megyei bizottságá­nak titkára. Berta István, a városi pártbizottság titkára, Koós-Huta Gergely, az Ok­tatási Minisztérium főelő­adója, Szabó G. László, a megyei tanács elnökhelyet­tese, Bányainé dr. Birkás Mária, a városi tanács el­nökhelyettese. Bódl György, a KISZ Csongrád megyei bizottságának első titkára. Vastagh Györgyi, a városi KISZ-bizottság munkatársa, Ökrös János, a Pedagógus Szakszervezet megyei bizott­ságának titkára, valamint a társintézmények képviselői. Tanévnvitó ünnepi beszé­det dr. Nagy Antal főigaz­gató-helyettes mondott Szólt arról, hogy bár a ne­velőmunka fő iránva az ÚJ tanévben változatlan lesz, idén jobban előtérbe kerül a szaktárgyakon belüli világ­nézeti oktatás. Így rendsze­resebbé válnak a tanszéki szakmai-ideológia konferen­ciák. Intenzívebben kell fog­lalkozni a pályaalkalmasság elméleti és gyakorlati kérdé­seivel is. A képzés korsze­rűsítése érdekében bevezetik A résztvevők egy csoportja, dr. Nagy Antal fdlgazgaw­belyettes beszédét mondja a marxizmus—leninizmus tantárgyainak új tematikák szerinti oktatását valamint az állampolgári Ismereteket A főiskola nappali tago­zatára 1009-en kérték felvé­telüket közülük 418-an kez­dik meg most tanulmányai­kat. A felvettek 48.2 száza­léka fizikai dolgozók gyer­meke. A levelező tagozaton 140 az elsőévesek száma. Az intézményben idén összesen Integráló szerep, koncentrált kutatómunka Befejeződött az élettani társaság vándorgyűlése Szegeden rendezte meg 45. vándorgyűlését a Magyar Élettani Társaság. A háromnapos tanácskozás során több mint 400 szakember a három szekcióban és a poszterbemu­tatón mintegy félezer előadást hallgatott meg az idegrend­szer. keringési rendszer, a táplálkozás és a belső el válasz­tású mirigyek élettanáról. ban sikeresen szerepelt ké­szüléket alkalmasnak talál­ták a bőrgyár számára is. A haboltó generátor percen­ként 200 köbméter habot bocsát ki. és egyetlen gomb­nyomással működésbe hoz­ható. A habbal szükség ese­tén teljesen kl lehet tölteni azt a helyiséget, ahol tűz keletkezett A Magyar Élettani Társa­ság 1931-ben alakult. Alaku­lásakor magába foglalta az egész magyar kísérleti or­vostudományt Alapító tag­jai között volt többek kö­zött Szent-Györgyi Albert, id. Idsekutz Béla, Mansfeld Géza, Went István, valameny­nyien a magyar élettan nem­zetközileg elismert szaktekin­télyei. A társaság kezdettől fogva integrálta az élettan­nal é« annak halástudomá. nyaival foglalkozó szakem­bereket. Tagjai között kiváló biokémikusok, biofizikusok, morfológusok, farmakológu­sok. gyógyszerészek tevé­kenykedtek, s magáénak mondhatta a társaság többek között Rusznyák Istvánt, Jancsó Miklóst is. A Magyar Élettani Társa­Szeptembvr 15-től / Nemzetközi zenei verseny Szeptember 15-től ismét kéthetes nemzetközi zenei vetélkedő színhelye lesz fő­városunk — jelentették be a nemzetközi zenei versenyek és fesztiválok irodájának pénteki sajtótájékoztatóján. tAz új hangversenyévad nyi­tányaként a 17. alkalommal sorra kerülő versenyt szep­tember 15-én zeneakadémiai gálakoncert nvltla meg. amelyen az előző, 1973. évi Szigeti József-hegedflver­seny győztese, Nilla Plerrou svéd hegedűművésznő és az 1975. évi brácsaversenven első dijat nyert Tóth Zol­tán brácsaművész Johann S. Bach és Christlan Bach egy­egy művét szólaltatja meg, a Liszt Ferenc Kamarazenekar közreműködésével. Ezt kö­vetően 18-tól 22-lg — 17 or­szág 43 fiatal muzsikusának részvételével bonyolítják le a harmadik budapesti brá­csaversenyt, melynek szep­tember 23-i díjkiosztó ün­nepségén a győztesek adnak gálakoncertet. A brácsa­versennyel párhuzamosan szeptember 20-án veszi kez­detét a verseny második ré­sze: a neves magyar mű­vész és zenepedagógus. Szi­geti József emlékének máso­dik alkalommal meghirde­tett Szigeti-emlékverseny. Ezen — a jelentkezések alapján — 12 országból 26 fiatal művész vesz reszt, akik a szeptember 28-ig tar­tó ötfordulós vetélkedőn ugyancsak rangos nemzetkö­zi zenei szakemberekből álló zsűri előtt mérik össze képeségeiket. A Szigeti-he­gedűverseny díjkiosztó ün­nepségét és győzteseinek gá­lakoncertjét szeptember 30­án tartják a Zeneakadémi­án. Mindkét verseny a közön­ség nyilvánossága előtt zaj­lik majd, s a döntőket. a győztesek gálakoncertleit a rádió egyenes adásban köz­vetíti. A verseny alkalmából a Magyar Posta Szigeti Jó­zsef-emlékbélyeget bocsátott ki. CMTlj ság 1986-ban alakult újjá. s azóta céltudatos és határo­zott programot képvisel. Mint dr. Hársing László egyetemi tanár, a társaság fótitkára elmondta, nagyon fontosnak tartják az utánpótlás-neve­lést. azt, hogy a fiatal kuta­tókkal, a hazai orvosi és biológiai kutatás szakembe­reivel a legrövidebb időn. be­lül megismertessék a leg­újabb nemzetközi eredmé­nyeket. A Magyar Élettani Társaság — mely vándor­gyűléseit évenként más-más egyetemi városban rendezi —, az 1971-es müncheni vi­lágkongresszuson mintegy 140 tagú küldöttségével nagy nemzetközi elismerést érde­melt ki. Később Oj-Delhi­ben, majd 1977-ben Párizs­ban, elsősorban a fiatalok számára teremtett ismeret­szerzési, tájékozódási lehető­séget. A társaság alakulása­kor mintegy 50—100 szakem­bert tömöritett, ma annak ellenére, hogy az orvostudo­mányban is nagyfokú spe­cializálódás, szakosodás ment végbe, hozzávetőlege­sen 500 tagot számlál, ösz­szefogja a különböző szakte­rületek kutatóit, s ezáltal egy-egy problémát több szempontból tud megvilágí­tani. Koncentrált kutatási területeken „mélyvizsgéla­tot" végeznek a teamek Az élettannal foglalkozó orvo­sok és biológusok tevékeny­sége alapkutatás — fejtette kl a főtitkár —, s bár bizo­nyos területeken és témák­ban — táplálkozás, immu­nológia — közvetlen gyakor­lati eredményeik vannak, legtöbbször azonban csak közvetetten, több áttélen ke­resztül érvényesülnek az új felfedezések. A társaság 45. vándorgyű­lésének mérlegét dr. Fehér Ottó, a JATE tanszékvezető egyetemi tanára, az idei vándorgyűlés elnöke vonla meg. Jellegzetessége volt a vándorgyűlésnek — mondta —, hogy csökkent az Intenzí­ven kutatott területek szá­ma, így szakmailag tömö­rebb, „súlyosabb" eredmé­nyek kerültek felszínre. Mindez a tudatos tudomány­tervezés és témakoncentrá­ció eredménye. A tapaszta­latok azt mutatták, hogy a népes szekciókban élénk vi­taszellem alakult kl, a részt­vevők tematikailag közelebb kerültek egymáshoz. Szem­betűnő a korszerű metódu­sok elterjedése, a szakmai igényesség és elmélyülés. Ez részint az állami támogatás eredménye, részint a tudo­mányos világgal kialakult Intenzív kapcsolat következ­ménye. Egyre határozottabb körvonalú tudományos isko­lák látszanak kibontakozni, melyek nemzetközileg is el­ismertek. A négy szekcióban kilenc témakört dolgoztak fel a résztvevők, az előadá­sok 90 százaléka a szakmai­lag koncentrált témákban hangzott el. Nyolc referátum foglalta össze az egyes mun­kacsoportok, intézetek és a nemzetközi mezőny legfris­sebb eredményeit. A Magyar Élettani Társa­ság nemzetközi rangját bizo­nyltja, hogy Jövőre Budapes­ten rendezik meg az élettani világkongresszust Az előze­tes jelentkezések Bzerint mintegy 7 ezer külföldi szakember 14 szekcióban vi­tatja meg e sokszínű tudo­mányág nemzetközi eredmé­nyeit I. L mintegy 2 és fél ezren tanul. nak majd. A főigazgató-helyettes is­mertette a személyi változá­sokat. Főiskolai tanári kine­vezést kapott dr. Várkonyi Nándor, dr. Veidner János és Frank Oszkár. Főiskolai docens lett dr. Szabó G. Má­ria, dr. Magyar Levente, dr. Rakonczát Pál, dr. Hegyi Árpád és Monoki Lajos. Az új adjunktusok: Horogh Emília, dr. Szöllősi Erzsébet, dr. Karikó Sándor, dr. Ke­czel Tamás és Szabó József. Az oktatási miniszter az új tanévre a főiskola 15 hall­gatójának engedélyezte a népköztársasági tanulmányi ösztöndíjat. Ezután dr. Nagy Lajos a főiskola elsőéves hallgatóit köszöntötte, akik esküt tettek jövendő hiva­tásukra. Ezt követően szép, immár hagyománynak szá­mító mozzanat következett: díszokleveleket adtak át az 80—60 évvel ezelőtt végzett, ma már nyugdíjas pedagó­gusoknak. Idén két vas- hat gyémánt- és 21 aranyokleve­let adtak kL Dr. Nagy An­tal a kitüntetett idős peda­gógusokat köszöntő beszédé­ben hangsúlyozta: további egészségben és békében él­vezzék életüket azzal a ne­mes tudattal, hogy erőfeszí­téseik. melyeket önzetlenül és önfeláldozóan a magvar népért tettek, hazánknak gyümölcsöt hoztak, s az új, általuk nevelt nemzedékek becsületei folytatják pedagó­gia hagyatékukat A kitün­tetettek nevében dr. Kiss Barnabásné mondott köszö­netet. A Juhász Gyula Tanár­képző Főiskola tanévnvitó ünnepsége az Intézmény Irodalmi színpadának és női karának műsorával zárult D. L. Konténer­központok A tervek szerint október­ben a posta szakemberei Ajkán két konténerközpon­tot adnak át. Ezzel Veszp­rém megye gyorsan fejlődő Ipari városában számottevő­en javul a távbeszélő-háló­zat. Az automatikus kapcso­lással 1400 előfizető helyi te­lefonbeszélgetéseit könnyítik meg. Az új berendezést már a helyére állították. A szere­lők határidő előtt elkészítet­ték a vasszerkezeteket és az áramellátó egységet. Az át­viteltechnika! távíró-beren­dezések áttelepítését koráb­ban megkezdték. A konténerközpontot a napokban csatlakoztatják a távbeszélő-hálózathoz. Az üzembe helyezés előtt már áramköri vizsgálatokat vé­geznek. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom