Délmagyarország, 1979. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-02 / 179. szám

2 Csütörtök, 1979. augusztus 2. Találkozó a Krím bon Brezsnyev és Ceansescu megbeszélése © Moszkva (MTI) Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke szer­dán, tegnap Krímben meg­beszélést folytatott Nicolae Ceausescuval, a Román Kommunista Párt főtitkárá­val, a Román Szocialista Köztársaság elnökével. A megbeszélésen részt vett Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, • Szovjetunió külügy­minisztere és Stefan Andrel, az RKP KB Politikai Végre­hajtó Bizottságának póttag­ja, Románia külügyminisz­tere. Leonyid Brezsnyev és Ni­colae Ceauseacu tájékoztat­ták egymást a Szovjetunió­ban és a Román Szocialista Köztársaságban folyó kom­munista. illetve szocialista építőmunka menetéről, átte­kintették a szovjet—román kapcsolatok fejlesztésének, az SZKP és az RKP közötti együttműködés szilárdításá­nak időszerű kérdéseit. Egyet­értettek abban, hogy folytat­ni kell a két ország ötéves terveinek koordinációját, fej­leszteni kell a gazdasági együttműködést és a terme­lési kooperációt mind a KGST keretében, mind pe­dig kétoldalú alapokon. A felek nemzetközi kérdé­sekről is véleményt cserél­tek. Leonyid Brezsnyev és Nicolae Ceausescu haladék­talan intézkedéseket tart szükségesnek a fegyverkezé­si hajsza megfékezése céljá­ból, annak érdekében, hogy az enyhülési folyamat még következetesebbé, dinamiku­sabbá és mélyebbé váljék. A Szovjetunió és Románia a Varsói Szerződés szervezeté­nek többi tagállamával, az európai biztonsági konferen­cia minden részvevőjével együtt kész fokozni erőfeszí­téseit a helsinki dokumen­tumban előirányzott együtt­működés minden irányában. Köztük n bizalomerősítő in­tézkedések' kiszélesítése és a politikai enyhülés katonai enyhüléssel történő megerő­sítése tarén. Ezzel kapcsolat­ban hangsúlyozták az 1980. évi madridi találkozó jelen­tőségét. A találkozó részvevői ki­emelték, hogy nagy pozitív eseménynek bizonyult a nem­zetközi politikában a bécsi szovjet—amerikai csúcstalál­kozó és mindenekelőtt a SALT—II. megállapodás alá­írása. Leonyid Brezsnyev és Ni­colae Ceausescu a szovjet és a román nép változatlan szo­lidaritásáról biztosították a felszabadult népek, az el nem kötelezettségi mozgalom harcát a fajüldözés, az új­gyarmatosltó uralom ellen, a szabadság, a társadalmi ha­ladás és a béke győzelmé­ért. A megbeszélés nyflt, elv­társi légkörben ment végbe. Közéleti napló FOGADÁS SVÁJC NEMZETI ÜNNEPE ALKALMÁBÓL Auguste Geiser, Svájc bu­dapesti nagykövete, hazája nemzeti ünnepe alkalmából fogadást adott a nagykövet­ségen. A fogadáson részt vett Faluvégi Lajos pénzügy­miniszter, Nagy János kül­ügyminiszterhelyettes, vala­mint politikai, gazdasági és társadalmi életünk sok más képviselője. ÚJ-ZÉLANDI PARTKÜLDÖTTSÉG HAZÁNKBAN Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására teg­nap, 6zerdán George E. Jackscwtnak, a párt főtitká­rának vezetésével hivatalos látogatásra hazánkba érke­zett az Űj-zélandl Szocialis­ta Egységpárt küldöttsége. A vendégeket a repülőtéren Horn Gyula, a KB külügyi osztályának helyettes veze­tője fogadta. ÜDVÖZLÖ TÁVIRATOK Lázár György, a Miniszter­tanács elnöke és Púja Fri-Í gyes külügyminiszter távirat­ban üdvözölték Charan Sin­ghet és ShyamNandan Mish­rát, India új miniszterelnö­két, illetve külügyminiszte­rét Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke táviratban üdvözölte Izzat Ibrahimot, az Iraki Köztársaság forradalmi parancsnoki tanácsa alelnö­kévé történt megválasztása alkalmából. Értelmiségi nagygyűlés Kormányválság után Merre tovább, India? Az indiai parlamentben nem került sor a július kö­zepére tervezett bizalmat­lansági szavazásra. Nem mintha megszűnt volna a Deszai vezett kormányt fe­nyegető veszély — ellenke­zőleg: a 83 éves minisz­terelnök olyan reménytelen­nek látta kabinetjének hely­zetét, hogy a voksolást meg sem várva benyújtotta le­mondását. Első pillantásra érthetet­lennek tűnik a Dzsanata kormanyzásképtelenné vá­lása: máig is emlékezetes az a fölény, amellyel a párt 1977-ben Indira Gandhit le­győzte. Most viszont szinte napok alatt tovatűnt parla­menti többsége: a pártból egy hét alatt mintegy 100 képviselő és jónéhány mi­niszter lépett kl. E felbom­lás összetevője az volt, hogy Dzsanata 28 hónapi kor­mányzással sem tudott egy­séges párttá válni és Indira Gandhi eltávolítása után nem akadt olyan közös cél amely a rendkívül hetero­gén-pártalakulatot össze­tartotta volna, A kormányzópárt viharos szétesésének másik oka az indiai belpolitikai helyzet rosszabbodása volt. A Dzsa­nata hatalomrakerülésekor Indlrához hasonlóan a „Ga­ribi Hathao" (szegénység le­győzése) jelszavával íellép­ve több munkaalkalmat, az életszínvonal emelését, és a demokratikus szabadságjo­gok védelmét hirdette. Az ígéretek Jó része beváltatlan maradt. Különösen az el­múlt évben felgyorsult inflá­ció, a sokhelyütt kiéleződő vallási ellentétek, s a jócs­kán megszaporodó sztrájkok gyengítették Deszai pozíció­ját. A Dzsanata ellentétes áramlatai kérdésessé tettek számos tervet, így a föld­reform folytatására, a há­ziipar szerepének növelésé­re vonatkozó ígéretet is. Bonyolították a helyzetet a személyi összeütközések. Deszai egyszer már áthidalt tavaly egy kormányzati vál­ságot azzal, hogy két legfőbb vetélytársát, Dzsagdzslvan Ramot és Csaran Szlng­het miniszterelnök-helyettes­nek nevezte ki. Az átmeneti kompromisszumok azonban nem voltak képesek leplezni a közös platform hiányát. Deszalnak sokáig kedve­zett, hogy a vele szemben­álló erőkre ls a megosz­tottság volt a jellemző. A választási vereség 1978-ra szétrobbantotta a több év­tizedig kormányzó Nemzeti Kongresszus Pártot: létre­jött az úgynevezett „Indira­Kongresszus", s vele szem­ben a hivatalos Kongresszus Párt Jesvantraó Csavan ve­zetésével. Azóta Jó néhány közeledési kísérlet történt, bejelentették már újraegye­sülésüket is, az elválasztó erők mégis mindig erősebb­nek bizonyultak. A kombinációkat bonyolí­totta ráadásul, hogy a Dzsa­nata egyes csoportjai és el­lenzéki képviselők már ré­gebben is folytattak tárgya­lásokat. Ez azzal magyaráz­ható, hogy sem Indira Gandhi bukásakor, sem a mostani válságkor nem Ját­szódott le alapvető változás a hatalom szintjén, legfeljebb a különböző burzsoá csopor­tok eltérő nézetei tükröződ­nek a belpolitikai kötélhú­zásban. Természetesen a Föld má­sodik legnépesebb országa, a 630 milliós, kontinensnyi In­dia kormányzása óhatatlanul világpolitikai jelentőséggel is blr. Így mégsem mindegy, hogy a több hetes pártcsatá­rozások után létrejött kor­mány tevékenysége milyen politikai változást fog jelen­teni. A július utolsó napjai­ban beiktatott új miniszter­elnök, Csaran Szlngh nyilat­kozataiban a munkanélküli­ség megszüntetésének fontos­ságát emelte kl, külpolitikai téren pedig az el nem köte­lezettség politikája mellett tett hitet. Szingh a kongresz­szus pártok segítségébea s az újonnan létrejött Dzsana­ta (világi) Pdrt hirtelenjében felduzzadt tagságában bízik. Helyzetét nehezíti, hogy tá­mogatását az Indira-Kong­resszus bizonyára több felté­telhez köti, a parlamentben pedig Változatlanul a Dzsa­nata maradt a legerősebb párt. Deszai meg is próbál­kozott volna egy új kabinet létrehozásával, ehhez azon­ban már nem rendelkezett elég belső támogatással. így pártvezetői tisztét kénytelen­kelletlen át kellett hogy ad­ja Ramnak: neki, mint a 100 milliósra becsült „érinthetet­lenek" képviselőjének elis­merten óriási befolyása van. így nagyobb eséllyel veheti fel a továbbiakban a ver­senyt az új vezetéssel. Ugyan­akkor — talán Indira Gandhi kivételével — senkinek nem áll érdekében, hogy a kor­mányválság patthelyzetének felújításával rendkívüli vá­lasztásokat kényszerítsen ki: ugyanis nincs remény alap­vető változásra a politikai erőviszonyokba n. Szegő Gábor (Folytatás az 1. oldalról) tebb munkára, takarékosabb gazdálkodásra, a termékszer­kezet megváltoztatására és nagyobb munkafegyelemre van szükség. Ezeket a gaz­dasági hatásokat várjuk az árintézkedésektől elsősorban, ez a mi igazi programunk. — Az elmúlt napok ta­pasztalatai azt mutatják, hogy a lakosság nagy része megértette, fegyelmezetten, állampolgári felelősséggel fo­gadta az intézkedéseket. Mi­vel magyarázható ez? Egy­részt azzal, hogy az elmúlt két évtizedben erős és köl­csönös bizalom volt a párt és a tömegek között, s ez a bizalom eddig is segített, és a jövőben is segíteni fog ab­ban, hogy úrrá legyünk a ne­hezebb helyzeteken. — Az emberek mindenütt többes szám első személyben beszélnek jelenlegi gond­jainkról. tennivalóinkról és azon gondolkodnak, hogy mit kell együtt elvégezni. Felelős­séget éreznek közös ügyün­kért, s készek cselekedni is érte. — Nagy erö van a mi né­pünkben! Ezért ls bízhatunk abban, hogy mostani és to­vábbi intézkedéseinknek nemcsak a gazdasági, hanem a politikai hatása ls kedvező lesz. Növekszik a fegyelme­zett, jó munka becsülete, és megbecsülése, a teljesít­ménnyel arányos bér becsü­lete. Erősödik az a felisme­rés is, hogy mi mindannyian csak együtt boldogulhatunk! A gazdasági helyzet javításá­ban mindenkinek megvan a maga személyre szóló tenni­valója, de igazán nagy ered­ményeket csak az egész nép együttes munkájával érhe­tünk el. — A gazdasági feltételek adottak, Illetve megteremthe­tők az idei terv és hosszabb távú terveink teljesítéséhez. Ezek közül a legfontosabb, hogy mindannyian egy irány­ban dolgozzunk, hogy össz­hang legyen a gazdasági ve­zetés, a pártszervezetek, a társadalmi szervezetek mun­kája között, és összhang le­gyen a központi, a közép­szintű és a helyi szervek kö­zött is. Mégpedig oly módon, hogy mindenki végezze el a maga feladatát. A vállala­tok gazdálkodjanak önállóan, kezdeményezzenek felelősen, az Irányító szervek viszont foglalkozzanak a népgazda­ság átfogó kérdéseivel s — különösen a legérzékenyebb területeken — tartsák kéz­ben a fejlődj fő tendenciáit. A munka minősége, a ha­tékonyság növelése nem egy­szerűen közgazdasági kérdés. További fejlődésünk politikai feltétele az ls, hogy a Jövő­ben is fejleszteni kell és fej­leszteni akarjuk a szocialista demokráciát A demokrácia a dolgozók önkéntes fegyelme is. A munka minőségének ja­vítása. a hatékonyság növelé­se, a nagyobb fegyelem, a határozatok következetes végrehajtása elengedhetetlen feltétele a demokrácia kitel­jesedésének. Ha nagyobbak a követelmények, ha nehezeb­bek a feladatok, akkor na­gyobb figyelmet kell fordí­tani a politika megértetésére, magyarázatára, az emberek megnyerésére, a közös gon­dolkodásra, a bizalom erősí­tésére, vagyis mindarra, amit mi röviden szocialista demokráciának nevezünk. — Pártunk a bizalom jelé. nek tekinti a dolgozók eddi­gi reagálásait, » vezető tes­tületei, különböző szerveze­tei arra törekednek, hogy ez­zel a bizalommal egész né­pünk javára, a Jövőben is jól éljenek — zárta nagy tapssal fogadott beszédét Óvári Miklós, Az aktívaülés ezután fel­szólalásokkal folytatódott. Ezt követően óvári Miklós meg­köszönte a felszólalásokból is tükröződő bizalmat és a cse­lekvőkészséget, majd Tóth János zárszavával véget ért az értelmiségi aktíva. fllmevda Budapesten © Budapest (MTI) Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására szerdán, tegnap Budapestre érkezett a Chilei Szocialista Párt küldöttsége Clodomiro Almeydának,, a párt főtitká­rának vezetésével. A delegá­ciót a Ferihegyi repülőtéren Horn Gyula, az MSZMP KB külügyi osztályának helyet­tes vezetője fogadta. NSZK-beli vendégeink Tatabányán © Budapest (MTI) Az NSZK-beU Békeunió­nak az Országos Béketanács meghívására hazánkban tar. tózkodó küldöttsége Ingrid Kurz elnökségi tag vezeté­sével szerdán Komárom me­gyébe látogatott. Tatabá­nyán a Hazafias Népfront megyei bizottságának szék­házában dr. Havas Miklós megyei titkár • fogadta a vendégeket és tájékoztatta őket a Komárom megyei békeaktivisták tevékenysé­géről. A vendégek ezután a Ko­márom megyei Építőipari Vállalat munkájával ismer­kedtek. majd megtekintet­ték a bányászváros több új létesítményét. Letette az esküt az új portugál kormány © Lisszabon (TASZSZ) Maria de Lourdes Pinta­silgo, Portugália parton kí­vüli új miniszterelnöke, és ugyancsak párton kívüli szakemberekből álló 16 tagú kabinetje szerdán Eanes portugál államfő előtt le­tette R hivatali esküt Por. tugália történetében Maria de Lourdes Ptntasilgo az első női kormányfő, s kabi. netje a tizenegyedik az 1974-es forradalmi fordulat óta. ' . .. flsszoiY a kormányrúdnál © Kommentár Európa második mlniazUr­elnök-asszonya tett esküt szerdán Lisszabonban. Mar­garet Thatcher tory kormá­nya májusban a Brit Mun­káspárttól ragadta ei a ha­talmat Portugáliában Maria de Lourdes Plntasllgo ol­dotta meg a hosszú kor­mányválságot, kompromisazu. mos jellegű kabinetjének megalakításával. Most először áll asszony a kormányrúdnál a Tejo part­ján. (Korábban, a 18., Illet­ve a 10. században két al­kalommal királynő uralko­dott Portugáliában.) Az Ab­rantesben született, most 49 éves portugál mlniszterelnök­nő vegyészmérnöknek tanult. Caetano idején már Ismerték ellenzéki magatartását. s ki­váló képességei ellenére előbb egy lisszaboni vegyi konszern dokumentációjában állították vakvágányra, majd — távol tartva hazájának egyre nyíltabb elégedetlensé­tJ FŐKORMÁNYZÓ Gerrlt Vlljoent, a Broeder­bond nevű dél-afrikai fasisz­ta szervezet vezérét nevez­ték ki Namíbia új főkor­mányzójává — jelentették be szerdán Pretoriában. Viljoen csütörtökön, ma veszi át a tisztséget elődjétől, Marthi­nus Steyntől. CSÚCSÉRTEKEZLET LUSAKÁBAN Lusakában szerdán meg­nyílt a Brit Nemzetközösség 22. csúcsértekezlete. Már az ünnepélyes megnyitóülésen elhangzott beszédekből is kitűnt, hogy az augusztus 8-ig tartó tanácskozás fő témája az afrikai kontinens déli ré­szén kialakult helyzet lesz. Szenvedélyes hangú, rövid megnyitó beszédében Kaun­da, zambiai elnök rámuta­tott arra, hogy az úgyneve­zett fekete többségi kor­mány beiktatásával Rhode­siában mit sem változott a helyzet, s leszögezte, hogy a fekete-afrikai országok to­vábbra is a szabadságharco­sokat támogatják. MAURITANIA DÖNTÉSE Mauritánia nem tart igényt Nyugat-Szaharára, s csak ad­dig ellenőrzi a térületet, amíg az Afrikai Egységszer­vezet és az ENSZ határoza­tainak megfelelően a nyu­gat-szaharai nép létrehozza önkormányzatát — jelentette ki a napokban Mohamed Khouna Ould Haidala al­ezredes, mauritániai minisz­terelnök. a nemzeti megúju­lás katonai bizottságának al­elnöke a mauritániai hírügy­nökségnekadott int«rjújábaa FLORAKISZ MOSZKVÁBAN Moszkvában, Borisz Pono­marjov. az SZKP KB Politi­kai Bizottságának póttagja fogadta Harilaosz Floraklszt, a Görög Kommunista Párt Központi Bizottságának fő­titkárát. A baráti légkörű megbeszélések eorán a nem­zetközi helyzet, a nemzetközi munkásmozgalom és a párt­közi kapcsolatok néhány Időszerű kérdését vitatták meg. PANDOLFI VISSZALÉPETT Pandolfi kereszténydemok­rata politikus, a kormány­alakítással megbízott kincs­tárügyi miniszter, korábbi bejelentését visszavonva kö­zölte, hogy visszaadta a kor­mányalakítási megbízást Per­tini köztársasági elnöknek. gi hullámaitól — az ország ENSZ-képviseletének tagjává nevezték kl. Közéleti pályafutása az áp­rilisi forradalom után bonta­kozott ki. Már 1974-ben egy­más után három kabinetben államtitkár, majd Vasco Gon­calves baloldali ideiglenes kormányában szociálisügyi miniszter. 1978-ben nagykő­veti rangban kinevezik Por­tugália UNESCO-képviselőJé­nek. Párizsból hívta haza Eanes államfő, hogy alakítsa meg az ország ügyvezető kormá­nyát, amely a várhatóan ok­tóberben sorra kerülő válasz­tásokig maradna a helyén. Pintasilgo kabinetje a tör­vényhozásban a kommunis­ták, a szocialisták és a többi baloldali erő támogatását él­vezi. A portugál jobboldal viszont heves támadásba kez­dett már a kormányfő kije­lölésekor. Az ó Pais című jobboldali, lap szerint a miniszterelnök­asszony „meglehetősen ellent­mondásos személyiség". A szociáldemokraták és a De­.mokratikus Szociális Centrum Párt ennél is tovább megy: azzal vádolja a kormányfőt, hogy Meló Antunesnek. a szerintük „túlságosan balol­dali" politikusnak, a -forra­dalmi tanács tagjának elköte­lezett híve, Az egymást követő kormá­nyok az utóbbi évben alapo­san lefékezték Portugáliában a forradalom haladó folya­matát. Az 1974-es vívmányok többsége veszélybe került, s közben egyre nyilvánvalóbbá vált a jobboldal restaurációs törekvése. Az új portugál kormány számára meglehető­sen szűkre szabott, behatá­rolt a cselekvés köre. .Műkö­dését azonban nem szabad alábecsülni: a rendkívüli vá­lasztások előkészületének bf. zonyára zaklatott, fölhevült időszakában nem mindegy, milyen kormány áll az or­szág élén. Gyapay Dénes

Next

/
Oldalképek
Tartalom