Délmagyarország, 1979. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-05 / 182. szám
— — Vasárnap," 1979. augusztus 3: Brezsnyev—Gierek találkozó Gazdasági integráció © Moszkva (MTI) Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke szombaton a Krímben megbeszélést folytatott Edward Gierekkel. a LEMP KB első titkárával, aki szabadságát tölti a Szovjetunióban. A baráti megbeszélés során Leonyid Brezsnyev és Edward Gierek tájékoztatták egymást azokról a problémákról. amelyeknek megoldásán a szovjet és a lengyel kommunisták és az összes dolgozók jelenleg fáradoznak. Tájékoztatták egymást az elkövetkező időszakra vonatkozó tervekről. Nagy figyelmet fordítottak a szovjet—lengyel együttműködés távlataira. Megelégedéssel állapították meg, hogy bővül a kooperáció a gépgyártásban és sok más területen. Mindkét fél azt az elhatározottságát juttatta kifejezésre, hogy elmélyítsék a gazdasági integrációt mind kétoldalú alapon, mind pedig a KGST ülésszaka által jóváhagyott hosszú távú célprogramok keretében. A megbeszélés részvevői hangsúlyozták az SZKP és a LEMP közötti eleven, állandóan bővülő kapcsolatok meghatározó szerepét a szovjet és a lengyel nép testvéri barátságának megszilárdítására. Leonyid Brezsnyev és Edward Gierek úgy vélik, hogy a legfontosabb nemzetközi feladat: az áttérés a tényleges leszerelésre, a világháború veszélyének teljes kiküszöbölése. A SALT—II. megállapodás azért megkülönböztetett jelentőségű, mert feltárja a lehetséges távlatokat ezen az úton. A találkozó részvevőinek meggyőződése, hogy az európai áílamok közötti kapcsolatoknak a helsinki konferencia utáni javulása kedvező feltételehet tfremt az enyhülést és az együttműködés fejlesztését célzó új közös ... -í akciókhoz. A Szovjetunió és Lengyelország ilyen szemszögből tekint az európai katonai szembenállás csökkentesére hivatott konferenciára és a kqzelgő madridi találkozóra. Ugyanakkor figyelemre méltó, ho£y a NATO számos államában ismét napirendre kerülnek a meglevő fegyverzetek felújítására, még pusztítóbb fegyverfajtákkal, például a neutronfegyverrel történő kiegészítésére vonatkozó tervek. Az ilyen és ehhez hasonló tervek megvalósítása ellentétben állna az európai és nemcsak az európai népek létérdekeivel. Leonyid Brezsnyev és Edward Gierek megbeszélését szívélyes, baráti légkör jellemezte és a megvitatott kérdésekben teljes nézetazonosság nyilvánult meg. A találkozón részt vett Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A hét 3 kérdése Bővelkedtek az elmúlt napok külpolitikai eseményekben; ezen a héten is nap mint nap érkeztek a hírek a közép-amerikai államból, Nicaraguából, ahol nagy erőfeszítéseket tesznek a gazdasági élet helyreállítására. Ehhez segítséget várnak. A lusakal csúcsértekezlet ls érdeklődést váltott ki, csakúgy mint az a kérdés: mikor - ér véget az olaszországi kormányválság? • Miben vállalhatnak közösséget a brit nemzetközösség tagjai? Kétségtelen laza szervezet napjainkra az a Commonwealth. amely az angol szó egyik jelentése szerint a „közjót" szolgálná. Természetesen volt ez a nemzetközösség valaha igen szoros kötelékkel összefogott társulás is: lf)2Ö-ban Írország, Kanada, Uj-Fundland, Ausztrália, ÜjZéland és a Dél-afrikai Unió vállalt közösséget Nagy-Brllanntával „a brit korona iránti hűség" jegyében. Harminc éve Írország kilépett a nemzetközösségből, de aztán egyre szaporodtak a tagok: a brit birodalom gyarmatai egymásután lettek független államok A" londoni gyarmatosítók, hogy megőrizzék befolyásukat, megtették ezeket a nemzetközösség tagjaivá. Viszont, ahogyan nőtt n Commonwealth laglctszama, annál tarkább lett az összetétele, annál ellentmondásosabb. Az a legkevesebb, hogy a „brit koronához" nem hűek már azok az országok, amelyek köztársaságok lett-k ... De "jó néhány már ,'Olttlkallag — vagy ami sokszor fontosabb! — gazdaságilag is szembekerül Londonnal. Példát most Nigéria szolgáltatott: Afrika legnépesebb országa a maga olajklncsének kiaknázásából kirekeszteni kezdi a brit tőkét. Éppen a nemzetközösség csúcsértekezletének előestéjén államosították a Bril tish Petroleum olajmonopóliumot .,. A politikai szembenállás főképp Zimbabwe—Rhodesia torsa miatt jelentkezik London és több afrikai főváros között. A konzervatív Thatcher asszony azért ment I.usakába, hogy megpróbálja a többséget a maga (és a rhodesiai íehértelepesek) oldalára állítani. A jelek szerint ez nem sikerült neki. A vendéglátó Zambia tulajdonképp a „mérsékeltek" közé tartozik, mégis Kaunda, a házigazda kemeny antikolonlalista köszöntővel fogadta az angol miniszterelnök asszonyt. Persze, a tőkés érdekek még jó ideig össze tudják tartani a nemzetközösséget, de csúcsértekezletről csúcsértekezletre csupán csökkenni tud már a közösségvállalás Anglia érdekeivel. © Lesz-e „strandkormány" Olaszországban? A hónapok óta tartó olasz kormányválság a vége felé közeledik? A hírmagyarázók még óvatos kérdőjelet bigygyesztenek . a mondat. Végére, amely talán elhagyható lesz. A hét végén olyah hírek érkeztek Rómából, hogy Francesco Cossiga ,volt belügyminiszternek, aki csütörtökön kapott kormányalakítási megbízást, több az esélye, mint elődjeinek volt. A június elején lebonyolított törvényhozási válasz, tások nem tudták tisztázni az erőviszonyokat: a keresz-t ténydemokraták nem erősödtek meg, a kommunisták némi szavazat- és mandátumveszteséget szenvedtek, a szocialista párt, amely pedig abban bízotl, hogy „harmadik erővé" nőhet fel, nem jutott túl a 10 százalékon. Sem Andreottinak, az addigi miniszterelnöknek, sem Craxi szocialista párti főtitkárnak. sem pedig a kereszténydemokrata Pandolfinak ném sikerült olyan kormányt összeállítani, amely a parlamentben a többség támogatására számíthatott. volna. Az utolso miniszterelnökjelölt Pandolfl, már majdnem elkészült a kormánylistájával, amikor a szocialista párt nemet mondott... Most úgy látszik, hogy a szocialisták már több rokonszenvet és együttműködési készséget mutatnak, legalábbis a párt lapja, az Avanti feltűnően dicsérni kezdte Cossiga személyes képességeit. A kommunista párt lapja, az Unita pedig azt írta, hogy a párt felelősségteljes magatartást fog tanúsítani Cossiga kísérletével szemben. Ha más nem. „strandkormány" létrejöhetne Olaszországban. Az bizonyos, hogy augusztusban az olaszokat má» nem izagatja annyira a politika. „F.erragosto", augusztus 15-e táján mindenki szabadságon akar lenni. Még a politikusok is. Az olasz polgárt ' most főképp a benzin-, gáz- és olajhiány izgatja, bosszantja. Az új kabinetnek, még ha „strandkormány", lesz is. hozzá kell nyúlnia a benzinár és az üzemanyag-ellátás kényes kérdéseihez. © Merre indul el az új Nicaragua? A Somoza-diktatúra bukása utáni napokban, hetekben mind világosabbá válik, hogy a kis középamerikai állam új vezetőinek nincs könnyű dolguk. Nemcsak azért, mert a fővárosban, Managuában hetekig folyván a harcok, súlyos veszteségek jelentkeztek emberéletben és anyagi javakban egyaránt. Az ország. félig-meddig elvérzett a kegyetlen küzdelemben, Nehéz helyzetében az új kormány mindenkitől kér és vár és elfogad segítséget. — Az Egyesült Államoktól is. Illúzió lenne azt hinni, hogy a kis Nucaragua népe ilyen keserves helyzetben tudnamerne teljesen szembeszegülni az amerikai földrész vezető államával, az USAval. Látnivaló, hogy a Nicaraguai polgárság, amely képviselve van az új kormányban, az Egyesült Államokkal való kiegyezést szívesebben venné, mint azt, hogy ujjat húzzanak az amerikai kormánnyal, az amerikai hadsereggel, az amerikai nagytőkével. Természetesen akadnak igazi forradalmárok a mai nicaraguai vezetők között, de ők sem mindenáron kalandokat keresnek. Egyelőre pénz, pénz és pénz. kell a békéhez, az újjáépítéshez Managuában: a latin-amerikai gazdasági szervezet, a Sela Caracasi ülésén Rabelo, Nicaragua képviselője közölte, hogy tíz év alatt két és fél milliárd dollár segítségre van szüksége a háború sújtotta országnak. Ezt mindenekelőtt a latin-amerikai országoktól szeretné megkapni Nicaragua. í RÁDIÓTELEX ÖTMILLIÁRD LÍRA Az idén is sikeresnek ígérkezik az Olasz Kommunista Párt sajtólapjának támogatására évente megrendezésre kerülő gyűjtőkampány. Mint a L'Unitá, az OKP központi lapja pénteken közölte. alig egy hónappal a kampány beindítása után már több mint 5 milliárd 280 millió líra folyt be az OKP lapjának és folyóiratainak pénzügyi alapjába. FEGYVERESEK A KÖVETSÉGEN Pénteken egy 27 főből álló csoport elfoglalta Svájc mexikói nagykövetségének épületét. A csoport tagjai 150 mexikói politikai fogoly és 586 eltűntnek nyilvánított politikai okból letartóztatott személy szabadon bocsátását követelik. RABLÓK MANHATTANBEN New Yorkban szombaton négy fegyveres elkövette a város történetének legnagyobb bankrablását: egy manhattani bankból 536 000 dolláros zsákmánnyal távoztak. KOLERAJÁRVÁNY Kolerajárvány pusztít Zaireben. Brüsszelben pénteken, a belga fejlesztésügyi együttműködési minisztérium bejelentette, hogy 500 000 Tetracylin-amputlát küld a járványsújtotta közép-afrikai országba. Élő jelkép Hirosima ... Több mint egy emberöltő óta a japán nagyváros több puszta fölrajzi névnél: jelkép is egyben. Ugyanúgy összeforrott az atombomba pusztításával, mint ahogy Cradour, Auswitz. vagy Lidice nevét sem idézheti fel senki a hozzájuk tapadó szörnyű történelmi emlékek nélkül. A háborút, a megpróbáltatásokat, a halál poklait nem lehet rangsorolni. A borzalmat, a szenvedést lehetetlen skálán mérni, öszszehasonlitani. Miért van hát, hogy Hirosima mégis külön kategóriába sorolódik? A magyarázat sokrétű. Az 1945. augusztus 6-án a majd félmilliós távolkeleti kikötővárosra ledobott bomba eddig nem sejtett, új rettenetet hozott az emberiség életébe, rövid percek alatt emberek tízezrei haltak vagy sebesültek meg. váltak gyógyíthatatlan beteggé. A magasba emelkedő gombafelhő alatt kilométereken át csak rombadőlt, tűztől perzselt pusztaság maradt. A szenvtelen statisztikai adatok 140 ezer halottat említenek. És ez a halál nehezen távozik: a radioaktivitás láthatatlan sugarai évekkel, évtizedekkel később is szedték, szedik áldozataikat. A pusztulás súlyát az atomtámadás értelmetlensége csak fokozza. Az amerikai hadvezetés annak ellenére adta ki az új fegyver kipróbálására a parancsot, hogy tudta: Japán már felajánlotta hajlandóságát a béketárgyalások megkezdésérc és a Szoi^etunió hadbalépése is napokon belül várható. „A jnpán népért tettük, hogy megkíméljük a további pusztulástól" — hangzott a hivatalos amerikai magyarázat, amely képtelen elkendőzni a tényt: Hirosimát hidegvérrel az új fegyverfajta kipróbálásának színhelyéül szánták. Mint ahogy abban is egyetértenek a történészek, hogy az atombomba bevetése már a Szovjetunióval szembeni világpolitikai fellépést, a hidegháború nyitányát is jelentette. Az atomtámadás mai. 34 évfordulója az emlékezésen, az emlékeztetésen túl másra is szolgál. Figyelmeztet: a veszély nebi múlt el. A világ arzenáljaiban ma is ezerszámra állnak a nukleáris fegyverek, amelyek pusztító ereje a Japán ellen bevetettek sokszorosa. S e figyelmeztetés mozgósító erejével tud* igazán élő jelképpé válni Hirosima. Azzal, hogy mindannyiunkban tudatosítja: e veszély ellen az egész emberiségnek küzdenie kell Sz. G. Az elnök vágya Pálfy József (2.) Annyira szeretted a földet? — Születésemtől fogva egyedül a földet és az erdőgazdálkodást szerettem, itt akartam dolgozni is. A sors kihozta később. A téesz átszervezésekor is én vittem a földünket a szövetkezetbe, hiszen akkor már én gazdálkodtam az egész családi birtokon, én számoltam el az apámnak, néha bírált is, mert a talajművelés, a fajtaválasztást bátrabban alkalmaztam, de ősszel beigazolódott, hogy nem rossz az elképzelésem. 0 nem tudott utánanézni a dolgoknak, mert beteg volt. Ismeretségben voltam a Délalföldi Kutató Intézet akkori igazgatójával, dr. Somorjai Ferenccel és tanultam tőlük. A közelünkben kísérleti parcellákon termeltek, a házunktól 500 meterre, szikes kísérleteket állítottak be, s előbb csak vj'zhordóskodtam, aztán már megbátorodva kinyílt a szám, bele-belekotyogtam a dolgokba, de a munkások és a kutatók elnézték nekem, nem zavartak el. Gyerekként is érdekelt, arjjjt ott láttam. i Ma sem tudnám elképzelni, csak utasításra, hogy szakmát. változtassak, iparban, üzemben éljem az •életemet. JA füld a legkedvesebb nekem. v — Milyen munkát szeret, tél legjobban? — A növénytermesztést, állattenyésztést, mindent. Akkoriban a Lippai Nagy Antal, Sánta, Nógrádi csaVálasztási visszaélés A pénteki iráni választások után az első hivatalos eredmények azt mutatják, hogy az alkotmánytervezet megvitatására hivatott „szakértői gyűlés" tagjainak többsége az iszlám vallási vezetők és a papság soraiból kerül majd ki. A belügyminiszter' elismerte, hogy a pénteki választáson kevesebben vettek részt, mint az Iszlám Köztársaság kikiáltásáról szóló márciusi népszavazáson, Dárius Faruhar iráni munkaügyi miniszter, a nemzeti íront egyik vezetője szerint a szavazáson számos visszaélés történt. A miniszter azt állítja, hogy a forradalmi bizottságok „beavatkoztak" a' Khomeini híveit tömörítő iszlám köztái-sasági párt jelöltjei érdekében, és megakadályozták, hogy más mozgalmak képviselői ellenőrizzék a szavazás menetét. Az iráni rádió közleménye szerint Teheránban három .szavazóhelyiségben Indítottak vizsgálatot, két -északi város egy-egy szavazóhelyiségében pedig érvénytelenítették az eredményeket, szabálytalansúgok miatt. ládok kertészkedtek ott,' Bulgáriából kerültek ide és megalapozták itt a városban is a bolgárkertészetet, s láttam, hogy kifizetődő, érdekelt is, hiszen malmuk, hentesüzletük stb. volt ezeknek. Nem is maguk művelték már a földet, Farkaséknál száz napszámos is dolgozott és repülőmotorokkal öntözték a paprikát. Szóval ezeket a tapasztalatokat mind magammal vittem a közösbe. Később tanultam is és a szerzett ismeretekkel mélyítettem el a gyermekkor tapasztalatait. Jónak bizonyult, hogy végigjártam a családunkban a gazdálkodás ábécéjét. — A testvéreid is lelkesedtek? — Szidtak a földdel együtt. De kénytelenek voltak velem együtt dolgozni. A nap akkor " is olyan erősen sütött, mint most, hajnaltól, késő estig nem ismertünk megállást Arra sem kényszerítettek minket, hogy mások földjét műveljük, de az érdekünk volt. Akik kiváltak a családból, ott kezdték a munkát, ami a szívükhöz való volt, és apránként szétosztódtunk. A téeszbe hatan léptünk végül *is be. Mindenesetre ma is elgondolkodtat; hogy tizenketten nőttünk fel egy családban, s a tizenkettőnknek nincs tizenkét családja. — Gátlások maradtak-e benned? — Nem sok, de maradt. A Petőfitelepen jártam iskolába, kiemelkedő tanulóként, szerettem volna tovább jutni. A legszegényebbek közé tartoztam. Könnyen tanultam, ha más a szüleim anyagi helyzete, vagy valakik taníttattak volna, többre vihettem volna. Amikor délben az- Iskolából hazaengedtek, én amíg a leckémet meg nem csináltam, egy falatot sem ettem, ha agyonütöttek volna, akkor sem. Hamar felértem ésszel, kényszeríteni se kellett rá, hogy dolgozzak, s a család terhét vegyem magamra. Apám is Inkább munkára nevelt minket. Tizenkettőnk közül egyet sem taníttatott. Nem lehetett ott kivételezni. Volt bennem lehetőség, de nem értem vele semmire. Jártak nehezebb napok, könnyebbek, a termelés egyikszer jobb volt, máskor gyengébb: Az is öröm, hogy felnőtt korban már szövetkezeti gazdaként pótolhattam a tanulást. — Mikor szántottál először? I — Még nem értem el a tizedik évemet. Elég nehezen tudtam az ekét beállítani a barázdába, s kivetni. A kaszálással is így jártam. , Részben a munka . szeretete. s a hiúságom is, hogy milyen erős vagyok, de másrészt a kényszerhelyet is magával hozta ezt. Aratott a családunk, barátok is, a kapzsiság, a versengés, űzött, hogy megmutassam, ki a legény a gáton. Az orvosnál kötöttem k). A búzakaszálásban megerőjtettem a bal oldalamat. • A magunkét vágtuk hajnali négytől este tízig. A fiatal energia és akarat hajtott. Akkoriban, tizenhét éves koromban 50— 57 kilós voltam. — Krősebb voltál a testvéreidnél? —r Nem. A vérmérsékletünk volt más. Engem mindig jobban idegesített a munka folyamatossága, máig sem vetkeztem ki ebből, még ha nem is hasznos egészségi szempontból, mindig többet akartam talán, mint amit bírtam. — Volt-e önálló- kereseted? — Nem. Sok lehetőségem adódott volna, elhelyezkedni iparban, máshol is, az esztergályos szakmát ajánlgatták, de utáltam, el se képzelhettem magamat az esztergapad mellett. A mezőgazdaságon belül, rokonoknál vagy bolgárkertészeknél néhányszor dolgoztam pénzért. Visszahúztam a földhöz. Éreztem én magamban anynyi erőt és tudást, hogy megtanuljam az ipari szakmát, de jobban érdekelt a búzatábla, a jószág, ebben tulállam meg a gyönyörűségemét. Sz. Lukács Imre (Folytatjuk.)