Délmagyarország, 1979. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-05 / 182. szám

11 Vasárnap, 1979. augusztus 5. 3 Ikarus-autóbuszok Törökországnak Először szállítunk nagy té- géig az Ikarus 260-as városi telben magyar autóbuszokat és 280-as típusú csuklós autó­Törökországnak. A 35 millió buszaiból összesen 550-et szál­dollár értékű megrendelésről lítanak Isztambulba, Ankará­szombaton kötötték meg a ba és más török nagyvárosba. szerződést, amelyet Toldi Jó- Az üzletkötést lebonyolító tö­zsef, az Ikarus vezérigazga- rök küldöttséget Aytekin Ko­tója és Ardó Pál, a Mogürt til, Isztambul főpolgármeste­vezérigazgató-helyettese, va- re vezette, akit fogadott Szép­lamint Suat Kumbasar, az völgyi Zoltán, a fővárosi ta­Isztambuli Városi Köziekedé- nács elnöke sí Vállalat vezérigazgatója írt A szerződés aláírását köve­alá. A megállapodás szerint tőén a török küldöttség el­jövő év első negyedének vé- utazott Budapestről. Elutazott az iraki Muhamad Jasem Hammadi­nak, az Iraki Árhivatal ve­zérigazgatójának vezetésével szombaton elutazott Buda­pestről az iraki közgazdász­küldöttség. A delegáció Csi­kós-Nagy Béla államtitkár­nak, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének meghí­vására csaknem egy hónapot töltött Magyarországon. A magyar árrendszert, az ár­ellenőrzést tanulmányozta, és eszmecserét folytatott a két országot érintő időszerű ár­politikai kérdésekről. (MTI) Az elmaradt haszon is veszteség Kenderfonó és Szövőipari Vállalat Százttzenötmillió nyereség elérését maga elé 1979-re kollektívája. Már készítésénél tisztában voltak azonban vele, hogy ennek a nyereségösszegnek döntő többségét — az év első felé­ben jelentkező, a megszo­kottnál nagyobb költségek miatt — csak az év második hat hónapjában fogják majd elérni. Ennek megfelelően nem vártak csodát a válla­lat most elkészült félévi mérlegétől. A gazdasági szá­mitások mégis arról árul­kodnak: a vártnál jobb mun­kát végzett az első félévben a vállalat, hiszen időará­nyos nyereségtervét kereken 13 millió forinttal szárnyal­ta túL Ha ehhez még hoz­závesszük az év közben el nem számolható exporttel­jesítményt, akkor az úgyne­vezett korrigált eredmény eléri a 38 millió forintot, §n.. Heigl Endre felvétele tőkés exportra készülő zsineg a Kenderfonógyár simító üzemrészében nyeri el kellemes fényét a zsineg. jár a vállalat kollektívája, arányos tervtől, s 3 4 száza- tése a remenye van a 115 milliós lékkai az előző év hasonló Szegedi nyereségterv teljesítésére. időszakáétól. Ezek az elma- nodai és Minek is köszönheti ezt az radások szerencsére nem szocialista eredményt a Kenderfonó. és olyan jelentősek, hogy be ne Szövőipari Vállalat? Mindé- lehetne hozni őket. A szo­,/fVes nyereségterv mérlegben a termelés ne- síthető terméke - „ egyharmadat. Ez minden- hézségei. Az értékesítés 4 7 * . , képpen azt sejteti: jó úton százalékkal maradt el az idö- Aklken a ZSmegterv tel,esi legjobban múlik, a Kenderfonógyár fo­továbbfeldolgozós brigádjai, az esz­tendő elején 2—3 százalékos nekelőtt a készletgazdálko- cialista exporttervet 23szá- többletteljesítményre tettek dásban elért teljesítmény- zalékkal teljesítették ' túl, vi-» ígéretet a gazdasági vezetés­ük v íéléuu SOrán ,Uí;yanis f°nt a t0ktspi,aci, nehézsé- sei kötött kétoldalú szocia­nem kevesebb, mint 100 mii- gek miatt a dollarelszámolá- 14 , ,,, .,, * lió forintul csökkentették bú. s ezzel együtt nagyobb llsta szerződéseikben A nem­készleteiket. Ez — a válla- jövedelmezőségű termékek régiben megUrtott félévi ér­lati pártbizottság cselekvési értékesítési elképzelését, csak tekeléskor kiderült, ezek a programjában is szorgalma- 60 százalékban sikerült meg- brigádok nemcsak eleget tet zott — nagyon körültekintő valósítani. Aggodalomra tek vállalásaiknak, hanem munka eredménye volt. bár azonban nincsen ok a veze- 2—8 százalékkal még túl is azt sem szabad figyelmen ki- fők szerint: az utóbbi évek szárnyalták azokat A Che vül hagyni, hogy a más ol- tapasztalatai ugyanis azt bi- Guevara brigád 113 a Vörös dalról gondot jelentő anyag- zonyítják. hogy a tőkés- zászló 109, az Angéla Davis ellaUsi nehézségek is hoz- Plac> érdeklődés a második és az Előre 107—107 a Zal­zá járultak I - MA.., —1J ' —* sikerhez. félévben mindig sokkal erő- ka Máté 106. a Kinizsi bri­készletesokkenes nagy része teljesebb, mint az év első gád pedig 105 százalékos mezogazdasagi jellegű volt, hat hónapjaban, s várhatóan teljesítménnyel zárta a fél­s éppen ezért a vállalat ve- még a szocialista országok évet zetői is elismerik: a jövőben kereskedelmi szervei is újabb még nagyobb erőfeszítéseket vásárlási igényekkel .jelent- Hasonló példákat említhet­kell tenni az ipari készletek keznek az elkövetkezendő nénk a vailalat más üzemei­ésszerű csökkentésére is. hónapokban. A piaci előre- bői is. Említhetjük például A költséggazdálkodással Jflzések. biztatóak: mind a üjszegedi Szövőgyár vagy kapcsolatos számadatok már hagyományos, mind pedig a J % Sy nem ilyen jók, bár kétség- műanyag-alapanyagú éppen a Szegedi Konfekcio­telen, hogy az év közben ho- KSZV-s termékek iránt — gyár szövő-, fonó- és varró­zott újabb intézkedések gazdasági nehézségek ide, nőit, kelmegyártóit, a Szege­eredn-ényeként májusban és gazdasági nehézségek oda - d, Kenderfonógyár fóliaüze­júniusban jelentősen javult ™a.radt a kulf°Idl6k ér" mében dolgozókat, akik a munkájával ugyan­a gyárak költséggazdálkodá­sa. Az öt gyáregység közül Persze az érdeklődés egy- maguk mindössze a Nagylaki Ken- magában nem elegendő: a csak sokat tettek azért, hogy derfor.ógyár dicsekedhet az­zal, hogy a tervezettnél 9.5 százalékkal vállalat . kollektívájának a vállalat mérlege kedvező­mind mennyiségben, mind alacsonyabb minőségben eleget kell ten­en alakuljon. Ma még nem költségszintet ért" eT"viszont me a megnövék°edett elvixá- tudni. sikerül-e végülis tel­a többi gyár kisebb-nagyobb soknak. Csak minőségileg ki- jesítenie a KSZV-nek a 115 mértékben túllépte az esz- fogástalan és határidőre el- milliós nyereségtervet. Egy tendő elején meghatározott készült termékekkel érhet- azonban költségtervét. A takarékossá- nek el sikereket a vásárló­gi szemlélet a gyárak mellett kért folyó üzleti harcban, a vállalat központjában sem Jól tudják ezt a vállalat szocialista brigádjaiban te­vékenykedők is, akik min­den tekintetben igyekeznek biztos: a akarat megvan hozzá. közös R. E. A z elmúlt esztendőben — figyelmen kívül hagyva a mezőgazdaságot — kereken egy tucat vállalat zárta mérlegét veszteséggel. Ezek szerint vállala­Uink több mint 99 százaléka haszonnal, nyereséggel működött. Nagy szépséghibája e szép mérlegnek, hogy a vállalati árbevé­telekhez — végeredményben a nyereség­hez — a költségvetés 130 milliárd forint­tal járult hozzá, a vállalatok támogatására majd annyit költött, mint a társáaalom összes közkiadásaira, a nyugdíjakat is bele­értve. Nálunk a vállalatok elbírálásának, ér­tékelésének a mérlegben kimutatott nye­reség az alapja. Ennek tükréoen az emlí­tett egy tucat vállalat kivételével minden gazdálkodó egység kedvező, de legalább kielégítő osztályzatra, értékelésre tarthat számot mind a felügyeleti, mind a társa­dalmi szerveknél. Pedig mindenki tudja, hogy a nyereségmilliárdok tekintélyes há­nyada sem közgazdasági, sem hétköznapi értelemben nem illeszkedik a haszon fo­galmába. Ezúttal mégsem a mérlegben kimutatott nyereséggel kívánunk foglalkozni; éppen ellenkezőleg azzal a nyereséggel, haszon­nal, amelyet hiába keresünk a mérlegben — az elmaradt haszonnal. Ügy érezzük, mindenekelőtt az elmaradt haszon fogalmát kell rögzítenünk. Nem a nyereségterv hiányos teljesítésére gondo­lunk elsősorban — noha az ilyesfajta nye­reséghiány is elmaradt haszon —, hanem arra a haszonra, nyereségre, amely az ob­jektív lehetőségek ésszerű, maximális ki­használásával keletkezhetett volna. Az ilyen hasznot a vállalatok — tisztelet az esetleges kivételnek — terveikben sem szerepeltetik. Van-e okunk, s még inkább jogunk el­maradt haszonról beszélni akkor, amikor a vállalatok 1978-ban kín-keservesen nö­velték valamelyest a nyereséget? Ez a kö­rülmény azonban — legalábbis népgazda­sági szemszögből — másképpen, oly mó­don is értékelhető, hogy a vállalati ráfor­dítások a termelésnél is nagyobb mérték­ben nőttek, a termelés hatékonysága alig javult, a jövedelmek keletkezésének a ter­melés és az értékesítés mennyiségi fejlő­dése volt az alapja. S mivel ez utóbbi elégséges volt a tervezett nyereséghez, el­maradt az a haszon, amelyre már csak a hatékonyság erőteljes javításával lehetett volna szert tenni. Idestova már hosszabb ideje érzékelhető, hogy a vállalatok többsége nemcsak az anyaggal és az energiával bánik pazarlóan, hanem az álló- és íé-góeszközöknel is. Ez utóbbiak mennyisége rendszeresen, évről évre erőteljesebben gyarapodik, mint a termelés. A vállalatok csau kivételes ese­tekben — ha nincs mód beruházásra, esz­közfejlesztésre — aknázzák ki az eszközök megfelelő hasznosításából származó gazda­sági eredményeket. Nem jutunk messzire, ha kizárólag a vállalatokat hibáztatjuk. Mindenfaj ia vál­lalati magatartásnak — a helyesnek és a hibásnak egyaránt — megtalálható az in­dítéka. A szokványos értékelés, a gyakori szabályozómódosítások nem a hatékonyság minél nagyobb mérvű javításában tették érdekeltté a vállalatokat, hanem a szolid eredményben, abban, hogy a következő években is meglegyen az átlagos nyeresé­gük és akkor is kedvezően értékeljék mun­kájukat. Mellesleg az átlagnál jobb és na­gyobb nyereségtől — legalábbis az elmúlt évben — az is elriasztotta a vállalatokat, hogy többletelvonásokat, termelési adókat róttak ki rájuk. Az elmaradó nyereség többnyire nem pótolható, tehát veszteség. A gyakorlatban ugyanis a gazdálkodás tartalékait — álló­eszközt. munkaerőt — konkrét termelési és értékesítési célokra lehetne hasznosíta­ni — pl. konjunkturális jellegű külpiaci kereslet kielégítésére,' kihasználására —, ennek elmulasztása esetén a következő évben már nincs mód a pótlásra, akkor az adott tartalékokat a megtervezett nyere­ség elérésére kénytelenek felhasználni. K étségtelen, hogy az elmaradt hasznot senki sem kéri számon a vállalatok­tól. Eízel eljutottunk a közgazda­sági szabályozás, a vállalati érdekeltseg problémaköréhez. Mindenekelőtt a vállalati érdekeltséget kellene ebbe az irányba ál­lítani. Emellett az úgyr.evezet társadalmi megítélés és a felügyeleti ellenőrzés mód­szere is segíthet abban, hogy kevesebb le­gyen az elmaradt haszon. Ne csak a terv­hez viszonyítsanak. Nézzék, vizsgálják azt is. hogy a vállalat rendelkezésére álló esz­közökkel — gépekkel, munkaerővel, szel­• lemi tudással stb. — mit produkálhatott volna és valóságban mit produkált. Garamvölgyi István Szegeden, Csongrád megyében Fejlődik a Patyolat A ruhák tisztíttatása meg- .rád megyében az év első fe-. Ez különösen azért. jár lehetősen hétköznapi, de lében. Ez 11,5 százalékkal nagy felelősséggel, mert a azért korántsem lebecsü- több az előző félévinél. A jelenlegi patyolatarak min­lendő igény. A háziasszo- növekvő követelményekkel den forintja mellé egy fo­nyokat érdemes megkérdez- összhangban fejlesztették a rint tizenkét fillér kerül az ni. mennyi pénzbe és fárad- technológiát és a gépeket, állami kasszából, s a kettő ságba kerül egy közönséges Nagyobb figyelmet fordítot­nagymosás, netán, vasalás- tak a munkaszervezettságre, sal egybekötve —, hogy ne és a munkafeltételek javí­is említsük' a lakásdíszítő tására. Szolgáltatásról lévén szőnyegek és falvédők tisz- szó, elengedhetetlen, hogy tán tartásat. Egy régebbi fel- megőrizzék, sőt erősítsék a mérés szerint ez a mindeirna- megrendelők vállalat iránti pos művelet óránként 20 fo- bizalmát. A Lenin körúti és rint ráfordítást igényel a a Budapesti körúti tisztító- , , fi t Évente több háztartásban. Ez magába szalonokban már bevezették ÍL™1^,™^^ foglalja a gépek energia- azt. hogy amennyiben csúszik fogyasztásának, a mosósze- e vállalt h^'áridő, a meg­reknek és a befektetett mun- rendelőknek rit,.i kell fizet­nének az értékét. Érthető, nie a tisztításért. Ezt a gesz­hogy akinek módjában áll, tust megbízható gépek és , előállító be­gvakran számít a „tisztító- példásan dolcozó kezelőik lu_t0;_t!„a g tA ipar", pontosabban a Patvo- teszik lehetővé. Hiszen a lat Vállalat szolgáltatásé- vállalat kockázatát azzal, ra. hogy a bevétel a 6, a 24, a Ebben a „konjunkturális" 43 és a 78 órás határidő be- is nagvrészt külföld­helyzetben elismerésre mél- tartásától függ. tó. hogy a Szegedi Patyolat ' "" Vállalat az elmúlt három Készülnek arra hogy a A vállalatnak nem csu­és fél évben n'égy nappal felvevőhelyeken is átallnak Szegeden, hanem szer­csökkentette a vállalási ha- az előbbi rendszerre. Ennek te a megyében vannak fel­együttesen adja a bevé­telt A textiltisztítás ugyanis eléggé energiaigenyes mű­velet. A Szegedi Patyolat évi százezer köbméter vizet hasz­nál fel. amelyért a lakossá­ginál jóval drágább közüle­ti vízdíjat fizet Éve százezer kilowattóra villa­mos energiát és 10 millió köbméter földgázt fogyasz­tanak a mosó-, a szárító- és a vasalógépek, továbbá a i rendezések. A technológia! felszerelést, az alkatrészeket és a több ezer tonna mosó­szert is nagvri ről szerzik be. elhanyagolandó feladat: en­nek enedménye, hogy a vál­lalati általános költségek a tervhez viszonyitottan 11 partnerei lenni a gazdasági százalék megtakarítást jelez- vezetésnek. Nem üres frázis: nek. a brigádtagokra mindig szá­A készlet- és költséggaz- mítani lehet. Hogy csak egy dálkodásban jelentkező po- példát említsünk: a vállalat zitív tendenciák hatását né- egyik legjobban keresett — miképp csökkentették a és tökéspiacokon értéke­Tankönyvek Tizenhétféle tankönyv tek a következő tanévre. A nyomása közeledik befejezé- nyomda Bécsi úti telepén séhez a budapesti Kossuth már kötésre készítik elő az Nyomdában. Eddig 450 ton- általános iskola negyedik nányi iskolakönyvet készítet- osztályos tankönyveit. ^keSeAöslzeüenálhárom-" érdekében az V. ötéves terv vev6üzletei. Tervezik, hogy féle szolgáltatás áll: a mo- e'telt időszakában a fejlesz- a jövőben a felvevőhelyek sás, a felsőruha-tisztítás, és tésre költött 33 millióból 20 szomszédságában tisztító­a „bértextília-kölcsönzés", millió forint(>t a technológia részlegeket hoznak létre. így kölSönzésT jefent. fejlesztésére fordítottak. Je- megtakaríthatják a szállítás­A vállalat 220 ezer lakos- lenleg tíz mosatásból kilencet sa] és a begyűjtéssel járó sági megrendelésnek tett háromnapos határidőre vál- kiadásokat. Azokra a tele­eleget Szegeden, és Csöng- iáinak, és a megrendelések pülésekre, amelyeken nem 99,5 százalékát teljesítik ide- éri meg állandó felfevőhe­jében. Száz kuncsaft közül ]yet kialakítani, egy felvevő­mindössze egy emel panaszt, hellyé átalakított autóbusz A vállalat vezetősége szerint jar majd. ny módon nem­rövidesen megérnek a félté- csak a városban élők élvez­telek arra, hogy valamennyi hetik a Patyolat egyre elő­szolgáltatásban a pontos nyösebb lakossági szolgál­munkától tegyék függővé, tatásait, hogy fizet-e a fogyasztó. J. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom