Délmagyarország, 1979. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-01 / 178. szám

Szerda, 1979. augusztus 1. 3 Küldöttség az NSZK-ból Az OBT meghívására Ingrid Kurc elnökségi tag vezetésével Budapestre érkezett az NSZK-beli Békeunió küldöttsége. Véleménycserét folytat az OBT és az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsága képviselőivel a két ország békemozgalmainak helyzetéről, az európai biztonság és együttműködés, valamint a leszerelés időszerű kérdéseiről. Környezetvédelem, takarékosság A Volán 13. számú kapo6- hogy jórészt az elfogyasztott vári vállalata felhívással for- fáradt olaj szennyezi vizeindult Somogy megye nagyobb ket. gépkocsiparkkal rendelkező A 13-as Volánnal 1973 óta vállalataihoz, állami gazda- évente több mint 240 ezer ságaihoz: az eddiginél több liter másodfinomitványt kéfáradt olajat gyűjtsenek ösz- szítenek, de üzemük 400 ezer sze. liter olaj visszanyerésére is A felhívásnak nemcsak az alkalmas. Az ország minden anyagtakarékosság, hanem a tájáról ide járnak tapasztakörnyezetvédelem is aktua- latcserére, mert az olajregelitást ad. A hozzáértők nerálással foglalkozó 18 válugyanis nemcsak azt tudják, lalat közül a kaposvári kéhogy 1000 kiló fáradt olaj- szíti a legtöbb és legjobb ból 700—750 kiló regenerált minőségű másodfinomitványt. olaj nyerhető, hanem azt is, (MTI) Szabályozás és szabályozottság Kötelektől a cérnákig Vannak emberek, akiknek fiatal leány, ha oly nehezen írónő naplóbeli üzenetét: „A könyv jó barát, sem hely hez, sem időhöz nem kötődik. Fogadják el a segítségét." * Átböngésztem a brigád szocialista szerződését, amelyet az idei esztendőre szövegeztek. A három ismert jelszó jegyében csoportosították föladataikat, vállalásaikat. Megfontoltan, erejüket ismerve állapították meg a felső határokat, a terven felül ajánlott mennyiséget, minőséget. A fiatalabbak szakmailag is továbbtanulnak, vetélkedőkre Is készülnek, szívesen látogatják a brigád életútja sokban megegyezik találna munkát, mint akkori olyan tárgyak jellemzőivel, ban Sándor Józsefné. A kömelyekkel évtizedeken át télgyárban fölöslegessé válfoglalkoztak. Sándor Józsefné tak többen is, de velük szemtöbb mint harminc évvel ez- ben igazán segítőkészek volelőtt kezdett el gyárban dol- tak a gyári vezetők, mert átgoztji. Akkor a Varga-féle helyezéssel a jutaárugyárban kötélgyárba sikerült protek- kaptak munkát. Sándorné cióval fölvételt nyernie. Ere- nem igen tudott ott megje, idegrendszere éppen olyan szokni, anyja is az újszeged i erősnek bizonyult, mint azok gyárban dolgozott, férje pea kötelek, melyeket készí- dig a szegedi kenderben. Jó tettek. Megtanulta ezenkívül ismerősök vitték a hírt, azt is, hogyan kell álcázó há- menjen és jelentkezzen az lókat a katonáknak, sport- újszegedi üzemben, mert bihálókat a röplabdásoknak és zalmasan kiszivárgott a hír, munkahálókat a halászoknak két-három lányt fölvesznek gyártani. a cérnázóba. Kötélerősségfl Idegrend- Mindenre pontosan emiészerre, erőre nagyon nagy kezik 1952 áDrilis eleién ff'r^" '•J11* au,^szükséee volt márftatal kr> I , . aPrm® ,eJej,en' klub rendezvényeit DicséreSS-Tu H L7nÍ™ * egy P*1** napon lelentke- tM társadalmi munkáink, rában is. Hiszen nehezen él- 2ett a portán és mondta, mi tek ós gyerekfejjel dolgoznia járatban van. Hétfőn már kellett. Édesapja fiatalon munkába is állt. „Előbb cérmeghalt, baleset érte a Lip- ná?.ór>ő voltam fehér árut . ,, , , pai-féle fatelepen, ahol ko- klzttettünk ^enküenc ^I^TnSS vácsmesterként dolgozott csináltam három műszakban! Ugyan" de annyiban haSOnlí' Edesanyja az újszegedi szö- s mivei a lábaim megbetevöde kártolójában koptatta gedtek, a keresztcsévélőnél r«sE,rtr„,„nV ti* erejét évtizedeken át. Most dolgoztam tovább. Ma is azt 2SSa°<L úi gf már Sándor Józsefné is az ú.isze- végzem Totyogunk hétméte- g?,r' 0 ,2, ,?eP „mar gedi szövőüzemben munkái- rí XoJágon de eS pUakodik, a cérnázóban. Amint natra sincs raeaállás Folva- ,g J Sándor Józsefmondta ereie eeészsért álla- f , ,gV ,, í y nénak. Ha valamikor olyan ^nonata. ereje egeszsegi álla- matosan kezelni kell a ke- „rősek = voitunk mint a kö pota sem erosebb ma már. resztorsó fejeket, ha azt akar- e ek 18 voltunk- mint a kö" mint a cérnáé. Gyakran be- juk, hogy meglegyen a nortegeskedik, különösen a lábai ma, mozogni kell. Egyszer fájnak. „Az itteni gépek kö- kiszámította Révész Laci, az zott több mint huszonhét esz- üzemvezető, hogy minden mlnkábTn ^St^áTmb^ tendeje menetelek, ugrálok, műszakban küéniük a 25—30 , megraraot emoe futkosok Nem is csodálom T-, ütaf ^ 7 a <23—JU reket hogy vannak igen eros futkosok. Nemj. wdalora, kitómétert. A «éve_sulya pe- cérnák te> amelyeket nehéz M' űködő rendszerek vesznek körül bennünket. Olyan szerkezetek, rendszerek, amelyeket mi, emberek hoztunk létre, ám amelyeknek működését minden részletre kiterjedően már képtelen irányítani, vezérelni az ember. Az ember többnyire csupán a célt, a célokat szabja meg, megválasztva a hozzá vezető utakat, a változó sebességeket, vagyis az út dinamikáját, s a rendszer teljesíti az emberi akaratot úgy, hogy közben önnön működését szabályozza. Technikai rendszerek! — mondhatnánk legyintve. — Iskolai tananyag. És különben is. Mire példa ez? Sok mindenre, többek között a társadalomra is. Igen, a társadalomra is, amely bár mérhetetlenül bonyolultabban, ám végül is hasonló rendező elvek, szabályozottságok keretei között működik, mint például egy gépkocsi. Hogy miről is van szó közelebbről? Arról, hogy a társadalomban is működnek lönösebb beavatkozás nélkül képesek szabályozni a társadalmi részfolyamatokat. Hogy miért kell minderről ilyen sokat beszélni? Azért, mert enélkül sokszor éppen a lényegét nem érthetjük meg annak, a változássorozatnak, amely körülöttünk immár tíz-húsz éve megkezdődött, s amely napjainkban szinte tetőzni látszik. Kíséreljünk meg kicsit együtt gondolkodni! A föla társadalom egészének, a gazdaságnak „belső" szabályozottsága, mivel azok híján a „külső" szabályozás kelleténél nagyobb kényszere szükségszerűen rontja egyre bonyolultabbá váló gazdasági-társadalmi mechanizmusaink hatásfokát, nehézkessé vagy éppen lehetetlenné téve magát a fejlődést is. Nyilván már sejtik, hová akarok kilyukadni. Igen, most a fogyasztói árak „normalizálása". januártól pedig szabadulás után romokban termelói árak rendezése. hevert az ország s gyakorlatilag nem volt működőképes gazdasága. A gazdasági újjáépítés keretei között pedig kibontakozott a politikai, szocialista forradalom, amely fölszámolta azokat a régi politikai, kulturális, emberi és osztálykereteket, amelyek a tőkés Magyarországon voltaképpen biztosították a társadalom önszabályozását, egy osztályérdekek szerinti, s milliók kizsákmányolására épülő „külső" program keretei között.- Tehát az ország régi a gazdasági szabályozók, adók várható ésszerűsítése szerves része ennek a folyamatnak. Olyan szükséges rossz, amelyen túl kellett esnünk. Nem egyszerűen csak azért, hogy az árak kifejezzék az áruk körülbelüli tényleges értékét. Bár ezért is, mert létkérdéssé vált számunkra, hogy egészségesebb és takarékosabb fogyasztási szerkezet alakuljon ki nálunk. Ám nem pusztán ez a lényeg. Az a fontos, hogy az árak rendezése az első lépés volt affelé. olyan „külső" szabályozó hogy gazdasági ' életünkbei tes társadalmi munkájuk, véradásuk és közreműködésük a gyári közéletben. „Csak az egészség volna p.ert er ugyan, tunk a gépekre, hogy idővel kopnak az alkatrészek, mi is telek, öregedő és fáradó testünk ereje lassacskán a cérnáéval versenyezhet. Legfeljebb az vigasztalhatja a hogy tönkre baim." dig jó másfél kilogramm, azt elszakítani' is állandóan szedegetni kell, • s így nem csak az ember !áAz újszegedi szövőgyár cér- ba, hanem a keze is elfánázóüzeme az egyik legrégeb- rad.» bj épület. Erős, bánáti Bohn- t féle téglából építették, átvészelt két világháborút, s ami- A társakat a világért ki kor az amerikai Liberatorok nem hagyná a beszélgetésből, bombáikkal a vasúti hidat A neveket is mind fölsorolja, célozgatták, jutott belőle a azokét is, akik nyugdíjba gyárépületnek is. A benne mentek. Mutatja a brigád levő gépeket a háború vége krónikáját őrző köteteket, felé uszályokba rakták, de amelyek lapjain fölelevenemivel elmenekítésükre már dik tíz-tizenöt munkásasszony nem maradt idő, a folyó fe- élete, s igen hiteles történenekére süllyesztették. A csa- te társadalmi-gazdasági-politazaj elcsitulása után a mun- tikai életünknek is. Sok minkások szedték ki az iszapból den már ma is- csupán törtéési helyezték igen gyorsan új- nelemnek számít, némely ra' üzembe. Sándorné még mozzanata megható, némely azokon a gépeken kezdte a mosolyogtató, de mindencérnázást. „Istenem, de régen képpen a leghitelesebb, amevolt, s hol vannak már a lyet egyáltalán valaha is ír- j hajdani Bammel-féle gé- tak a gyárak dolgozóiról. Ér- | pek?" tékük már ma is fölbecsül- ! Most akár korszerűnek is hetetlen. Sándor Józsefné és j mondhatjuk a cérnázóüze- munkatársai tizenhétszer i met. Berendezései, gépei nagy kaptak kitüntetést, a brigáteljesítményűek, külsőre is dok elismerésének valamitetszetősek, bár a rohanó időt lyen fokozatát, ebből a sortekintve ezek a gépek serri ból mindössze egyetlen, a fiatalok már, hiszen jó tíz legmagasabb kitüntetés évvel ezelőtt gyártották őket. hiányzik, a Magyar NépközGazdagh István nizmusai lényegében egy időben pusztultak el. s a felszabadulás utáni első tizenegynéhány év arra ment el, hogy működőképes gazdaságot, s működőképes új politikai viszonyokat teremtsünk. ^ Erre az időszakra — valóban vezető lehetséges"utak közül működőképes rendszerek hí- f;'1etni, s amely így valóban kiválasztják a legmegfele- ~ az yolt az alapvetően érdekeltté teheti majd valajellemző, hogy „külső- sza- mennyiünket _ nem a több erők, mint a gépkocsiban a kormány, a fék, vagy a gázpedál. Ezak a „külső" szabályozók politikai, kormányzati, s a különböző önkormányzati stb. döntések alapján megszabják a társadalom fejlődésének fő irányait, a hozzá tovább folytassuk a „belső" automatizált szabályozási mechanizmusok beépítését, amelyben a jó vállalat végre igazában képes lesz fejlődni, amelyben a jobb, nagyobb értéket létrehozó munkát majd jobban meg lehef lőbb utat, s vezérlik a társadalom belső és külső dinamikáját, vagyis többek között azt, hogy milyen szférák kapjanak elsőbbséget a fejlődés egyes szakaszaiban, s melyek kevésbé. Ám e „külső" szabályozó mellett abszolút többségben vannak a társadalom életében azok a „belső" szabályozó mechanizmusok, amelyek végül is műbályozással, politikai és kormányzati stb. döntésekkel irányítottuk társadalmi folyamatainkat. Ám ahogyan sikerült létrehoznunk a működő- és fejlődőképes szocialista gazdaságot, s ezzel párhuzamosan megteremtettük a működő- és fejlődőképes szocialista társadalmi viszonyokat. úgy vált egvre nagyobb tehertétellé, s olykor a fejkftdőkénessé tasrik 37 embe- lődés lassítójává az. hogy kodőképessé teszik az embe- aIapvetően még mindig ra_ ri, gazdasagi, politikai, kultuhánem a jobb munkában, s amely belső automatizmusok kialakítása jobb szervezeti kereteket teremt majd az egész gazdaság gyorsabb fejlődéséhez, versenyképességéhez. Ez volt az első, s számunkra a legkellemetlenebb lépés e folyamatban. Ám ez a lépés teszi lehetővé a következő lépéseket, amelyeknek viszont már mindannyian haszonélvezői leszünk. Mindrunk ebben az országban. gaszkodtunk e mechanizmu rális stb. mechanizmusok sok te]jes i^lső" szabályozá- armyian' akik d0l§02ni » egészét, vagyis magát a tár- sához. vagyis e mechanizmu- 3°bba" és SZebben élni aka' sadalmat. S e „belső" sza- sok jó részében nem építetbályozók többségükben ön- tük ki_ vagy nem engedtük működőek, vagyis hosszabb- időben. érvényesülni azokat a rövidebb időn át minden kü- ^belső". önszabályozó rendÚjonc határőrök köszöntése szereket, amelyek nélkülözhetetlenek a gyorsuló működésű, bonyolult rendszerek irányításában. P

éldákért nem kell messzire mennünk, hiszen valamennyien soS

zerves. működő rendszer a társadalom. Amíg egyszerűbb, kevésbé összetett, még jól lehet irányítani „külső" szabályozással. Ám, ahogyan bonyolultabbá válik, egyre kevésbé lehet valóban áttekinteni összetett kapcsolatait, s egyre kevésbé lehet tudni, hogy egy-egy önmagádban jó és szükséges döntés Sándor Józsefné az újszegedi szövőgyár egyik legjobb és legmagasabban kitüntetett brigádjának, a Május 1. neijet viselő kollektívának a vezetője néhány esztendeje, amióta az alapító és korábbi vezető. Szögi Rózsi nyugdíjba ment A brigádnevet is Szögi Rózsi ajánlotta, mivel 1962-ben, május elseje előtti napokban alakultak meg A régiek közül többen is nyugdíjba vonultak, de a kapcsolatot, a jó barátságot megtartották. társaság Kiváló Brigádja cím. Naplóikban neves politikusok, írók, közéleti vezetők bejegyzéseit őrzik. Örömmel mutatják azt az odalt, amelyre Kádár János írt üdvözlő szavakat. Lehet, hogy az akkori követelések, fölajánlások néhány tétele ma formálisnak tűnik, nekem mégis az a tapasztalatom, hogy sok emberben maradandó nyomot hagyott, s ha jelenleg ők maguk is mosolyognak néhányon, de a színházat és a kat tudnánk idézni. Ha mást milyen torzulásokra, káros nem. hát a merev tervutasí- következményekre vezet más tásos rendszer emlékét, ami- területeken. Ha viszont síkor a vállalatoknak és veze- kerül kiépítenünk a belső tőiknek sem érdekük, sem szabályozások tökéletesebb lehetőségük nem volt az ön- rendszerét, a szükséges „auálló döntésre és cselekvésre, az egészséges fejlődésre, mivel az irányítás teljes egészében a „külső" szabályozástól függött. Valahogyan úgy. tomatizmusokat". akkor a „külső" szabályozás immár sokkalta hatékonyabban képes ellátni saját feladatát, vagyis a cél, az útvonal, a Szólítottak néhány száz fia- vács Lajos alezredes, a métáit megint. Árpádhalomtól gyei kiegészítő parancsnok Kérdem Sándornétől az könyvet sokan éppen a első napok történetét, az „kényszer" hatása nyomán immár három évtizeddel szerették meg, s ma többet ezelőtti napok eseményeit, olvasnak, mint amennyit hajMár a fölvétel körülményei danában fölajánlottak a briis csaknem a történelem- gádkitüntetés elnyerése érdekönyvek lapjain lelhetők, kében. Sándorné és társai Aligha értené meg egy mai megfogadták Szabó Magda Csongrádig, Makótól Szegedig sok családból elköszöntek tegnap reggel, és indultak eltölteni a katonaidót a határőrségben. Ünnepélyesen fogadták valamennyit. Szegeden, a MÁV újoncokat művelődési otthonban gyűl- Tibornak. tek egybe a sorkatonák, a szülők, hozzátartozók jelenlétében. ' Ütravalót is kaptak, meghitt hangulatú fogadóünnepségen köszöntötték őket az elöljárók. Ott volt az ünnepszólt, majd a Hazafias Népfront szegedi bizottsága nevében Szabó Antal beszélt. Ezután Béni Istváy, kiváló határőrkatona, sorszakaszvezető átadta a fegyvert az képviselő Goda Két ifjú gitáros zenélt, dalolt még harcos búcsúztatóként, Sztrain István és Savanya István, majd a kalocsai helyőrség fúvószenekarának hangjaira gépkocsira ültek a fiúk, s elvonultak a határőrség elnökségében a- párt- és kerület parancsnoka, Dudás az állami szervek, az ifjúsá- István ezredes előtt, aki kögi szövetség, a népfront és a szöntötte őket. fegyveres testületek képvi- A bevonulók megkezdték selője. Elöljáróban dr. Ko- katonaéletüket. mintha a vezérmű helyett a dinamika, összefüggéseinek gépkocsivezetőnek kellene meghatározását, kiválasztáirányítania a hengerek sze- gát. Am ez mindennek csulepeinek nyitását és zárá- pán az egyik oldala. A mását... sik: fokozatosan mi, valaTermészetesen ez a példa mennyien az eddiginél sokis sántít, mivel jóval bonyo- kalta több lehetőséget kalultabb összefüggésekről volt punk arra, hogy használjuk szó. Ám éppen a bonyolul- tudásunkat, hogy még intabb összefüggések igényel- kább megismerhessük az érték kikerülhetetlenül a „bel- telmes és valódi értékeket ső" szabályozó mechanizmu- teremtő, s az értéke szerint sok átfogóbb kiépítését, ami honorált munka örömeit, részben meg is történt 1968— Azokat az örömöket, ame72. között. Az eredménynek lyektől egy „belső" automapedig valamennyien tanúi le- tizmusokkal, szabályozókkal hettünk a rohamosan gazda- nem kellő mennyiségben és godó árukínálatban, a javuló minőségben rendelkező. s életszínvonalban, a növekvő emiatt sokszor „lassú járatra" munkakedvben is. S nemcsak kényszerülő mechanizmus tanúi, hanem egyúttal aktív sokszor megfosztott bennünrészesei és haszonélvezői is. Ma voltaképpen annak vagyunk tanúi, hogy a mostanság születő politikai és gazdasági döntések éppen azt szolgálják: bővüljön tovább ket, érdekeltségi rendszerünkben „lassú járatra" késztetve sokszor minket is. S ez is eredmény lesz. Nem is kevés... Szávay István v