Délmagyarország, 1979. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-01 / 178. szám

4 Szerda, 1979. augusztus 1": turcsi írod, disznó ? — Mire mondják a mala­cot? — Hétszáz forint — Meg­rántja a vállát a vevő, to­vább ballag. Két szekérrel arrébb magam is láttam 850­túlságosan szétaprózott, túl ról. Ott éppen a turcsi nem sok időt és munkát emészt kellett senkinek. Talán má­fel. A hizlalást sem kezdik sutt azért keresik, mert nem mindjárt az elválasztás ismerik a jobb fajtákat. Ház­után, hagynak süldőztetési táji bemutatókkal, kocák ki­időszakot, legeltetnek. így helyezésével, lsmeretterjesz­ért malacot elkelni. Nem is lassabban híznak az állatok, tő előadásokkal igyekszünk volt nagyobb. Később érik el az átadási korszerűbb szemléletet kt­— Arra a helyre kellett súlyt, nagyobb a szóródás alakítani ott, ahol erre adot­volna állni. köztük. Sok a zugkantartó, tak a lehetőségek. Végső ao. — Ezekkel oda Is hiába Átvételkor derül ki, meny- ron a fajtaválasztékot a hús­álltam volna Hosszú az or- nyi keverék, tarka sertést Ipar igényel és a jövedel­nevelnek föl a kistermelők, mezőség határozzák meg. Ahol megszerveztük a mes­terséges termékenyítést, ott fokozatosan visszavonjuk a tenyészkanokat. — A kistermelők szerint sérülést okoz a mesterséges módszer. ruk... — Hogy nőtt ilyen hosszú­ra? — Így születtek. Ilyen volt az apjuk. — A turcsinak, meg tur­csi volt az apja? — De jól kitalálta! — Miért nem vitte maga is a turcsi kanhoz a kocá. ját, ha azért többet adnak? — Az állami kanhoz vit­tem. Az meg mind ilyen. Utána szegődöm az újabb vevőnek: — Nem tetszik? — Nem. Akkora az ormá­nya, felökleli vele az em­bert. — Könnyű karikázni.! — Ha maga olyat akar, menjen, azt vegye meg! Minél több legyen Vőneki Antal 78 éves. 1962-ben helyezték el nála Nem kell neki ventillátor — A turcsi disznó, amit maga látott, az angol nagy — Gyakorlott inszeminá- fehér sertésnek, a Yorkshtre. torok végzik, szakállatorvo- nek a meghonosodott vélto­sok rendszeres felügyelete zata. Ezek már keverékek, mellett. Ezenkívül a katéter fajtisztán nem fordulnak nem sérti a koca belső szer- elő. Fehér fajta, a húsipar­veit. Nagyobb fajtaválaszték nak nincs különösebb bajr áll így rendelkezésre, mint vele — mondja Forró Sán tenyészkanok kihelyezésével. — Turcsi orrú, fehér faj­tával az inszeminátorok sem termékenyítenek. — Nem tudom, mire gon­dol. Többféle fehér hússer­tést szaporítunk. Keresett a magyar fehér, hússertés, a Jó dor, az Állatforgalmi és Hús. ipari Vállalat mezőgazdasági osztályának helyettes vezető­je. — Nem sok a zsfrja? — Nem. A húsipar a feke­te szőrű sertést kedveli a a jugoszláv legkevésbé, mert nehéz a bő­sonkaformá- rét megtisztítani. A Yorks­Halgazdaságok Lengyelországban Lengyelország halászásra hallvadéktelepeket létesíte­alkalmas belvizei 450 ezer nek a következő években, hektár kiterjedésűek. Mintegy Szám szerint nyolcat, főleg 100 ezer hektárnyi a halá- erőművek közelében, hogy szatra hasznosítható folyók azok meleg vízét e célra és víztárolók területe. A kö- hasznosíthassák, vetkező évekre tervezett víz- Bár Lengyelországban a tarozó rendszerek uj lehető- , ,, séget nyitnak a belvízi ha- legkedveltebb halfajta a lászat növelésére. A Narew ponty, a választék bővíté­vizéből duzzasztott Slemia- sére mégis új fajokkal gaz­nowka tóból és „társaiból" dagítják a halállományt. Kü­egyenként 70—100 tonna lönböző szovjet halfajták hektáronkénti étkezési hal- m«llett francia, olasz és mennyiség szállítását várják, „émet angolnák ls lakói lesz­1980-ra így a jelenlegi 50 nek a lengyel halastavaknak, ezer tonna körüli halászati Korszerű haletetési módsze­eredmény helyett már 60 ezer reket dolgoznak kl, így pél­tonnánál is többre számita- dáulamillczi halgazdaságban speciálisan pontyok eteté­közül a sére szánt új szemcsés takar­legnagyobb a Wroclaw mel- mányfajtát állítanak elő. A letti Milicz Állami Gazda- következő években ugyanitt sága, ahonnan nagy mennyi- takarmánygyárat terveznek ségű pontyot szállítanak ét- a plsztrángtelepek ellátására, kezési célokra. A haltenyész- Fejlődik a halgazdaságok tés fokozására több helyütt gépesítése is. nak évente. A halgazdaságok Saljapin­emlékek A neves szovjet zenetörté­nész, N, Kazanszkij kezde­ményezésére még 1948-ban Ideiglenes kiállítás nyílt Saljapin, a világhírű orosz énekes születésének 75. év­fordulója alkalmából. A nagy érdeklődésre tekintet­tel azonban a Bahrusin Színházi MüYeum két kisebb termét örök időkre Saljapin emlékezetének szentelték. „Múzeum a múzeumban" — ezen a sajátságos emlékhe­lyen láthatók a művész le­velei, színházi jelmezei, fényképei és arcképel, ope­rabemutatókat és hangver­senyeket meghirdető plaká­tok. Saljapin remek festőnek, grafikusnak és szobrásznak is bizonyult. Erről tanúskod­nak a Borisz Godunov. a Rettegett Iván, a Mefisztó és a Don Quijote szerepei­ben festett önarcképet, va­lamint a színezett gipszből formált mellszobra. Mind­ezek ott láthatók a Saljapin­termek tórlófban. kat mutató duroc, és a kü- hire-szórmazék jól bírja a lönböző lapályfajtók. Igény- kedvezőtlen feltételeket, telen, homokon kedvelt a Nem igényes, kevés tápon, német öves. ház körüli hulladékon meg­szeretnénk elérni, hogy nő. Elég, ha a góré alatt egy az első apaállatot, azóta jár. áttérjenek az intenzívebb kutricát építenek, nem kell nak hozzá • kocás gazdák Most éppen nincs kihelye­zett kan, de egy saját neve­lésű turcsi békésen eprészik az udvarban. — Az* hallattam, sok a dolga turcsinak. — Zákányszéktől Mihály­telekig sokan járnak Ide. Vásár után, amikor 6ok ma­lacot leválasztanak, este­reggel egy-egy kocát fedez­tetünk. — Miért szeretik úgy a pisze orrút? — Mert a másik nem akar meghízni. A rövid or­rút kilenchónapos korában le lehet adni. A kihelyezett kantól való meg egy évnél la később éri el a súlyt. — Miért nem kér olyan kant, amilyent keresnek? — Azt mondják, sok a zsírja, kevés lesz belőle a szalámi. De ha 9—10 hóna­pos korában 100—110 kiló, nem lehet az nagyon zsíros. Azért tartom ezt a turcsit, mert ezt keresik. Nekem az a lényeg, minél több legyen a malac, és minél hamarabb vihessék befelé. — Lejár már az Idő a kantartásról. Terjed a mes­terséges termékenyítés.., — Van, aki épp azért jön Ide. Mesterségesen fedeztet­ték a kocát, leftalt, de nem lett újra vemhes. • Megsért­hették a méhét Ha nem akar a jószág megállni, meg­szorítják, megijesztik, erő­szakosan fedeztetik be, az is árt neki. — Nincs most itt kihelye­zett apaállat. Mit kért, mi­lyet hozzanak? — Azt mondták, majd azon iparkodnak, hogy jó legyen. , > fajtákra. így 30 nappal is neki ventillátor az ólba. Jól hamarabb elérik a vágó- szaporodik, nagyra nő, ami a súlyt a sertések. De ha meg szalámigyártásban előny, is veszik ezeket a fajtákat, — Ha intenzív fajtákat ve­nem adnak nekik elég és jó zetnének be, nem járna job­minőségű tápot, fehérjeta- ban a húsipar? karmányt. Egységes súly, — A nagyüzemek sertéseit azonos húsminőség, gazda- a hús minősége alapján fl­ságosabb takarmányfelhasz- zetjük. A kistermelőkét kí­nálás, több jövedelem: ezek logrammra. A klstermelés­az előnyei. Ilyen ipari mód- ben az a lényeg, hogy olyan szerrel elképzelhető, hogy a hulladékokat hasznosítanak, kistermelő, miután leadott amelyek másként veszendő­egy turnus malacot, kiveszi a be mennének. Hallatlanul szabadságát, és elmegy üdül­ni. A fejlettebb kisüzemi sertéstartással rendelkező országokban már most ez a gyakorlat. — Miért keresik mégis a turcsit a kistermelők? rugalmas a kistermelés: egy­két év alatt megduplázódott a tenyésztés. Két lehetőség van: vagy a sertéshez igazít­juk hozzá a körülményeket, vagy a sertésfajtát a megle­vő lehetőségekhez. A kistér­Intenzív fajtákat — A szegedi Járás homok­Vidékein rosszabb tartási kö­rülmények közt hizlalnak a kistermelők. Nagy szerepe van errefelé a hagyomá­nyoknak. Spórolnak a táp­pal — zölddel, konyhai hul­ladékkal etetnek. — Az Ál­lattenyésztési Felügyelőség munkatársai, Hollóéi látván sertéstenyésztést csoportve­zető és Viasz Kádi Dénes apaállatgazdálkodási fel­ügyelő értékelik így a hely­zetet. — A kisüzemben is lehet­ne jobban szakosodni. Tar­tanak egypár sertést, tehe­net fejnek/ btkát hizlalnak, van 40 tyúk, kakasok ve­rekszenek kőztük; mindez — A maga példája a mó- melésben a második válto­rahalml vásárból való. Az zatnak van ma nagyobb esé­enyém az Ullési disznópiac- iye. Tanács István Tisztítják a tavat Hatszázezer köbméter Isza- gatóság kotróhajót. A szak­pot és harmincöt hektárnyi emberek véleménye szerint — ipari célokra nem hasz- ^z éve tartó kotrási mun~ SiTtSSeít^ eredményeként már idén a Velencet-tóból a Kö- a felesleges iszapréteg felét zépdunántúli Vízügyi Igaz- eltávolították. Hétköznapi hieroglifák Hatvanévet az egységet magyar gyorsírás A világon először hazánk- lágon, hiszen minden nép. sodása a szakma malmára ban dolgoztak ki egységes amely részt vesz az emberi- hajtotta a vizet. Ám az évek gyorsírási rendszert — hat- ség kulturális, tudományos, során a rohamos technikai van évvel ezelőtt. A hagyó- gazdasági életében és társa- fejlődéssel párhuzamosan fel­mányok gyökerei azonban dalrrii fejlődésében, rendel- vetődött: ember vagy gép. még ennél ls messzebbre kezik egy vagy több gyors- Gyorsíró vagy magnetofon? nyúlnak. 1842-ben - szintén írási rendszerrel. Bár « f™J*r> S™ ' a világon elsőként - Ma- A magyar gyorsírás 1863- P^éB «ó­gyarországon rendeztek ban született meg: Gabels- tag _ s ezt Is a nagy gyoreíróversenyt. berger rendszerét Markovics öregek» közül néhányan ér­A gyorsírás — talán kicsit ivén alkalmazta a magyar ték ei __ a gyorsírót a gép egyszerűsített meghatározás- nyelvre. Fenyvessy Adolf mégsem fogja utóiérni. A sal — a folyóírás betűalak- stolze Jeleit ültette át. E két stilizálásra, a lényegkieme­jaiból kialakított jelölési rendszer azonban nehézkes- jésre a rövidített jegyző­rendszer. Története csaknem nek, szinte megtanulhatat- könyv készítésére, a „hang­kétezer éves múltra tekint lannak bizonyult. Sokan talan aktusok" rögzítésére vissza, már időszámításunk próbálkoztak egyszerűsítésé- ugyanis képtelen, tehát kezdete előtt, az ókort Ró- vei — elsősorban a köny- gyorsíróra mindig szükség mában ls használták. A tirói nyebb megtanulhatóság ér- lesz. jegyzék a latin nyelvre ké- dekében —, végül Nagy Sán- Akj ma ismerkedik e szült szógyorsírási rendszert dor műegyetemi könyvtáros gyorsírással két-három év alkották. Az Idők folyamán, dolgozta kl az úgynevezett autt érheti el — kitartó népszerű gyorsírást. A kö- szorgalommal sok-sok gya­vetkező állomás Radnai Béla korlással — a percenkénti Egyszerű gyorsírás című 200, 250 szótagos sebesséfet, könyvének megjelenése volt Mindez a műveltség folyto­1912-ben. Könnyen elaajátft- nos gyarapítását és korcent­ható jelölésével lehetővé rálóképesség fejlesztését is tette, hogy 1919-ben, a Ma- Igényli. Az egységes magyar nálták a hangok jelölésére gyar Tanácsköztársaság ide- gyorsírás a szabad, egyéni egészen az 1800-as évek ele- jén valóra váltsák a régóta rövidítésalkotáson alapszik, jéig, amikor egy müncheni dédelgetett elképzelést: egy- mégis számtalan, már jól be. tisztviselő, Gabelsbergér a ségesítsék a nálunk hasz. vált jelölés segít a beszén­folyóírás betüalakjaiból for- nálatos gyorsírási rendszere- 'ról szint elérésében. Ezek máit új jeleket, s ezzel meg- ket. Jól érzékelteti a vállal- azonban állandóan változ­a különböző népnyelvek ki­alakulásával különböző gyorsírási rendszerek szület­tek. A betflösszekapcsolá­sokból kialakult rövtdftési rendszert a geometriai for­mák váltották fel. Ezt hasz­teremtette a mai jelölési kozás rendszer alapját. Ma feltehe- Radnai jelentőségét, hogy nak. alakulnak. Ezért hosszú egyik tanítványa ldeJ® folylk a 8yor8Írá« ' ' nításában szerzett tnnaszta­tőleg kétezernél ls többféle Thewrewk Aladár percen- , -. . vi- kénti 500 szótagos sebességű fiZHPCJSt SX' gyorsírást használnak a 0 tartalékos katona keresetkiegészítéséről K. I. szegedi olvasónk tíz katonai szolgálatot teljesítő- ve által megállapított Jöve­delempótló segélyt kapnak. A fenti rendelet végrehaj­tására megjelent 2/1976. (VI. 17.) HM számú rendelet 95. paragrafus 1. bekezdése pe­dig egyértelműen kimondja, Ihogy a jövedelempótló se napot meghaladó tartalékos nek minősüljön. A kereset­katonai szolgálatot teljesített, kiegészítés szempontjából Olvasónk kisiparosnál dol- különbséget kell tenni asze­gozik és vitája van arról, rint, hogy a tartalékos ka­hogy a keresetkiegészítést tonal szolgálat ideje a tíz honnan kapja meg. Kéri: napot meghaladja-e vagy Ismertessük, hogy az Idevi- sem. Ha a tartalékos katonai gó rendelkezések szerint a szolgálat Ideje a tíz napot gélyben kell részesíteni azt kisiparosnál dolgozók, a tar- nem haladja meg, a szolgá- a tartalékost is, akinek a talékos katonai szolgálat lat idejére a fegyveres munkáltatója jövedelemki­tdejére a keresetkiegészítést erőktől természetbeni ella- egészítés megfizetésére nem honnan kapják a kisiparostól tást, a munkáltatótól pedig kötelezhető (kisiparos, kis­vagy a tanácstól? átlagkereset illeti meg. kereskedő, külföldi termé­1 Ha a tartalékos katonai szetes vagy jogi személy). A tartalékos katonai szol- szolgálat Ideje a tíz napot Az Ilyen tartalékos részére gálatot teljesítők kereset- meghaladja, akkor annak (jövedelem) kiesésének meg- idejére illetmény ée termé­térítéséről a 6/1978. (III. 31.) szetbeni ellátás jár a fegy­MT számú rendelet Intéz- veres erőktől. Ezen felül a kedik. E szerint az átlagke- munkaviszonya alapján át­reset mértékéig terjedő ke- lagkeresetének mértékéig resetkiegészítés a tartalékos munkáltatójától katonai szolgálat Jellegétől egészítésben részesül. A fen­függetlenül jár. Tehát mihd- ti rendelet 100. paragrafusá­egy, hogy az Illető dolgozót nak 3. bekezdése érteimé­kiképzésre, átképzésre, tar- ben az önálló foglalkozású­talékos tiszti képzésre, vagy ak az egyéb feltételek fenn­egyéb szolgálatra hívták be. állása esetén a tanács egész­Lényeg az, hogy tartalékos eégügyi szakigazgatási szer­a jövedelempótló segély megállapítása és folyósításá­ra ls a tanács egészségügyi szakigazgatási szerve az ille­tékes. Olvasónk a fentiek szerint keresetkt- a tíz napot meghaladó tarta­lékos katonai szolgálat Ide­jére jövedelempótló segély­re Jogosult, aminek a meg­állapítását és folyósítását a tanács egészségűzvi szak­igazgatást szervétől kérje. Dr. V. M. , . .... .. zása. Jelenleg Ismét bizottság munkájával utasította maga munkálkodlk8 a7. Alapok­mögé versenytársait. De hiába 4 kidoigozásán, a még született meg az egyseges egyllM!rűbbi még könnyeb­gyorstrasl rendszer tankony- ^ elaaJ4tftható rövidíté­se. a Tanácsköztársaság le- Kk ^vezetésén. Az új tan­verése ennek hasznositasét is könyvek már eszerint ké­megakadalyozta. ezülnek majd. A Magyar Gyorsírók Or- 6 hazánkban gyors­Szövetoége 1925-ben . tudnaki azótB veraen. kifejezetten azzal a céllal ig a hétköznapi hi­alakult meg, hogy támogu- eroglifák lsmerői. A magyar sa az egységes magyar gyors(njk nagy tekintélyt, gyorsírás létrehozását. En. 8zer0ztek szakmájuknak nek nyomén kezdhették meg nemcsak pontos munkájuk­1927-ben az újfajta hlerogli- ka] hanem hazai és külföldi fák tanítását a kereskedelmi versenyeken elért eredmé­Iskolékban és a különféle gyeikkel is. Különböző se­tanfolyamokon. A jelölési bességi fokon — 180-től 500­módokat, rövidítés! szabá- jg _ bizonyítva tudásukat, lyokat az Alapokmány fog- Nálunk évente rendeznek ta­lálta magába, amelyet öt- nulót és dolgozói versenye­évenként bírálhattak felül, ez- ket, valamint bajnokságot. A zel is lehetővé téve e tudo- nemzetközi versenyek leg­mány állandó, folyamatos rangosabblka az Intersteno fejlesztését, Radnai Béla to- kongresszus, amelyen a Világ vább munkálkodott az addig legjobbjai mérik össze tu­ktalakult rendszerek egysze- dásukat. Az első öt között rüsítésén, s egy év alatt el- magyar versenyző ls szere­sajátítható reformgyorsírást pel. dolgozott kt. 1931—33-ban A halal versengéseket őszJ h«*"k tő! versenyszabályzat iskolás diakja tanult gyors- ^„^ As f/ Val7l"l " 1CS- iskolákban diákbajnokot utóbbi husz esztendő, a sze- ... . . , , . , ,, , . ' , . avathatnak, a bajnoki ver­etalista demokratizmus elvi ^^ pedig három sebessé_ és gyakorlati klbontakoztatá- gl fokon aj„k majd , sa. az életteli fórumok, az télkedés a korábbi kettő he­őszirte viták, a rögtönzött jyett szónoklatok számának soka- cs. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom