Délmagyarország, 1979. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-03 / 180. szám

Péntek, 1979. augusztus 3. postalada társszerzőnk az olvasó A rovatunk elmére érkezett levelek számából arra következtethetünk, hogy olvasóink a nyári vakációzás idejében sem „szabadságoltatták" magukat; észrevételeikkel most ls többen — ki szóban. k| Írásban — felkerestek bennünket. Az alábbi sorokban jó néhány, jellegzetesen nyári témát dolgoztunk fel olvasóink segítségével. így például szó lesz a strandbérlelet váltott, s most elégedetlenkedő nyugdíjasok panaszáról, a termőföldek öntözése kapcsán megjelent cikkünk visszhangjaként szól adunk az utolsó öntözőhajó irányitójának. Az örökzöld témák sorában foglalkozunk a szabálysértések bírságolásával, pontosabban azzal, hogy a különböző — a lakosság érdekelt képviselő — hivatalos előírásoknak sokszor csak körülményesen lehet, ha lehet egyáltalán érvényt szerezni. Két olvasónk a takarékosság jegyében fogott tollat; szót kapnak összeállításunkban ők is. íme, röviden e heti „kínálatunk", megjegyzésként csak annyit: az alábbiakban felvetett gondolatokhoz szívesen fogadjuk a hozzászólásokat ls. Mire kell várni? \,A Körtöltés és a Csongrádi sugárút kereszteződésé, nél a töltés túloldalán, az úttól körülbelül ötven méterre megrepedt a gázvezeték, s immár hetedik hete, hogy a gáz a tó vizét mintegy fél méter magasságban feldobva, „szökőkút" gi/anánt ömlik." Bizonyára akadnak olvasóink között, akik e sorokat átfutva megállapítják: ismerős a téma. Nem ls tévednek, a gázsztvárRósról egy, a szerkesztőBégünkbe érkezett levél kapcsán május 4-én már hírt adtunk a Postaláda rovatban. Ahogyan az Illetékes, a DÉGAZ válaszát is közöltük már, mégpedig több mint egy hónapja. A válaszlevélben az áll, hogy a korrózió miatt kilyukadt gázvezetéket a belvíz miatt nem tudták megjavítani, ám a „javításra vonatkozó technológia naprakészen áll, s amennyiben a vízszint csökkenése ezt elősegíti, a hibát június 15-ig megszüntetjük". Hogy mindezt miért idézzük most fel újra? Azt már minden bizonnyal kitalálták olvasóink. Immár jó ideje nem okoz gondot a belvíz, részeltettünk a DÉGÁZ válaszlevelének megjelentetése óta kimondottan száraz napokban is, de a gázszivárgást — amint arra a környék lakói felhívták figyelmüket — a mai napig 6em szüntették meg. Most vajon mire kell várni? — kérdezik levélíróink. ,Én voltam az irányítója... n Nemrégiben megjelent Az utolsó öntözőhajó című Írásunk kapcsán fogott tollat, s rögzítette irkalapra gondolatait a • 81 éves Tóth Imre, szentesi olvasónk: „örömmel olvastam a cikket, mert ezt talán nem is tudják, az említett öntözőhajának jó ideig én voltam az irányítója. Huszonhárom évig dolgoztam az öntözőműveknél, s most néhány adalékkal egészíteném kl a lapban megjelent írást. Tehát az öntözóhajó, melyről fényképeim ls vannak, 3Í méter hosszú, 2 és fél méter széles. 380 katasztrális holdat frissített fel a nyári kánikulában. Csepeli Vájsz Jenő építette 1931-ben, működését a derekegyházi uraságnál kezdte. Felszereléséhez két, 144 lóerős Diesel-motor tartozott. Két oldalra, 30 méter magasból, 40 méter távolságra permetezte a vizet, percenként 9 ezer litert. Nem csoda hát, hogy nagv hasznot hajtott, 40 perc alatt 14 katasztrális hold földet i6 megöntözött." Elveszett a kilátás Gyakran előfordul, hogy megállítják a Postaláda öszszeállítóit az utcán, a város intézményeiben, gyáraiban, s szóban mondanak el olvasóink egy-egy észrevételt, kérdést, vagv panaszt. Azt kérjük ilyenkor, Írják is le pár 6orban gondolataikat. A levél aztán vagy megérkezik, vagy nem. nyilván olyankor nem, amikor a kérdezőnek kimegy a feléből, vagy Ideje nem jut írásba ls foglalni, amit már szóban elmondott.. No*, most egy ilyen meg nem írt levél következik. A Dóm tér „idénymunkásai", n szabadtéri rendszeres közreműködői mondják, hogy nekik — s persze másoknak is — kedvenc strandjuk, napozójuk a Szőke Tisza, amelynek teraszáról, fürdőkosara mellől olyan szép a kilátás a túloldalra, a folyó kanyarulatára , s magára a vízre. Pontosabban szép volt a kiállítás, amíg a Felszabadulás üdülőhajót a Szőke Tiszához nem kötötték. Volt panoráma, nincs kilátás. Ha a nyár elején Szeged ne vontatott nagyhajó felújítása nem kezdődik el a szezonban. nem lett volna érdemesebb inkább a téli kikötőbe vinni? Hisz ősszel úgyis oda vontatják. Önmagában semmit sem ér Hogy a szabálysértések bírságolásának érvényt szerezni sokszor nem kis nehézséggel jár, erről nemegyszer írtunk már összeállításunkban ls. E témában fogott tollat F. É. odesszai olvasónk is: „Nemrég olvashattuk a Délmagyarországban. hogy éjszakai szerenádban is részük van (volt és lesz) egyes utcáknak, megrendelés nélkül, ingyen. Viszont nem állnak megrendelés nélkül a zugműhelyek, melyek a jól végzett munka ütemét zengik (kopácsolják, nyiszitelik, sifitelik stb.), esetleg a dolgozó ember füttyszavától, avagy bömbölő táskarádiójától kisérve, függetlenül attól, hogy az ott lakóknak ez kedvükre van, vagy sem. S mindezt adómentesen. még akkor is, ha bebizonyosodott, hogy nemcsak a saját, vagy a mások részére ingyen végzett munkáról van szó. A „hangos" témákról részletesen lehet tájékozódni a lakóházak rendjéről szóló tanácsrendelet tanulmányozásával, mely minden lakóházban — szépen bekeretezve — ott függ a lépcsőházban. Valószínűleg fali dísznek szánva, ugyanis mindazok, akik illetékesek ennek betartására, mélyen hallgatnak, ha szabálysértés jut tudomásukra, holott e rendelet pontosan megszabja, kik azok, akiknek kötelességük az intézkedés, a figyelmeztetés, avagy a feljelentés. Ha pedig mégis megtörténik, körülményes bizonyítás után, sokszor csak minimális bírságot rónak ki, s nem élnek hatásosabb eszközökkel. E rendelet figyelme kiterjed arra is, hogy senki ne legyen kénytelen a szomszéd magnóját, rádióját stb. hallgatni, de vonatkozik a rendelet a parkosításra is, ugyanis a beültetett növényeket nem lenne szabad kiásni. Mégis, aki látta például Tarjánban, hogy a lakóházak felépülése után zöld pázsitot, díszcserjéket ültettek, tapasztalhatja, hogy ugyanazon a helyeken virágok nyílnak Csak az a baj, hogy sokan nem a kiszáradt növények helyén teremtettek kerteket, nem ritkán a már elültetett növények helyett ültették el saját virágaikat. Folytathatnánk a sort. de soha se lenne vége, kik. milyen szabálysértéseket követnek el. Mindenesetre tény, hogy a rendelet, ha végrehajtására nem tesznek meg mindent az illetékesek. önmagában semmit sem ér." Változatok a takarékosságra Uszka Aurélné nyugdíjas olvasónk a kis fizetésű és hasonlóképpen nyugdíjas emberek szemszögéből sérelmezi azt a gyakorlatot, miszerint a villamosbérletek megváltásakor kötelezővé teszik az egyforintos biztosítás megfizetését is. „Tudomásom szerint a biztosítás önkéntes és még az SZKV sem kényszeríthet arra, hogy akaratom ellenére biztosítással váltsam meg havi bérletjegyemet. Nem vagyok az ésszerű biztosítás ellen, de már a háztartási biztosítás címén 18 forintot fizetek havonta,, s ez a biztosítási forma az esetleges utcai balesetnél is segítséget nyújt. S mivel az Állami Biztosító baleset esetén két jogcímen nem fizet. semmi ésszerű magyarázat nincs arra, hogy a bérletet is biztosítással váltsam meg." Korsós Lajos levélírónk — akiről olvasóink már minden bizonnyal tudják, hogy_ az eszperantó nyelv népszerűsítésének megszállott híve — egy másféle takarékoskodásra tesz javaslatot. Mint írja, az eszperantó nyelvet minden más nyelvnél hamarabb, könnyebben, s kisebb költség fejében el lehet sajátítani. Arról nem is szólva, hogy a nemzetközi érintkezést megkönnyítő nyelv használatával a tolmácsolás költségei is kiküszöbölhetők. Nos, javaslatát ezennel közreadjuk. kinek kedve tarja, követheti. Köszönet A Brüsszeli körúti öregek zet Mező Imre festő szocianapközi otthonának vezetője, lista brigádjának, amiért a Pop Gézátié 28 idős ember brigádtagok társadalmi munnevében mond köszönetet a kában kicsinosították az ottSzegedl Építőipari Szövetke- hon helyiségeit Sorokban Az Északi városrészből azon méltatlankodik — jogosan — egy kétgyermekes fiatalasszony, hogy a parányi üzletekben nagy a zsúfoltság, nemegyszer fél órákat kell várakozni a boltok előtt. Sajnos ez ügyben semmiféle vigasszal nem szolgálhatunk a városrész lakóinak, mindössze abban reménykedhetnek, hogy a Szegedi ÉLIKER ABC-áruháza — átadását 1982-re tervezik — megoldja a gondokat. A városi tanács vb kereskedelmi osztálya a legkörültekintőbb mérlegelés után sem tehet ígéretet az előbb jelzett időpontnál hamarabb egy nagyobb méretű üzlet megnyitására. Olvasónk azt is szeretné tudni, hogy mi lesz a tízemeletes kockaházak fogadószintjén. Kérdését az illetékesekhez továbbítjuk, remélve. hogy jövő heti összeállításunkban a választ is közzétehetjük. Minden bizonnyal nemcsak G. A. nyugdíjas olvasónkat érinti az az intézkedés, miszerint július 27-től nem használható a Liget-fürdőben a melegvizű medence. Sok nyugdíjas csak a meleg gyógyvíz miatt váltott ide bérletet, hiszen nem kevesen éppen mozgásszervi bántalmakban szenvednek. Levélírónk méltánytalannak tartja az Intézkedést, hiszen a bérlet árából 20 nyugdíjasjegyre futná egy idényben, s a medence lezárása óta annak, aki meleg vízben akar fürdeni, minden alkalommal étlépőjegyet kell váltania a partfürdőre. Valóban méltányos lenne, ha a Vízművek és Fürdők a nyugdíjas bérlettulajdonosokat minden további nélkül átengedné a partfürdőre. Nevét nem írta le — az alábbi sorokból nyilvánvalóan kiderül majd, hogy miért nem — az az olvasónk, aki amiatt méltatlankodik, hogy a Marx téri Volán-állomáson este 8 órakor már lezárják az illemhelyet. Mint köztudott, autóbuszok este 8 óra után is indulnak, érkeznek, s nyilvánvaló, vannak olyan emberi szükségletek, melyeket nem lehet szabályozni. illetve este 8 óra előttre Időzíteni. Így aztán nem csoda, hogy sokan — bosszankodva és szégyenkezve —, a higiéniára ügyet sem vetve végzik el dolgukat a pályaudvar környékén. Mivel levélírónk is volt már hasonló kényelmetlen helyzetben, mar többször felkereste panaszával az autóbuszállomás forgalmistáit, ök azonban enyhén szólva kinevették, s azt mondták, nincs idejük efféle — s most kedves olvasóink, egy három hangból, négy betűből álló szó következik, melyet jelenleg még csak az Élet és Irodalomban engedtetik meg nevén nevezni —. szóval levélírónk azt a választ kapta, hogy a pályaudvar dolgozóinak nincs idejük efféle .. ügyekkel foglalkozni. S jóllehet. a fenti sorok sokakat mosolyra késztetnek, úgy véljük — éppen a város tisztasága érdakében — ez ügyben is intézkedni kell. „Körzetorvosi, szakorvosi rendelőink, a kórházak, a klinikák városaink középpontjában vannak, ott, ahol az egyre növekvő járműforgalom miatt a zaj és a levegő szennyezettsége állandóan növekszik. A jövő városaiban talán ezeket az intézményeket nagy parkok közepén építik fel, csendes, tiszta levegőjű környezetben. A ma Balesetek, tanulságok Dr. Nyíri Sándor, a legfőbb ügyész helyettesének nyilatkozata — amely a Délmagyarország hasábjain is megjelent a közelmúltban — szomorú gondolatokat ébresztett bennem. Különösképpen azon mondatok, melyek a járókelők szabálytalan közlekedéséből adódó halálesetekről szólnak. Idézem: „Tavaly az elgázolt járókelők ötven százaléka saját szabálytalansága áldozata lett. A lámpákkal, az átjelzésekkel mit sem törődök nem gondolnak arra, hogy a Btk. szerint — ha balesetet idéznek elő — a baleset súlya. Illetve következményei szerint felelnek a bíróság előtt." A bekövetkezett tragédiákat meg lehetett volna előzni. Ha őszinték akarunk lenni, valljuk be. Szegeden is sok a szabálytalanul közlekedő gyalogos. Tapasztalataim legalábbis erről győznek meg. Azért bátorkodom így érvelni, mert én ls a gyalogosok táborába tartozom. Jártamban-keltemben alkalmam nyílik a körültekintő szemlélődésre. A többi gyalogossal együtt én is duzzogok — mit ls tehetnék mást —. ha a zebrán nem nekünk adnak elsőbbséget a volánnál ülők, s amikor, noha az elsőbbség minket illetne meg. elénk vágnak az útkereszteződésekben. A boszszankodóknak igazuk van. De tegyük hozzá rögtön, hogy a gyalogosok szabálytalan közlekedésére semmi magyarázat nem lehet. Nincs szándékomban általánosítani, sőt a gyalogosok többsége szabályosan, körültekintően, figyelmesen közlekedik. Övja saját testi épségét és segíti mások biztonságos közlekedését. De az is igaz. hogy sok — különösen a fiatalok között — azon gyalogosok száma, akik éppen az ellenkezőjéről győzik meg az embert. A szomorú statisztika, a balesetek okait nem kell sokáig keresni. A fő ok: többen semmibe veszik a közlekedés szabályait. Mert például nemegyszer tapasztalni. a sárga lámpa már csak villog, néhány másodperc, pirosra ls vált. Szaladnak az emberek a zebra felé. rohannak át az úttesten. Sőt olyan is akad, aki kocogva, kényelmesen Igyekszik át a túloldalra. „Majd más vigyáz helyettem" — gondolják. „Kockáztathatom az életemet, azt amely minden embernek oly drága." S ha ez többször is sikerül, szinte már megszokottá válik, mindennapossá. A forgalomirányító lámpák létjogosultságát senki nem vitatja. Hogy szükség van rájuk, azt gyermek és felnőtt egyaránt tudja. Funkciójuk egyértelmű és világos, sokan mégsem veszünk tudomást róla. A szemléletünkön kell tehát változtatni, s minél hamarabb. még ma. mert lehet, hogy holnap már késő lesz — erre figyelmeztetnek a baleseti statisztikák adatai is. Barna Péter Szeged, Ságvári Endre u. 13. betege megalkuszik a helyzettel, de a ma egészségese talán ebben a helyzetben is >tudna valamit segíteni, ha akarna, tapintattal" — írja dr. Veress Sándor, s megoldásként azt javasolja, hogy az egészségügyi célokat szolgáló épületek környékéről ki kellene zárni a gépjárműforgalmat, meg kellene tiltani a parkolást, a megállást, persze a mentő kivételével. Levélírónk Jó szándékát megértve és elismerve azt is, hogy egyes vizsgálatoknál igencsak zavaró lehet az utcáról beszűrődő zaj, annyit tennénk észrevételéhez: ha javaslatait meg akarnánk valósítani, akkor úgyszólván az egész városból ki kellene tiltani a gépjárműveket. De hogy ez jelenleg még lehetetlen, az úgy gondoljuk, nyilvánvaló, érjük be inkább annyival, hogy legalább az elkerülhető kellemetlenségektől, például a motor túráztatásából eredő zajoktól kíméljük meg a betegeket és az egészségügyi dolgozókat. Válaszol az illetékes Július 27-1 Postaláda rovatunkban Két javaslat alcímmel megjelent írásunkra a Szegedi Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalattól válasz érkezett: „A betéti díjas üvegpalackok visszaváltása érintett árudáinkban a nyitvatartási Idő teljes tartama alatt kötelező. A szükséges váltópénz biztosításáról minden egység köteles gondoskodni. A panaszos által említett esetben árudánk dolgozói mulasztást követtek el. Egyrészt azért, mert a bolt nem rendelkezett megfelelő mennyiségű váltópénzzel, másrészt azért, mert megtagadták a vásárló által viszszavltt üvegpalackok visszaváltását. A történtekért vásárlónktól — akit személyesen is felkerestünk — elnézést kértünk, a mulasztást elkövető műszakvezetőt pedig figyelmeztetésben részesítettük." összeállította: Ladányi Zsuzsa Az építőipar „kenyere" A világ cementtermelése hallatlan módon növekszik, ami két okra vezethető vlszsza. Az egyik az, hogy az építkezéseken tégla helyett egyre inkább nagyméretű könnyű és előre gyártható elemeket használnak, a másik pedig abban áll, hogy a mélyépítésben a közlekedés és az energiaipar állandó fejlődése óriási méretű létesítményeket kíván (utak, repülőterek, gátak). A cementgyártásban igen nagy mennyiségű anyagot kell mozgatni. Ezért cementgyárat ott lehet csak létesíteni, ahol a két legfontosabb nyersanyag — a mészkő és az agyag — együtt, viszonylag tisztán és nagy mennyiségben fordul elő. Természetesen egy új gyár létesítésekor ezenkívül még az energiaval, vízzel való ellátottságot, az út- és vasúthelyzetet is figyelembe veszik. A gyárba beszállított mészkövet először felaprítják, majd összekeverik nagyon pontos — a minőségtől függő — arányban a kiszárított agyaggal. A keverék előbb kalapácsos törőbe, majd golyós malomba kerül, ahol finom lisztté őrlik. A keverék innen a homogenizáló silóba jut, ahol sűrített levegővel átkeverik, így a liszt összetétele egyöntetű lesz, majd folyamatosan a klinkerégető kemencébe továbbítják. A kemencében a keveréket előmelegítik, majd lehűtik. A folyamat során alakulnak ki a keverékben azok a tulajdonságok, amelyeket a későbbiek során a cementtől általában megkívánunk. A kemencékből ki-' került anyagot — a künkért —, amely az égetés során a nagy hőmérséklet hatására kis golyócskákká áll össze, a cementmalomba juttatják, ahol elkészül a cement. A cementgyár folyamatosan üzemel. A hatalmas berendezések irányítása, működésük összehangolása központi vezérlőteremből történik, innen indíthatók, szabályozhatók a gépek. Itt mutatják a különféle műszerek a motorok teljesítményadatait, a berendezésekben uralkodó hőmérséklet- és nyomásértékeket, onnan láthatók — beépített televíziós kamera és képernyő segítségével — azok a kritikus helyek, ahol az anyag elakadása, feltorlódása komoly üzemzavar okozója lehet, s végül ide futnak be a hibajelzések. Hiba észlelése esetén a központi vezérlőteremben dolgozó mérnök azonnal cselekedhet. Az ügyeletes mérnök segítségére van az automatika is. A Kirgiz Tudományos Akadémia Automatizálási Intézetében kidolgozták a helyi cementgyár teljes automatizálási tervét, ahol az új gépsor 21 egységének összesen 250 technológiai műveletét számítógép irányítja. V