Délmagyarország, 1979. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-03 / 180. szám

I Péntek, 1979. augusztus 3. 3 Próbagyártás a Taurus új üzemében Nem egész három évvel a kivitelezést megelőző hitelszerződések után, s hat hónappal korábban a tervezettnél megkezdődött a próbaüzem a Taurus Gumiipari Vállalat új nyíregyházi, mezőgazdasági abroncsokat gyártó részlegében. Elkészültek az első textilradiál mezőgazdasági abroncsok, jelezvén : sikerrel vizsgáznak az egymilliárd forintos beruházás gépsorai A gumiipari vállalat Szabolcs-Szatmár megyei bázisának legújabb létesítményében a teljes termelés megindulásával évente 210 ezer mezőgazdasági abroncsot gyártanak majd azok a dolgozók, akiknek nagy része a kivitelezés idején a budapesti anyagyárban sajátította el az abroncsgyártás tudnivalóit Az esztendő végéig tartó próbaüzem során 40 ezer abroncsot készítenek Nyíregyházán. A gyár több régi partnere tesztelésre is kap az első termékekből, hogy közelebbről ismerkedhessen meg azok paramétereivel. (MTI) Ikarusok vizsoáia Az Ikarus új gyártmánycsaládjából, a modern csuklós — 282-es típusú — buszokból a Budapesti Közlekedési Vállalat négyet állított forgalomba. Az új autóbuszcsalád a kényelmesebb tömegközlekedést szolgálja: az előző, 280-as típusban 35 utasnak, az új 282-esben 49 utasnak jut ülőhely. A járművek konstrukciója nem különbözik a megszokott elődökétől. Csupán „megnyúltak" az új buszok; hosszuk 18 méter, vagyis másfél méterrel hoszszabbak. Zöldségellátásunk Termelők és kereskedők Zöldségszezon van. Aki er- geink, amelyek nem függenek — Jó ez a helyzet a ZÖLről akarja informálni az ol- a felvásárlási ártól. Ot vagon DÉRT-nek? vasót, óhatatlanul szembetalálja magát az egész bonyolult kérdéskörrel: milyen úton, miféle érdekek által kormányozva, milyen minőségben és mennyiért jut el a zöldség a fóliaháztól, termőföldtől a fogyasztó asztaláig. Erről beszélgettünk a árut szaz kilométerre akkor Lengyel Árpád: — Nem. is annyiba kerül elszállita- . . , - ., ni. ha 3 forintért vásároljuk. ~ A termelőnek? akkor is. ha 25-ért. Dr. Tóth Mihály: — Nekik — Vagyis a ZÖLDÉRT in- m- A szállításkor autó, kibb abban érdekelt, hogy munkások kellenek Ezeket kevesebb, de drágább árut más. fontos munkából kell forgalmazzon. kivonni. Ha az átvevőhelyen — Nem lehet így fogalmaz- megfelelő árat adnának, senfűlt A Csongrád megyei ZÖLDÉRT ni: a ZÖLDÉRT-nek életszín- ki nem vinné maga a piacáruforgalmi főosztályának vezetőjével, Marsi Mihállyal és helyettesével. Lengyel Árpáddal. ök ismertették a zöldségellátás jelenlegi helyzetét és a felvásárlók álláspontját Dr. Tóth Mihály megyei főkertész a zöldségtermelők véleményével egészítette ki a hallottakat vonal-politikai szempontjai is ravannak. Ehhez pedig olcsó Folytathatnánk az érvek áron, nagy tömegű zöldséget sorolását Nem tesszük. A kell értékesítenünk. Dr. Tóth Mihály: — Ha a piacon alacsony árral és friss áruval jelennének meg, akkor az elfogadható lenne. A tavaly ilyenkori árakkal pedig irreális az összehasonlítás: akkor hűvös, esős nyáraz döntést is az olvasóra bízzuk: kinek, miben és menynyire van igaza. Kérdésünk is csak annyi, ha senkinek sem jó a jelenlegi helyzet, mi tartja fenn? Mi akadályozza a kibontakozást? . , , . , A zöldség útjának végáiidőjárás- Tö^L^r^Jl^ lomásáról: a fogyasztóró? is — Kezdjük ' - ki 7IBUYURIUU Lengyel Árpád: - Rapszo- Zsiguli Combival dikus volt a tavasz, aszaly- bejönni a szegedi piacra. A be a szabadföldi zöldségek. sok szó e5ik. Az ő érdekeire ~ A hivatkoznak a termelők is, kereskedők is, Eb^en az üzletben manőverezhet a terlyal érkezett a nyár. A szá- ZÖLDÉRT naau r'akfelü'etű a Tel razság az öntözések ellenére LI^Ís "ífl" mel6 kereskedő is. Kesúlyos károkat okozott Később túl sok csapadék hullott kevés volt a napfény. Az eső után életre kapó szabadföldi zöldségek késve érkeznek; csak júliusban indult meg jelentós felfutás. Az első félévi tervet 80 százalékra teljesítettük. Kevesebbet vásároltunk fel salátából, újburgonyából, sárgarépából és zöldborsóból, mint tavaly. Most végre utolérte magát az időjárás, ez meg is látszik a júliusi szállítmányokon. Tavaly július 23-ig 31 vagon zöldpaprikát vásároltunk fel. idén 61-et. Uborkából a tavalyi 52-vel szemben 74, zöldbabból 8,5 helyett 12 vagonnal értékesített a ZÖLDÉRT. Kitolódott ugyan a termés ideje, de megtermett a zöldség. — A hirtelen megnövekedett zöldségtömeg nem okozott fennakadásokat? Panaszkodtak-e a termelök? Dr. Tóth Mihály: — Nem tudok ilyesmirőL De ha előfordul is. a termelők nem panaszkodnak, hanem elviszik maguk a piacra az árujukat. — Ezért vásárolt fel bizonyos cikkekből kevesebbet a ZÖLDÉRT? — Salátából például a tőrothadás miatt De az újburgonyánál komoly árproblémák jelentkeztek. — Hogyan alakulnak az idei zöldségárak? Marsi Mihály: — Jóval alacsonyabbak a tavalyinál. Július 26—27-i adatokat mondok: tavaly 1 kiló első osztályú paprikát 24 forintért vettünk a termelőtől. 28-ért adtuk tovább. Idén 6 forint a felvásájlási, 9 a fogyasztói ár. Paradicsomot tavaly ilyenkor 12 forintért vettünk, 15-ért adtunk. Most 2,40-ért vásárolunk, 5 forintért árusítjuk. — Több mint százszázalékos árrés. Nem sok ez egy kicsit? — Minél olcsóbb árut forgalmazunk, százalékban annál nagyobb az árrés. Vannak bizonyos állandó költseteherautókkal nagy tételek- tejük ellentmondásos viszoben feltehetőleg olcsobban nyának a fogyaszt6 a k;/zol. s-aMl- gáltatottja. Nem mintha a „c^ K esetenként a a- ná ahogy a kenyérrel tett4 csonyabb aron tudunk to- De ebbe°n a zöid éges játszrironuk 3 mában neki adut nem oszLengyel Árpád: — A magánkereskedő zsebből fizet Mi ezt nem tehetjük. Nálunk azonnal felvetik a tisztességtelen haszon kérdését. A maszek annyit keres az árun, amennyit a konjunktúra lehetővé tesz. A termelők sajnálják az árrést a kereskedelemtől; nem veszik tudomásul, hogy a szállítás, raktározás, csomagolás értékteremtő folyamat. Dr. Tóth Mihály: — öszi érésű, raktározott árunál ez érthető. Akkor is érthető, ha megváltoztatják a feldolgozottság szintjét. Nyáron, a friss árut azonban csak szállítani kell, de gyorsan. Ezért viszik el maguk a termelők a piacra a zöldséget. A magánkereskedők haszna ezzel mérséklődik. Ha a termelő nem vinné a fogyasztóhoz az árut, nem biztos, hogy olcsóbb lenne. A kereskedelem szabad: egészségtelen, ha valakinek monopolhelyzete van. A gazdasági törvényeket megfelelő módon kihasználva kell megszervezni a zöldség termelését és értékesítését. Lengyel Árpád: — Érdekes a termelők lélektana. Elviszik a zöldséget, mondjuk a Bosnyák térre. Eladják, amennyiért megveszik és megnyugszanak: ennyi volt az áru. De ha nekünk szállítják, azt hiszik, rossz boltot csináltak, hiszen még mi is keresni akarunk rajta. így nem lehet szervezetten kerestottak. Tanács István közgazdasági példabeszéd szerint, az utcaseprőt nem azért kell fizetni, hogy sepregessen, hanem, hogv az utca tiszta legyen. Az elv világos, a gyakorlat viszont sorra produkálja a váratlannak tetsző helyzeteket. így azt, hogv bér is van. tisztítandó út is van. de a munkára nincs elég jelentkező. A köztisztasággal foglalkozó vállalat egyik lehetősége — amennyiben ezt a reá vonatkozó előírások megengedik —, felosztani a meglevő létszámra a teljes bérmennyiséget, s ennek fejében többletmunkát követelni, azaz, úgy megnövelni az egy-egy dolgozóra jutó. rendben tartandó útszakaszt, hogy mindenütt legyen a feladatnak gazdája. Példánk — ma már — nem számít ritkaságnak a gazdálkodó szervek gyakorlatában. A fokozatosan terjedő bértömeg-gazdálkodás kétségtelenül a teljesítménytartalékok fölszabadító ja lehet, hiszen — látszatra — egyetlen kötöttséget jelöl meg: a vállalatnál — a szövetkezetnél — dolgozóknak kifizetett összes bér évi mennyiségét, mondjuk, tízmillió forintot. Ennek a summának a túllépése szankciókkal jár; a részesedési alap terhére a költségvetésnek járulékot kell befizetni, mégpedig progresszíven emelkedő kulcs szerint Ennek indoka a bérkiáramlás ésszerű korlátozása, bár kétségtelen: ugyanakkor valamelyest lefékeződik a bértömeg-gazdálkodásban re.ilő ösztönzés is. Ha viszont a cég nem lépi túl a tízmilliós — példabeli — keretet akkor önállóan, tetszése — érdeke — szerint dönthet arról, hogy feladatai ellátásához megelégszik-e száz emberrel, s ad-e neki havi 8 ezer 333 forintos átlagkeresetet vagy ezt a létszámot megtoldja további hetvenöt fővel, igaz. akkor az átlagkereset 4 ezer 761 forintra csökken. Napjainkban a bértömeg-szabályozásnak két fő típusa használatos. Az egyik az abszolút. a másik a relatív bértömeg meghatározása. Az első forma a kifizethető bér összegét függetleníti a vállalati tevékenységtől, s a bértömeget legtöbbször kívülről. az irányító szervek írják elő a gazdálkodónak. Főként ott alkalmazzák, ahol nincs mód a vállalati teljesítmény és a bérfejlesztés összekapcsolására, s így a bérnövekedés a bértömeg meghatározott százalékát teheti ki. Szerepe van ott is. ahol — népgazdasági érdekeltségből — a létszám további bővítését nem tartják kívánatosnak. esetleg mérséklendőnek vélik. Ilyen alapon gazdáikodnak a bérrel példáui a tervező, a beruházást lebonyolító vállalatok. a kutatóintézetek, ez érvényesül a városi tömegközlekedésben, a vasútnál. A másik formánál a vállalat tevékenysége egyben meghatározója a fölhasználható bér mennyiségének is. bizonyos automatizmusok segítségével. ígv például — de nem minden esetben — a vállalat által a hozzáadott érték egyszázalékos növekedése automatikusan lehetővé teszi a bérek összegének 0,4 százalékos gyarapítását stb. A cég tehát választhat: ha növeli a hozzáadott értéket, akkor vagy emeli a már ott dolgozók keresetét, vagy új munkaerőket vesz fel. ha működésének gazdaságossága ez utóbbit indokolia. V

olt idő — nem is olyan régen —. amikor az úgynevezett biztosított bértömeg-növekedés kényelmes támaszként szolgált a gazdálkodóknak mert az mindenképpen járt. Ma egvre inkább abba az irányba halad az ösztönzés, a szabályozás, hogy a bérnövekményt teliesítménynövekménv alapozza meg, azaz érvényesüljön a valamit valamiért elve. Persze. önmagában a bértömeg-gazdálkodás sem tud segíteni azon. hogy például — amint azt egy fölmérés kiderítette — a vállalatoknál kutatással, fejlesztéssel foglalkozók átlagos havi bére 10—22 százalékkal — összességében 16.3 százalékkal — volt csak nagyobb a teljes, nem fizikai foglalkozású állomány átlagos bérénél. Mint a példa is bizonyítja: a lehetőségeket jobban ki kellene használni, mert a bértömeg-gazdálkodás a teljesítménytartalékok föltárásának ugyan eredményes formája, de ma még jórészt csak ígérete. Veress Tamás Bútorválaszték A győri Cardo Eútorgyárban az igényekhez igazodva az idén nagy mennyiségben gyártanak ágyneműtartókat, komódokat és előszobafalakat. Hamarosan szállítanak az üzletekbe. (MTI) Kutatófúrások A Tisza—III. vízlépcső építésének előkészítő munkálatai megkezdődlek Csongrád város határában. A Nógrádi Szénkedni, ha keresleti niac ese- \ bányák Földtani Kutató és Külszínfejtési Üzemének egyik tén megkerülik a ZÖLDÉRTet, kínálati piackor azonban a szerződésre hivatkoznak. A szerződéses fegyelmen van mit javítani. Dr. Tóth Mihály: — Ezt a termelők is mondhatják. brigádja az alpári nyári gát közelében kisebb mélységű kutakat fúr, közben talaj- és vízmintákat vesznek, laboratóriumi vizsgálatokra. A brigád éjjel-nappali műszakban dolgozik, és a kijelölt körzetben egymáshoz közel nagyon sok kutatófúrást végez. Aprólékos munkájukra jellemző, hogy nyolcvan centiméteres mélységenként vesznek egy-egy talajmintát Árpád-ünnepség Ópusztaszeren SaksziBű prepám alkotmányunk népén A Hazafias Népfront Or- a közönséget zenével, népszágos Tanácsa és Csongrád dalokkal, táncprodukciókmegyei bizottsága a Csöng- kai. A másik színpadon (a rád megyei tanáccsal karölt- kulturális és a vásárutca ve idén is megrendezi al- találkozásánál) lesz a tápéi kotmányunk ünnepén az népi együttes lakodalmasáÁrpád-emlékürmepséget nak bemutatója, s itt muÖpusztaszeren. A megyei tatkozik be a sándorfalvi pártbizottság iránymuta- citeraegyüttes, itt lesz a hutása alapján működő ope- dapesti Skála Áruház műsoratív bizottság tegnap tar- ros divatbemutatója is. totta első tanácskozását. A harmadik színhely a A feladatokról Szabó G. lóversenypálya, ahol bemuLászló, a megyei tanács el- tatókat láthat a közönség, nökhelyettese szólt. Ezt kö- Amint a tegnapi tanácsvetően sorra vették: kinek kozáson elmondották, az, ml a feladata az ünnepség idén a tavalyinál is jobban sikere érdekében. Ismertet- felkészültek a vendéglátó ték ugyanakkor az ünnep- vállalatok. Több lesz az. ülöség programjának tervez.etét hely azokon a helyeken, is. Reggel 9-kor térzene fo- ahol az egybegyűltek elfogadja majd a megye hely- gyaszthatjók a jó ízű étkeségeiből összesereglett több ket. A döntő szerep a kisezres közönséget. Ugyanúgy teleki ÁFÉSZ-ra vár. Részt mint tavaly, a néphadsereg vesz a vendéglátásban a sánhódmezővásárhelyi helyőr- dorfalvi ÁFÉSZ, a Csongrád ségének fúvószenekara sze- megyei Vendéglátó Vállalat repel. Az ünnepi nagygyű- és az Alföldi Vendéglátó lés 10 órakor kezdődik. Ti- Vállalat is. A szervezők úgy zenegy órakor lép a pó- tervezik, hogy az egyik üzrliumra a KISZ Központi letsorban népművészeti váMűvészegyüttese, és sokszínű sár is lesz. műsorral, hiszen nemcsak a Az operatív bizottság tagRajkó zenekar, hanem a jai tegnap délután autótánckar és a kórus is fellép, busszal a helyszínre látoDélután három színhelyen gatíak, hogy felmérjék, meis lesz kulturális műsor. Az lyek a legfontosabb itteni elsőn a KISZ Központi Mű- teendők az ünnepség sikere vészegyüttese szórakoztatja érdekében. Színház is lesz a kastélyban Befejező szakaszához érkezett a körmendi Batthyánykastély felújítása. A kastély annak idején a város egykori vizivárának alapjaira épült. Tulajdonosa, a Batthyány család több mint 300 évig volt földesura Körmendnek. Az épületet a tervek szerint november 7-én adják át — eredeti szépségében — a városnak. Egyebek mellett 450 személyes színháztermet avatnak benne, és itt kap helyet a Rába Múzeum helytörténeti, biológiai és néprajzi anyaga is. (MTI)