Délmagyarország, 1979. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-25 / 198. szám

t Szombat, 1979. augusztus 25.' Együttműködési megállapodás Pénteken — a jegyző- Bővítik a búza. a kukorica, a könyv aláírásával — véget napraforgó, a lucerna, a vö­ért a magyar—jugoszláv me- röshere és más vetőmagok zőgazdasági együttműködési cseréjét, s kiterjesztették a albizottság növénytermeszté- kooperációt a természtési si munkacsoportjának Kecs- technológiák kölcsönös cse­keméten megtartott ülése. A réjére. A Kecskeméti Zöld­négynapos tanácskozáson ségtermesztési Kutatóintézet eredményesnek értékelték a és a zentai kombinát között a két ország tudományos in­tézeteinek, termelőgazdasá­gainak eddigi együttműködé­gombatermesztésben és a szakemberképzésben alakul ki együttműködés, a Bácsal­sét, amit a jövőben tovább mási Állami Gazdaság és az bővítenek. A fajtakísérleti újvidéki kutatóintézet pedig intézetek eddigi kapcsolata a napraforgó-vetőmag szapo­révén 61 jugoszláv növényt rításában működik együtt. A honosítanak hazánkban és kecskeméti központú Szőlé­18 magyar fajta vizsgázik a szeti és Borászati Kutatóin­szomszédos országban. Az tézet és az Újvidéki Szőlő-, újabb jegyzőkönyv szerint mindkét' fél szorgalmazza a Gyümölcs- és Dísznövényter­tudományos együttműködést, mesztési Kutatóintézet is fej­a fajtakísérletek egyeztetését, leszti kapcsolatait. Pénzügyi konferencia A gazdaságos termelési és termékszerkezet, a haté­konyságnövelés, az egyen­súlyjavítás, és a következő tervidőszakra való felkészü­lés jegyében tartják a har­madik vállalati pénzügyi konferenciát augusztus 28— 30. között Pécsett — jelen­tették be a Szervezési és Vezetési Tudományos Társa­ság pénteki sajtótájékoztató­ján. A háromnapos tanács­kozáson egyebek között a jövedelemszabályozás és az anyagi érdekeltség új voná­sairól, a hitelpolitikáról és a hitelezési gyakorlatról tájé­koztatják a vállalati pénz­ügyi vezetőket. Vizes fajitól a túriig Százéves a szegedi tűzoltóság Tűz! Tűz! Súlyosan kon­dulnak a vészharangok Sze­geden. A gyerekek az utcára tódulnak. Az asszonyok félre­húzzák a fazekakat a tűz­helyről. A foltozóvarga abba­hagyja a munkát, vödröket ragad s rohan. Az emberek itt is. ott is összegyűlnek, izgatottan tanácskoznak: va­jon hol. mi ég... 1748 má­jusát írjuk. Hiába az össze­fogás, az önkéntes tűzoltók gyülekezete; a Palánkban 61 házat falt fel a tűz. 1749-ben Alsóvároson 66 ház lett a tűz martaléka — tovább tallózva a dokumen­tumokban —, 1792-ben 200 ház égett le. 1813-ban Felső­városon, a minoriták zár­dája mellett ütött ki tűz. Nyolcvan házat s temérdek jószágot emésztett fel. A kárvallottaknak mindenük el­veszett. 1836 augusztusa: a Sándor utcában egy óra alatt 117 locsolócsap állt a tűzoltó, ható. A legújabb, mely 6000 90 ház hamvadt el. ság rendelkezésére. 1904 más liter víz szállítására alkal­„A tűzveszélyeket pipázás- szempontból is nevezetes dá- mas — a víz mellett habbal, ból eredőnek tartották, ezért tum a tűzoltóság történeté- porral is olt, beépített hab­az 1720. évi december 1-én ben. A parancsnokság kere- víz ágyúval is rendelkezik kelt szabályrendeletnél fogva tében akkor nyílt meg Szege- —, a napokban érkezett Sze­a nyilvános pipázást úgy a den a városi mentőállomás, gedre. „ . , , Ladányi Zsuzsa 1912 januárja ujabb mér­Egy gazdasági vezető gondjai Valószínűleg százezrek gazdasági vezetőket hibáz­foglalkoznak manapság ha- tatni, ahogyan azt a rádió és zánk gazdasági nehézségei- a sajtó is csinálja, ö is tud­vel. Talán nem túlzás azt ja, hogy akadnak kezdemé­állítani, hogy az ország né- nyezni képtelen, már szinte pe mostanában hosszabban semmit nem akaró, szűkebb néz önmagába, mint eddig vagy tágabb hatáskörű fásult bármikor, s tűnődik: a meg- felelősök, a többség azonban lehetősen nehéz helyzetből korántsem ilyen. Állítja, merre vezet a kiút. Az egyik hogy az élre állítottak zö­ember sötétebben lát, s csak me feszül a tenni vágyástól, a szocializmus távoli jövőjét meg szeretné mutatni, mire illetően optimista, a másik képes a népgazdasági egyen­meg úgy véli, ma sincs itt súly javítása érdekében, különösebb baj, csak me- gyakran azonban tehetetlen­gint átestünk a ló túlsó ol- nek érzi magát, s ez rette­dalára. Abban azonban netesen idegesíti, minden tisztességes honpol- Nehezen tudja például gár megegyezik, hogy cse- megmászni ő is a gátakat, lekednünk kell. mert a az olyan rendelkezéstorla­lentről fölfele, vagy a fönt- szokat, amelyek jelenlegi ről lefelé mutogatás csak formájukban már nem egé­haszontalan időpazarlás len- szen felelnek meg céljaink­ne. Mitagadás, egy kissé nak, sőt olyanok is akadnak, megszaladtunk az életszín- amelyek úgyszólván hasz­vonallal, amint mondani nálhatatlanok. Komolyan szokás, hosszabban nyújtóz- vették ők is a létszámcsök ­kodtunk, mint ameddig ért kentést, s a szétszórt mini­a takaró. Azt képzeltük, ez- üzemekbe egy-egy embert után lakodalmas menet lesz állítottak felügyelőnek. Jön a sokat emlegetett fejlett a munkavédelmi felügyelő, s szocializmus építése, nekünk kijelenti, hogy két személy­nem árthatnak a nyugati re van szükség. De honnan piaci nehézségek, jóllehet vegyenek manapság vagy tudtuk, hogy mivel nemzeti negyven új munkaerőt? Kü­jövedelmünknek közel 50 lönben is, éppen azért auto­százalékát a nemzetközi ke- matizáltak, hogy kevesebb reskedelemből realizáljuk, létszámmal, vagyis gazdasá­I különösen sebezhetők va- gosabban termelhessék meg ' gyünk. Mindezt azonban az országnak rendkívül szük­1 széltében-hosszában megtár- séges nyersanyagot Nagyon v gyaltuk már, s mind az irá- szép és fontos dolognak tart­I nyitó szervek, mind a tár- ja a munkások védelmét de I gyilagos ítéletű lakosság figyelembe kellene venni, 1 egyetért abban, hogy közös hogy a korszerű berendezé­gondjainkat együttes erővel sek biztonságosabbak, szinte kell enyhíteni. teljesen kizárt a balesetve­Igen, de hogyan? Hol fog- szély. junk hozzá? Erről beszél- Ügy véli, a Munka Tör­gettünk az egyik jelentős vénykönyvének egyik-másik szegedi üzem vezetőiével, passzusát is érdemes lenne Ott volt a pusztaszeri nagy- felülvizsgálni, különben nem gyűlésen, hallotta Németh tudnak megszabadulni azok­Károly szigorú beszédét, mi- tói, akik sorozatosan fegyel­szerint az, akire emberek mezetlenek. Megtörtént, sorsa van bízva, legjobb tu- hogy amikor az egyik dolr dása szerint köteles gondos- gozót más, fontosabb mun­kodni a feladatok végrehaj- kahelyre akarták átiránvíta­Tűzoltók — gyakorlaton polgári, mint a katonai rend­nél 6 forint bírság terhe - . , , alatt eltiltották. HÍ a tűz- foldkő. A város nagyon érez­vész okozóit kifürkészni le- te egy olyan szervezetnek a hetett. a büntetés sohasem hiányát, amely egyreszt a maradt el. 1734. február 26- közegészség nagy ügyet szol­én Mackó Lázó gondatlansá- galja- de ezzel egy időben a ga következtében néhány ház S^^fi^^J? fö leégett, most már harmad- ^masat l^dithet . így ott ízben kimért 50-50 botütés- létre ~ "^csak a tűzoltó­ra ítélték..." - olvashatjuk tásának feltételeiről mondja, egyetért az hangzottakkal teljes mérték Azt ni, az kijelentette: nem fo­el- gadja el, inkább kilép. El is ment. Gondot okoz továbbá, ben, kész is rá, hogy még hogy a vezető náluk csak intenzívebben dolgozzék, fegyelmezhet, de jutalmazá­csak szerinte ez a szándék si joga nincs — ez a felsőbb olykor kevés önmagában. És szervek hatásköre. Mivel a ezzel azt is hangsúlyozza, szegedi üzem — bár évente hogy a nehézségekért kár sokmillió forintos eredményt mindig a végrehajtó, a ter- produkál — nem képezhet veket megvalósítani igyekvő fejlesztési és részesedési ala­a korabeli krónikás sorait. Ám hiába a szabályrende- _, ., ... ... let. hiába a pénzbüntetés és — a városi köztisztasági hi­vatal. 1920-ban a tűzoltók a botütés. A tűzesetek az el­következő esztendőkben is a tűzhöz". Az elkövetkező években — a motorizáció szaporodtak. 1879-ben. a nagy ^jlődesével- uj és uj fecs­árvíz idején kigyulladt a kendőket, tuzoltókocsikat sze­gyufagyár majd a Pick-féle [<fKtek. A. második vúag­likőrgyár. A város tanácsa ^ején * felszereié­— okulva abból, hogy az sek, a gépkocsik többségét önkéntes tűzoltó-egyesületek megfelelő felszerelés s szer­vezettség hiányában nem ké­pesek a tüzeket gyorsan el­felszabaduláskor így szinte mindent újra kellett kezdeni. 1948 is a nevezetes dátu­fojtani — 1879-ben határo- mok egyike. A tűzoltók ek­zatban mondta ki a hivatá- kortól „csak" a tűzoltással, sos tűzoltóság megszervezé- a tűzmegelőzéssel foglalkoz­sét. Augusztus 27-én har- nak. A mentő, és a KÖJÁL­minckét tűzoltót fel is fo- szolgálatot kivonták a pa­gadtak. Íme, a „születésnap" amelyre most. száz év eltel­tével emlékezünk. rancsnokság hatásköréből. Ezután már az utánpótlás biztosítására, a szakmai kép­Megalakult tehát Szeged zésre is gondolhattak. A sze­hivatásos tűzoltósága. Az el- gedi tűzoltóság történetének ső parancsnok, Gaskó János új fejezetét a korábbinál azonban még eléggé szegé- könnyebb felvázolni. A mai nyes technikával vonulhatott technika kialakításában nagy csapatával a tűzhöz. Volt szerepe volt és van az olaj­többek között három, gumi- nak. Az algyői szénhidrogén­szelepes. álló hengerű moz- medence feltárásával kap­donyfecskendőjük, négy vi- csolatban új. a korábbiaknál zeslajtjuk, s ugyancsak négy jóval hatásosabb, könnyeb­hordozható. tragacs fecsken- ben kezelhető tűzoltóeszközö­dőjük. A testület saját lovak ket, „mindentudó" kocsikat felett nem rendelkezett. A alakítottak ki. Ezek egy ré­város előfogatát használták, sze — köztük a 168-as kút­Bizonyos értelemben vál- kitörésnél is sikeresen vizs­tozást hozott az 1904-es esz- gázott turbógenerátor egyik tendő. Ez év őszén fejeződött változata — Algyőn ..állomá­be az új vízmű építése. Ettől sozik". A modern, URH-val kezdve a városnak a nagy- felszerelt tűzoltókocsik TÜ körúton belül található ut- jelzéssel megkülönböztetett cáin, körülbelül 64 kilómé- családjából a szegedi pa­teres útvonalon 288 tűz- és rancsnokságon több is talál­Fizetett ellenség? A vezető, amint ez a fehér azért, mert a munkáját vé- Vezetés és ellenőrzés. Sok asztal mellett szinte megszo- gezte. munkahelyen szakadék van kott, emelt hangulatban volt, Hibás szemlélet, mely egy- közöttük, mert hálásabb a s alighanem viccnek szánva fajta társadalmi tudathasa- népszerű feladatokat vállal­így mutatta be a vállalati dást takar. Mintha nálunk ni, s kiadni a kevésbé szim­belső ellenőrt: a fizetett el- kétféle ember lenne: a jó, patikus intézkedések végre­lenségünk. Am az pillanatig meg az ellenőr. A fizetett hajtását ellenőrizni — más­sem kétséges, hogy a mosó- hibavadász, a hivatásos rá- nak. Gazdasági életünkben a lyok felmentő álarca mögé szóló. szigorúbb feltételekkel való rejtett csipkelődés nem rit- Bömböl a rádió a vo- alkalmazkodás napjait éljük, kán mélyről fakadó meggyő- naton, rongálják a vasúti s ezzel együtt jár a felada­ződést, vagy legalábbis a tá- fülkét? Majd a kalauz! A tok pontosabb, következetes madhatatlan könnyedséggel rendcsinálás az ő dolga, végrehajtása, de egyben el­ejtett szavak tartalmával Bliccelők a villamoson? Majd lenőrzése is. Rá kell jön­való egyetértést takar. Arra az ellenőr. Megbünteti. Sze- nünk: önmagunkat csapjuk^ pedig igencsak alkalmas, münk előtt lopnak az önki- be a nagyvonalúskodó, min­hogy a laikus közvéleményt szolgálóban? Miért nem ve- dent elnéző gondolkodás­észrevétlenül ráhangolja a szi észre az eladó! Nem én, móddal, s azzal, ha a közös­maga sugallt igazára. nem te, nem mi — a társa- ség érdekeit védő ellenőröket Ellenőr, revizor — ügyele- dalom. Majd ő, majd ők. idegenekként kezeljük a tes hátramozdító, kukacoló Akiket erre kijelöltünk, aki- munkahelyeken. A belső el­bürokrata, kákán is csomót ket megfizetünk —, de aki- lenőr a vezetés segítője — kereső könyökvédős. Valljuk nek nincs benne munkaköri a visszajelző a döntések vég­be, manapság még sokkal leírásukban, hogy mindezért rehajtásáról. inkább hajlamosak vagyunk kötelesek eltűrni a szemé- Ezt a felfogást erősíti az az efféle kifejezéseket kriti- lyüket sértő megjegyzéseket, az országos rendezvény is, ka nélkül elfogadni, csak a fel-fellobbanó ellenszenvet, amely tegnap ért véget Sze­mert hozzánk az jut el: hi- amely épp a munkavégzésü- geden, I. Nyári Ellenőrzési bát talált az ellenőr, bünte- ket befolyásolja. Azt, amiért Akadémia címmel. A hagyo­tést kap valaki. Aztán ki alkalmazzuk őket. A kör be- mányteremtő kezdeményezés tudja, miért, többször állunk zárul, kitörni nem könnyű a szakmai ismereteken túl egyéni ítéleteinkkel betyár- belőle. foglalkozott az ellenőrzés becsületből a mulasztó „sze- Amíg értékeink védelmé- emberi tényezőivel is, ami gény szenvedő" mellé, mint ben érzett kollektív lelki- pedig nem közömbös a fele­a fáradságos munkával a ismereti felelősségünket át- lős revizori munkát végző közösség érdekét képviselő ruházzuk rájuk, amíg úgy dolgozók közérzete szem­revizor mellé. Gyakran hal- érezzük, a közösség érdekeit pontjából sem. Konferencia lani a gazdasági egységekben sértőkkel szemben „nem volt az ellenőrzésről ellen­megjelenő ellenőr láttán sikk" a kiállás, s amíg bo- őröknek — s vezetőknek, „még csak ez hiányzott", s csánatos bűnnek tartjuk az Talán ők tehetnek legtöbbet ha netalán mindent rendben apróbb szabálytalanságok fö- azért, hogy (akár fehér asz­talát főlénvec sértett hiú lött szemet hunyó cinkassá- tal mellett is) így mutassák TJi, ? , r7 Sot, addig nem dicsekedhe- be a revizort: a fizetett lelki­ságtól szikrázó megjegyzések tünk az ellenőrök megbecsü- ismeret, kísérik az eltávozót. Csak lésével. Igriczi Zsigmond pot. s így nincs arra mód, hogy például egy részlegve­zető kifogástalan helytállá­sát anyagilag is elismerjék. Sok vitára ad okot. hogy egy fizikai állományba so­rolt csoportvezető gyakran •több pénzt keres, mint a művezető, vagy 'az üzem­egység irányítója. Az utób­biak elismerik ugyan, hogy számos kitüntetést és lakást kaptak már jó munkájuk el­ismeréseként, mégis nehezen nyugszanak bele a visszás helyzetekbe. És itt vannak az úgyneve­zett szabályozók. Általában hasznosak, szükségességük vitathatatlan. A sok tiltó rendelkezés azonban olykor akadályozza érvényesülésü­ket Elég csak a védőruha­ügyet említeni. Egységesítet­ték a dolgozók védőruháját Bárki otthon is használhatja, s ha így hamar elkopik, jön­nek, hogy cseréljék ki. adja­nak újat helyette. Aligha­nem jobb lenne, ha a cég kifizethetné az árat, vegye meg ki-ki magának a ruhát s használja ott és akkor, amikor akarja Így nem kel­lene adminisztrálni sem. Ugyanígy lehetne csinálni az ebédjegy-hozzájárulással: most három adminisztrátor könyveli, nyilvántartja, osz­togatja, de ha beletennék az ebédhez járó pénzt fizetés­kor mindenkinek a boríték­jába, csökkenteni lehetne a papírmunkát. Talán lenne, aki szalonnát falatozna me­leg étel helyett, de ehhez kétségtelen joga van, s leg­alább nem érezné. hogy agyonszabályozzuk az éle­tét. Gyakran éri az üzem ve­zetőségét az a vád. hogy nem gondoskodik az anyag­ellátásról. Mintha ez pusz­tán hanyagságon múlna! Csakhogy létezik importstop. késedelmes anyagszállítás, hiába küldték el idejében az igénylést. Bizony a za­vartalan munkamenet fölté­teleit ez esetben a legjobb akarattal sem képesek meg­teremteni. A beosztott veze­tők egyre-másra panaszkod­nak, hogy ők ugyan dolgoz­ni szeretnének, hisz a kifo­gástalan munkavégzés bol­dogítja igazán az embert, de egyes régebbi rendelkezések megkötik a kezüket. Az ad­minisztráció egy része két­ségtelenül fölösleges. Az egyik osztályon — illetéke­sek kérésére — megszüntet­tek két adminisztrátori ál­lást. Zokszó nélkül tudomá­sul vették,'és azóta bizonyos jelentések nem készültek eL Odafentről nyolc hónap múlva észrevételezték, hogy nem kapják az aktákat Mondták, hogy ez természe­tes, hiszen leálltak azok kül­désével, nincs aki csinálja. Azóta is csend van. ami azt jelenti, hogy azok a kimu­tatások nem hiánvoznak senkinek. Természetesen kényelmes­ség is tapasztalható. elég feltűnő jelenség ez manap­ság mindenfelé. Megsérült az egyik gép, s óriási cir­kuszt okozott a körletben. Ilyenkor az a szokás, hogy mindenki a fedélzetre. A művezető azonban ahelyett, hogy odaszaladt volna intéz­kedni, határidős kimutatá­sokkal babrált az irodában. Tehát? Valószínűleg van­nak az elhangzottakban vi­tatható részek, hisz az egyes ember soha nem mondhat szentenciaszerű bölcsessége­ket, de a tenni akarás türel­metlensége kétségkívül érző­dik az egész monológból. Egy biztos: valóban közös erővel kell legyűrnünk az átmeneti nehézségeket. és végeredményben lényegesen megjavítani a gazdálkodás egyensúlyát. Muszáj hogy érezzék ezt azok is, akik a javakat állítják elő, de azok úgyszintén, akik a rendele­teket fogalmazzák, a külke­reskedelemben dolgoznak, vagy a beruházásokért fele­lősek. F. Nagy István

Next

/
Oldalképek
Tartalom