Délmagyarország, 1979. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-25 / 198. szám
t Szombat, 1979. augusztus 25.' Együttműködési megállapodás Pénteken — a jegyző- Bővítik a búza. a kukorica, a könyv aláírásával — véget napraforgó, a lucerna, a vöért a magyar—jugoszláv me- röshere és más vetőmagok zőgazdasági együttműködési cseréjét, s kiterjesztették a albizottság növénytermeszté- kooperációt a természtési si munkacsoportjának Kecs- technológiák kölcsönös csekeméten megtartott ülése. A réjére. A Kecskeméti Zöldnégynapos tanácskozáson ségtermesztési Kutatóintézet eredményesnek értékelték a és a zentai kombinát között a két ország tudományos intézeteinek, termelőgazdaságainak eddigi együttműködégombatermesztésben és a szakemberképzésben alakul ki együttműködés, a Bácsalsét, amit a jövőben tovább mási Állami Gazdaság és az bővítenek. A fajtakísérleti újvidéki kutatóintézet pedig intézetek eddigi kapcsolata a napraforgó-vetőmag szaporévén 61 jugoszláv növényt rításában működik együtt. A honosítanak hazánkban és kecskeméti központú Szőlé18 magyar fajta vizsgázik a szeti és Borászati Kutatóinszomszédos országban. Az tézet és az Újvidéki Szőlő-, újabb jegyzőkönyv szerint mindkét' fél szorgalmazza a Gyümölcs- és Dísznövénytertudományos együttműködést, mesztési Kutatóintézet is feja fajtakísérletek egyeztetését, leszti kapcsolatait. Pénzügyi konferencia A gazdaságos termelési és termékszerkezet, a hatékonyságnövelés, az egyensúlyjavítás, és a következő tervidőszakra való felkészülés jegyében tartják a harmadik vállalati pénzügyi konferenciát augusztus 28— 30. között Pécsett — jelentették be a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság pénteki sajtótájékoztatóján. A háromnapos tanácskozáson egyebek között a jövedelemszabályozás és az anyagi érdekeltség új vonásairól, a hitelpolitikáról és a hitelezési gyakorlatról tájékoztatják a vállalati pénzügyi vezetőket. Vizes fajitól a túriig Százéves a szegedi tűzoltóság Tűz! Tűz! Súlyosan kondulnak a vészharangok Szegeden. A gyerekek az utcára tódulnak. Az asszonyok félrehúzzák a fazekakat a tűzhelyről. A foltozóvarga abbahagyja a munkát, vödröket ragad s rohan. Az emberek itt is. ott is összegyűlnek, izgatottan tanácskoznak: vajon hol. mi ég... 1748 májusát írjuk. Hiába az összefogás, az önkéntes tűzoltók gyülekezete; a Palánkban 61 házat falt fel a tűz. 1749-ben Alsóvároson 66 ház lett a tűz martaléka — tovább tallózva a dokumentumokban —, 1792-ben 200 ház égett le. 1813-ban Felsővároson, a minoriták zárdája mellett ütött ki tűz. Nyolcvan házat s temérdek jószágot emésztett fel. A kárvallottaknak mindenük elveszett. 1836 augusztusa: a Sándor utcában egy óra alatt 117 locsolócsap állt a tűzoltó, ható. A legújabb, mely 6000 90 ház hamvadt el. ság rendelkezésére. 1904 más liter víz szállítására alkal„A tűzveszélyeket pipázás- szempontból is nevezetes dá- mas — a víz mellett habbal, ból eredőnek tartották, ezért tum a tűzoltóság történeté- porral is olt, beépített habaz 1720. évi december 1-én ben. A parancsnokság kere- víz ágyúval is rendelkezik kelt szabályrendeletnél fogva tében akkor nyílt meg Szege- —, a napokban érkezett Szea nyilvános pipázást úgy a den a városi mentőállomás, gedre. „ . , , Ladányi Zsuzsa 1912 januárja ujabb mérEgy gazdasági vezető gondjai Valószínűleg százezrek gazdasági vezetőket hibázfoglalkoznak manapság ha- tatni, ahogyan azt a rádió és zánk gazdasági nehézségei- a sajtó is csinálja, ö is tudvel. Talán nem túlzás azt ja, hogy akadnak kezdeméállítani, hogy az ország né- nyezni képtelen, már szinte pe mostanában hosszabban semmit nem akaró, szűkebb néz önmagába, mint eddig vagy tágabb hatáskörű fásult bármikor, s tűnődik: a meg- felelősök, a többség azonban lehetősen nehéz helyzetből korántsem ilyen. Állítja, merre vezet a kiút. Az egyik hogy az élre állítottak zöember sötétebben lát, s csak me feszül a tenni vágyástól, a szocializmus távoli jövőjét meg szeretné mutatni, mire illetően optimista, a másik képes a népgazdasági egyenmeg úgy véli, ma sincs itt súly javítása érdekében, különösebb baj, csak me- gyakran azonban tehetetlengint átestünk a ló túlsó ol- nek érzi magát, s ez rettedalára. Abban azonban netesen idegesíti, minden tisztességes honpol- Nehezen tudja például gár megegyezik, hogy cse- megmászni ő is a gátakat, lekednünk kell. mert a az olyan rendelkezéstorlalentről fölfele, vagy a fönt- szokat, amelyek jelenlegi ről lefelé mutogatás csak formájukban már nem egéhaszontalan időpazarlás len- szen felelnek meg céljainkne. Mitagadás, egy kissé nak, sőt olyanok is akadnak, megszaladtunk az életszín- amelyek úgyszólván haszvonallal, amint mondani nálhatatlanok. Komolyan szokás, hosszabban nyújtóz- vették ők is a létszámcsök kodtunk, mint ameddig ért kentést, s a szétszórt minia takaró. Azt képzeltük, ez- üzemekbe egy-egy embert után lakodalmas menet lesz állítottak felügyelőnek. Jön a sokat emlegetett fejlett a munkavédelmi felügyelő, s szocializmus építése, nekünk kijelenti, hogy két személynem árthatnak a nyugati re van szükség. De honnan piaci nehézségek, jóllehet vegyenek manapság vagy tudtuk, hogy mivel nemzeti negyven új munkaerőt? Küjövedelmünknek közel 50 lönben is, éppen azért autoszázalékát a nemzetközi ke- matizáltak, hogy kevesebb reskedelemből realizáljuk, létszámmal, vagyis gazdasáI különösen sebezhetők va- gosabban termelhessék meg ' gyünk. Mindezt azonban az országnak rendkívül szük1 széltében-hosszában megtár- séges nyersanyagot Nagyon v gyaltuk már, s mind az irá- szép és fontos dolognak tartI nyitó szervek, mind a tár- ja a munkások védelmét de I gyilagos ítéletű lakosság figyelembe kellene venni, 1 egyetért abban, hogy közös hogy a korszerű berendezégondjainkat együttes erővel sek biztonságosabbak, szinte kell enyhíteni. teljesen kizárt a balesetveIgen, de hogyan? Hol fog- szély. junk hozzá? Erről beszél- Ügy véli, a Munka Törgettünk az egyik jelentős vénykönyvének egyik-másik szegedi üzem vezetőiével, passzusát is érdemes lenne Ott volt a pusztaszeri nagy- felülvizsgálni, különben nem gyűlésen, hallotta Németh tudnak megszabadulni azokKároly szigorú beszédét, mi- tói, akik sorozatosan fegyelszerint az, akire emberek mezetlenek. Megtörtént, sorsa van bízva, legjobb tu- hogy amikor az egyik dolr dása szerint köteles gondos- gozót más, fontosabb munkodni a feladatok végrehaj- kahelyre akarták átiránvítaTűzoltók — gyakorlaton polgári, mint a katonai rendnél 6 forint bírság terhe - . , , alatt eltiltották. HÍ a tűz- foldkő. A város nagyon érezvész okozóit kifürkészni le- te egy olyan szervezetnek a hetett. a büntetés sohasem hiányát, amely egyreszt a maradt el. 1734. február 26- közegészség nagy ügyet szolén Mackó Lázó gondatlansá- galja- de ezzel egy időben a ga következtében néhány ház S^^fi^^J? fö leégett, most már harmad- ^masat l^dithet . így ott ízben kimért 50-50 botütés- létre ~ "^csak a tűzoltóra ítélték..." - olvashatjuk tásának feltételeiről mondja, egyetért az hangzottakkal teljes mérték Azt ni, az kijelentette: nem foel- gadja el, inkább kilép. El is ment. Gondot okoz továbbá, ben, kész is rá, hogy még hogy a vezető náluk csak intenzívebben dolgozzék, fegyelmezhet, de jutalmazácsak szerinte ez a szándék si joga nincs — ez a felsőbb olykor kevés önmagában. És szervek hatásköre. Mivel a ezzel azt is hangsúlyozza, szegedi üzem — bár évente hogy a nehézségekért kár sokmillió forintos eredményt mindig a végrehajtó, a ter- produkál — nem képezhet veket megvalósítani igyekvő fejlesztési és részesedési alaa korabeli krónikás sorait. Ám hiába a szabályrende- _, ., ... ... let. hiába a pénzbüntetés és — a városi köztisztasági hivatal. 1920-ban a tűzoltók a botütés. A tűzesetek az elkövetkező esztendőkben is a tűzhöz". Az elkövetkező években — a motorizáció szaporodtak. 1879-ben. a nagy ^jlődesével- uj és uj fecsárvíz idején kigyulladt a kendőket, tuzoltókocsikat szegyufagyár majd a Pick-féle [<fKtek. A. második vúaglikőrgyár. A város tanácsa ^ején * felszereié— okulva abból, hogy az sek, a gépkocsik többségét önkéntes tűzoltó-egyesületek megfelelő felszerelés s szervezettség hiányában nem képesek a tüzeket gyorsan elfelszabaduláskor így szinte mindent újra kellett kezdeni. 1948 is a nevezetes dátufojtani — 1879-ben határo- mok egyike. A tűzoltók ekzatban mondta ki a hivatá- kortól „csak" a tűzoltással, sos tűzoltóság megszervezé- a tűzmegelőzéssel foglalkozsét. Augusztus 27-én har- nak. A mentő, és a KÖJÁLminckét tűzoltót fel is fo- szolgálatot kivonták a pagadtak. Íme, a „születésnap" amelyre most. száz év elteltével emlékezünk. rancsnokság hatásköréből. Ezután már az utánpótlás biztosítására, a szakmai képMegalakult tehát Szeged zésre is gondolhattak. A szehivatásos tűzoltósága. Az el- gedi tűzoltóság történetének ső parancsnok, Gaskó János új fejezetét a korábbinál azonban még eléggé szegé- könnyebb felvázolni. A mai nyes technikával vonulhatott technika kialakításában nagy csapatával a tűzhöz. Volt szerepe volt és van az olajtöbbek között három, gumi- nak. Az algyői szénhidrogénszelepes. álló hengerű moz- medence feltárásával kapdonyfecskendőjük, négy vi- csolatban új. a korábbiaknál zeslajtjuk, s ugyancsak négy jóval hatásosabb, könnyebhordozható. tragacs fecsken- ben kezelhető tűzoltóeszközödőjük. A testület saját lovak ket, „mindentudó" kocsikat felett nem rendelkezett. A alakítottak ki. Ezek egy réváros előfogatát használták, sze — köztük a 168-as kútBizonyos értelemben vál- kitörésnél is sikeresen vizstozást hozott az 1904-es esz- gázott turbógenerátor egyik tendő. Ez év őszén fejeződött változata — Algyőn ..állomábe az új vízmű építése. Ettől sozik". A modern, URH-val kezdve a városnak a nagy- felszerelt tűzoltókocsik TÜ körúton belül található ut- jelzéssel megkülönböztetett cáin, körülbelül 64 kilómé- családjából a szegedi pateres útvonalon 288 tűz- és rancsnokságon több is találFizetett ellenség? A vezető, amint ez a fehér azért, mert a munkáját vé- Vezetés és ellenőrzés. Sok asztal mellett szinte megszo- gezte. munkahelyen szakadék van kott, emelt hangulatban volt, Hibás szemlélet, mely egy- közöttük, mert hálásabb a s alighanem viccnek szánva fajta társadalmi tudathasa- népszerű feladatokat vállalígy mutatta be a vállalati dást takar. Mintha nálunk ni, s kiadni a kevésbé szimbelső ellenőrt: a fizetett el- kétféle ember lenne: a jó, patikus intézkedések végrelenségünk. Am az pillanatig meg az ellenőr. A fizetett hajtását ellenőrizni — mássem kétséges, hogy a mosó- hibavadász, a hivatásos rá- nak. Gazdasági életünkben a lyok felmentő álarca mögé szóló. szigorúbb feltételekkel való rejtett csipkelődés nem rit- Bömböl a rádió a vo- alkalmazkodás napjait éljük, kán mélyről fakadó meggyő- naton, rongálják a vasúti s ezzel együtt jár a feladaződést, vagy legalábbis a tá- fülkét? Majd a kalauz! A tok pontosabb, következetes madhatatlan könnyedséggel rendcsinálás az ő dolga, végrehajtása, de egyben elejtett szavak tartalmával Bliccelők a villamoson? Majd lenőrzése is. Rá kell jönvaló egyetértést takar. Arra az ellenőr. Megbünteti. Sze- nünk: önmagunkat csapjuk^ pedig igencsak alkalmas, münk előtt lopnak az önki- be a nagyvonalúskodó, minhogy a laikus közvéleményt szolgálóban? Miért nem ve- dent elnéző gondolkodásészrevétlenül ráhangolja a szi észre az eladó! Nem én, móddal, s azzal, ha a közösmaga sugallt igazára. nem te, nem mi — a társa- ség érdekeit védő ellenőröket Ellenőr, revizor — ügyele- dalom. Majd ő, majd ők. idegenekként kezeljük a tes hátramozdító, kukacoló Akiket erre kijelöltünk, aki- munkahelyeken. A belső elbürokrata, kákán is csomót ket megfizetünk —, de aki- lenőr a vezetés segítője — kereső könyökvédős. Valljuk nek nincs benne munkaköri a visszajelző a döntések végbe, manapság még sokkal leírásukban, hogy mindezért rehajtásáról. inkább hajlamosak vagyunk kötelesek eltűrni a szemé- Ezt a felfogást erősíti az az efféle kifejezéseket kriti- lyüket sértő megjegyzéseket, az országos rendezvény is, ka nélkül elfogadni, csak a fel-fellobbanó ellenszenvet, amely tegnap ért véget Szemert hozzánk az jut el: hi- amely épp a munkavégzésü- geden, I. Nyári Ellenőrzési bát talált az ellenőr, bünte- ket befolyásolja. Azt, amiért Akadémia címmel. A hagyotést kap valaki. Aztán ki alkalmazzuk őket. A kör be- mányteremtő kezdeményezés tudja, miért, többször állunk zárul, kitörni nem könnyű a szakmai ismereteken túl egyéni ítéleteinkkel betyár- belőle. foglalkozott az ellenőrzés becsületből a mulasztó „sze- Amíg értékeink védelmé- emberi tényezőivel is, ami gény szenvedő" mellé, mint ben érzett kollektív lelki- pedig nem közömbös a felea fáradságos munkával a ismereti felelősségünket át- lős revizori munkát végző közösség érdekét képviselő ruházzuk rájuk, amíg úgy dolgozók közérzete szemrevizor mellé. Gyakran hal- érezzük, a közösség érdekeit pontjából sem. Konferencia lani a gazdasági egységekben sértőkkel szemben „nem volt az ellenőrzésről ellenmegjelenő ellenőr láttán sikk" a kiállás, s amíg bo- őröknek — s vezetőknek, „még csak ez hiányzott", s csánatos bűnnek tartjuk az Talán ők tehetnek legtöbbet ha netalán mindent rendben apróbb szabálytalanságok fö- azért, hogy (akár fehér asztalát főlénvec sértett hiú lött szemet hunyó cinkassá- tal mellett is) így mutassák TJi, ? , r7 Sot, addig nem dicsekedhe- be a revizort: a fizetett lelkiságtól szikrázó megjegyzések tünk az ellenőrök megbecsü- ismeret, kísérik az eltávozót. Csak lésével. Igriczi Zsigmond pot. s így nincs arra mód, hogy például egy részlegvezető kifogástalan helytállását anyagilag is elismerjék. Sok vitára ad okot. hogy egy fizikai állományba sorolt csoportvezető gyakran •több pénzt keres, mint a művezető, vagy 'az üzemegység irányítója. Az utóbbiak elismerik ugyan, hogy számos kitüntetést és lakást kaptak már jó munkájuk elismeréseként, mégis nehezen nyugszanak bele a visszás helyzetekbe. És itt vannak az úgynevezett szabályozók. Általában hasznosak, szükségességük vitathatatlan. A sok tiltó rendelkezés azonban olykor akadályozza érvényesülésüket Elég csak a védőruhaügyet említeni. Egységesítették a dolgozók védőruháját Bárki otthon is használhatja, s ha így hamar elkopik, jönnek, hogy cseréljék ki. adjanak újat helyette. Alighanem jobb lenne, ha a cég kifizethetné az árat, vegye meg ki-ki magának a ruhát s használja ott és akkor, amikor akarja Így nem kellene adminisztrálni sem. Ugyanígy lehetne csinálni az ebédjegy-hozzájárulással: most három adminisztrátor könyveli, nyilvántartja, osztogatja, de ha beletennék az ebédhez járó pénzt fizetéskor mindenkinek a borítékjába, csökkenteni lehetne a papírmunkát. Talán lenne, aki szalonnát falatozna meleg étel helyett, de ehhez kétségtelen joga van, s legalább nem érezné. hogy agyonszabályozzuk az életét. Gyakran éri az üzem vezetőségét az a vád. hogy nem gondoskodik az anyagellátásról. Mintha ez pusztán hanyagságon múlna! Csakhogy létezik importstop. késedelmes anyagszállítás, hiába küldték el idejében az igénylést. Bizony a zavartalan munkamenet föltételeit ez esetben a legjobb akarattal sem képesek megteremteni. A beosztott vezetők egyre-másra panaszkodnak, hogy ők ugyan dolgozni szeretnének, hisz a kifogástalan munkavégzés boldogítja igazán az embert, de egyes régebbi rendelkezések megkötik a kezüket. Az adminisztráció egy része kétségtelenül fölösleges. Az egyik osztályon — illetékesek kérésére — megszüntettek két adminisztrátori állást. Zokszó nélkül tudomásul vették,'és azóta bizonyos jelentések nem készültek eL Odafentről nyolc hónap múlva észrevételezték, hogy nem kapják az aktákat Mondták, hogy ez természetes, hiszen leálltak azok küldésével, nincs aki csinálja. Azóta is csend van. ami azt jelenti, hogy azok a kimutatások nem hiánvoznak senkinek. Természetesen kényelmesség is tapasztalható. elég feltűnő jelenség ez manapság mindenfelé. Megsérült az egyik gép, s óriási cirkuszt okozott a körletben. Ilyenkor az a szokás, hogy mindenki a fedélzetre. A művezető azonban ahelyett, hogy odaszaladt volna intézkedni, határidős kimutatásokkal babrált az irodában. Tehát? Valószínűleg vannak az elhangzottakban vitatható részek, hisz az egyes ember soha nem mondhat szentenciaszerű bölcsességeket, de a tenni akarás türelmetlensége kétségkívül érződik az egész monológból. Egy biztos: valóban közös erővel kell legyűrnünk az átmeneti nehézségeket. és végeredményben lényegesen megjavítani a gazdálkodás egyensúlyát. Muszáj hogy érezzék ezt azok is, akik a javakat állítják elő, de azok úgyszintén, akik a rendeleteket fogalmazzák, a külkereskedelemben dolgoznak, vagy a beruházásokért felelősek. F. Nagy István