Délmagyarország, 1979. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-24 / 197. szám

6 Péntek, 1979. augusztus 24. Emlékezés Szalvay Mihályra Születésének 80. évfordulója alkalmából csütörtökön elhelyezték a megemlékezés, a kegyelet koszorúit Szalvay Mihály altábornagynak, a magyar és a' nemzetközi munkásmozgalom kiemelke. dő harcosának hamvait tartalmazó urnánál, a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában. Szalvay Mihály első szolgálati helyén, Zalaszentgróton felállított emléktáblájánál volt bajtársai ugyancsak elhelyezték az emlékezés koszorúit Küldöttség Kuvaitból Ali E. al-Wazzan kereskedelmi miniszterhelyettes vezetésével kuvaiti delegáció érkezett Budapestre. A küldöttséget csütörtökön fogadta Szalai Béla külkereskedelmi államtitkár. Ezt követően Udvardi Sándor miniszterhelyettes vezetésével megkezdődtek a tárgyalások. Történet—jelen időben A kisteleki sajt példája újabban már 20—30 vagonos tételekben szállítják el tőlük az árut Ehhez pedig nincs raktáruk. Igaz, a szúk. séges anyagok jó része megvan, saját épitőbrigádjuk felépíthetné a szükséges hűHa mostanában gazdasági dolgozása a tejgazdasági kuügyeinkről szólunk, vagy a tatóintézet mosonmagyarhibákat vesszük sorra, vagy óvári kollektíváját dicséri. A az eredményeket soroljuk. A találmány aztán találkozott bajokról beszélni kell, hi- a kisteleki sajtüzem fejleszszen ez előrelépésünk egyik tésének igényével, amely azzáloga, a sikereket pedig so- előtt sokféle terméket állírolni kell, mert néha már tott elő, meglehetősen gaz- tőtárolót, csak hogy erre a célkész komplexusban szenve- daságtalanul, nagyon nehéz ra szükségük volna kétmildünk, ami szerint nálunk fizikai munkával. A korsze- lió forintra. Arra az összegcsak bajok vannak. Pedig e rűsítéshez viszont pénz kel- re, amiről korábban lemondkét oldal szorosan együvé lett. A vállalat élt az export- tak. Ám egyelőre nincs kitartozik, egymásnak köszön- fejlesztési hitel lehetőségei- látásuk erre a pénzre, tehát hetik még létüket is. Hiszen vei, s kért 40 millió forintot, a környékbeli téeszekben, az gondjaink részben sik;ere- amelyben félmillió dollár is ottani hűtőtárolókban rakinkből is fakadnak, mivel a szerepelt. Igényük eleget tett tározzák szállításig a kész fejlődés alacsonyabb fokán a szigorú követelményeknek, sajtot. Ez évente mintegy egészen másmilyen bajaink mármint, hogy a tőkés pia- másfél milliós szállítási és lennének. S hogy az ered- con versenyképes terméket raktározási többletköltséget kell előállítaniuk, kész ter- okoz. Vagyis majdnem anyvek kellenek, s nyolc hónap alatt el kell készülnie a beruházásnak. Megkapták a hitelt. A félmillióból csak 360 ezer dollárt használtak föl, nyolc hónap alatt elkémények és a gondok hogyan szülik egymást, hogyan tudnak együtt élni világunkban, arra az egyik legjobb példa a kisteleki sajtgyáré. nyit. amennyibe a raktár kerülne. Olvasom egyik lapunkban a kisteleki példát: jó exportlehetőségekkel rendelkezik a gyár, ám nincs csomagológépük, s ez nehezíti a munkát, s rontja piaci lehetőségeiket. Ám az írásban egy szó sincs az okokról, Hogy mire jó példa a kisteleki ? Napi 6ikereink és baszült az új üzem, s az egész jaink "szerves összefonódásérekonstrukció csak 38 millióba került szemben a terra. Többek közt arra, hogy . .a . , _., .. mennyire hasznos lehet egy vezett 40 imllioval. Két mii- átgondolti piaci igényekkel ho forint felhasználásáról le- lefedezett beruházás, s arra is, hogy mennyire nagy baj, ha a beruházási szigort, ti lalomfákat ott is érvényesítúj sajtüzem, ahol Balasi Fe renc főművezető is csatlakozik hozzánk. mondtak. S az eredmények? Ez a tejipar egyetlen üzeme Maraármint arról: miért nincs gyarországon, amely csak tő- jük, ahol aztán többe kerül ilyen gépük?, Telefon a tej- kés exportra termel. Még- a leves, mint a hús. Mert a ipari vállalatnak, megbeszél- hozzá úgy, hogy hazai szel- vállalatot csak dicsérni lejük a találkozót Csápenszki lemi terméket (találmányt), het, hogy az építéskor megIstván igazgatóval. Irány az s hazai munkát hasznosítva takarította azt a kétmilliót, mintegy 50 forint befekte- ami adott helyzetében tisztessel állítanak elő egy dol-* tességes és értelmes eljárás lárt. Ez pedig még meglehe- volt. Ám ha a piaci, helyzet _ . ,. . .... ,. tősen jó arány, amelyen ja- változik — az pedig gyorTavaly májusban adták át vitani is lehety,Évi 1500 ton- san változhat -/ Síkor e az uj gyarat. bzokatan lát- nás kapaCitásuk helyett két változáshoz alkalmazkodni vany fogad. A kellemesen műszakban már az idén el kell főle& ha ^ ^ ^ huvc* teremben alig nehany akarják érnj a 2000 tonnás harmad esztendő alatt emoer Kezeli a levegősen el- eredményt> amelynek a pia- ugyanannyiba kerül a sok helyezett, első latasra leien- is megvannak. És amíg gonddal-bajjal járó ideigletektelen gepeket( csakhogy régerli nehéz fizikai munká- nes megoldás, mint amenyie „jelentektelen gepek a vaL> rossz körülmények kö- be a végleges kerülne. (Arlegkorezerubb berendezések 2ött g50 uter tejből ámtot_ ról nem is ^^^ hogy az kozé tartoznak, amit csak tak elö egy mázsa sajtot, üzem évi nyeresége vagy 18 kapni lehet a vilagpiacon. most ugyanezt 500 literből millió forint, vagyis, ha szaDan ultrafuter automata hozzak ki. A régi üzemben badon dönthetnének, s a bontja a tejet vízre es fe- évente 45 vagon sajtot gyár- nyereségnek csak kis részét herjekre, amely egyúttal a tottaki lényegében ugyanez- a maguk akarata szerint cukrot is eltavolitja a tejfe- a létszámmal, most ^ használhatók föl, már régen dig évi 200 vagon készter- megoldották volna saját eremék a cél. Öriási tehát a jükből ezeket a gondokat.) nyersanyag- és a relatív léiszám-megtakarítás. Arról nem is beszélve, hogy régi termékeiknél 80—90 forintért állítottak elő egy dollárt, most pedig 50 forint ráfordítással. Vagyis hazai hérjéből. Utólagos erjedés ezért nem következhet be a sajtban. Angol sűrítőberendezés végzi az utópasztőrözést, a teljes csírátlanítást, s egyúttal a szükséges mértékben még elpárologtatja a maradék vizet a fehérjékből. S a csomagolás? A másik teremben a kesz sajtot koc- nyersanyagot és szellemi terkara vagjak, s vagy tizen méket ké k egyre jobb kézzel fémdobozokba pakol- szinvonalon értékesíteni a jaK zarjak. csomagolják - világpiacon. Nehéz a munka? — kérdezzük. — Dehogy — hangzik a íme: az átgondolt és jó válasz. — A régi, az volt a beruházás mintaképe is lenehéz. Ez csak játék ahhoz hetne eddig a kisteleki gyár. képest... Mégis, a lehető legkorszerűbb üzemben kézi csomagolás? Miért? Megtudom: egyszerűen nem kapható a világpiacon olyan gép, amely a puha 6ajtot vágni és csomagolni tudná. S És végezetül még valamit. A beruházás mintegy öt év alatt térül meg. Jelenleg két műszakban dolgoznak a drága berendezések, ám ha a piac többet is fölvenne (s ebben azért nekik is lenne legalább javaslattevő szerepük) átállhatnának három műszakos munkarendre, amely egyharmadával megrövidíthetné a megtérülés idejét. Csakhogy megfelelő készáruraktár nélkül ez sem megy. , , , ., ..,. ,, íme, így él manapság ként nem Sikerült megolda- • « ^ ££ ni. Csakhogy megsem men- ^uházási dönt^ s A csomagolás gondjai ellenére is, amit egyelőre más. nem gondoltak arra, hogy amit a munkából láttam azt megváltozhatnak az értékebizonyitja, hogy ilyen gépet sítési feitételek. A külkeres. konstruálni sem igen lehet- , , , . , ..,...,.. ' , ne. S még valamit: az üzem fedelem es a külföldi parttermelését egy csomagológép ner garanciát adott a folya— ha lenne — alighanem matos szállításra, ezért csak napi egy óra alatt dobozok- egy mintegy 6 vagon árut a namilliós költség- gyobb' dollárszázezreket lüót megsS- érő ru«almass^ g^3 ebben m°c az esetben alighanem az önállóság hiánya. Talán tesek a gondoktól. Amikor a tervezett 40 bői két milliót megspórolezért is várják annyira sok helyen a jövőre esedékes új, a nagyobb vállalati önállóságot biztosító szabályozókat ... Szávay István Délutáni teázás A' z MTA Szegedi Biológiai Központjában évekkel ezelőtt különös szokás alakult ki. A főnök a legközvetlenebb munkatársait délutánonként teázni hívja. A kellemes üdítő kortyolgatása és a kollégák csevegése mellett más is történik. A munkatársak ilyenkor megmondják az első számú vezetőnek, ha éppen szükséges, főnök, szerintünk ezt nem jól csinálod, másképp kellene megpróbálni. A közelmúltban megkérdeztem ezt a főnököt, hogy miképp vált be a metódus. Annyit válaszolt: csak kezdetben volt nehéz. Azért is a kritikai megjegyzésekre hívnám fel a figyelmet — bár azokon a teadélutánokon más is elhangzik —. mert egyes veztők környezetében nem mindig lehet hallani bírálatot. Hogy miért? Ügy szokták mondani: senki sem dugja szívesen fejét az oroszlán szájába. (Csak az a kérdés, hogy esetenként az árnyék nem nagyobb-e, mint az, ami az árnyékot okozza.) Szó. ami szó, nem mindenütt szeretik azt a bírálatot, ami alulról jön. Pedig sokszor jó lenne, ha menetrendszerűen érkeznének a kollégák fontos észrevételei. Az elmaradt megjegyzések kárát aztán egész közösség érzi, hiszen a hiányosság, mulasztás, előforduló hiba száma megszaporodhat, ha időben nem veszik észre. A fölülről érkező bírálat a dolog természeténél fogva késik, mert a hibák mindig később derülnek ki. Így a felettes szervek már csak egy beállt állapotot vizsgálhatnak. A változtatás már sok energiába kerül, nem szólva az elkerülhető személyi konzekvenciákról, sőt az előfordulható egyéni megrázkódtatásokról. Ha valaki időben szólt volna ... De ki legyen az, aki először nyújtja kezét? Általában nem szokás mindenütt a délutáni teázás, az a kritikai szellem, amelynek jótékony hatását az említett intézménynél már számokkal, eredményekkel is kifejezik. Inkább a ne szólj szám, nem fáj fejem mentalitás a jellemző. Társadalmi veszélyeire például az országgyűlés legutóbbi ülésén az egyik államtitkár hívta fel a figyelmet. Ezzel a magatartásformával együttjáró bratyizó, lezser és uram-bátyám stílusnak népgazdasági kára nagy lehet, mint ahogy esetenként tapasztalható is. Aki önmagával szemben nem állít követelményeket, szigorú normákat, másoktól sem követelheti meg. Képzeljük csak el, hogy így milyen veszélyes láncreakció keletkezhet, aminek gyakran egyenes következményei: mert kifelejtették, nincs lift a házban. A hiányzó talpbélés miatt visszaküldik külföldről a cipőszállítmányt. Műtrágya helyett mérget szórnak a mákültetvényre, és több ezer hektárnyi termés elpusztul — nem sorolom a további riasztó példákat Épp ezért nem kell csodálkozni, amikor a minőség javítása az egyik legfontosabb program, több szó esik arról, hogy minden területen ütközőképes emberekre lenne szükség. Leginkább ott, ahol a döntések születnek, tehát igazgatók, vállalatvezetők környezetében. A helyetteseknek, osztályvezetőknek szakmai tudásuk, felkészültségük alapján becsületbeli és állampolgári kötelességük. hogy a legjobb megoldást keressék. Ennek érdekében vitatkozzanak, érveljenek, ha kell. ütközzenek, egyszóval, dolgozzanak meg fizetésükért. Valószínű, hogy sok igazság van abban, a helytelen döntések nagy részéért a vezetők környezete is felelős. Ma már egyre nehezebb a különböző területeket egy embernek áttekinteni, és épp ezért napjainkban érvényes: a jó teljesítmény alapja a jó csapatmunka. Talán meg lehet érteni, hogy némi anyagi juttatás ellenszolgáltatásaként valaki jobban alkalmazkodik környezetéhez, mint kellene. Ám mivé válik így az annyiszor hangoztatott nekibuzdulás. ami a fiatal korosztály természetes érzése. S mivé válhat ily módon az emberi élet kiteljesedése, önként lemondani a kezdeményezőkészségről, az akarásról olyan, mintha valaki egy óriási vázába ülne, és mozgásterét így korlátozná. Sajnos. már a huszonévesek is hamar megtanulják az alkalmazkodást. illetve kitapasztalják a különböző fokozatait. Persze alkalmazkodni mindig kell. az élet velejárója, csak nem mindegy, milyen mértékben. A fejlődés motorja az újat akarás, a meglevővel soha meg nem elégedés. Ha olyan generációk nőnek fel, amelyek már fiatal korukban semmit sem akarnak —* elképzelni is rossz, hogy milyen sivár életük lesz idősebb korukban. És egy idő után úgy érzik, üresen telnek napjaik — és gyorsan hozzáöregednek környezetükhöz. I yakran csak a kényelmesség, a restség miatt születnek az alkalmazkodás praktikus ideái. Nemrég egy igazgató panaszolta, hogy az osztályvezetők csak testben vannak jelen, és nem lélekben a munkahelyükön. Nincs javaslatuk, úgy tűnik, nem akarnak semmit Akkor vitatkoznak, ha a fizetésemelésről van szó. Az igazgató legfőbb gondja; nincs kontroll, nem tudja, jól vagy rosszul dönt Nincs, aki figyelmeztetné. Amikor pedig két embert tutyimutyisága miatt leváltottak. széltében-hosszában terjedt a hírt a „szálfákat" kidönti, a „majmokat" meghagyja. Hát lehet így dolgozni?! Persze nemcsak tea mellett lehet beszélgetni, vitatkozni. Számtalan más módja, formája lehet a tartalmas eszmecserének. De az nem állapot, hogy alig szólnak egymáshoz azok, akiknek beszédük lenne. Halász Miklós G

V Szeptemberben Minőségügyi konferencia Szeptember 4—7. között Budapesten rendezi meg soronkövetkező konferenciáját az Európai Minőségügyi Szervezet, amelynek hazánk is tagja. A konferencia munkájáról Sütő Kálmán, a Magyar Szabványügyi Hivatal' elnökhelyettese csütörtökön tájékoztatta az újságírókat. Az értekezletre 600 külföldi és 200 hazai minőségügyi szakembert várnak, közöttük nemzetközi hírnevű tudósokat, mérnököket, tervezőket és közgazdászokat, valamint nagy ipari vállalatok vezetőit. Nemcsak az európai országokból érkeznek vendégek : képviseltetik magukat a más kontinensen működő minőségügyi szervezetek, például az egyesült államokbeli, a japán és az ausztráliai intézetek. Igen változatos a témakör: a szakemberek a minőség kérdéseivel foglalkoznak, de úgy, hogy meszszemenően figyelembe veszik a gazdaságosság szempontjait is, hiszen éppen a növekvő energia- és anyagköltségek miatt ennek a két témának „szétválasztása" már nem is lehetséges. ba tehetné. S így. egyórás napi üzemben alighanem kérdésessé válna a gép gazdaságossága. De hogyan is jött létre ez az új üzem? Megszületett egy magyar találmány, a krémfehér sajt. A találmány és a technológia kibefogadó, kis készáruráktárt építettek az üzemhez. Ám közben a túlontúl is jól járni akaró, elbizakodott külföldi vevővel meg kellett szakítaniuk kapcsolatukat, s új vevők után nézni. Ez sikerült is. Nagyon jó partnerekre tettek szert, csakhogy Új gyár épül A Növényolajipari és Mosószergyártó Vállalat az olajos növények — repce, napraforgó, szója — feldolgozására napi. 80—100 vagon kapacitású gyárat épít Martfűn. A növényolaj mellett fehérjetakarmányt is készítének majd. A próbaüzem a tervek szerint 1980 második félévében kezdődik. Képünkön (balról jobbra): dr. Székely Sándor, dr. Konrz János és az ünnepelt, Vincze József Tegnap ünnepelte 75. születésnapját Vincze József, a munkásmozgalom régi szegedi harcosa, nyugdíjas BMdolgozó, aki a Szocialista Hazáért Érdemrend; a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozata és több más kitüntetés tulajdonosa. Fogadta és köszöntötte őt születésnapja alkalmából a városi pártbizottságon tegnap délelőtt dr. Koncz János, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára és dr. Székely Sándor, a városi párt. bizottság titkára. Vincze József 1922 óta párttag, azóta vesz részt a munkásmozgalomban. A felszabadulás után közreműködött a rendőrség megszervezésében. A közlekedésrendészetben dolgozott hosszú időn át A felszabadulás előtt a közlekedési vállalatnál villanyszerelőként dolgozott Mint BM-dolgozó ment nyugdíjba, s azóta a felsővárosi pártszervezet tagja, ahol korábban nyolc éven át töltött be tisztséget a vezetőségben. Dr. Koncz János nyújtotta át neki a megyei és városi pártbizottság köszöntő levelét, vörös szegfűcsokrot és népművészeti ajándékot