Délmagyarország, 1979. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-24 / 197. szám

6 Péntek, 1979. augusztus 24. postaláda társszerzőnk az olvasó A héten érkezett levelek, mint általiban, ezúttal Is panaszos sorokat tartalmaznak. Témájuk is a régi, szó esik közöltük a buszjáratokról, balesetveszélyes megállóról, a postáról, a gőzfürdőről, kultúrálódásunk, szórakozásunk mikéntjéről. Ami azonban feltűnő az eddigiekhez képest, az a levelek megváltozott hangneme. Türelmetlenebbül, élesebben fogalmaznak olvasóink. Legtöbbször jogosak és érthetőek esek az indulatok, ám a szerkesztőnek nem egyszer higgadtabbá — közölhetővé — kell „finomítania" az igazságtalanság hanyagság láttán felháborodásból írt sorokat. A házi munka és a Volán Hol lakunk? Nem tudjuk, hogy milyen utcában lakunk — ez a mi problémánk. Néhány évvel ezelőtt összeírás volt. A tanács embere mindenkihez becsengetett, és adatlapokat töltött ki, melyre azt irta, hogy Sziliért sor 5. sz. alatt lakunk. Előtte egy órával szegezték ki házunkra a Sás utca nevet. Mindnyájan reklamáltuk, de azt a választ kaptuk, hogy a Szilléri sor a helyes. Bosszúsága volt már e miatt több lakónak is, többek között nekem. A bútorszállítóknak Szilléri sor 6. számot diktált be a férjem, a munkások több mint egy óráig keresték az utcát. A napokban vettem egy Szeged térképet. Ott a mi utcánk Sás utca néven szerepel, a Szilléri sor a Petőfitelepre vezető út (Lugas utcától jobbra) esik. Kinek, minek higgyünk ezután? A házunkra kitett táblának és a térképnek vagy a személyi igazolványunkba beírt utcanévnek. Személyi igazolványomból már rég át kellett volna íratnom a 419. épületet Szilléri sorra, mint lakásváltozást, de megpróbálom ezt egy kissé elhalasztani még, hátha válaszol rá az illetékes tanácsi szerv, és belátja tévedését. És vajon korrigálni fogják azoknak a személyi igazolványát, akiknek beírták a Szilléri sor utcanevet? Vagy nem ők tévedtek? Akkor vegyék le a házunkról a Sás utca táblát Vörös Pálné Szeged, Tarján 419. B I. 1. Alsóvárosból küldte levelét Ábrahám Márta, úgy is, mint a tömegközlekedés által elhanyagolt városrész lakója. „Tőbb mint három hónapja. hogy átadták a trolivonalat, a város egyik büszkeségét. A troli szó hallatán azonban sokunkban ellentmondásos gondolatok vetődnek föl Odessza—Belváros trolijárat 10 percenként, csúcsidőben 5 percenként. Belváros—Hattyastelep— Gyálarét: 45/A és 45-ös járatok 30 percenként, csúcsforgalomban 15 percenként. Tudom, most azt mondanák az illetékesek, hogy felmérés alapján kiderült, hogy 20 percenkénti sűrűséggel a járat nem volt kihasználva. De kérdezem: a 10-es, a 20-as és a 80-as csuklósbuszok ki vannak használva? No persze, ezek a járatok nem akárhonnan. Tarjánból szállítják az utasokat » Olvasónk ezután részletezi, miféle hátrányokkal jár, ha az alsóvárosi vagy gyálaréti buszjáratok közül egy vagy kettő még ki is marad. Az ott lakók számára ugyanis egyetlen közlekedési lehetőség a busz. Ha cserben hagyja őket, bizony az egyórás időveszteség miatt az éjszakába nyúlik a házi munka. A levél írója „kegyvesztettnek" érzi Gyálarétet, és Alsóvárost Tarjánnai, Odesz. szaval szemben. Természetes, hogy mindenkinek a maga baja fáj. Am attól, hogy megirigyeljük más egészségét, még nem gyógyulunk meg. örüljünk annak, ami végre Jó, és igyekezzünk azzá tenni a kevésbé dicséreteset. Például a gyálarétiek, ez alsóváro6iak közlekedését is. És ehhez nem kell feltétlenül troli.,. delet talán megtalálja a módját az éjjel hangoskodók megfékezésének is. Felháborodott levelet kaptunk Aigner Sándortól (Csongrádi sugárút 8/B), aki a mozik műsorpolitikájáról mond elmarasztaló véleményt. Fiának és magának 16-án délelőttre vásárolt jegyet — igen borsos áron — a Csillagok háborúja című filmre. A közönség először a Magyar építőművészet című filmet nézte végig, majd egy újabb „kitöltő filmet", háromnegyed óra elteltével újabb témába kezdtek a vásznon. „A nézők a felemelt helyárért végre a fő filmet szerelték volna látni, hát zúgolódott mindenki". Nem idézünk mindent magát becsapottnak érző olvasónk leveléből, csak még annyit: „a két jegy ára megfelelt egy napra eső nyugdíjamnak.'' Üzenetek Balesetveszély A Dorozsmáról jövő autóbusz lemezgyár előtti megállójáról ír Balázs Tibor (Bihari u. 20.). A járdaszigeten sokszor 40—50 ember várakozik az autóbuszra, mögöttük pedig villamossín ... Néhány éve még lánccal ellátott korlát védte az utasokat a balesettől. Azóta azonban tönkrementek a vasak, és senki nem gondoskodott kijavításukról, pótlásukról. Jó lenne, ha nem egy baleset figyelmeztetné erre az illetékeseket Kérdések Gulyás Lajos (József Attila sugárút 152/A.) a postához intézi kérdéseit. Olvasónk eddig minden hónapban 22-én kapta meg nyugdíját júliusban azonban 31én. Ebben az időszakban igen nagy szüksége lett volna pénzre, ezért hát kénytelen volt kölcsönkérni. A kézbesítő nem tudott választ adni arra, ezután is a hónap utolsó napján érkezik-e meg a pénz. Erre a kérdésre várja a választ olvasónk, és arra, vajon miért 13-án szedi a hfrlapkihordó az előfizetési díjat, amikor még nem kapták kézhez az idősebbek nyugdíjukat? Cs. L.-né kéri, ne írjuk le nevét és címét, nehogy nevetségessé váljék. Pedig semmi megmosolyogni való nincs azon, hogy egy dolgozó nő szabad szombatján, ráérvén, fürdeni szeretne a Rőzfürdőben. Márpedig — olvasónk tanúsítja — ez manapság, itt Szegeden nem le. hetséges. Augusztus 11-én meglepetéssel látta a feliratot: „Férfi nap van.". Méghozzá minden szombaton. Hogy miért, ki tudja. Bizonyára nem holmi vallásos meggondolásból, és nem a női emancipáció elleni tiltakozás jeléül rendelkeztek így a vállalat vezetői. Olvasónk kérdése: a férfiak talán nem érnek rá a hét többi napján fürdeni? Vagy ők többen vannak? Vagy így kényszerítik asszonyaikat, hogy a szabad szombatot kizárólag a háztartás rabságában töltsék el? K. P. az üzlet helyett garázssor című Írásra reflektálva javasolja, talán a moziüzemi vállalatot, a tarjáni és a felsővárosi lakosokat kellene megkérdezni, kellene-e mozi, „némi civilizáció" a lakótelepre? Hogy méltó legyen a városrész elnevezésre. Csaknem lélegzetelállító Borossebesi József (Murányi u. 4/A) betegségéről, hányattatásairól szóló beszámolója. Hogy kit terhel a felelősség, amiért a szenvedő emberhez nem jöttek ki azonnal a mentők, hogy a körzeti orvoshoz küldték, majd a később rendelő másik orvoshoz a segítségért esedezőt, majd kiderítik, akikre ez tartozik. A levelet elküldjük az egészségügyi osztálynak. Annak azonban örülünk, hogy a végül csak megérkezett mentőautó orvosa testi-lelki megnyugvást adott olvasónknak, s hogy a levelet már egészségesen írta szerkesztőségünkbe. Gönczy Józsefné (Francia u. 4.) amiatt panaszkodik, hogy szomszédai rossz helyre építették a csatornát, így állandóan ázik, és tönkre megy az ő háza. Tudjuk, egy 73 éves idős asszonynak nem könnyű szót érteni a hivatalokkal, mégis azt tanácsoljuk, levélben vagy személyesen keresse föl a városi tanács vb műszaki osztályát, bizonyára lelkiismeretesen foglalkoznak ott panaszával. R. I. sérelmesnek tartja, hogy az Idegosztályon fekvő felesége nyugdíját nem adják oda neki. Sem a beteg asszony, sem adjunktusnője nem Járul ehhez hozzá. Ez ügyben mi sem tudunk tenni semmit: a házastársak közötti vitába nem szólhatunk bele, még akkor sem, ha egyikük beteg. Válaszol az illetékes Hogyan szórakozzunk? 3. K.-né szerint hangosan, tapintatlanul. Augusztus 2án, a nagy kánikulában csak gyógyszerrel tudott elaludni idős olvasónk, mint sokan mások is. Éjjel 11 órakor azonban a szomszédos garzonházból olyan hangerővel szóló zenebonára riadt föl, hogy később sem sikerült elaludnia A kedves lakónak ebben a szokatlan órában támadt kedve meghallgatni a Bújj. bújj zöld ágat, és hasonló óvodás dalok egész sorát Az új. készülő csend renA tasakos tej fogyaszthatósági jelölését tette szóvá egyik olvasónk a Postaládában, melyre Schopper János üzemigazgató válaszolt a Csongrád megyei Tejipari Vállalattól: „A tasakos tej is tejtermékek általunk történő fogyaszthatósági jelölése országosan, a tröszt, és a különböző hatósági szervek által is elfogadott. Igaz. hogy a jelenleg alkalmazott jelölés az üzemszám, a fogyaszthatóság hónapja és napja, valamivel nehezebben látható, mint a festékkel (például Békés megyei) történő jelölés, de sokkal higiénikusabb. mivel nem maszatolódik el, nem fogja össze a dolgozó, a kereskedő és a vásárló kezét, bevásárlótáskáját. A fentieken túlmenően a mi jelölésünk maradandó, tehát egyértelműen tájékoztatja a vásárlót a fogyaszthatóság napjáról, mivel a jelölés nem mosódik el, nem törölhető lel Igyekszünk mindent elkövetni a többi tejterméknél is, hogy egyértelmű, maradandó és jól olvasható jelölés kerüljön termékeinkre. Dolgozóink figyelmét felhívtuk a figyelmesebb munkavégzésre, vezetőinket pedig a fokozottabb ellenőrzésre ezen a területen is! Célunk és fel. adatunk a lakosság minden igényt kielégítő jó ellátásaT Csak egy megjegyzés: egy kis festék már nem sokat rontana a tasakos tejek tárolási higiéniáján. Jelenleg igaz, nem a festék „fogja össze" a kereskedő és a vásárló kezét, és bevásárlótáskáját ... Július 27-én Csendrendelet kerestetik címmel jelent meg írás összeállításunkban, melyre Dékány László, a Csongrád megyei Vendéglátó Vállalat igazgatója küldte el válaszát: „A vizsgálat megállapította, hogy a megjelölt Időpontban a Búbos étteremben rendezvény (például lakodalom) nem volt, az egység az idegenforgalmi idénynek megfelelően telt házzal üzemelt. Az egység zenés szórakozóhely, és vendégeink sok esetben éppen ezért a szórakozási igényükért keresik fel ezen helyet. Vállalatunk Ismeri a Búbos étterem meglehetősen rossz telepítés, bői adódó gondokat, éppen ezért az egység részére záróra-hosszabbítással rendezvény lebonyolítását nem engedélyezzük. A zárórahosszabbítási tilalom a környező lakók nyugalmát szolgálja, s ezt vállaljuk annak árán is, hogy az elmaradt rendezvények jelentős forgalomkiesést jelentenek." Összeállította: Chlkán Ágnes Vasárnapi ebéd — avagy a piac varázsa? Mi adja a piac varázsát? Két dolog: lehet alkudni és lehet válogatni. Ezt a lélektani többletet talán az sem pótolná, ha az üzletek folyton tömve lennének friss és olcsó áruval. Sok mindennel lehet azt magyarázni: eltömegesedett, elautomatizálódott a termelés; kitágult a világ és egyre jelentéktelenebb benne az egyes ember. Mindig is az volt, csak nem tudatosult úgy benne, mint a jól-r06szul, de az utolsó szögig megszervezett modern társadalmakban. Megmaradt a kiskert alkotómunkának, lehet ragasztani gyufaszálból Eiffel-tornyot. Döntésnek, a dolgokba való beleszólásnak pedig, hogy a zöldebb paprikát teszem a kosárba és nem egytízért, hanem kerek egy forintért,. Szakértelemnek, hogy csalhatatlanul megállapítom, amelyik csirkének sárga a lába, az nem evett tápot, hanem szemes kukoricán nőtt fel. Ha csak ilyen előnyel lennének a „garabolyos" piacnak, akkor is kimennének az emberek. Hát még így, hogy a „termelői" portéka valóban frissebb, Jobb minőségű, mint amit az üzletekben kapni. A piac értékét az is emeli, hogy ott személyesen megjelenik a termék előállítója. A szemébe lehet mondani, ha ütődött a barack, görbe a répa. A vásárló bizonyos fensőbbségtudatot is megengedhet magának: ha drágállja az árut, odakiabálhat, hány autót akar venni a beste parasztja. Nem mindenki jár piacra. Azok tülekednek piacos napokon a Marx téri asztalok között, akik ragaszkodnak a hagyományos konyhához. Elgondolkodhatunk. életmódunknak még ma is menynyire kiemelkedő tényezője az evés-ivás. Tömegek töltik el hétvégi szabad Idejük negyedét sorban állással, negyedét főzéssel, negyedét kimerítő evéssel-ivással, a fennmaradó időt mosogatással. A piaci forgatagban persze nem lehet megállapítani, melyik embernek jelenti a telje6 élet biológiai minimumát a József Attila-i „ehess, ihass", és melyik az, aki a mindenség helyett a sült kacsával méri magát. Szövetkezeti vállalatok üzemeltetik a Marx téri húsárudák többségét. Nem kétháromnapos fagyasztott hú6t árulnak, hanem olyat, amelyik előző este még röfögött. Akinek drága az ideje, kétszer is meggondolja, megéri-e a szombati sorban állés tortúráját végigszenvedni azért a különbségért, ami a fagyasztott és a frissen vágott hús között van. Aki nem egész heti tevékenysége jutalmát, a hét csúcspontját látja a vasárnapi ebédben, az bevásárol előre, amikor még nem tapossák egymást az emberek az árudák előtt. Bevásárlási kultúránkról képet kaphatunk, ha szombat reggel nézelődünk egy órát a Marx téri csarnok forgatagában. Általában hatkor kezdődik az árusítás. Némelyik ablak előtt öt után már sorakozni kezdenek a vásárlók. A törzsvevők fegyelmezettek, tudják, türelmes ácsorgással tartoznak azért, hogy gőzölgőén friss húshoz, belsőséghez jussanak. Jön fél hétkor a fegyelmezetlen vevő, eléfurakodik a sornak. A sorban állók kiabálnak, nyelik a mérget. A pecsenyesütők előtt felgyűlik a zsíros papír, az árusítóknak nem érdeke összeszedni, más dolguk ls van. A bevásárlás kulturáltsága nemcsak Marx téri probléma. Nem is csak kulturálatlan haspártiak ácsingóznak az üzletek előtt. Az Üj Élet Tsz baromfiüzleténél például nyugdíjasok, kis jövedelműek várják a csirkeaprólékot. őket anyagi helyzetük kényszeríti a sorba: a baromfihúsnak alig ment föl az ára. Kevés az aprólék, aki uraskodik, későn áll be a sorba, annak nem biztos, hogy jut. Egy átlagháziasszony, akinek az ünnepi ebédet meg is kell főznie, 3—4 órát tölt vásárlással és várakozással szombat délelőttönként. Ki tudja, mennyit könyököl, hányszor lépnek a lábára, mennyi mérget nyel ezalatt? De ha már ilyen tortúrába kerül a vásárlás, olyasmit is most vesz meg, ami otthon sem romlik meg: csőtésztát, borsot, mosóport is. A bevásárlási szokások az életmód részei. Történelmi örökség, a társadalom tudatállapotának mércéje ls, mit, mikor, milyen körülmények közt vásárolunk. A vásárló közérzetét javítja, ha igénye szerinti árut kap, sőt udvariasan szolgálják ki. A vásárló közérzetét — sajnos! — javltja az ís, hd parancsolgathat a hentesnek, lejánoskámozhatja a kenyérbolti eladót. Ha' elhitetik vele, hogy 6 jobbat kap, mint a többiek. Ha hiánycikket vásárol pult alól — csúszópénzen a hatalom csekélyke illúzióját veszi meg. A vásárló igényelt, a fogyasztási szerkezet jelenlegi állapotát nem lehet abszolutizálni, de figyelmen kívül hagyni, kézlegyintéssel elintézni sem. Ameddig tömegek számára fontos tudatformáló tényező, lehet-e mindig belsőséget vagy csirkeaprólékot kapni, addig az az elsőrendű feladat, hogy lehessen. Eddig sem sok lehetőség volt olcsón és kulturáltan étkezni éttermeinkben, az áremelések pedig még ihkább az otthoni főzésre késztetik a lakosságot. A jelenlegi helyzet tehát aligha változik lényegesen. A mostaninál egyenletesebb, hiánycikkek és ritkaságok nélküli áruellátás a város minden pontján; ez enyhíthet valamit a hétvégi bevásárlási tülekedésen. Valódi változást a fogyasztási szerkezet átalakulása, a vásárlói szemlélet változása hozhat— valamikor, a Jövőben. Tanács István A légkör összetétele Földünk légkörének összetétele legalább a földtörténeti karbonkorszak óta változatlan. Ha az oxigéntartalom a jelenlegi 20-ról 25 százalékra növekedne, minden cellulóz alapú rostos anyag, vagyis az erdők faállománya azonnal elégne; ha viszont 1/3 résszel csökkenne, akkor a melegvérű állatok pusztulnának el. A légkör összetételében bekövetkező legkisebb változások is lényegesen befolyásolhatják a bioszféra összetételét. Az emberi tevékenység a légkör összetételét szabályozó mechanizmust felborította. A növényzet, elsősorban a fák pusztítása, elégetése következtében a levegő széndloxtdtartalma az elmúlt évezred során mintegy 30— 35 százalékkal növekedett, ugyanakkor a széndioxid megkötésére alkalmas növényzet tömege ugyanennyivel csökkent. A becslések szerint a megbomlott egyensúly visszaállésához körülbelül kétmillió évre van szükség, és akkor a légkör széndioxidtartalma a jelenleginél 15 százalékkal kevesebb lesz.