Délmagyarország, 1979. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-02 / 179. szám

I Csütörtök, 1979. augusztus 2. Építkezések a múlinak? 0 Az ETK megfontolandó ajánlatai alakításéban. Vagyis, sokan a múltnak építenek, ami lehet, hogy öt—tíz év múlva sem fog megfelelni, de gyermemár biztosan nem. Gyermekeiket mégis belea két-három nagy szoba rosszul lakható, gazdaságtalan világába. Ha valííki járja az országot, kertvárosokban. községekben Joggal azt hiheti, hogy nálunk. Ma;yarorszá-^^^R ^^H gon valamilyen óriási cég "tér saját igényeiknek építi a családi házak nagy többségét ráerőltetve az keiknek epíttetókre a maga technológiáját. terveit Hiszen csa-^^H ládi házaink nagy réaze az kényszerítik e'.múlt évtizedekben annyira egy kaptafára készült, a sátortetős kocka mintájára, hogy a tájékozatlan idegen joggal hihetné: valamely mammutcég építi ezeket a házakat, s monopolhelyzetben lévén kizárhatja az építkezők egyéni hajlamalt, kívánságait, s minden esetben a saját elképzeléseit tudja érvényesíteni. Holott, mint mindannyian tudjuk, szó sincs erről. A kaptafa ezúttal amolyan önként vállalt Prokrusztész-ágy, amelybe — legtöbbször éppen az építészek, az. építésügyi hatóságok tiltakozása ellenére ls — mindenki igyekszik beszorítani önmagát, igényelnek, egyéniségének ,s jövendő életmód-lehetóségelnek megnyirbálása érán is. sízi: ne a múlt, hanem a jelen, s egy kissé már a jövó igényei szerint, gyermekeinknek is építkezzünk. Az előrelépés kezdetei Kaptafa és kérdőjelek Ha az emberekre rókényazeríletvék ezt az egyforma és jellegtelen építési módot, nyilván minden erőből tiltakoznának egyéni szabadságuk megcsorbítása ellen. Am mivel nagyjából szabadon választhatnak, így mégiscsak népszerű lehetett a kaptafa divatja. Ami önmagában még nem is lenne túl nagy baj — legföljebb a város- és faluképnek válik kárára —. ám ez a kaptafa rossz, idejétmúlt, s többnyire csak rosszul lakható épületeket hoz létre. Mégis, miért ragaszkodnak még sok helyen az ilyen idejétmúlt megoldásokhoz? Gulyás Antal, a megyei tanács vb építést osztályénak vezetője és Kecskeméti János. az osztály csoportvezetője két alapvető okban leb a bajok forrását Az egyik: az építtetők azt választják. amit környezetükben látnak. S egyelőre többnyire a rosszat látják, ismerik meg újként, s a réginél jobbként; nyilván azt választják. A másik ok: sok magántervező messze nem áll hivatása magaslatán. Megtervezi, amit kérnek tőle, anélkül, hogv megnézné, milyen családról van szó, hogy az adott család életvitele mit igényelne, vagyis anélkül, hogy szakmai segítséget adna. Sőt. inkább a konvencionálisan rossz, igénytelenebb beszéli rá az építtetőt, mert Ajánlatok a megoldásra Az Építési Tájékoztatási Központ már jó évtizede igyekszik segítségére lenni az építtetőknek. Eleinte típustervekkel próbálkoztak, nem túl nagy sikerrel. Három éve, 1976-ban az tésügyl minisztérium használva a megyékben megszületett különböző kezdeményezések eredményeit, ajánlott terveket dolgoztatott ki a családi házak építői számára. Jelenleg mintegy száz ilyen terv van forgalomban, amelyeket két katalógusból lehet kiválasztani. A katalógusok megtekinthetők minden olyan tanácsnál, ahol építésügyi hatósági tevékenységet ls végeznek, s olcsón (28 és 32 forintos ban) megvásárolhatók ÉTK szegedi irodáiban (a Marx téren és a Bocakay utcában), valamint sok újságárusnál is. Hogy mit nyújtanak ezek az ajánlott tervek? Mindenekelőtt nagy választékot, amelyből minden család kiválaszthatja magának az egyénisége, életmódja, létszáma szerint leginkább megfelelő épület tervét. Ha Az ÉTK szegedi irodájának vezetője, Balogh Levente szerint az ajánlott tervek nagy és vonzó választéka jelentős előrelépést hozott az utóbbi években. Amíg régebben igencsak gyér volt az érdeklődés, az utóbbi két esztendőben évente átlag ezer ajánlott tervet vásároltak meg az építtetők, s az idén öt hónap alatt már 900 terv talált gazdára. Ez már nem rossz arány, de éppen az építtetők érdekéépí- ben hasznos lenne, ha minfel" denki megismerkedhetne kínálatukkal. Hiszen sokszor az a baj, hogy az emberek nem is tudják, milyen lehetőségeik lennének. így aztán sokszor azt építtetik, amit a szomszédtól láttak, s néha kevesebb időt szánnak leendő otthonuk elrendezésének átgondolására, mint egy cipő kiválasztásáár- ra. Igaz, informáltság és tá•z Jékozottság nélkül nehéz is az újat, a jobbat választani. (Pedig többszőrösen is megérné. Hiszen az ajánlott tervek jó része például a ház fokozatos fejlesztésének lehetőségét ls nyújtja. Megteremti ugyanis például a tetőtér beépítésének lehetőségét, amit a család a gyerekek születése után, az a katalógus alapján , „ tott valaki néhány modellt, építés közvetlen anyagi ter. az építési hatósággal egyez- heinek lejártával, később is tetheti. az adott telken ml elvégezhet. •.). építhető föl. Ezután az , ... . , , ÉTK-tól igényelheti a típus- A biztató változások már szám alapján a terveket, megkezdődtek, s ehhez aligamelyeket már csak adap- hanem jelentősen hozzájátáltatni kell a telekre, s ruh az js_ hogy a2 építtetők utána az építési hatóság a tanácsnál gyorsított ügyintézéssel adja meg az építési engedélyt. Ha pedig megvan az engedély, a tervhez adott anyaslista alapján az építtető előre mindent pontosan megrendelhet a TÜ7.ÉP-tői. hogv építkezés közben már ne kelljen anyagért futkosnia. Ezek természetesen csak a lebonyolítás előnyei. Am emellett az ajánlott tervek — kiváló építészek alkotákörében ls bekövetkezett a generációváltás. Mindez azonban csak a kezdet, s remélhetőleg a családi házak építésénél ls gyorsabban terjed majd a jövőben az igényesebb, jobb lakhatóságot, esztétikusabb, kevésbé uniformizált külsőt adó módszerek alkalmazása. S nemcsak az ajánlott tervek, hanem például a házgyári saj — sokféle életmódhoz és paneiek fölhasználásával is. családösszetételhez alkalmazkodva sokféle jó lakást és szép házat tudnak aján... , lani, a hagyományossal meg„J2 egyező alapterületen sokféle funkciónak képes eleget tenSzávay István Nyári nap Gyulán t. Reggel hőfokra izzított tanyakép, legyen kubista eszközökkei kilaJA.já „ . • faragott monumentális jelNyáron a vár kórnyéke ^pfigura, síkokra szabdalt Gyula igazi főtere. A kor- felkiáltójel-festmény vagy nyező utcákban parkolót ta- kalligrafikusan virtuóz tuslálni különleges szerencse. A rajz Épp a sokoldalúság, a tizennégy hektáros ősparkban kifejezésmódok sokfélesége, levő várfürdő strandmeden- a csoportokhoz nem köthető cél már a kora reggeli órákban megtelnek. A vár melletti park fái alatt ácsolt bódék pultjainál folyik a habos sör, a hordókból gyöngyöző borokat kínálnak. szuverén alkotói látásmód, az öntörvényű művészi világ az, ami Kohán Györgyöt a felszabadulás utáni magyar képzőművészet kimagasló alakjává emeli. Múzeuma késői messzire érzik a sült kolbász elégtétel, mellyel egy ország illata és Gyulán ls népszerű lett gazdagabb, a „forró kutya", a virslivel töltött kifli. A park füvén kispályás focimeccs zajlik, a tó közepére ácsolt színpad körül csónakok keringenek... A tizenhat évvel ezelőtt létrejött várszínház is kilépett a téglafalak négyszögéből. s három hónapra elhú3. Délután A múzeumkert lombjainak hűvü6ében, egy ugrásra a fürdőtől, a csónakázótótól, az előadások színhelyétől szegedi szobrász alkotásaival tazódó gyulai nyár kiterjesztet- iáiko7hatnak ,a latosatok Két te kulturális programját A Í , üttogatok. Ket „A- ik t", evvel ezelőtti, szegedi szaI t^TtV £r0Zr badtéri tárlata után most a r^3 T^L™* syutoi múzeum kertjében állította k! régi és új szobrait Kalmár Márton. (A Dürer-teremben ugyanakkor Bálint Endre festőművész alkotásai várják a látogatókat.) A környezet szépsége, a lombokon átszűrődő napfém' vibrálása eredeti teljességükben bontakoztatják ki a márványból, kőből és fából faragott szobrokat. Karakteres, szép portrék, harmonikusan megformált allegorikus figurák, az élet bensőséges pillanatait megragadó plasztikák adnak számot a fiatal szegedi a kultúra, a művelődés változatos fórumait az utcákra, terekre; a súlyos történelmi drámák mellé társul hívta a folklórt, a balettet, a muzsikát, a képzőművészetet. 2. Délelőtt Az idei gyulai nyár egyik szenzációja a régi művelődési házban közelmúltban megnyílt Kohán Múzeum. Az egyre gyarapodó, kimagasló életműveket bemutató állandó kiállítások sorában tehát ^obrászművész lfoT líkatáOyula U jelentkezett. Hánya- ró] emberközpontú művészetótt sorsú festofiónak, Kohán Ur6l plasztlkai igényességéG yorgy nek ere m tett repre- röl karakterlzáIÓ képességézentatív állandó kiállítást. ről, intimitásában is teljes Kohán egy esztendővel halá- világképet megragadó tehetla előtt, 1965-ban kereste gégéről meg először levelével Gyula • város akkori tanácselnökét, kifejezve azt az igényét, hogy szülővárosában kíván sok vándorlása után letelepedni. Egy évvel később, „1966-ban őszén már súlyos betegen, életének értelmét összegző és arról végrendelkező Kohán György teljes művészt hagyatékát Gyula városnak hagyományozta." Mintegy 600 nagyméretű olaj-, illetve viasztempera-technikával készült festményt és közel 3000 grafikát foglal magába, mintegy 12 millió forint értékben. A gyönyörűen átalakított Impozáns múzeumban a művész legszebb festményei és grafikai lapjai kerültek a falakra. Döbbenetes az elénk táruló kép: egy korlátokat nem ismerő, egyetemes értékű, mélyen elkötelezett eredeti tehetség vallomása valamennyi mű, legyen az a konstruktivisták érett, építkező fegyelmével megalkotott, de érzelmeinek mélységével hatalmas 4. Este A gyulai várszínház az elmúlt másfél évtized alatt úgy vonult be a magyar színháztörténetbe, mint a téglafalak közé zárt történelmi drámák istápolója. A szegedi után másodikként létrejött nyári vállalkozás az idén sem lesz hűtlen fölvállalt feladatához — ragaszkodván profiljához a mához közelített. Hiszen Nemeskürty István Szép ének a gyulai vitézekről című történelmi drámája után Illyés Gyula harmincas évekre datált művét, a Homokzsák, avagy nevetni könnyebb című új darabját mutatták be. Illyé6 Gyulát ismét megnyerte a gyulai várszínház és Illyés Gyula ismét önmaga mércéjével mérhető művet tett asztalukra,' Az öregkor bölcsességével nyúl egy Shakespeare és Moliére óta "kl?r ?.m58leZ0,"L Vagyis pénzéért többet elkészített és többször » k építtető. Emellett a fölhssmáit terveit^ m.nimálte t(i£ek ^^^ építéfl, anvagok fölhasználásával számolnak, amellyel anyagot, s pénzt is meg lehet takarítani, s például a jobb szigetelés révén olcsóbb az Ilyen, házak fűtése is. ráfordítással ismét értékesítheti. Így terjednek tehát * rós67. megoldások. 8. hoeymi mindennek a legfőbb baja? Az. hogy az újonnan épült családi házak többsége egy A legfőbb előnye az a jánlott terveknek mégiscsak az elmúlóban levő életforma az egyszerűbb lebonyolítás Igényeiből táplálkozik ki- mellett, hogy lehetővé teSzamarkandi kupolák A régészeknek Sz.amar- Kiderült, hogy a kopást a kandban sikerült megtalál- kupolában fészkelő mlkroornluk a város műemlékeinek ganizmusok okozzák. A gomlegnagyobb ellenségeivel, a bók kedvelik azt a ragasztómikroorga nizmusok/a 1 szem- anyagot, amely az aranyobeni védekezés hatékony zást a mennyezethez rögzíeszkőzét. Hosszú évek mun- ti. A tudósok „hadjáratot kájávat és jelentő, költsé- hirdettek" a gombák meggek árnn állítottuk helyre a ,.. . , _„_ Gur—Emlr mauzóleumot, a feke7>sére' Aprólékos munvéros legfőbb nevezetességei- kájukat siker koronázta: nek egyikét. A kupola bel- megtalálták azt a műgyantasó falót borító aranyozás vegyületet, amely bármiféle azonban röviddel a restaurá- mA„ clós munkák befejezése után mikroorganizmus, még a mégis gyorsan kopni kez- legádázabb példányok étdett vágyának is ellenáll Herbicidek a modern növénytermesztésben Amióta az ember földműveléssel foglalkozik, állandóan növekszik a növényterterme&ztés rentabilitása. A kultúrnövények termesztésének kezdetén egy földművesnek általában csak szükségletére kellett melnie. I. e. 1000 körül a Föld legtermékenyebb területein egy paraszt körülbelül 3 ember növényi élei- • mét termelte ki. 1920-ban ez eredmény a szám már 8 körül volt, NSZK-ban manapság pedig már az 50-etH Is meghaladja. (Az utóbbi az USA-ra vonatkozó adat.) Az elmúlt harminc évben a fejlődés különösen felgyorsult. Az USA-ban 1940ben hektáronként csupán 2 tonna kukoricát termeltek, a gyors fejlesztésével volt el- pontos adatokat a nővényvéérhető, a növényvédő sze- delem hatásosságára vonatrek alkalmazásának egyre kozóen nehéz megadni, megszélesebb körű elterjedésé- bízható becslések alapján vei. állítható, hogy a kémiai nőMinél intenzívebb egy ter- vényvédelem megszüntetése 6aját mőterület kihasználtsága, esetén a világ növénytermeter- minél kevesebb munkaerő lésének volumene mintegy • áll rendelkezésre, annál na- 30—35 százalékkal csőkkengyobb mennyiségű növény- ne. ezen belül a rizstermevédő szer, elsősorban gyom- lés visszaesése 50 százalékos irtó kell a kívánt termés- is lehetne, eléréséhez. Az a kukorícaföldek 70—B0 százalékát, a cukorrépaföldek 100 százalékát kezelik gyomirtókkal. Ugyanakkor a burgonyatermesztésre használt területeknek csupán 10 százalékát, A világszerte felhasznált növényvédő szereknek 40 száizgalmas témához, az idős kor, az élet lezárása válaszútjóhoz. Az öreg Soltiné különös tettének felmutatásával a védtelenség és esettség megtisztitó-felemelő lehetősége mellett tör lándzsát. Maga az író így nyilatkozott az alapszituációról: „Az emberek nem mernek szembenézni a magántulajdon fogalmával és erkölcsi rendjével. Ez az emberiség legnagyobb problémája volt mindig, a polgárság korában a végletekig fölfokozódott— mindenki csak gyűjt." A magántulajdonosi szemlélet leleplezése Illyés új darabjának központi gondolata. Általános érvényű mondanivaló ez, bár az író a szituációt a harmincas évekbe helyezi. Ezt erősiti az előadás előjátéka a vár előtti sörkertben, ahol a primadonna nosztalgiákat ébrerztően citálja a régi idők slágereit; ezt a kort idézik a jelmezek és a díszlet, s emiatt csorbul Illyés darabjónak parabolaIndíttatása, vitára ingerlő mai érvénye. Kiváló szereplők vonulnak föl: Pásztor Erzsi, Sinkovits Imre, Ronyecz Mária, Gombos Katalin, Hernádi Judit, Vállai Péter. Az előadást a játékok művészeti vezetője, Sík Ferenc rendezte. 5. Éjszaka Az emberben motoszkál Illyés Gyula egy másik gondolata. saját Ítélete darabja kapcsán: „Ez a legmerészebb darabom, kockáztatva valóban, hogy mindenkinek szeme elé állítja; hogyan állunk ma ezzel a kérdéssel? Mindnyájan vagyont gyűjtünk, kivétel nélkül, és közben valljuk, hogy ellene vagyunk a magántulajdonnak; így megyünk elkerülhetetlenül a magántulajdon erkölcsi világába is." A várszínház előadása, Illyés Gyula mellbevágó kérdésfelvetése, a gyulai program sok rendezvénye bizonyítja, hogy a nyár sem feltétlenül a „könnyed szórakozások" időszaka. Nyári napokon is lehet (és kell!) a művészet mind gyarapodó eszközeivel gondolatokat ébreszteni, gondolkodásra sarkallni. Drámával, festménnyel, szoborral, muzsikával 6. Hír, másnap A gyulai várszínház előadásain szereplő művészek közül nívódíjban részesült Pásztor Erzsi és Gombos Katalin Illyés Gyula Homokzsák című színművében nyújtott alakításáért. Born Miklós a folklórműsorok színre viteléért a gyulai városi tanács által alapított „Várszínházért" díjat kapta. Sinkovits Imre a Számkivetett című monodráma tolmácsolásáért a Békéi megyei tanács nívódíját érdemelte ki. A gyulai várszínház nívódíjával Vándorfi László színművészt Jutalmazták, Tandi Lajos 70-es évek elején a hektá- zaléka gyomirtó (herbicid), ronkénti terméshozam már 50 százaléka rovarirtó (inelérte a 6 tonnát. Ugyanezen szekticid), a maradék pedig Időszakban az egy hektárra jutó munkaórák száma 60ról 20-ra csökkent. Egyre kefőieg gombaölő (fungicid) hatású. A Földön termesztett gabona, rizs és kukovesebb ember termel egyre ricakultúrák mintegy 50 szátöbb növényi élelmiszert és ^lékát növényvédő szerrel egyre nagyobb az egy hektáron megtermelt termésből élők száma. Mindez csak a kezelik. Az intenzív kemizálás csupán 1,5 százalék költtermelés technológiájának ségnovekedéssel jár. Bár A berlini Brecht-ház az egyik legújabb német múzeum, fennállásának első évében havonta átlagosan 2000 látogatót fogadott. A Brecht-központ munkatársai 300 előadást tartottak, illetve vitaestet rendeztek a nagy író életéről. alkotásairól, és ezeken több mint 6000-ren vettek részt. A Bertolt Brecht és Helene Weigel egykori munka- és lakószobáiban berendezett múzeum is sok látogatót vonzott Az ugyanitt helyet kapott Brecht Archívumnak 27 országból voltak látogatót: többek között amerikai, NSZK-beli, japán, brit és újzélandi kutatók éltek itt a kiváló munkalehetőségekkel * V V