Délmagyarország, 1979. július (69. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-09 / 159. szám

4 Kedd, 1979. július 10; Országjárás — turisztika Hová menjünk kirándulni? Az év háromszázhatvanöt napjának csaknem egyharmada szabad idő: a vasárnapok, szabad szombatok, ünnepek és az évi szabadság napjai összesen több mint három hónapot tesznek ki. Évszaknyi idó jut pihenésre. hasznos időtöltésre, szórakozásra. A szabad Idő okos megszervezése, ésszerű felhasználása rajtunk múlik. Ügy kell gazdálkodnunk vele, hogy szellemileg és testileg felüdüljünk. Ennek egyik módja az utazás, az üdülés. Vannak rutinos turisták, akik hétvégeken felkerekednek a családdal és bebarangolják a környéket. Bővében vagyunk a természeti értékeknek: a Pilis, a Bakony, a Börzsöny, vagy a Duna- és Tisza-táj sok létnivalót — érdekes növényés állatvilágot — tár elénk. Történelmi városokat, népi kultúránk számos értékét ismerhetjük meg országjáró útjainkon. Szabad időnket ágy kell megszerveznünk, hogy az erőre szánt forintokat a legcélszerűbben használjuk fel. A tartalmas programok öszszeállítása nem könnyű feladat Belföldi utazóknak készült folytatásos tanácsadónkban igyekeztünk olyan kérdésekre választ adni, melyek felvetődhetnek egy úti program tervezésekor. Természetesen az egész országra kiterjedő „eseménylistát" nem adhatunk, tűraés üdülési ajánlatunk Inkább gondolatébresztő, kedvcsináló jellegű. Aki részletesebben akar tájékozódni, annak a megyei idegenforgalmi hivatalok és az utazási irodák adnak felvilágosítást. Szólunk majd az utazási irodák túraajánlatairól, a nyár érdekesebb rendezvényeiről, az olcsóbb szállashelyekról, kempingekről. Érdemes figyelemmel kísérni az idegenforgalmi kiadványokat, az utazási, turisztikai lapokat, vagy információt kérni a Természetbarát Szövetségtől, a Magyar Autóklubtól, a Camping és Caravanning Clubtól is. Hová menjünk hát a hét végén, hol töltsük a szabadságunkat? — tesszük fel a kérdést tanácstalanul, amikor elhatározzuk, hogy pár napos kikapcsolódással megszakítjuk a fárasztó hétköznapokat Nem elég azonban elhatározni, hogy felszállunk a buszra, a vonatra, vagy beülünk gépkocsinkba: Igazán csak akkor sikerülhet jól egy kirándulás, ha előre megtervezzük és megszervezzük az utazást. Ehhez sorozatunk második részében szeretnénk ötleteket adni, olyan túrahelyek ismertetésével, amelyeket akár az egyéni utazók, akár a csoportosan kirándulók könnyen, kis költséggel felkereshetnek. Milyen legyen a cukor? „Édes, mint a cukor" — halljuk gyakran a megállapítást. De milyen édes a cukor? A nemrég hatályba lépett új magyar szabvány egyebek közt ezt is előírja. A mérhető érték — szakkifejezéssel : a száraz anyaghoz viszonyított szacharóztartalom — természetesen csak laboratóriumi eszközökkel állapítható meg. A háziasszonyok számára legfeljebb viszonyítási alapot adhat, hogy a legédesebb — minimálisan 99,85 százalékkal — a finomított kristálycukor, a legkisebb — alsó határértéken 94,76 százalékos — szacharóztartalmú pedig a cukorliszt. Egyáltalán nem mindegy' tehát, hogy — jóllehet, ugyanannyi kanállal — melyikből kerül a süteménybe. A cukroszacskó az üzletekben nem ritkán kódarab keménységűre összetapadt cukrot rejt magában —emiatt írja elő az új szabvány, hogy a raktárakban a levegő nedvességtartalma nem haladhatja meg a 75 százalékot. Csak így lesz a kristálycukor fényes, csillogó, a színminták — etalonnak — megfelelő fehérségű. Ezt a mintát egyébként a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium által kijelölt intézetek ellenőrzése mellett a Cukoripari Vállalatok Trösztje évenként elkészíti. A kövesedésre hajlamosabb porcukor raktározásakor a páratartalom előírásai még szigorúbbak: az összeállás elkerülésére legfeljebb 70 százalékos relatív nedvesség mellett szabad csak tárolni. A kristályok megfelelő mérete egyszerűen ellenőrizhető. Olyan szitán, amelyen a huzalok távolsága egymástól két és fél milliméter, a ráöntött kristálycukornak legfeljebb tíz százaléka maradhat fenn, míg a 0,4 milliméter huzaltávolságú szitán a mennyiségnek legfeljebb öt százaléka hullhat át Nem maradhatnak a kristálycukorban fehérítetlen cukorrögök, nem lehet csomós, ragadós, szagos, de az ujjak között, enyhe nyomásra széteső csomók megengedették. A mokka kockacukor szabványos mérete: minden oldalán 12,5 milliméteres kocka — de ettől a névleges értéktől felfelé és lefelé 2—2 milliméterrel. el lehet térni. Nem árt tudni, hogy a dobozban elhelyezett kockacukornál az egy grammosnál kisebb darabok — a törmelék — mennyisége az új előírások szerint legfeljebb öt százalék lehet. A két kocka súlyával egyenlő, vagy annál nagyobb súlyú darabok mennyisége sem lehet több öt százaléknál. A szállítóeszközöket minden esetben előzetesen meg kell vizsgálni: csak tiszta, szagmentes, beázásmentes, zárható ablakú, zárt vasúti vagy közúti kocsi használható cukorszállításra. Tudományos vizsgálatok a BfiM-on A Szovjetunió Tudományos Akadémiája szibériai tagozatának munkatársai nemrég fejezték be azt a nagyarányú munkát, amelynek során elvégezték a Bajkál—Amur Vasútvonal (BAM) térségének földrajzi és orvosi feltérképezését. Ez a munka nagy gyakorlati jelentőséggel bír, mivel rendkívül kiterjedt. közel kétmillió négyzetkilométeres területet érint, mindazokat a helyeket, ahol a legkülönbözőbb ipari üzemeket építik fel. Ezzel kapcsolatban egy sor társadalmi és gazdasági problémát kell megoldani, többek közt kijelölni a leendő városok és települések helyét. A munka során kiválasztották az emberi település számára legalkalmasabb helyeket, javaslatokat dolgoztak ki a felszíni és a talajvizek hasznosítására, a jó vízellátás érdekében, s — ami szintén figyelemre méltó —, intézkedéseket dolgoztak ki a környezet védelmében. A most befejeződött kutatások eredményeit felhasználják a Repülések tervezésénél, valamint az egészségvédelemben; például az olyan megbetegedések megelőzésében, amelyek a helyi sajátosságokból adódnak. (BUDAPRESS—APN) Változik a Tisza madárvilága HAZASSAO Tóth Béla és Szegfű Anna Erzsébet, Szőke Béla és Martök Irén, Braczkó Sándor Jézseí és Mezei Katalin. Prágai György és Varga Rozália, Gora Károly és Mazács Zsuzsanna, Hencze Ferenc és Szabó Jolán, Kapocs János és Szabó Julianna Éva, Bánszkl Zsolt és Gábor Katalin, Zlmányl László Béla és Jakues Mária, Hegyközi József és Imre Erzsébet, Kőhegyi Gyula és Terhes Rozália, Huber Imre és Kis Eva Ilona, Dékány Tibor és Daróczi Eva. Száraz György és Ladányi Márta. Rudisch Tibor FeTenc és Kakuja Mária, Maróti László éa Szabó Irén, Varjas! István Imre és Szalay Erzsébet. Abrahám-ICödmen Jenő és Pintér Mária Magdolna, dr. Hauztnger Péter András és Szabó Ágnes Margit, Gál Sándor és Tóth Judit, Csányl István és dr. Berend Anikó Gyöngyi. Bornemisza László és Neszvecskó Mária. Lovász István és Rádi Ildikó házasságot kötöttek. SZÜLETÉS Tanács József Péternek és Túri Erzsébetnek Attila József, Prónai Mátyásnak és Juhász Erzsébet Margitnak Tibor, Plplcz Istvánnak és Tombácz Erzsébet Katalinnak László, Suhajda Józsefnek és ÜJvári Ibolyának Valentin. Cselovszkl Tamásnak és Béres Zsuzsanna Máriának Zsuzsanna. Kiss Tibornak és Bohács Lídiának Olivér. Nagy László Sándornak és somogyi Zsuzsannának Gergely, Szabó Mihálynak és Csikós Évának Renáta, Fehér Lászlónak és Miklós Erzsébetnek László. Simon Balázs Péternek és Gál Anikó Gyöngyinek Zsuzsa, zsórt Istvánnak és Kucsora Erzsébetnek Erika, Vtda Lajosnak és Klausz Piroskának Anett. Faragó I.észlónak és Kuris Piroskának László, sebök Józsefnek és Gaika Judit Ágnesnek Kata, Sávai Györgynek és Csányl Matildnak írén, Erményl György Rudolfnak és Kada Juliannának Szabolcs, Turzó Gézának és Juhász Irén Annának Gábor László, vadlövő Alajosnak és Szabó Máriáinak Zoltán, Tóth Bélának es Dobor Ágnes Zsuzsannának Andrea. Battancs Gézának és Kószó Valériának Gyöngyi Angéla. Király Károly lmrcnek es Családi események Gerencsér Erzsébetnek Szabolcs Csaba, Nagy József Gyulának és Pécsi Mária Teréziának Annamária, Kalmár Jánosnak és Kothencz Juliannának Erika. Joó Béla Istvánnak és dr. Szathmáry Máriának Zsuzsanna Margit, Búza Mihályinak és Hajdú Annának Norbert Mihály, Mackó Istvánnak és Gaudi Teréziának István Gábor. Bezdán József Mihálynak és Rabócl Magdolna Máriának Magdolna Melinda. Móra Zoltánnak és Zubán Hukiannának Bernadett, Szakáll Ernő Mártonnak, és Nagy Ibolyának Csilla, Fekete Lajosnak és Vajda Erikának Klaudia. Mihaleczki Bélának és Fodor Zsuzsannának Anikó Rozália. Szabó Istvánnak és Domonyl Máriának Edina. Szeredl Istvánnak és Ars Erzsébetnek László. Dudás Vince Károlynak és Kálmán Erzsébetnek Beáta. Marjanucz Jánosnak és Tornán Edit Erikának Leilla, Csonka József Jánosnak és Pflaczer Rózának József, Szalay Lászlónak és Komlód! Ágnesnek Ágnes. Balogh Mihálynak és Urbán Mária Annának Bernadett, Papp Istvánnak és Vajas Máriának Hajnalka, Kothencz József Imrének és Márki Ilonának Szilvia, Szűcs Józsefnek és Török Piroskának Marcell. Kónya István Tibornak és Kovács Erikának Anett Erika, Andrejcslk Györgynek és Bezzeg Etelkának Edit Márta, Nikolényl Miklós Imrének és Papdi Máriának Aliz. Djulail Istvánnak és Horváth Editnek Edit Éva, ZöcB Mihálynak és Dlerzák Helena Barbarának Dániel Andrej, Busa Imrének és Császl Ágnes Zsófiának Annamária, Gyuris Jánosnak és Drabant Máriának Tamás, Király Jánosnak és Jámbor Erikának Anita Zsuzsanna, Pesti Bélának és Llbor Erzsébetnek Timea Tünde. Palotai Lászlónak és Kiss Ilonának Anita Ágnes, Szabó Lászlónak és Monostori Annának Andrea Judit, Wábits Győző Andrásiak és Mátrai Etelka Erzsébetnek Viktória, Paragi Antal Györgynek és Bálint Máriának Tímea, Miklós Sándor Antalnak és Gyémánt Mária Juliannának Kata, Magyar Györgynek és Eperjesi Annának György, Aszódi Istvánnak és Markó Teréziának Ágnes, Krivánszki Tamásnak és Kristó Mária Rózsának Gábor Tamás, Fige Imre Jánosnak és Berta Irénnek Anita, Horesnyi Miklósnak és Cserny-Kun Zsuzsannának Tünde, Braun Lászlónak és Ács Juliannának Éva, Hadár Attilának és Bödő Zsuzsannának Andrea, Breszkó Jánosnak és Kovács Zsuzsannának János, Monostori Tibor Istvánnak és Lippai Rozáliának Tünde, Szűcs Tibornak és Balla Piroskának Mónika, Dombi Mihálynak és Földi Ibolyának Ibolya, Ferenci László Attilának és Andrekovics Piroska Klárának László Attila, Tóth Istvánnak és Hornyák Erzsébetnek Zoltán István, Szabó Árpád Imrének és MUller Andreának Gellért Károly, Goda József Lászlónak és Nagy-Apáti Angélának Gábor. Tóth Istvánnak és Mágori Ilonának Kornél, Vásárhelyi Péter Pálnak és Szabó Évának Krisztina, Csizmadia János Mihálynak és Kassai Erzsébetnek Mónika Tünde nevű gyermekük született. HALÁLOZÁS Szűcs Antalné Kohajda Viktória, Verbai József, Badarik István, Tapasztó Balázs. Kalló László Ferenc. Beck Aladárné Bakos Margit, Gém József. Miklós Mihályné Kucsora Piroska, Juhász Imre, Hegyközi Mihály, Gyulai Lajosné Gombos Anna. Nyári András. Jakab Ferenc, Bús András. Túri Péterné Vadkerti Irén, Tóth Istvánné Gömöri Sarolta, Radlcs István, Borbély József, Varró Istvánné Péter Anna, Miklós-Balog Sándor, Tok Györgyné Kis Erzsébet, Lakatos Józsefné Petró Rozália. Lajtár Káintártné Gera Erzsébet, Ábrahám János. Szabó Imréné Doga Teréz, Sutyinszkl János. Sirok József. Gera József. Gyuris Sándor. Nagy. Károly, Balogh Sándor Györgv. Huszka István Mihály, Simon Mihály, Kondoros! .Tánosnc Fehér Julianna. Csikesz Lajosné Michalovlcs Mária Ilona, Deák András. Rácz Antalné Brunner Amália meghalt. Egyhangú zúgással, lassú menetben szeli a vizet a kis Tiszakutató hajó. Figyelmem megoszlik a víz és a légtér, meg a parti erdők között. Vigyázni kell — e hajó épsége miatt — a vízből itt-ott előbukkanó uszadékfákra. Elsősorban azonban a madarakat tartom szemmel. A fészkelési időszak végén igyekszem áttekinteni az Alsó-Tisza madárállományát. A folyó vizét közelről vizsgálva, a máskor „szőke" Tiszánk vizének színe, a mostani alacsony vízállásnál zöldesbe játszik, a benne túlszaporodott, mikroszkopikus kicsinységű növényi szerkezetek milliárdjaitól. A folyóba került sok szerves anyag jelenlétét, a víz minőségének csökkenését jelzik ezek a lebegő moszatok. A vízből kinyúló csonka, csupasz fatörzsön merev mozdulatlanságban ül egy szépen kiszínezett szürkegém. E madarak száma erősen megfogyatkozott. Hetven kilométeres tatám alatt csak mintegy féltucatnyit láttam. Régebben 30—40 is elém került ekkora útvonalon. Bakcsó áll a vízszegélyben fennakadt ágak között. Sárgás-fehér, szürkés-fekete tollazata alig üt el a napszítta gallyak kusza szövevényének szinétől. Szürkületi madár. Este és hajnalban tevékenykedik. nappal pihen. A bakcsónépesség az utóbbi években mintha gyarapodott volna. Kóbor dankasirályvsapatok lebegnek a víz fölött, meg néhány villás farkú küszvágó csér is csapong ott. Űszó hulladékot, döglött halat, kisebb halakat emelnek fel a víz színéről. Füsti fecskék cikázva kapdossák a repülő rovarokat. Jelenlétük emberi település közelségére utal, hiszen fészküket épületekre építik. Egy-egy gerle röpül át, gyors szárnycsapásokkal a Tisza fölött. A népdalainkban gyakran megénekelt gerle kiszorult ma már a falvakból az erdőkbe. Helyét, a rendkívül alkalmazkodó, hazánkban túlszaporodott, balkáni gerle vette át. A szentesi híd fölött rongydarabot látszik sodorni a szél. Az érdekes károgás azonban eláruja, hogy dolymányos varjú kering ott. Szétálló evezőtollai szinte szűrni látszanak a levegőt. Vissza-vissza száll egy magas nyár csúcsára. Mereven ül ilyenkor, csak a fejét mozdítja, élesen figyelve körnjezetét. Bizonyára már repülős fiókáit őrzi. A füzesben sárgarigó hallatja fáradhatatlanul hangos. dallamos füttyét. Talán már másodköltéshez fogott a rigópár A bokrosban barátposzáta szól. Kis énekesünk hangja vetekszik a fülemüléével, amely ugyancsak itt él. de inkább csak a szürkületi órákban énekel. A magasból elmosódott, lágy „puty-puty-puty" hangok hallatszanak. Az élénk sárgazöld tarka gyurgyalagok szálldosnak ott. Fészkelőüregüket a közeli, meredek partfalba vágták. Hófehér kis kócsag érkezet a homokpadra. Közvetlenül a vizszegélyen sétál, furcsán rakja hosszú gémlábait. Fejével, hosszú nyakával minden lépésnél bókol. Szél ellen halad: félti tollazatát a felborzolódástól, töréstől. A vizet figyeli. Időnként villámgyors csőrmozdulattal kap ki egy kis halat a vízből. A kis kócsagok, e ritka szép madarak száma az utolsó évtizedben örvendetesen gyarapodott, ami a természetvédelmi intézkedéseknek köszönhető. A saséri és labodári gémtelepek szigorú védelmének hatása jól lemérhető. Éles '„ciip-ciip,• riasztó hangját hallatva, kis madár cikázik felém a víz fölött: jégmadár. Nem messze tőlem eltűnik a vízre hajló parti bokrosban. Nemsokára, kisujjnyi hallal a szájában, nagy ívben tart a túlsó oldal meredek partja felé. Földbe vájt fészkelőürege ott van valahol a Körös-torkolat közelében. Nyolc-tíz percenként jelenik meg itt mellettem. A sekély vízben sok a szerves törmelék és az ivadékhalak rajokban sereiének oda. Ezért halászik ott ez a madár. Kék-zöldbarna tollruhája fémesen csillan a napfényben. Ezért repülő drágakőnek is nevezik. Fészkét ez is, mint a gyurgyalag a part löszösagyagos falaiba vájja. A folyószabályozás, partvédelem, duzzasztás következtében az Alsó-Tiszán egyre kevesebb költőhelyet talál. Hullámzó repüléssel barázdabillegető érkezik a homokos partra. Élénken billegeti hosszú farkát, amint meg-megiramodva fogdossa a rovarokat. Mártélynál és Szeged fölött élénk élet folyik a Tisza-meder partifecske-telepein. Több ezer madár röpköd a parfalban készített költőüregek előtt. Ingajáratban hordják fiókáiknak a rovartáplálékot, rengeteg szúnyogot, legyet és más lágyszárnyú rovart pusztítva e tevékenységükkel. A nagyfokú ragadozómadár-hiányra jellemző, hogy csak egy fajjal, a barna kánya egyetlen példányával ta- • lálkoztam meglehetős hoszszú utam alatt. Ügy tűnik (természetesen számításba véve az itt nem említett, mintegy 80, a Tisza hullámterében élő madárfajt is), hogy a parti erdők madárvilágát erélyes természetvédelmi intézkedésekkel, a madarak igényeit ls bizonyos mértékig tekintetbe vevó erdőkezelési módszerekkel a mai szinten fenn lehet tartani. A Tisza-mederben táplálkozó, különösen a meredek partfalakban fészkelő madárfajokat a Tisza csatornázása miatt — nagy és közeli veszély fenyegeti. E fajok itteni megtartását csak a vízügyi, környezet- és természetvédelmi hatóságok és az ornitológusok együttes, tervszerű munkájával lehetne elérni. Dr. Marián Miklós Nyolc árucsoportban az első helyen A Szovjetunióból Magyarországra importált áruk és a Szovjetunióba szállított magyar árucikkek listája igen terjedelmes. Értékük ebben az évben 4,8 milliárd rubel lesz. Figyelemre méltó, hogy Magyarország a Szovjetunióba szállított áruk nyolc csoportjában első helyen áll a KGST-országok között. Az ezekből az országokból a Szovjetunióba exportált műszerek háromnegyede, csaknem az összes autóbusz* a gyógyszerek kétötöde, a friss gyümölcs kétharmada, a főzelékkonzervek fele — Magyarországról való. Magyarország viszont egy év alatt 7,4 millió tonna szovjet kőolajat, 6 milliárd kilowattóra villamos energiát, 650 000 tonna hengerelt árut. több tucat metrókocsit, trolibuszt és mentőautót, 40 000 Zsiguli gépkocsit kap. Cementgyári, kohászati és atomerőművi berendezéseket is szállítanak a Szovjetunióból. (BUDAPRESS—APN)