Délmagyarország, 1979. július (69. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-09 / 159. szám

5 Kedd, 1979. július 10; Korrupció és társai Bűnök és okok A gazdasági bűnözés — a társadalmi rendszerek különbségeitől függően eltérő mcdon és intenzitással — világszerte növekvő tendenciát mutat. Ennek oka, hogy az elmúlt évtizedekben a gazdasági életben hatalmas változások mentek végbe. Bonyolultabbá vált a gazdálkodás minden részterülete, a beruházások száma rohamosan. nőtt. jelentősen emelkedett a kooperációs tevékenységet folytató vállalatok száma. A hitelezési formák szélesedése, az export—import tevékenység növekedése. a gazdasági tevékenységek mögött jelentkező különböző csoportérdekek, és ezzel egyidejűleg az új formáknak megfelelő ellenőrzési rendszerek kialakulatlansága tág visszaélési lehetőségeket teremtett. A tőkésországokban például a gazdasági bűnözés társadalmi és gazdasági következményei sokkal súlyosabbak, mint az erőszakos és a vagyon elleni bűnesetek kihatásai. A szocialista országokban — objektív okok folytán — a gazdasági bűnözés nem érte el, és várhatóan nem is éri el a tőkés országokéhoz hasonló méreteket. Az adatok azonban nálunk is növekvő tendenciáról számolnak be. A népgazdaság ellen elkövetett, ismertté vált gazdasági bűnesetek száma Magyarországon 15)65 és 1978 között 2920-ról 4816-ra nőtt. Ez mintegy 65 százalékos növekedést jelent. A bűncselekmények száma azonban nem emelkedik évről évre egyenletesen — a legmagasabb értéket, 5295-öt, 1974ben érte el. Az összbűnözésen belül nem nagyarányú a gazdasági bűnözés, jelentősége miatt mégis figyelmet érdemel. 1978-ban 3418 deviza- és vámbűncselekmény, valamint 370 gazdasági vesztegetés szerepel az adatok között. A vám- és devizabűncselekmények hosszú idő óta tapasztalható emelkedését alapvetően az idegenforgalom növekedésével magyarázzák. A gazdasági vesztegetés, a korrupciónak a gazdasági életben való megnyilvánulása: s az elmúlt évben 133mal több ilyen jellegű bűncselekményre derült fény, mint 1977-ben. A számok persze könnyen megtéveszthetik a szemlélőt, hiszen a felderítés gyakorisága az ellenőrzés megszigorítása önmagában is eredményezhet', hogy a statisztika több bűnesetről ad számot. Másfelől azt is figyelembe kell vennünk, hogy a nagy kárt okozó bűncselekményeket gyakran éveken át folytatják, s a kár összege — legalábbis statisztikai szempontból — a leleplezés évének mérlegét terheli. Az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet néhány évvel ezelőtt megvizsgálta a gyakrabban előforduló gazdasági bűncselekmények jellegét, elkövetési gyakoriságát. Megállapították többek között azt is, hogy az ipari vállalatok közötti kooperáció bővülése, egyes gazdasági feladatok alvállalkozók bevonásával történő megoldása, jelentősen megnöveli a korrupciós kapcsolatok kialakításának lehetőségét. Az állami és szövetkezeti kiskereskedelem területén — a beszerzésnél és az értékesítésnél •— ugyancsak előfordulnak korrupciós jelenségek. A vagyoni, kereseti, jövedelmi viszonyokat vizsgálva megállapították, hogy a gazdasági bűncselekmények elkövetőinek többsége vagyonnal, illetve az átlagosnál magasabb jövedelemmel rendelkezik, a kedvezőtlen jövedelmi viszonyok tehát csak jelentéktelen mértékben játszanak szerepet a súlyos károkat okozó bűncselekmények esetében. A gazdasági bűncselekmények nem jelentéktelen hányada a gazdasági irányítási rendszer elveinek félreértéséhez, félremagyarázásához kapcsolódik. A gazdálkodóegységek, illetve az ezeket képviselő személyek olykor visszaélnek a szabadabb, kötetlenebb gazdálkodási formákkal, a nagyobb önállósággal és a kezdeményezéssel együttjáró lehetőségekkel. Bárhogy is nézzük, a gazdasági vesztegetésnek általában nem egyszerűen személyes, szubjektív, hanem nagyon is objektív okai vannak. Különböző áruk és szolgáltatások hiánya vagy nem elegendő volta is ebbe az irányba terel. Jellemző példa az elmúlt évben a szegedi MERKUR-telep dolgozóinak esete, akik mintegy 60 ezer, vagy a pécsi merkurosoké, akik 183 ezer forint jogtalan haszonra tettek szert a gépkocsikkal való üzérkedés révén. Vég nélkül lehetne sorolni a gazdálkodás folyamatában elkövetett bűncselekményfajták széles skáláját —, kezdve a mérleghamisítástól a hűtlen pénzkezelésen át az üzemanyagjegyekkel való visszaélés összes változatáig. Nyilvánvaló, hogy a gazdasági bűnözés elleni küzdelem csakis az állami, társadalmi és gazdasági szervek tudatos, és szervezett együttműködésével lehet eredményes. A gazdasági vezetők személyes példamutatása, erkölcsi megbízhatósága fontos feltétele a gazdálkodási folyamatok törvényes mederbe való terelésének. Fontos, de nem egyedüli feltétele. A rendszeres és érdemi ellenőrzés, a viszszaélők, a törvénysértők szigorú és következetes felelősségre vonása ugyan segíthet a gazdasági bűncselekmények számának csökkentésében, maradandó eredmény azonban csak a szükséges gazdasági — technikai, anyagi — előfeltételek megteremtésével, a gazdaságban mutatkozó hiányok megszüntetésével érhető el. Föld S. Péter Steinmann grófnő levelei rádiófigyelő A gyerekek nőnek, növekszenek; aztán egyszer csak, hipp-hopp akkorák lesznek, hogy belenőnek a levelesládába, Miska bácsiéba, aki újabb időkben tényleg Miska bácsi, mert Padisák Mihály szerkeszti és vezeti a Gyermekrádió ős-régi — ez is bizonyíték rá, hogy népszerű, szóval, hogy abbahagyhatatlan, mint például a Játék a betűkkel a tévében, no meg a Szabó család — műsorát. Annak idején is hallgattam ezt a műsort. Rég volt. Most azonban, hogy nőnek a környezetemben a srácok, újra hallgatom. A gyerekeknek maradéktalanul tetszik a műsor. Tulajdonképpen persze a legfontosabb mégiscsak ez, a hallgatók, hogy tudományoskodón is mondjam; a réteg véleménye; mert ugyebár a nyugdíjasoknak szánt műsor a nyugdíjasoknak legyen kedves, és ne tizenéveseknek, s mindez fordítva ... Engem azonban valami mégis zavar, s ha már zavar, elmondom: gyanúm támadt, s ez a gyanúm hétről hétre erősödik. A műsorhoz érkező levelek némelyikét egy grófnő írja, Steinmann. A jó tanuló Steinmann, sőt még a stréber Steinmann is; mert ilyeneket hallok, hogy kedves Miska bácsi, tessék bemondani a mikrofonba, hogy az én, mi tanító nénink, tanár bácsink stb. az egy olyan kedves és jó és kiváló, hogy szeretnénk neki ezt, azt, amazt így, a rádión át, hogy mindenki hallja, ország-világ, s ha lehet remélni talán ő maga, szóval, hogy szeretnénk megköszönni mindent. Félreértés ne essék; magam is szívesen emlékszem sok hajdani tanáromra, s azt sem tagadom, hogy van mit köszönnöm is nekik. Ám mindezek ellenéré ma is úgy gondolom, ahogyan már serdületlen koromban is sejtettem; a diák ne valamiféle ingyen szívküldivel mondjon köszönetet nevelőinek, mert gyanúba is keveredhet esetleg, a stréberség gyanújába, és ország-világ előtt És ha még csak valóban Steinmannkónt követi el ezeket a leveleket, hagyján, mert Karinthy Frigyestől, a grófnő szülőapjától úgy tudjuk, hogy Steinmann jó, sőt kiváló tanuló és elme volt, ami egy pedagógusnak — mondjuk feleltetéskor —már eleve köszönet, mert munkájának értelmét látja. Miska bácsi egyébként az esetek döntő többségében bölcs és szelíd iróniával arrébb teszi a dolgokat; hol a diákok nyelvét, hol a címzettek talpát, de ő sem képes csodákra, tehát be-becsúszik egy ilyenfajta célzás, amit már leírtam volt ebben a cikkben. Ha van egyáltalán miből — ki lát bele egy leveleslemezes ládába ilyen meszsziről? —, talán jobban kellene szelektálni a beküldött írások között; vagy el kellene mondani egyszer, vagy kétszer a gyerekeknek, hogy csak akkor írjanak, ha tényleg van valami érdemleges mondandójuk. Hogy mindez kivitelezhető-e, megvallom, nem tudom. Én mindettől függetlenül azért szívesen ülök le a srácokkal a rádió elé, s hallgatom a műsort. De csak addig, míg rajta nem kapom őket, hogy ők is írtak levelet Steinmann grófnő stílusában... Mert akkor én...! De ez már kívül esik egy ilyen rövid eszmefuttatás keretein, mert a pedagógia neveléselméleti résztudományának hogyan fegyelmezzünk című tárgykörébe tartozik . .. P. F. Irodalmi ösztöndíjak A Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Magyar Írók Szövetségével kötött együttműködési megállapodás alapján harmadszor hirdetett irodalmi ösztöndíjpályázatot, amelyre 104 pályázat érkezett. A SZOT titkársága értékelte az írói vállalkozásokat, s ennek alapján a következők kapnak egy évre irodalmi ösztöndíjat: Annus József, Balogh Attila, Bán Zsuzsa, Barcs János, Daróczi József, Földesi József, Huh István, Kiss Anna, Kósa Csaba, Kovács József, Kutasi Gyula, Mátyás István, Oláh János, Ténagy Sándor, valamint az Acs Jenő és Farkas Tibor szerzőpáros. Eszperantó konferencia Hótozevásárhelyen A második nemzetközi or- tum hangzik el. Az egye* vos-egészségügyi eszperantó országok képviselői előadákonferenciát hétfőn nyitót- saikban ismertetik hazájuk ták meg a hódmezővásárhelyi tanácsháza dísztermében. A tanácskozáson nyolcvan magyar és több múlt száz külföldi vendég vesz részt. Bulgáriából. Csehszlovákiából, Franciaországból, Jugoszláviából. Lengyelországból, az NDK-ból Svédországból és a Szovjetunióból. A vendégek hétfőn Hódmezővásárhely egészségügyi helyzetéről, a városfejlesztés kérdéseiről és a helyi munkásmozgalom történetéről hallgattak meg tájékoztatókat. A konferencia tudományos programja kedden kezdődik. egészségügyi ellátásának helyzetét, a fejlesztési terveket. Megvitatják, hogy az orvosok, állatorvosok, gyógyszerészek milyen módon kívánnak hozzájárulni a vizek «s a levegő tisztaságának megőrzéséhez, a környezetvédelemhez. Több hazai és külföldi vendég ismerteti a gyermek- és öregkori betegségek megelőzésével, valamint új sebészeti eljárások bevezeétésvel kapcsolatos legújabb kutatásait. A konferencián elhangzó előadásokat eszperantó nyelven kinyomtatják, és a szombati záróünnepségen kis Szombatig mintegy negyven kötetben átadják a résztveeszperantó nyelvű referá- vöknek. ra a zsákom? ^ „Tévét néz a kisegér" — így az ige egy mai hároméveseknek szánt, ennélfogva se nem mélyenszántó, se nem gondolatgazdag. még különleges szóleleményekkel sem tündöklő, amolyan „még elmegy"-versikében. Villámcsapásszerűen ért a felismerés: ha a versike gyerekeknek nem is mond mást, mint kedves csacskaságokat, a tévékritikusok tanulhatnak belőle. Közbevetőleg: legfőbb ideje lenne, hogy a Magyar Televízió műsoraizás: lám, lám, ez a tévé még azt is tudja, mi kell egy kisegérnek. Dió! Azt ne tudná, mi kell X-nek. Y.nak, a munkásnak, a szellemi dolgozónak? Igen, valahogy így kellene! Ha például most képes lennék versben elbeszélni a mondandómat, tásnak, információnak, ismeretterjesztésnek nevezik. Az elmúlt héten ilyenfajta, nekem való csemegék voltak a következő műsorok: a Művészeti Magazin, amely kibizonnyal állításokról tájékoztatott; a meg tudnám dicsérni a hétfői rendkívüli adásnap kívánságműsorát; James Onedin hajdani ügyeskedéseiről rendszeresen véleményt nek jó hatását kevésbé válírók valóban elszánnák ma. gukat a tovább- és önképzésre; mindegy, milyen formában, az a lényeg, hogy megtanulják végre: aki valaha arrébb tett egy széket a tévé valamelyik stúdiójában, dicséretesen járult hozzá e megszámolhatatlanul sokféle funkciójú fórum valamelyik jelentős feladatának realizálásához. Míg eme elismerések kifejtésére lalkozó szelleműnek ismert honfi- és kortársaimra (esetleg jelen gazdasági helyzetünk és az Onedin család sugárzásának időzítése között is összefüggéseket fedezhetnék fel, a szerkesztőgárda dicséretére). Ujjonganék még számtalan más műsor láttán, ahelyett, hogy ján — prózában fanyalognék, mint általában. A kommunikációs alapkérdéseket érintő, önvizsgálatra késztető gyerekvers azért megköveteli a kérdést: a magamfajtáknak sose mutatnak diót? Ha nem is egy egész zsákkal, legalább pár szemet, néha. Ezeket a diókat másképpen szórakoztaképtelenek a kritikusok, az — versfaragó tudomány hijár nekik, ami a tévé veszprémi díjkiosztó ünnepségén: a középkori pellengér helyett képernyőre kerülnek, miközben működésük elégtelenségéről szóló őszinte szavakat hallgatják. És hogy mulasztásaik miatt ne szenvedjen hiányt sok százezer tévénéző, a kritika által kellően nem becsült tévéalkotók tömege megkapja a nívódíjat az év első felében végzett munkáért, és a nevük közzé tétetik a műsorújságban. (Lásd: XXIV. évfolyam, 27. szám. 23. oldal.) Visszatérve: mit lát ugyanis a tévénéző kisegér? A „képernyőn egy zsák dió", meg más, kisegérnek való csemege. Csak természetes, hogy az ínyenc hosszú farkú felujjong, imígyen: „jó műsor, jaj de jó!" Mi más ez az apró gyerekversike, ha nem a tévének és az ő rétegműsorainak ügyes (nem tolakodó, hanem áttételes, közvetett, de annál hatásosabb) dicsérete? Finom célJogi esetek, amely felvilágosított, hogy kiskapuk léteznek ugyan, de nem érdemes használni őket; a Színház a tévében, amely arról informált, miféle színházi eseményekből kapok ízelítőt, vagy élményt júliusban, a tévé segítségével; a Nemzetközi Stúdió, amely a SALT-megállapodás előzményeiről, következményeiről, jelentőségéről adott érdekes tájékoztatást és új ismereteket. A fürdőigazgató című tévéjáték, amelyet Bertha Bulcsu írt, és Várkonyi Gábor rendezett, és amely szórakoztató tanmese volt közállapotainkról és magánerkölcsei nkröl. Ha mindebből nem tűnne ki, kénytelen vagyok megállapítani: úgy saccra. ennyi dió megtölt egy közepes nagyságú zsákot. S. E. Tatabányáról Togóba Mérnökök, technikusok utaztak hétfőn Tatabányáról Togóba, hogy üzembe helyezzék a Magyarországról szállított iszapdúsítő művet. A Tatabányai Szénbányák szakemberei építették fel az afrikai állam fővárosa. Lomé közelében egy foszfátbánya részére a korszerű iszapdúsitót, amelynek segítségével viszszanyerik a hulladékiszapban levő értékes nyersfoszfát kilencven százalékát. Az új dúsítómű berendezéseit már kipróbálták, s a hétfőn Togóba utazott szakemberek irányításával megkezdik a foszfát dúsítását. A szénbányák szakemberei — a helyi alvállalkozókkal együtt — a szerződésben vállalt 25 hónap helyett 21 hónap alatt építették fel az új üzemet. Á egészségügyi dolgozok munkakörülményeiről Az egészségügy várhatóan a VI. ötéves terv időszakában sem lesz képes kielégíteni munkaerő-szükségletét, ezért is szükséges a munkaerő-gazdálkodás eddiginél jobb terverese, a dolgozók jobb megbecsülése — állapította meg hétfői ülésén az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége. A testület Szendrényi János titkár előterjesztésében a szakszervezet utóbbi fél évben végzett munkáját tekintette át. A szakszervezet az elmúlt hónapokban öt megye egészségügyi intézményeiben tájékozódott a munkakörülményekről, s ott elmondották, a dolgozók elsősorban ag eddiginél nagyobb erkölcsi megbecsülést igényelnek. A jobb és a szervezettebb munkát segíti a szocialista munkaverseny-mozgalom, amelynek helyzetét a közelmúltban elemezte a központi vezetőség és továbbfejlesztésére tett javaslatait az Egészségügyi Minisztérium elfogadta. A módosított szabályozás — amely a közeljövőben jelenik meg — fontos feladatnak jelöli meg a mozgalom fokozatos kiteljesítését, és az elismerési rendszer közelítését a szocialista brigádmozgalomhoz. Foglalkozott a központi vezetőség az egészségügyi dolgozók egészségi ártalmaival, egészségvédelmével is. A szakszervezet a közelmúltban ismételten kezdeményezte az egészségügyi dolgozók körében gyakran előforduló hepatitis foglalkozási megbetegedésként történő elismerését. és felhívta a minisztérium figyelmét az egészségügyi dolgozók szervezettebb egészségvédelmére. Ez annál is inkább fontos kérdés, mert sok nyugdíjas is — a nyugdíjas egészségügyiek 70 százaléka — dolgozik a különböző munkaterületeken. (MTI)