Délmagyarország, 1979. július (69. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-08 / 158. szám

10 Vasárnap, 1979. július 8. Móra István a Móra családról A Somogyi-könyvtár újabb kiadványa a centenáriumra j Böjtös tánc és a szilvatermés Nemrégiben írtunk ismertetőt Móra Ferenc legszebb verses meséjének hasonmás kiadásáról, amelyet a városi Somogyi-könyvtár adott ki az évforduló jegyében. Az aranyszőrű bárány egy kötetbe került Betlehemi csillaggal, miként eredendően, s a könyvecske bibliográfiai ritkaságként vált gyorsan keresetté. A könyvtár igen sokat vállalt, és tesz a közelgő százados évforduló fényéért Ennek legújabb tanúja egy újabb „házi" kiadvány. Móra Istvántól, az fró testvérbátyjától a családról szóló írásokat gyűjtötték egybe Hazaemlékezések címmel. Ez az új könyvecske egyszerre két szolgálattal jelent meg: felhívja a mai olvasó figyelmét a tollforgató Móra Istvánra egyrészt • nem érdemtelenül; másrészt bepillantást nyújt abba a családi környezetbe, és városkába, amely Móra Ferencet földajkálta a magyar irodalomnak, közéletnek és tudománynak. Móra István ügyében erősen a könyvecske utószavára vagyunk utalva, amely emlékeztet ré, hogy Illyés Gyulától milyen elismerést kapott („méltatlanul nem emlegetett derék tollforgató"), de művei ma már nehezen találnának utat az olvasóhoz. A Péter László szerkesztésében kiadott Hazaemlékezések azonban Móra Ferenc személye és munkássága révén feltétlenül számot tarthat az érdeklődésre. Elsősorban a tartalom hitelessége miatt, hiszen a közölt írások tartalmát csak néhány helyen kellett korrigálniuk az Irodalomtörténészeknek. Van azonban egy másik főszereplője ls a gyűjteménynek: Kiskunfélegyháza mezőváros, melynek történetéhez szintén érdekes színeket és adatokat találhatunk benne. Voltaképpen mindkét kiadványt a sokszorosítási technika korszerűségének köszönhetjük — a könyv ugyanis (miként Az aranyszőrű bárány ls) Xerox-rota eljárással készült. Ez azt jelenti, hogy az eredeti nyomtatványnak teljesen hű mását olvashatjuk, korabeli helyesirással. Nem biztos, hogy ez éppen a mai olvasás előnyére írható, hiszen a szedéshibák is öröklődnek így — mindenesetre az eljárás olcsósága és gyorsasága olyan előny, hogy ez a csekély „ellenkezés" súlytalan marad. S talán még olykor ezek az apróságok kicsit vissza is segítenek bennünket a korba. Azzal summázhatjuk e könyvecskéről szóló ismertetésünket, mint az előző hasonmás kiadás esetén: a Somogyi-könyvtár. melynek gazdája és őrzője volt Móra Ferenc, igen illendően tiszteleg e szellemi műhely egyik alapító mesterének. Sz. S. I. Bemutatjuk az új Btk-t 5

Feltétlenül hangsúlyoz• nom kell, hogy a jelentős gazdasági kérdések megoldásának nem egyedüli eszköze a büntetőjogi eljárás; ez csak a védőeszköz lehet — amikor már más jogi felelősségi formák nem nyújtanak megfelelő védelmet, nem érik el a kellő „fordulatot". Ebből következik, . hogy amikor a tőrvény szűkitette a gazdálkodási kötelesség megszegéséért való büntetőjogi felelősségrevonást, akkor bővítette — a szabálysértési törvényt módosító 1979. évi 10. tvr. — e cselekmények körét. így szabálysértési alakzata van: a gazdálkodási kötelesség megszegésének — Btk. 287. 8 — a népgazdaság szervei megtévesztésének —. Btk. 288. § —. a beruházási fegyelem megsértésének — 290. 5 —, valamint a pénzügyi fegyelem megsértésének — Btk. 291. §. A veszélyeztetett érdek jelentőségét bizonyítja az a tény, hogy e cselekmények szabálysértési alakzata esetében is felemelt, 10 000 Ft pénzbírság szabható ki. Ez a jogi szabályozás egyúttal azt is követelményként támasztja, hogy a felügyeleti és ellenőrző szervek e körben tartott vizsgálatai és megállapításai igen megfontoltak, körültekintőek és alaposak legyenek, mert lényegében ezek fognak alapot szolgáltatni ahhoz, hogy munkajogi, szabálysértési vagy büntetőjogi eljárást kell-e indítani. A törvény XVIII. Fejezete a vagyon elleni — tulajdonjog elleni — cselekmények büntetőjogi szabályozását tartalmazza, egységes védelemben részesítve a különböző tulajdonjogi formákat —, ami alól kivétel a hanyag kezelés és a gondatlan rongálás. A törvény e 'ejezete több jelentős változást tartalmaz. Továbbra is követelmény, hogy a bünte•'-s kiszabása körében sú• oritó körülményként kell ' kelni azt, ha a cselekmény a társadalmi tulajdont károsította. E fejezetbe tartozó bűncselekmények körében az okozott kárnak, illetőleg annak az értéknek, amelyre nézve a bűncselekményt elkövették, a Btk. nagy jelentőséget tulajdonít; egyrészt úgy. hogy azok összegétől- teszi függővé a cselekmény minősítését — súlyosságát —. másrészt ez szolgál bizonyos esetekben választóvonalként annak megítéléséhez, hogy szabálysértés vagy bűncselekmény forog-e fenn. Ebből következően az okozott kárt Illetően a törvény 4 ún. minősítő fokozatot állapit meg: kisebb, nagyobb, jelentős, különösen nagy kár. Azoknál a vagyon, elleni bűncselekményeknél, ahol a károsodás összege az 1000 Ft-ot nem haladja meg — és mlnősitő körülmény nem forog fenn — szabálysértést kell megállapítani, ami 10 000 Ft-lg terjedő pénzbírság kiszabását teszi lehetővé. A törvény egyes vagyon elleni cselekményeknél nem kárról, hanem vagyoni hátrányról szól. Ezen nemcsak a vagyonban okozott kárt. hanem az elmaradt vagyoni előnyt — hátrányt — ls érteni kell. Ilyen meghatározás szerepel a hűtlen kezelésnél —, Btk. 319. § — és a hanyag kezelésnél — Btk. 320. §. Már említést tettem arról, hogy a büntetőjogi szempontból egységes tulajdonjogi formák közül a törvény kiemeli a hanyag kezelést, amely csak akkor vétség, ha az okozott vagyont hátrány összege a 10 000 Ft-ot meghaladja. A Btk. 224. § a rongálás cselekményéneit törvényi tényállását tartalmazza. Az ún. szándékos rongálást mindkét tulajdoni forma esetén büntetni rendeli a törvény; ezen cselekmény gondatlan formájában csak a társadalmi tulajdonnak biztosit büntetőjogi védelmet, de ez esetben ls csak akkor, ha az okozott kár a 100 000 Ft-ot meghaladja. Szükségesnek tartom a figyelmet még felhívni a Btk. 327. 8-ban megfogalmazott Jármű önkényes elvétele" bűncselekményére. Ez változást hozott a hatályos jogi szabályozáshoz képest, mert az ú.i Btk. szerint az követi el ezt a cselekményt, aki gépkocsit, gépjárművet, illetőleg más gépi meghajtású járművet önhatalmúlag használat céljából elvesz. A törvényekkel szemben egyik alapvető követelmény, hogy jól szolgálja azokat az adott vagy össztársadalmi célokat, amit szabályoz; ez azonban nem minden! Szükség van a jó gyakorlati megvalósuláshoz arra is, hogy az emberek ismerjék és be is tartsák. Ehhez próbált segítséget nyújtani e kivonatos tájékoztató. Dr. Jármai Tibor Indul a Tanyaszínház Tavaly Ilyentájt szegedi és szentesi járásbeli községeket keresett föl, idén Makón és környékén tartja előadásait a Tanyaszínház. Július 10— 19. között tizenkét alkalommal mutatják be Haydn A patikus című egyfelvonásos operáját, melyet Bárdi Sándor, a Szegedi Nemzeti Színház művésze fordított és tanított be Vajda Júliának, Szilágyi Bélának, Ördö9h Józsefnek, Tóth Mártának, Kovács Attilának, Farkas Ignácnak, Szüts Lászlónak. A zongorista Kaminszky Frigyes lesz. Július 10-én Nagylakon, másnap Kövegyen és a makói kempingben, 12-én Nagyéren, 13-án Ferencszálláson es a makói Lenin téren, 14én Öföldeákon, lő-én Rákoson, 16-án Marosleién, 17-én Apátfalván, 18-án Pitvaroson, 19-én pedig Földeákon és a makói Ságváritelepen lépnek föl. Az előadások este fel 7-kor kezdődnek, körülbelül egyórás Időtartamúak, s azokon a napokon, amikor kétszer is játszanak, a második előadások este 8-kor, Illetve negyed 9-kor kezdődnek. (Vége.) Kezdődnek a próbák Sta tisztaváloga íés Miközben a műszaklak lassan elvégezték munkájuk nagyobb részét, s csak a díszletek javításával, kiigazításával foglalkoznak — legalábbis az első darabokhoz —, a hét közepétől már a művészeké, színpadi közreműködőké a dómszínpad. Július 11-én, szerdán kezdődnek az idei szabadtéri jájátékok próbái. Természetesen először a nyitódarabé, A végzet hatalmáé. Mint ilyenkor rendesen, szerdán délután 5 órától statisztákat válogatnak, férfiakat, nőket vegyesen, hiszen a Verdi-opera tömegjeleneteiben szükség lesz „civilekre" is. Július 17-ig próbálják A végzet hatalmát, másnap a nemzetközi szakszervezeti néptáncfesztivál gálaestjének, a Vásárnak "első nagyszínpadi próbáját tartják. Július 19-én a Verdi-opera, 20-án a néptáncgála főpróbája zajlik a téren, s az idei nyitány július 21-én lesz, A végzet hatalmával. a Dél-ASföldön A dél-alföldi néptáncok és táncok sajátos szint képviselnek a magyarság szokáshagyományában. A sajátosság forrása a Dél-Alföld etnikai, területi, települési, vallási és nemzetiségi sokféleségében kereshető. Ezen a területen ötvöződtek több évszázadon keresztül az Erdély és a Balkán felől érkező kulturális hatások, s itt volt a viszonthatások kisugárzásánek fő központja. E vidék folklórjának mindmáig legeredményesebb krónikása Kálmány Lajos. A múlt század második felében az egykori Csongrád, Csanád, Békés, Arad, Torontál és Temes megye sok-sok községéből adott hírt az itt élő nép költészetének, szokás- és hiedelemvilágának gazdagságáról. A Dél-Alföld folklórjának kutatását napjainkban a délalföldi népszokások és hiedelmek című kutatótéma keretében végzi a Szegedi Akadémiai Bizottság néprajzi munkacsoportja, témavezető dr. Ferenczi Imre kandidátus, a József Attila Tudományegyetem néprajzi tanszékének vezetője. A csoport munkájában részt vesznek a három dél-alföldi megye néprajzkutatói, közöttük Bálint Sándor professzor is. A tánccal, zenével kapcsolódó szokásoknak, mint résztémának gyűjtésére a SZAB néprajzi munkacsoportja gyűjtőközösséget szervezett Békés, Csongrád és Bács-Kiskun megye tánccal foglalkozó szakembereiből, együttesvezetőkből, koreográfusokból. Eddigi ismereteink szerint vidékünk a középső vagy tiszai táncdialektus része. Legjellemzőbb tánctípusai a csárdás, más néven: lassús és frisses, és az oláhos, más néven ugrós vagy mars. Hiányoznak Dél-Alföldről a Dunántúlon jól Ismert leánykarikázók és a nemzeti táncként számon tartott verbunk. A múlt század vége óta a parasztság tánckultúrájában egyre nagyobb tért hódítottak a polgári társastáncok. A mai legidősebbek legkedvesebb táncai a csárdás mellett a polka és a valcer voltak. E néhány tánc más vidék táncbeli gazdagságához képest csekélynek tűnik. A számbeli szegénységért azonban kárpótolhat bennünket e táncok mozgásvilágának érdekessége és a gazdag, kifinomult szokáskeret, amelyben a táncok egykor megjelentek. Ritka az a vidék, ahol annyi alkalom volt a szerelem, a szeretet, a tisztelet, a kegyelet és a megbecsülés táncos kifejezésére, mint nálunk. A tanyai padkaporos bálák, a cltora biakok, a kukorlcamóva, dohánysimító, paprlkahasitó, ricaverő, a lakodalom, keresztelő és az Ifjú halott jelképes lakodalma mind-mind jó alkalom volt a parasztság táncos, zenés és játékos önkifejezésére. Vidékünkön néhol a II. világháborúig fönnmaradt a táncbahívásnak az a régi formája, amikor a lányokat zsebkendőnél vagy kézen fogva húzták a táncba. A múlt század második felében még erősen szabadkozni illett a lánynak ilyenkor. Szerte a Dél-Alföldön Ismerik az Idős emberek azt a hiedelmet, hogy a böjtben nem szabad táncolni, mert lehull a szilva, rossz lesz a szilvatermés. Ebben is egy korábban gazdag hiedelemkör, a fakultusz egyik emlékét őrizte meg parasztságunk. Sokat tudunk már tájunk tánckultúrójáról, táncos szokásairól, de ismereteink sok esetben rendszertelenek és esetlegesek. Ezért a munkaközösség szükségesnek látta egy rendszeresített, alapos isrriefetanyag összegyűjtését. Az akadémia támogatásával megindult gyűjtőmunka több évre szóló korszerű igényű program szerint zajlik. A gyűjtés első szakaszában a munkaközösség tagjai kérdőívek és rendszeres terepbejárások útján szereznek alapvető információkat a Dél-Alföld körülbelül 200 településének tánckultúrájáróL Ezután kerül sor, kiválasztott kutatópontokon, a mélyfúrásszerű, minden részletre kiterjedő feltárómunkára. A gyűjtés során készült mozgófilmek, szöveges lejegyzések és kérdőivek a Dél-alföldi Ethnológial Adattárba kerülnek, a József Attila Tudományegyetem néprajzi tanszékén. A munkaközösség sokrétű, komoly feladatra vállalkozott. A várható eredmények elsősorban a Dél-Alföld kutatásához járulnak hozzá, de ezen túlmenően az országos távlatú és a délkelet-európai összefüggések feltárásához is támpontot nyújtanak majd. Felföldi László Mit látunk a képernyőn? Gazdag választék tévéjátékokból A televízió dokumentumfilmesei négy évig követték nyomon a Színház- és Filmművészeti Főiskola egyik évfolyamának növendékeit, s ebből az anyagból rendezett Burza Árpád dokumentumfilmet, Színészosztály címmel. Portréfilmet sugároznak Dedinszky Erikáról, a Hollandiában élő költőnőről, akit kapcsolatai miatt „vörös kémnőnek" nevezett az egyik holland újság. A Magyar tudósok sorozatban ezúttal Márta Ferenc akadémikussal, a szegedi József Attila Tudományegyetem egykori rektorával beszélget a szerkesztő-rendező, Kardos István. Portrét sugároznak rövidesen dr. Kiss Árpád nyugalmazott főiskolai tanárról, a Magyar Pedagógiai Társaság elnökéről is. Nevezetes műemlékünkről, a siklósi várról vetítenek ismeretterjesztő műsort, s képernyőre kerül a századforduló magyar festészetének egyik legjelentősebb alakja, Mednyánszky is — Epizódok egy csavargó festő életéből alcímmel. Az irodalmi és drámai műsorok közül fölhívjuk olvasóink figyelmét Az én színházam sorozat első adására, melynek vendége Vas István költő. Május második felében tartották meg a Szovjetunióban a magyar dráma hetét, melynek legnevezetesebb eseményein ott voltak a televízió munkatársai is, s hamarosan beszámolnak élményeikről. A Nyitott könyv és a tévé játékrovat igen gazdag választékot kínál a harmadik negyedévben. Egyebek között Lengyel József, Galgóczi Erzsébet, Száraz György, Tóth Benedek, Sziládi János, Kertész Ákos, Polgár András, Kocsis István, Szabó Magda, a szovjet Szokolov és Suksin, valamint Thury Zoltán és Bródy Sándor jellegzetes műveit viszik képernyőre. Századunk lírája címmel Borisz Paszternák verseit szólaltatja meg Csikós Gábor, Juhász Jácint, Nagy Attila, Sinkó László, Zsurzs Kati. Sorozat kalauzol el a vers, a költészet világába, s elsősorban századunk modern lírájának azon alkotásaibői válogat, melyet sokan hajlamosak érthetetlennek minősíteni. A sorozat címe: A költészet világában mezítláb. Az ifjúsági és gyermekműsorok közül különösen érdekesnek Ígérkezik a Móra-regényből készült film, a Rab ember fiai. Több hosszabb filmsorozat kezdődik a képernyőn. A nyolcrészes svéd Raskens a múlt század utolsó harmadában játszódik, a négyrészes olasz Camllla egy család sorsának alakulásával a háború utáni Olaszországról ad keresztmetszetet. Tizenkét részes lengyel filmsorozat készült Maria Dabrowska nagy családregényéből, az Éjszakák és nappalokból. Bizonyára érdekes lesz képernyőn újra találkozni Makk Károly és Jean Gabin filmjeivel is. Csupán ízelítőül írjuk ide a Liliomfit, a Fűre lépni szabadot, a Ház a sziklák alattot, a Szerelem című alkotásokat, illetve a Nagy ábrándot. Az ebsoni úriembert, A szerelem kikötőjét és az Átkelés PárizsonL ' Régi települések Pécs alatt Páratlan régészet! leletegyüttes került napvilágra Pécs történelmi városközpontjában egy közműépítés során: kétezer év rétegeit tárták fel az aknamélyítő munkások a Széchenyi tér déli sarkán álló klinika udvarán. A római kortól napjainkig szinte minden kor építőmestere otthagyta alkotómunkájának nyomalt a váróé szívében. A leletmentés során kiderült, hogy a terület már a római korban lakott volt, nyomai aránylag nem mélyen felfedezhetők. A római réteg felett egy Árpád-kori település helyezkedett el. A leletmentő régész. Kárpáti Gábor itt egy húsz méternél is hosszabb gerendaszerkezetes épület alapjaira bukkant. A maga korában igen tekintélyes ház lehetett. Kissé távolabb egy putriház is előkerült sütőkemencéjével együtt, ugyancsak az Árpádok korából. A klinikaudvaron átvezető közműárok épitése során masszív kőfalakba ütköztek az aknamélyítők. A régész véleménye szerint egy középkori egyházi épületről — talán kolostorról — van szó. Korát szép. XIV. századi kerámiatöredékek datálják, köztük olasz földről származó majolikák. Előkerült több III. Béla, Károly Róbert és Zsigmond korabeli pénzérem is. A váratlan régészeti leletegyüttes megmentéséhez nagy segítséget nyújtanak a közműépítők. A tervezők azonnal módosították a távfűtővezetékek nyomvonalát, hogy ne kelljen megbontani az évszázados falakat.