Délmagyarország, 1979. július (69. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-08 / 158. szám

10 Vasárnap, 1979. július 8. A magyar— bolgár együttműködésről 9 Szófia (MTI) A Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottsága és a Bolgár Minisztertanács tá­jékoztatást hallgatott meg azokról a tárgyalásokról, amelyeket a Kádár János vezette magyar párt- éá kor­mányküldöttség folytatott június 18-tól 20-lg Szófiában a Bolgár Népköztársaság Todor Zsivkov vezette tár­gyaló küldöttségével. A Politikai Bizottság és a Minisztertanács • megelége­gedéssel fogadta azt az érté­kelést, amelyet a két test­vérpárt Központi Bizottsá­gának első titkárai által ve­zetett küldöttségek adtak a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság kö­zötti barátság és együttmű­ködés fejlődéséről, valamint azt a megállapodást, amely a két ország közötti minden­oldalú testvéri kapcsolatok további kibővítését és elmé­lyítését iranyozza elő. A tárgyalásokon Ismét megerősítették a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság eltökéltségét, hogy a jövőben is szilárdít­sák a barátságot és az együttműködést a Szovjet­unióval, valamint a KGST és a Varsói Szerződés többi tagállamával, * A Bolgár ^Communi6ta Párt Politikai Bizottsága és a Bolgár Népköztársaság Mi­nisztertanácsa teljes egészé­ben jóváhagyta a bolgár tár­gyaló küldöttség tevékenysé­gét, és nagyra értékelte a testvéri barátság és a teljes, kölcsönös egyetértés szelle­mében lezajlott tárgyalásokat. A BKP Politikai Bizottsá­ga és a Bolgár Népköztársa­ság .Minisztertanácsa utasítot­ta az illetékes állami szer­veket és intézményeket, hogy dolgozzanak ki konkrét in­tézkedéseket a mindenoldalú magyar—bolgár együttmű­ködte további kibővítésére te elmélyítésére, te segítsék elő a látogatás során elért megállapodások megvalósítá­sát A hét A világpolitikában soha sincs szünet, s ezért egy or­szág első emberének, különösképpen, ha a világ egyik ve­zető államáról van szó, nehéz szabadságra mennie. A bé­csi csúcsértekezlet után Moszkvában bejelentették, hogv Leonyid Brezsnyev szabadságát tölti, de a hét derekán kelt. táviratok hírül adták, hogy az SZKP főtitkára, a szovjet államfő, nyilván pihenésének színhelyén, a Krímben ta­lálkozott Róbert Byrddel, az amerikai szenátus demokrata csoportjának vezetőjével. Ez a tény utal rá. hogy a Szov­jetunióban. a SALT-szerződés aláírása után és ratifikálása előtt megkülönböztetett figyelmet fordítanak a két ország kapcsolataira. O Miként állnak a SALT­szerzódés ratifikálásának „rrontjal" az Egyesült Államokban? A szenátus SALT-vitája természetesen az Egyesült Államok belügye. Csakhogy az amerikai belső törésvo­nalak ma meglehetősen bo­nyolultak, s a ratifikálási csata óhatatlanul összefonó­dik a gazdasági vitákkal, az energiagondokkal, sőt a Fe­hér Ház te a kongresszus ha­gyományos ütközéseivel. Minderre pedig a következő elnökválasztási kampány ár­nyékában kerül sor, hiszen fél év múlva megkezdődik az előválasztásl harc. A helyzet összetettségét jól mutatják a héten megtar­tott legújabb közvélemény­kutatások eredményei. Car­ter elnök általános népsze­rűségi Indexe a mélypont­ra zuhant (csak Turmané volt ilyen alacsony a koreai háború, és Nixoné'a Water­gate-ügy idején), a meg­kérdezetteknek csupán egy­negyede elégedett politiká­jával. A SALT esetében vi­szont az egyetértési száza­lékok ennek csaknem dup­láját teszik ki. Carter jobb­oldali ellenzéke — túl köz­ismerten szovjetellenes ér­zelmein, s kötődésén a ka­tonia-iparl komplexumhoz — a SALT-módosításokkal egyszerre akarja „megfúrni" az érdekegyensúlyon alapu­ló megállapodást és az el­nököt. A frontok összeku­szálódását jelzi, hogy sok szenátor még mindig inga­dozik, nem döntött végle­gesen, jóllehet a SALT-cso­mag teljes szövege három hét óta rendelkezésére áll. Holnap, ezen a júliusi hét­főn kezdődnek a meghallga­tások az amerikai szenátus­ban, s minden valószínű­ség szerint már az első órák­ban felvonulnak a SALT pártolói és ellenzői. Moszk­vában világosan tudtul ad­ták az amerikai vezetésnek és törvényhozásnak: ezen a szerződésen, amely reális, konkrét te ellenőrizhető, nem lehet további módosítá­sokat végezni. Remélhetőleg az amerikai belpolitika vi­szálykodásal, amelyek mint már egyszer hangsúlyoztuk: belügyet képeznek, nem ter­helik túlzottan meg a SALT sorsát, amelyet viszont az emberiség békéjének legfon­tosabb ügyei közé sorolha­tunk. 9 Mii Jelent Straass feliratkozása? Az NSZK következő vá­lasztásai ugyancsak a jövő ősszel esedékesek, az unió­pártok. a CDU és a CSU a héten megválasztották kancellárjelöltjüket Franz­.Tosef Strauss személyében. A kormánykoalíciónál, nincs szükség ilyen demonstratív lépésre, hiszen a népszerű Schmidt kancellár aligha­nem biztos várományosa az elkövetkező jelölésnek. Strauss, aki a nyugatné­met politika egyiK legis­mertebb alakja, sok ésetben botrányköve, várhatólag nagy lendülettel veti be magát a kampányba. A mostani vok­sokat ugyanis át kell alakí­tani választói voksokra is, ami nehezebben fog men­ni. Strauss előreláthatólag a gazdasági kérdéseket helyezi majd előtérbe, viszont — A Nagy Fal tégláiból építkeznek L. Brezsnyev Szevasztopolban Müemfékrombolás 9 Moszkva (MTI) Leonyid Iljics Brezsnyev. az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöke szombaton látogatást tett Szevasztopol hősi városban. Brezsnyev megkoszorúzta a Szevasztopol felszabadítói­nak emlékére emelt obelisz­ket., látogatást tett azokon a helyeken, amelyek a szovjet katonáknak a hitlerista be­tolakodók ellen vívott hősies harcára emlékeztetnek és megismerkedett az 1854—55 közötti védelmi harcok em­lékhelyeivel. A város lakói mindenütt meleg barátsággal Üdvözölték Leonyid Brezs­nyevet. Kínában # Peking (MTI) A sajtóban megjelent olvasói levelek szerint a hadsereg egységei te a népi kommu­nák évek óta szisztematiku­san rombolják a legendás hírű kínai Nagy Falat, s a lebontott fal részek téglái­ból és köveiből építkeznek. A műemlékrombolás ellen a helyi lakosság levelekben te beadványokban fejezte ki erélyes tiltakozását, amelynek azonban a jelek szerint kevés foganatja van. Tollhegyen A Földközi-tenger part­ján fekvő Alexandriában természetesrek vették, hogy az egyiptomi—izraeli—ame­rikai hármas tárgyalások színhelyéül a város leg­jobb szállodáját jelölték ki. nagy meglepetésre az odaérkező izraeli delegá­ció ragaszkodott hozzá, hogy a kevésbé dicsért San Stefano Hotelben bonyolít­sák le a megszállt terüle­tek autonómiájáról, vagy­is a paiesztinekről — nél­külük — folytatott megbe­szélések újabb fordulóját. A hírt. olvasván bizton-' sági vagy távközlési prob­lémákra gondolhatnánk. Nem, egyszerűen a szál­loda neve ellen emeltek kifogást. Alexandria leg­jobb hoteljét ugyanis Pa­lesztiná-nak hívják — márpedig ezekkel a tárgya­lásokkal éppen a palesztin államiság mindennemű tu­domásul vétele elől kíván­nak kitérni. Lehet, hogy új nevet kap majd a szálloda, igaz, a latin mondás szerint ak­kor is érvényes lesz a „nő­mén est omen" — a név önmagában is jele valami­nek, ez esetben a realitá­soknak... R. F­Az olvasói levelekre és be­adványokra adott válaszában a Kínai Állami Múzeumi és Régészeti Hivatal közölte, a Nagy Fal rombolása tér»y és évek óta folyik. 1970 óta a hadsereg egységei és a helyi népi kommunák pa­rasztjai a világhírű műem­lék több kilométernyi sza­kaszát rombolták le és tün­tették el, helyenként ki­ásva még az alapokat is. Egy kínai katonai egységet az „önerőre való támaszkodás példájaként „állították a hadsereg más egységei elé, miután a Nagy Fal téglái­ból és köveiből épített ka­szárnyát magának. A hadsereg példáján fel­buzdulva, a népi kommunák is nekiálltak a Nagy Fal rombolásának, és számos is­tállót és raktárt építettek anyagából. A Múzeumi és Régészeti Hivatal tiltako­zására a pekingi pártbizott­ság külön határozatban fog­lalt állást a barbár gyakor­lat ellen, s a Kínai Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának illetékesei kör­levélben utasították a helyi párt- és állami szerveket a Nagy Fal további rombolá­sának megakadályozására, illetve a rombolásban vét­kes szerveket arra, hogy ál­lítsák helyre az okozott kárt. szemben például az Egyesült Államokkal — az NSZK vi­szonylag jó helyzetben van a fejlett tőkés országok kö­zött. (Tulajdonképpen sokat­mondó mozzanal. hogy Strauss, aki korábban támad­ta az NSZK keleti szerződé­seit, sőt elvbarátai „újrátár­gyalást". követeltek, most ar­ról beszél: elfogadja a rea­litásokat kifejező megegye­zéseket. A jelek szerint nem iát kedvező lehetőségeket ar­ra. hogy ezen a területen összpontosítsa bírálatait és támadásait.) Strauss minden körülmé­nyek között kényszerhelyzet­ben volt, jövőre tölti be hat­vanötödik életévét, sokáig nem tartalékolhatja magát az elkövetkező négyéves ciklu­sokra. Ezért vannak olyan kommentárok is, hogy a CDU Straussra szavazó képvise­lőinek egy része hátsó gon­dolatokat táplált: legyen most a nagyra törő bajor a vezér az egyelőre kevés si­kerrel kecsegtető jövő évi választásokon, s ha veresé­get szenved, könnyebb lesz kikapcsolni. A markáns jobb­oldali politikus megjelenése hivatalos kancellárjelöltként az egyik legj^gyobb nyu­gatnémet politikai erő élen így is nem mindenben ki­számítható kockázatokkal jár. 9 Milyen kísérletek folynak Nicaraguában Somoza átmentésére? A sandinisták sorozatce ka­tonai sikereket érnek el; egyre több ország ismeri el a felkelők ideiglenes kor­mányát; Somoza, a nicara­guai diktátor, bombabiztos főhadiszállására, a managuai bunkerba szorult. A lénye­gében már bukott re­zsim agóniája azonban el­húzódik, és szemmel látható­lag nem törődnek az em­beráldozatokkal, anyagi vesz­teségekkel, az ország szét­esésével, hogy időt nyerje­nek. A kulisszák mögött, az amerikai államok szerveze­tében és másutt lázas tevé­kenység folyik, hogy olyan kevéssé kompromittált sze­mélyeket találjanak, akik közbeeső lehetőséget je­lentenek Somoza, illetve a sandinisták között. A somo­zista nemzeti gárda viszony­lagos kitartását is azzal ma­gyarázzák, hogy a vietnami veteránoktól a chilei kalan­dorokig, s a szomszédból ér­kező zsoldosokig — külföl­dlekkel töltötték fel sorai­kat. Mindezzel együtt, úgy tű­nik, hogy közeleg a Somoza­rendszer végleges végórája. Réti Ervin IA világítótoronynál van Havanna (4.) Villanások Kuba mezőgazdaságáról Soós Imrétől, a Magyaror­szági Kereskedelmi Kiren­deltség vezetőjétől megtud­tuk, hogy az ún. állami bi­zottságoknak — amelyek egyébként funkcionális irá­nyítást látnak el — egyik legfontosabb feladatuk a munkaerő-tartalékok feltá­rása, az ésszerű átcsoporto­sítás és a szakemberképzés. Kubában jelenleg 140 ezer diák tanul felsőfokú taninté­zetekben, s ezt a számot 300 ezerre akarják felfejleszte­ni, többek között azokkal a fiatalokkal, akik 21 spanyol nyelvet beszélő országból származnak. Ily módon egy latin-amerikai oktatási centrum alakulhatna ki, amely természetesen a kör­nyező országoknak is hasz­nos lenne. Merész, de szép tervek! Persze ez az óriás méretű szakemberképzés is csak úgy képzelhető el, és valósítható meg, ha pl. azok a komplett mezőgazdasági laboratóriumok, amelyeket Kuba a szocialista országok­tól vásárol, nemcsak kuta­tást, hanem egyben oktatást is végeznek. Ugyancsak ésszerűség, bár számunkra szokalan érde­kesség mutatkozik meg kül­kereskedelmünkben. Például burgonyából export és im­port egyaránt létezik. Ku­ba az NDK-ból évente 40 ezer tonna burgonyát im­portál. Ennek leszállítása nyáron, nyár végén tör­ténik. Viszont Kuba a száraz évszakban termelt mennyiségből mintegy 20 ezer tonnáj., küld vissza, friss, új krumplihoz juttatva az NDK háziasszonyokat S ha az export-import egyen­leg így sem egészen helyt­álló, mindkét fél jól jár, nem is szólva arról, hogy manapság a hosszan tartó és szakszerű tárolás költségei gyakran meghaladják a szál­lításét. Nemrég alakítottak ki hasonló szerződéses vi­szonyt Argentínával ..kuko­ricacserére" vonatkozóan. Tanulságosak voltak állat­tenyésztésben szerzett ta­pasztalataink. Természeti adottságainál fogva Kuba nem állattenyésztő ország. Az abraktakarmúny-igény messze felülmúlja a helyi le­hetőségeket. Kézenfekvő te­hát, hogy minden valamire­való takarmány ózható ter­méket feletessenek. Így ke­rülhetett sor arra, hogy a cukorgyártás melléktermé­keként jelentkező különböző melaszíéleségekből (végme­laszok) megfelelő adalék­anyagokkal dúsítva (halliszt, szójadara stb.) olyan jó mi­nőségű sertés- és baromfitá­pot állítanak elő, amely ve­tekszik sok gabonaféle táp­értékével. Foglalkoznak még — töb­bek között — a szarvasmar­ha-legeltetés intenzív mód­szereinek kialakításával, s az éttermi, konyhai hulladé­kok takarmányként való új-' rafelhasználásával. Igen kö­rültekintő gazdaságossági számításaik vannak, s ezek meggyőztek bennünket ar­ról, hogy olcsó takarmány­ból is lehet magas tápérté­kű drága húst, tojást, tejet transzformálni. Állattenyész­tésükben elsődleges követel­mény a takarmányt jól és gyorsan hasznosító fajták el­terjesztése. Állategészségügyi, állat­higiéniai kutatásaikban igen fontosnak és eredményesnek tartják a magyar szakértők sokirányú segítségét. összegezve elmondhatjuk: Háromtagú küldöttségünk e rövid idő után is értékes ta­pasztalatokkal tért haza. A két ország közös növény­nemesítésj, növénytermesz­tési kutatásai az éghaj­lati különbségek ellenére összehangolhatok, s az együttműködés a szerződés­kötéstől (1973) napjainkig igen eredményesnek mond­ható. A Kubai Mezőgazdasági Minisztérium Kertészeti és Szemestermények Igazgató­sága vezető munkatársaival, s a kutatóintézetek szakér­tőivel áttekintettük a munka­terv szakmai teljesítésének helyzetét, értékeltük az együttműködés főbb eredmé­nyeit, javaslatot tettünk to­további tartalmi fejlesztésre és elvégeztük a jövőre vonat­kozó elvi módosításokat. A kutatóintézetekben, kí­sérleti állomásokon te gaz­daságokban tett látogatása­ink á szó nemesebb értel­mében munkaértekezlet jel­legűek voltak. A kubai kol­légák — és általában a ku­baiak — jó vendéglátók, őszinték, segítőkész, kedves emberek. A forradalom óta eltelt 20 év alatt igen sokat fejlődtek, s a szocialista or­szágok sokirányú segítségét iparkodnak szerényebb lehe­tőségeikhez mérten viszonoz­ni. Annak, aki először jár Ku­bában, szokatlan a környe­zet, a trópusi növényvilág, a magas fémtartalomtól vö­rös • talaj, te csodálja a valódi kék tengert. De min­dennél csodálatosabbak az emberek! S ha talán ké­nyelmesebbek is az eu­rópainál, arcuk sokfélesé­ge, bőrük egészséges szí. ne sokat elnyelt abból a több évszázados napfényből, amit most szívük visszasu­gároz. Éjfélkor érkeztünk és dél­ben jöttünk el. Akkor talán öntudatlanul is „Jó napot" köszöntünk. Eltávozni Kubá­ból csak egyféleképpen le­het: Viszontlátásra ... ! Dr. Palágvl András (Vége.) Vietnami külügyminisztériumi nyilatkozat 9 Hanoi (MTI) A Vietnami Szocialista Köztársaság kormánya szük­ségesnek véli Ismételten megerősíteni, hogy Kambod­zsa problémáit egyedül ma­ga a kambodzsai nép old­hatja meg. a Vietnam és Kambodzsa, e két szuverén állam közötti kapcsolatok kérdései egyedül csakis ezekre az országokra tartoz­nak, és senki másnak nincs joga arra, hogy beavatkoz­zon ezekbe a kérdésekbe — hangsúlyozta nyilatkozatá­ban a Vietnami Szocialista Köztársaság külügyminiszté­riumának képviselője. A nyilatkozat annak kapcsán látott napvilágot, hogy az ASEAN-tagországok külügy­minisztereinek az indonéziai Bali-szigetén tartott éves konferenciáján a résztvevők hangoztatták: a vietnami fegyveres erők jelenléte a thaiföldi—kambodzsai hatá­ron — úgymond — azzal fe­nyeget, hogy a katonai ak­ciók szélesebb méreteket öl­tenek. A külügyminisztérium nyi­latkozatában hangsúlyozta: a kambodzsai népirtó rezsim megdöntése után Peking minden eszközzel folytatta e rendszer csatlósainak tá­mogatását abban a remény­ben. hogy a Pol Pot—leng Sarv-klikket visszasegítheti a hatalomra. Olyan körülmények között, amikor Kína durván beavat­kozik a népi Kambodzsa bel­ügyeibe, az ország népének magától értetődően joga van arra, hogy meghozzon min­den intézkedést függetlensé­gének, szuverenitásának és biztonságának védelmében. A Vietnami Szocialista Köztársaság kormánya több ízben hangsúlyozta: a dél­kelet-ázsiai országokkal fenntartott viszonnyal kap­csolatos politikála azon a törekvésen alapul, hogy a Vietnami Szocialista Köztár­saság ezekkel az államokkal a barátság, az együttműkö­dés és a kölcsönös megértés kapcsolatait tartsa fenn, és tiszteletben tartsák egymás jogos érdekeit — hangsú­lyozta a dokumentum.

Next

/
Oldalképek
Tartalom