Délmagyarország, 1979. július (69. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-03 / 153. szám

I 16 Kedd, 1979. július 3. Se pénz, se lakás Egy újszegedi építkezés visszásságai Egy évvel ezelőtt kétség­beesett hangú levél érkezett a Szeged városi és járási NEB-hez. Ez állt benne: „Az­zal a bejelentéssel fordulok Önökhöz, hogy Szeged, Rózsa Ferenc sugárút 13—15. szám alatt épülő 30 lakásos ház építése 1976 november óta teljesen szünetel. És nincs is semmi remény arra, hogy a ház valamikor felépüljön. Én 115 ezer forintot fizettem, abban a reményben, hogy 1978-ban egyszobás étkező­fülkés lakásom lesz. Tíz év óta lakóim albérletben." A társasház-építkezés ak­kor már négy éve szünetelt. A ház, amely 30 családnak lenne otthona, alig nőtt ki a földből. Még az első 6zint sem készült el a négybőL A NEB megpróbált segíteni az építtetőkön. Végül is a város párt- és tanácsi szervei fel­kérték a Szegedi Építőipari Szövetkezetet, legyen a ge­nerálkivitelező. A szövetke­zet elvállalta a munkát, de a kivitelezéshez már nem kezdett hozzá. Az ok ugyan­az volt, mint korábban, nincs meg az építkezéshez szüksé­ges tervdokumentáció és pénzügyi fedezet. A Rózsa Ferenc Lakásépítő Szövetke­zet vezetői ekkor a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság­hoz fordultak. Azt kifogásol­ták, hogy a szegedi NEB nem foglalkozik kellőképpen ké­résükkel, ügyükkel. A szegedi NEB az Idén vizsgálatot indított, melynek eredményét a június 19-t ülésen ismertették. A NEB elnöke bejelentette, hogy a szövetkezet vezetői ellen — társadalmi tulajdont károsító bűncselekmény alapos gya­núja miatt — feljelentést tett A magánépítők néha a fe­ketelevesből Igen nagy ka­nállal mernek. Mint most is. Dr. Csorna Lajos, a vizs­gálatot vezető népi ellenőr: „A szegedi és a szegedi já­rási NEB megbízásából kezd­tünk a vizsgálathoz. Újsze­ged legszebb helyén, a Rózsa Ferenc sugárúton öt évvel ezelőtt, pontosabban 1975 ta­vaszán megalakult a Rózsa Ferenc Lakásépítő Szövetke­zet. A szőregi építőipari szö­vetkezet vállalta el a mun­kát, azonban 1977 márciusá­ban felszólította az építtető­ket, hogy szerezzenek fede­zetigazolást. Ekkor derült ki, hogy a szövetkezet nem ren­delkezik a kivitelezéshez szükséges pénzösszeggel. Per­sze, ekkor még senki sem gondolt arra, milyen sok sza­bálytalanság van. A lakás­építő szövetkezetnek megala­kulásakor OTP-csekkszámlót kellett volna nyitni. Ezt el­mulasztotta. Az sem volt is­mert a szövetkezet vezetői előtt, hogy kötelesek a szö­vetkezet vagyonáról, külön­böző pénzügyi tranzakciókról folyamatosan nyilvántartást vezetni. A szövetkezet va­gyonával visszamenőleg nem tudnak elszámolni. Először 1978-han készítettek zár­számadást. De az is szabály­talan volt." Kalmár József, a szegedi NEB elnöke: „Nem volt könnyű az alapító tagok névsorát megállapítani. Ugyanis az alapítók közül ti­zennégyen az első évben ki­léptek. A kilépéseket a szö­vetkezet vezetősége szabály­talanul bonyolította, ugyanis a ki- és belépő tagok egy­más között, zsebből adták­vették a lakásrészeket. Üzér­kedtek a lakrészükkel. Pél­dául a szövetkezet egyik ve­zetője „lakásrészét" húszezer forintért vette és 115 ezerért, adta tovább. Több mint 80 ezer forintot keresett. -Bár pontosabban kell fogalmaz­nom, nem is a lakásrészét adta el — hiszen az nem lé­tezik, hanem a lakásilletősé­gét — ilyen nagy pénzért. De nemcsak a lakásilletősé­gek cseréltek gazdát, hanem a garázsok telekrészei is. A szövetkezet tagjai, illetve volt tagjai a „garázsilletősé­get" 6—8 ezer forintért ad­ták-vették. Ez is teljesen szabálytalan, hiszen a ga­rázstelekrészek osztatlan szö­vetkezeti tulajdont képeznek és adni-venni nem lehet." Dr. Csorna Lajos: „A szö­vetkezet egyik vezetője az­után is funkciójában ma­radt, miután a lakásilletősé­gét eladta. így mindenfajta jogviszonya megszűnt a szö­vetkezettel, de ezt az adás­vételt nem jelentette be pusztán azért, hogy senki ne tekintsen bele a pénzügyek­be. Egyébként ez az illető az építő közösség tagjaitól fel­vett különböző összegeket nem tette letétbe, nem fi­zette be az ügyvédi munka­közösség pénztárában. Hogy hol van a pénz és mekkora ez az összeg, azt jelen pilla­natban még senki nem tud­ja. Ugyanis hosszú időbe te­lik, amíg a lakásépítő szö­vetkezet tagjait azonosítani lehet, olyan nagyarányú volt a gazdák közötti fluktuáció." Kalmár József: „1978 előtt a szövetkezet vezetői nem készítettek pénztárkönyvet, ebből az időszakból hiányzik a bevételi és kiadási bizony­lat, a könyvelési kartonok sem lelhetők fel, a tagok be­fizetéseiről és kiadásairól csak úgy lehet pontos ada­tokat lelni, ha az alapító ta­gokon kívül az időközben belépett új tagokat is egy szakértő elszámoltatja. Más szabálytalanság is előfordult. A szövetkezet vezetősége olyan kifizetéseket engedé­lyezett, amelyek érdemleges munkával nem támaszthatók alá. Például az egyik szövet­kezeti vezető jogosulatlan tervezői tevékenységet foly­tatott. A jelenlegi árakat fi­gyelembe véve, az építkezés értéke a tízmillió forintot meghaladja. Az épület ké­szültségi foka körülbelül 8— 15 százalékos. Ezért jogta­lannak tartjuk, hogy a mű­szaki ellenőr, díjként eddig 65 ezer forintot vett fel. Az építkezés 1977 tavasza óta szünetel, de a műszaki el­lenőr bizonyíthatóan sem­miféle állagmegóvásra nem tett intézkedést." Aki Újszegeden, a Rózsa Ferenc sugárúton sétál, s földből alig kinőtt falak kő­zött, indiánosdit játszó gye­rekeket lát A fű, a gaz szin­te benőtte a környéket. Hogy mikor lesz a 13—15. számú portán lakásavató? Nincs olyan távolbalátó, aki ezt meg tudná mondani. Egy­előre kétséges az építkezés folytatása. A ház rég kész lehetett volna már, ha a la­kásépítő szövetkezet vezetői tisztességesen dolgoznak, és nem arra törekszenek, hogy külön hasznuk legyen. Az egyik szövetkezeti vezető már régóta Budapesten la­kik, a másiknak háza van. de van olyan szövetkezeli tag is, aki négyéves gyer­mekének építtet. A többség azonban albérletében re­ménykedik, hogy mielőbb új otthonába költözhessen. Szá­mukra az sem vigasz, ha a szövetkezet vezetői a törvény számonkérő széke előtt fe­lelnek. Halász Miklós Autók az udvarban A földszinten becsukják az ablakot. — Már megint idekormoz az autóval — zúgolódik a háziasszony. Az ablaktól két méterre kopaszodó férfi tú­ráztatja Zsiguliját. Közben fölfelé pillant, a függőfolyo­sóra, ahol egy kisfiú szalad. Kisvártatva már a lépcsőn csattog szandádja. Beül a férfi mellé a kocsiba, s utána lépésben hajtanak ki az udvarból. Arréb három személyautó parkol. Egy szürke Trabant, és két Skoda. — Talpalatnyi hely sem marad a gyerekeknek — folytatja a háziasszony, aki egyébként többszörös csa­ládanya. — Padot, hintát le­hetne építeni oda, ahol az autók állnak. Megkérdeztem az IKV-nál is, hogy mikor tiltják ki innen a gépkocsi­kat. Azt felelték, hogy vár­junk még néhány hónapot, ősztől átalakítják az ud­vart A Szegedi Ingatlankezelő Vállalatnál főleg az épüle­teknek viselik gondját mégis sok személyautóval kapcso­latos panaszról tudnak. — összesen 1371 főépüle­tet kezelünk — mondja Baczkó István főosztályveze­tő. — Majdnem mindegyik­nek olyan az udvara, ahová beállhat néhány autó. Ezek­nek csupán egy része okoz problémát, de az Is untig elég. A házban lakók nyil­ván szeretnék az udvarban elhelyezni gépkocsijukat, amennyiben van nekik. Eh­hez azonban kevés a hely. Az építési szabvány előírásai is megváltoztak. Emiatt jó­néhány ideiglenes garázst és autóbeállóhelyet fel kel­lett számolni. — Hogyan tehetnek szert ideiglenes garázsra, parkí­rozóhelyre az autótulajdono­sok? — Az ingatlankezelő vál­lalattól kérik a területet. Fizetik a helypénzt. Néme­lyik kocsitulajdonos ideig­lenes garázs építésére is kaphat engedélyt, ha az nem ellentétes az IKV terveivel. Ma már nagyon kevés ilyen engedélyt adhatunk ki. A legnagyobb problémát az okozza, hogy a személygép­kocsitulajdonosok nem értik meg, hogy kevés a rendel­kezésünkre álló terület. Sa­ját szakállukra fáskamra­szerű építményeket tákolnak össze, s akad olyan is, aki ezt eladja. Mondanom sem kell, hogy az IKV-nak ez­esetben is joga van lebonta­ni az ideiglenes garázst. A ponyvát fémvázra feszí­tették. Biztos védelmet nyújt az Opel Rekordnak. — Engedély? — kérdezi az autó tulajdonosa. — A pesti utcákon is Ilyet látni. Kü­lönben nemsokára felépül a garázsom. Persze téglából. Azt bontsa le, aki tudja! — De hát a terület az in­gatlankezelőé. — Az autó meg az enyém. Ha kint hagyom, az eső mossa, a hó lepi. Egy-ket­tőre tönkre megy. Ha pony­vával takarom be, bárki könnyen leszerelhet egyet s mást a kocsiról. Még az er­kélyről sem láthatom. Csak a zárt garázs lehet biztonsá­gos. Nemrég volt egy eladó garázs az udvarban, de a gazdája meggondolta magát. Ó is várja az autót, s nem akar még egyszer garázst keresni. — Az a legnagyobb gond, hogy egyre több a személy­autó — tárja szét kezét Pandek Sándor, az IKV ház­kezelési osztályának vezető­je. — Az új lakótelepeken sok garázs épült, de ez ön­magában még nem elég. A bérlők is nehezen egyeznek meg egymással. Közösen fi­M/f tudnak az „éneklő bölények"? „Tehetségeket keresünk" a címe a Moszkvai Állami Cirkusz új műsorának, ame­lyet M. Mesztecskin, az OSZSZSZK népművésze ál­lított porondra. A világszer­te Ismert moszkvai cirkusz főrendezőjét az új formák keresése, a tehetséges artis­ták felfedezése érdekli a leg­inkább. A cirkusz műsoráról így nyilatkozik: — Ebben a programban különleges számot láthat­nak a nézők: az „éneklő bölényeket". A számot zene­bohócok csoportja adja elő a híres szovjet bohóc, Alek-, szandr Rogyin irányításá­val és részvételével. Rogyin volt a cirkuszművészek össz­szövetségi versenyének győz­tese. A szám kitölti az elő­adás második felét, és ez teljesen tudatos választás volt. Az „éneklő bölények" csoportjában a legkülönbö­zőbb műfajok képviselői szerepelnek: akrobaták, bohócok, énekesek és zené­szek. Műsorukat kifinomult humor, őszinte líra, külön­böző zenei trükkök jellem­zik. Nagy szerep hárul eb­ben az együttes vezetőjére, Nagyezsda Makuskinára. A fiatal hivatásos énekesnő nemrégiben fejezte be a Lunacsarszklj Egyetem ze­nész-komikus szakát. Az új program érdekes, színes, magával ragadó. Az új nevek, a fiatal, te­hetséges művészek keresése folytatódik a legrégibb moszkvai cirkuszban. A. Szuhov HÁZASSÁG Dobó Szilveszter és Torms Anna Mária, Keszei Mihály és Nagy Matild, Csordás Imre Mi­hály és Kovács Beáta. Németh László és Katona Katalin, Dobó Sándor és Somlyai Mária Pi­roska. Bartha Miklós Lajos és Gomhás Év-a Mária, ördögh László és Bagi Eva. Kovács György János és Fülöp Julian­na, Báló Ferenc és Jánosi Vero­nika Sára, Gábor Mihály • és Puskás Julianna, Csókási István és Szabó Katalin Zsuzsanna, Csö­mör János Mihály és Benkovlcs Ágnes, Márta István László és Nagy Katalin, Szabó Mihály és Szél Erzsébet, dr. Józsa Zoltán és Fekete Ildikó Katalin házas­ságot kötöttek. SZÜLETÉS > Jenei Imrének és Ambrus Er­zsébet Klárának Zsóka, Hanyecz Istvánnak és Tóth Katalinnak Péter, Szűcs Nándornak és Rácz Emmának László, Abrahám­Ködmön Lászlónak és Varga Ilo­na Máriának Gábor, Aszalós Ká­rolynak és Tamás Évának And­rea Angelika, Muhari Jánosnak és Kovács Erzsébetnek Endre, Kószó Istvánnak és Hodján Ka­talinnak Zoltán, Bitó Pálnak és Bárkányi Mária Rozáliának Csa­ba, Budai Józsefnek és Kucska Máriának Renáta, Marosvölgyl Jánosnak és Egyházi Gizella Ka­talinnak Annamária, Gárgyán Istvánnak és Juhász Máriának Hona, Molnár István Antalnak és Török Kataunnak Szilvia, Molnár István Antalnak és Tö­rök Katalinnak Szabolcs, Farkas Józsefnek és Szabó Irmának Ta­más, Tóth Árpád Imrének és Baksa Márta Máriának Gergő, Sánta Miklósnak és Németh Her­minnek Miklós, Hódi László Mi­hálynak éés Nyilasi Katalin Má­riának Gábor, Várkonyi László Jenőnek és Fekete Katalin Aran­kának Gábor László, Molnár Bla Istvánnak és Miklós Annának Tünde Anna, Szécsi Mihálynak és Földesi Zsuzsannának József, Topor Istvánnak és Farkas Eri­kának István, Kucsora Ernőnek és Németh Máriának Dániel, Bí­rói Ferencnek és Savanya Má­riának Dánlel, Botos Csabának és Laza Elzának Gábor Csaba, Illa Józsefnek és Daru Katalin­nak Gábor, Zuberecz Sándor Pál­nak és Tóth Borbálának Adrienn, Tóth Istvánnak és Tímár Klára Ceciliának Edit Klára, Molnár Jenőnek és Juhász-Szeles Iloná­nak Anett Eva, Barna Zoltán Pálnak és Tóth Klárának Beáta, Szabó Ferencnek és Nagymihály Olgának Renáta, Várkonyi Pé­ternek és Beneze Katalinnak Bence, Palotai Péternek és dr. Tóth Mária Évának Péter, Bacsa Gézának és Süli Erzsébetnek Gé­Családi események za Attila. Szűcs Istvánnak és Erdődt Juliannának Csaba, Béni Ferencnek és Tari Máriának Zsu­zsanna, Juhász Sándornak és Gábor Éva Veronikának Lóránt Gábor, Horváth János István­nak és Domonkos Terézia Évá­nak Edina Éva, Kószó Józsefnek éés Rutai Gizellának Katalin Má­ria, Kotogány Lászlónak és Cson­ka Mártának Zoltán László. Szal­kanovics Gábornak és Heislg Ág­nes Editnek Petra Klára, Rácz Tibornak és Gaódi Etelkának Zsanett. Domonkos Jánosnak és Tölte Ida Máriának Rita, Nagy Ferencnek és Kéri Ágnesnek Mónika, Kulacstk Jánosnak és Juhász Juliannának Tamás, Só­ki Mihálynak és Bangó Éva Má­riának Éva, Dobra Ferencnek és Jankovich Margitnak Ferenc, Kecskés Lászlónak és Fazekas Judit Irénnek Gábor, dr. Hegyesi Ferenc Alajosnak és dr. Molnár Adrienne Editnek Ferenc Gyula, dr. Kovács Jenő Andrásnak és dr. Gremlnger Márta Máriának András Jenő, Makra Mihálynak és Gulyás Franciskának Melin­da, Balla Jenő Bélának és Gá­bor Gyöngyinek Szidónia, Hu­szár Dezső Lászlónak és Tóth Margitnak László, Jámbor Györgynek és Szatmári Máriá­nak Veronika Mária. Szőrt Jó­zsefnek és Papp Anna Ágnesnek KataUn , Rajczi Antalnak és Zsolnay Piroskának Katalin Ágnes, Hári Sándornak és Baga­méri Máriának Szabolcs Sándor, Breuer Tamásnak és dr. Varsá­nyi Katalinnak Anna. Törőcslk Istvánnak és Csontos Évának Ist­ván, Szúnyog Mátyásnak és Engi Ilonának Gábor. Csánvl Imre Antalnak és Marótl Iloná­nak Balázs, Boldizsár Jánosnak és Marosán Ilona Katalinnak János Attila, Gyuris Lászlónak és Majewska Jolantának Róbert, Hőgyi Ferencnek és Végb Zsu­zsannának Krisztián, Pap Imré­nek és Jakus Ilonának Attila, dr. Bodor Tibornak és Ábrahám Zsuzsannának Dániel Bendegúz, Várhelyi László Istvánnak és Dé­nes Erzsébetnek Zoltán. Csernák Sándornak és Szécsényl Máriá­nak Róbert. Egervári Ferenc Lászlónak és Ocskó Marica Da­ntcának Helga Marica, Sajtos Lajosnak és Szunyl Erzsébet Annának Lajos, Szabó Gábor­nak és Virág Katalin Margitnak Zsófia, Csontos Lehel Imrének és Szükl Annának Liliána. Hódi Györgynek és Balla Rozáliának György, Miklós Sándornak és Szabó Mária Emmának Éva, Kis­péter Imrének és Fodor Irénnek Csaba, Bárányi Györgynek és Fülöp Klárának Péter, Hevesi Zoltánnak és Farkas-Csamangó Máriának Norbert Zoltán, Joó Pál Imrének és Dobó Erzsébet­nek Rudolf, Kószó Istvánnak és Temesvári Ilonának Judit, Tóth Imrének és Bénák Máriának Renáta Enikő, Bitó Istvánnak és Kakuszl Anna Katalinnak Anna Katalin, Marosán József László­nak és Monokl Klárának Zsolt József, Fogas Jánosnak és Csi­szár Rozáliának János Zsolt, Ke­lemen György Nándornak és Bá­lint Erikának Adrienn Éva, He­vesi Ferencnek és Becsei Anná­nak Beáta. Szász Gézának és Tóth Erzsébet Máriának Ildikó, Fábián Sándornak és Balogh Évának Attila, Vlncze Károlynak és Móra Irénnek Márta Anikó, Laczi Istvánnak és Pék Aranka Máriának István Gábor, Bozsó Istvánnak és Csillag Irén Margit­nak Tímea KataUn, Paksi Győző Sándornak és Bónus Magdolná­nak Gábor, Nyilasi Zoltán Lász­lónak és Horváth Etelka Máriá­nak Zoltán Attila, Török István­nak és Forral Teréznek Nor­bert, Gábor Ferencnek és Kovács Évának Ferenc, Oláh Attila Je­nőnek és Kovács Gyöngyvérnek Krisztián, Lele Ferencnek és Mocsári KataUn Juliannának Ferenc István, Tóth Istvánnak és Bodor Arankának Nikolett nevű gyermekük született. HALÁLOZÁS Szentesi János, Kocsis István, Prohászka Szilveszter, Gvocs Já­nosné Tereny Mária, dr. Tara­jossy Béláné Rihmer Júlia, Tá­Rai Antal, Nagy Erzsébet, Rózsa Istvánné Bárkányi Rozália, Han­csaruk Mihály, Domonkos Ist­vánné Nagy Anna, Tanács Ilona, Fenyvesi Józsefné Sziráky Má­ria Rozália, Gradiskai Tivadar, Fejér Nándor, Csúcs József, Ho­moky István, Baranyl Ferenc, PagUano Marianna, Kovács Zsig­mondné Mihály Ilona, Szalma József, Kovács András, Szabó Mlhályné Pósa Viktória, Kővágó Mária, Mulatl Antalné Szabó Ve­rona, Papp Ferenc, Terhes Jó­zsef, Szatmári Mihály István, Horváth János, Jancsó Margit. Tóth Imre, Huttora Lászlóné Csá­nyi Aranka írén. Kolompár András, Szalma Istvánné Kispé­ter Ilona. Sáhó Imre. Lakatos Gyula Menyhért, Zsótér Slndor­né Horny Jozefa, Nagy Ferenc, Csányl Illésné Nagy Ilona. Dobó Antal Ferenc, Vlncze Ferencné Asztalos Mária, Zajic Alajos meg­halt. zetik a villanyszámlát. Akad köztük, aki csak világít, má­sok meg akkumulátortöltőt is barkácsolnak, s a hálózat­ról működtetik. Sok lakó ki­fogásolja, hogy a gépkocsi­tulajdonosok gumicsövet húznak a kukatároló víz­csapjára, és úgy mossák az autókat. Többen kérték mór, hogy az IKV szabja meg, ki mennyit fizet közös szám­lából. Ez azonban megha­ladja az erőnket. Ha elvál­lalnánk, külön embereket kellene erre beállítani és minden garázsba fogyasztás­mérőt kellene fölszereM. A jelenlegi helyzetben csak a lakók dönthetik el egymás között, hogy mennyi áramot és vizet fogyasztanak. Ugyancsak megoldhatatlan­nak tűnik egyelőre az ideig­lenes garázsok és az autó­beállóhelyek problémája. Ki­utat csak egy részletes, egész városra vonatkozó garázs­építési terv jelenthet. — Szegeden jelenleg még nincs egységes terv a gará­zsok építésére — tájékoztat Tölgyesi Béla, a városi ta­nács vb építési és közleke­dési osztályának vezetője. — Zömében be kell érni a la­kóházak alatt épülő gará­zsokkal. Máshol is a város­rendezési terv szabja meg, hogy lehet-e egy adott he­lyen építeni. Akik a saját erejükből húzzák fel a falat, az IKV-hózak udvarán, azok is fizetnek a terület haszná­latáért. Ugrásszerű javulást jelenthetne a többszintes parkoló. A nagyobb európai városokban szinte mindenütt ezt a megoldást választják. A mi lehetőségeinket ez meghaladja. Olykor a föld­szintes garázsok építéséhez is nehéz kivitelezőt találni. Az egyik belvárosi ház udvarán öreg tragacs fog­lalja a helyet. Tízegynéhány éve „strapabíró" Moszkvics lehetett. Ma is elgurulna a saját kerekén. Tulajdonosa azonban kétszer is meggon­dolja, hogy töltsön-e bele benzint, mivelhogy az is egyre drágább. A közelmúlt­ban arra kérte autós isme­rőseit, vontassák el az ud­varból az agyonhasznált „jó­szágot". A vontatás nem ment egykönnyen, mégsem az ő gépkocsija tűnt el utol­jára az udvarból, pedig a többi autó tulajdonosának csupán fordítani kellett vol­na egyet a slusszkulcson. Vagyis komolyabban venni az ingatlankezelő vállalat felszólítását, amely már so­kadszorra követelte, hogy tegyék szabaddá az ud­vart..­Jámbor Ernő Vadász­madarak Kazahsztánban régóta népszerű a sassal, sólyom­mal, szirti sassal, héjával folyó vadászat. Nemzedék­ről-nemzedékre öröklődött a vadászmadarak betanításá­nak hagyománya. Zsapar Szatilganov saját maga fog­ta és idomította vadászma­darát. Négy hónapba tellett, Hiíg a madár kezes lett. Ezután kemény edzés követ­kezett. A madár bátornak és ügyesnek bizonyult. Első rárepülésre elcsípi a nyulat és rókát, de még a gyors­futású sztyeppei antilopot Is. Zsapar Szatilganov, a fa­lusi klub vezetője. Szabad idejét a madarakkal való vadászatnak szenteli. A fia­tal madáridomító egy ősi kazahsztáni foglalkozás foly­tatója. (APN)

Next

/
Oldalképek
Tartalom