Délmagyarország, 1979. július (69. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-20 / 168. szám

8 Péntek, 1979. július 20. SZEGEDI ÜNNEPI HETEK A XVI. Pedagógiai Nyári Egyetem előadásai a Biológiai Központban, délelőtt 9 órától. Gorka Lívia keramikusművész kiállítása a Gulácsy Lajos-teremben, augusztus l-ig. Kondor Béla monotípiái. Kiállítás a Bartók Béla Művelődési Központban, július 29-ig. Kecskés Ágnes textiltervező kiállítása a Bartók Béla Művelődési Központ „B" galériájában. 1978 legjobb plakátjai. Kiállítás a November 7. Művelődési Házban augusztus 15-ig. Képek a Tiszáról, Horváth Dezső és Gyenes Kálmán fotókiállítása a tápéi Juhász Gyula Művelődési Házban, augusztus 9-ig. A Kiskunság népi fafaragása. Kiállítás a szőregi Tömörkény István Művelődési Házban, július 26igA Solar alkotócsoport fotókiállítása a/ dorozsmai Petőfi Sándor Művelődési Házban. Móricz Zsigmond-emlékkiállítás a Somogyi-könyvtárban, július 21-ig. A Móra Ferenc Múzeum állandó kiállításai; Hunok, avarok, magyarok; Lucsgyűjtemény; Épülő Szeged; Kőolaj és földgáz; Ember és környezete; Csongrád megyei parasztbútorok és -viseletek; „Vasvirágok" — a szegedi lakatos- és kovácsmesterség 200 éve; Móra-emlékszoba. A szegedi várban „Tűzőn vizén keresztül él Szeged" — kiállítás a szegedi nagyárvíz 100 éves évfordulójára. Ifj. Lele József néprajzi gyűjteménye Tápén (Vártó u. 4.), megtekinthető délelőtt 10-től délután 2ig. Hóra emlékezete Tudományos ülés Adalékok Móra-képünkhöz Az oktatástechnika fellegvára Pisztoly a tányérban Pisztoly a vacsoratányérban Máyer Gyula filmplakátján; paplan alól kikandikáló Oktatáspolitikai céljaink tás. Oktatástechnikai és pe- a részlegünk: film- és videó- talp mellé tűzött, rúzspecséttnegvalósítása nem képzelhe- dagógiai elméleti munkánkat stúdiónk van, állókép-techm- tel hitelesített cédula: „Drátő el a pedagógusok oktatás- két éve nemzetközi koope- kai csoportunk a színes és gám! A Flóriánba mentem" technológiai kultúrájának (a rációban, szovjet. NDK-beli, fekete-fehér képeket, az felirattal Tréfás Miklós kekorszerű taneszközök ismere- csehszlovák, lengyel és bol- írásvetítő transzparenseket reskedelmi plakátján: P bete és helyes alkalmazása, il- gár szakemberekkel együtt- készíti, a hang- és szituáció- tűből kialakított, kiáltó fej letve, ennek egyik feltétele- működve végezzük, termé- felvételek a hangstúdióban, és az L betűből formált csuként. a korszerű pedagógiai szetesen a hazai tanszerku- nyomdánkban pedig a nyom- pasz láb öszvérjele Szilvási szemléletmód) növekedése tatásokon belül az audiovizuá- tátott információhordozók, Nándor műcsarnokbeli planélkül. Az idei szegedi nyári lis taneszközökkel intézetünk tankönyvek és útmutatók ké- kátkiállításának falragaegyetem ezért is tesz fontos foglalkozik. Tervezőintéze- szülnek. Drága munkahely a szán... Megannyi figyelemszclgálatot a hazai pedagó- tekkel, beruházókkal koope- mienk; a filmforgatás költ- keltő, mellbevágó ötlet, fotósgustovábbképzés ügyének; rálnak a korszerű iskolatípus ségei köztudomásúan na- grafikus megoldás. Az utca azzal, hogy az oktatástech- kialakításán dolgozó munka- gyök, de nem olcsó dolog művészetének elmúlt évi danika és technológia különfé- társaink. Pillanatnyilag egy például elektronmikroszkó- rabjai közül került a falakra le tárgyköreit, elméleti és új debreceni lakótelep komp- pos felvételekről diákat ké- néhány kulturális és keresgyakorlati kérdéseit tárgyal- lex nevelési központjának szíteni, és sorolhatnám... kedelmi plakát a November tervein munkálkodunk ilyen Dr Zsolmi JÓ2gef Q da_ 7. Művelődési Házban. Űjintézmény van már Ráctele- , szegeden. Jok es kevesbé síken. és Pécsett is készül. Oogtai foosztaly vezetője: kerültek, figyelemfelhívók és Mindezeken kívül informá- — Tantárgy-pedagógiai osz- esztétizálok, ötletszinten maciós hálózatot építettünk ki, télyunkon az egyes tantár- radók és precízen kivitelezetgazdag könyv- és médiatá- gyakhoz szükséges informá- tek. runk van, amelyben hazai és cióhordozókat, filmeket, A plakátművészet az egyik külföldi, nyomtatott es nem hangszalagokat, diákat, vi- legdemokratikusabb alkalnyomtatott információhordo- deokazettákat tervezzük meg, mázott művészeti ág. Minzók találhatók. A tárat min- együttműködve természete- dennapiainkat kísérik hirde„„„ „„„„,_,,„ tának is szánjuk: a hagyó- sen a tantervkészítőkkel. Az tőoszlopokon, kerítéseken, lértüiik tájékoztatást Genz- mányos- sok polcos' könyvek- Országos Pedagógiai Intézet házfalakon. Rábeszélnek veinFerenc iőioazaatótól kel rakott iskolai könyvta- javaslatai alapián tervezzük bennünket a vásárlásra, fel_ A köznont létesítésével rak helyett az oktatasi és és fejlesztjük ki az eszközö- híviák figyelmünket úi teriphát hat éve elkezdődött közművelődési intézmények- ket, de az együttműködés mékekre. moziba hívnak, kiMa svarorszáeon a vedaaóau- nek is a mi*nkhe? hasonlító, azt is jelenti, hogy a tantér- állításról tudósítanak. Kusza u korszerű eszközökkel, és a Vet —"•"* i—<ja — az előadásokon és bemutatókon. A magyar oktatástechnika i,fellegvára" a veszprémi országos központ, amely hat éve működik. Vezetői és munkatársai számos előadást, bemutatót tartanak a nyári egyetemen. Az intézet munkájáról, illetve az oktatástechnika mai helyzetéről tok oktatástechnikai képzése, illetve továbbképzése. Intézetünk tevékenységének ez egyik legfontosabb része. Először a tanárképző főiskolákon vezették be ezeket a stúdiumokat, maid kiterjeszhozzájuk tartozó információhordozókkal megrakott „könyvtárakat" kell előbbutóbb létrehozni. Csak néhány hónapos múltja van műszaki fejlesztő tevékenyis módosíthatják, ha tollrajzok és precíz fotók, tették minden pedagóguskép- ségünknek; az oktatásban ző intézményre. A kötelező használatos eszközök 16 része oktatástechnikai képzésen nem erre a célra készül, mi kívül az érdeklődő hallga- olyan prototípusok (tv, magtóknak lehetőségük van arra netofon, diavetítő stb.) "kils, hogy speciális kollégiu- fejlesztésén dolgozunk, amemokon az oktatástechnoló- íyek kifejezetten iskolai giai témákról szerezzenek is- használatra valók, és persze mereteket. A széles körű to- az új eszközök kifejlesztése vábbképzést a megyei inté- is feladatunk. Gyártórészlezetek végzik, mi az oktató- günk a pedagógiai részleg álkat oktatjuk, vagyis a főls- tal megtervezett nullszériát kólák. illetve a továbbkép- készíti el, ezt kipróbáljuk. zési intézetek munkatársai- korrigáljuk, az Oktatási Minak képzését vállaljuk. A nisztérium bizottsága elbírálhat év alatt a mintegy 130 ja, jóváhagyja — vagy nem ezer főnyi magyar pedagó- — az iskolai alkalmazást... gusgárda fele részt vett va- A tömeggyártás és forgallamilyen oktatástechnikai mazás természetesen már tanfolyamon, hosszabb-rövi- nem a mi dolgunk, debb idejű képzésben. Másik Az intézet gyártási főoszfontos dolgunk a taneszköz- tályának vezetője. Mátrai fejlesztés, ezen belül is az Miklós: audiovizuális eszközök fej- — Valamennyi információlesztése: a harmadik a kuta- hordozó elkészítésére képes egy-egy jó taneszközt pro- betű és kép. tobzódó szfnvidukálunk. A korszerű eszkö- lág és tartózkodó elegancia zök és információhordozók — mind-mind a mű szolgáhasználatát nagyon fontos- latában. A kiállított munkák nak találom: a tanulók job- közül Szyksnyan Wanda és ban megértik segítségükkel " az adott témát, ráadásul bizonyos tantárgyakban életre szóló élményeket szerezhetnek, például a kitűnő filmek révén. Hozzánk tartozik még az információs osztály és az oktatásfejlesztési, ez utóbbi a pedagógusképzést és továbbképzést végzi. Sulyok Erzsébet precíz rajzot képviselik. Faragó István Legátó-filmplakátia a szinte csak betűkből építkező szigorúság példája, Helényi Tibor a barokkos gazdagság, Finta József a buja, színes fotóhatás példáját adja. A kiállítás ízelítő, velük és társaikkal jó volna minél többet találkozni az utcán. T. L. Megnyílt Gorka Lívia tárlata „Ide, ide, kicsik, nagyok... Mert valódi népművészeti vásár előzi meg a néptáncfesztivál idei gálaműsorának, a Vásár, avagy nemzetközi sokadalom Szegeden című. kétrészes táncjátéknak mindkét dómszínpadi bemutatóját. Először tehát vasárnap délután indulhatunk az Aradi vértanúk terére — vásározni. A népművészek sátraiban mézesbábok, szőttesek. fafaragások, játékok, fazekasmunkák, ki tudja felsorolni, hányféle vásári portéka várja a vevőket. Ak) belefáradna a nézelődésbe, válogatásba, fölviditják a komédiások, akik nélkül nem vásár a vásár; a kecskeméti egészségügyi főiskola színjátszói régi komédiákat, az Astra együttes bábjátékokat mutat be a téren. A fesztivál külföldi vendégei is pódiumot kapnak, ahol szép táncaikat mutatják be. A valódi vásárban minden bizonnyal jó hangulat teremtődik — a színpadi Vásárhoz, amelynek megtekintésére a játékmester, a Komédiás (Jobba Gabi) invitálja majd hangos rigmusokkal a „vásározó víg vendégséget". A Képcsarnok Gu'ácsv Lajos Termében a Szegedi Ünnepi Hetek egyik legszebb képzőművészeti kiállítása nyilt meg tegnap, csütörtökön délután. Gorka Lívia Munkáesy-dí.j 11 érdemes művész különleges hangulatú, újszerű kerámiáibői rendezett kiállítást dr. Koczogh Akos művészettörténész nyitotta meg Móra Ferenc helye nincs pontosan kijelölve a magyar irodalomtörténetben — mondta bevezetőjében dr. Tolnai Gábor akadémikus, a Móra-emlékbizottság elnöke a tegnapi szegedi ünnepi tudományos ülésen. A programnak éppen az volt a célja, hogy az irodalomtörténészek, Móra-kutatók újabb adatokkal, a tények új megvilágításával járuljanak hozzá a centenárium gazdagodó Móra-képéhez, segítsék elő Móra Ferenc sokszínű és gazdag munkásságának mind teljesebb föltérképezését. Huszonkét évesen érkezett Móra ebbe a városba, az akkor huszonkét éves Szegedre — utalt Tóth Béla Móra Szegedje című előadásának első mondataiban e város idei kettős centenáriumára. 1902. május 2-án lett Móra a Szegedi Napló hírlapírója poétái reményekkel. Tóth Béla fölrajzolta azt a városképet, amely Mórát fogadta a szádad első éveiben, fölvillantotta a kor társadalmi-politikai-szociális viszonyait, az író életrajzi motívumait a kor társadalmi problémáihoz fűzte. Vázolta azokat a viszonyokat, amelyek meghatározó módon hatottak Móra Ferencre, a publicistára, a kultúrpalota igazgatójára, az íróra. Dr. Fazekas István Életrajzi motívumok Móra témaválasztásában című előadásában éppen azt a huszonkét esztendőt boncolgatta, amely Kiskunfélegyházától Szegedig vezetett Móra életében. Szólt az akkori mezőváros viszonyairól, beszélt a családi ház elindító hatásairól. Megállapította, hogy a szegénység meghatározó élmény lett Móra száj mára, a szegényekkel való közösségvállalás tudata a félegyházi évekre vezethető vissza. Az előadó elemezte a félegyházi diákévek emberformáló hatását, fölvillantotta az első versek és novellák tematikáját. Móra első zsengéi a szerelmes versek mellett a családi és iskolai alkalmi költemények voltak, novelláiban pedig etnografikus hűséggel jelent meg a népélet sok mozzanata. Kétséget kizáró tény, hogy Móra pályájának már kezdetén erőteljesebbek prózai teljej sítményei verseinél. I Irodalom és újságírás ellentmondásokkal teli kapcsolatát boncolgatta Móra Ferenc, a publicista című előadásában dr. Földes Anna. Móra publicisztikai tevékenységét nem az életrajz részeként, vagy az író világnézeti fejlődésének nyomvonalaként elemezte, hanem a publicisztikai tevékenység esztétikai értékeit tette mérlegre. Miután megállapította, hogy Móra hiába állította: nem politizál — vezércikkeinek sora, egész publicisztikai tevékenysége tömény politizálás. Elemzése mégis az újságíró módszereire, műfajaira, írói-irodalmi értékeire terjedt ki. Móra éppen azért léphette át az újságírás műfaji kereteit, azért alkothatott maradandót vezércikkben és tárcában, mert minden témájához írói kvalitásokkal nyúlt. Haláláig rajongója és szolgálója volt az újságírásnak, publicisztikai tevékenységének sokszínűsége, műfaji gazdagsága, hangvételének cizelláltsága, szerkesztésének újszerűsége kimondottan szépírói erényeket csillogtat. A megőrzés művésze, a kor hű króniká! sa volt. Heller Ödön festőművész tragikus halála furcsa regény megírására ihlette Mórát. A festő halála című mű kapcsán dr. Madácsy László szólt a humor és tragikus valósag ötvözetéről. Költészet, fantáziaszárnyalás és rideg valóság? megélt élmény összefonódása jelenik meg e regényben Móra sajátos humorának fénytöréseiben. Az előadó e humor természetrajzát bontotta ki. Eddig az irodalomtörténet jószerével egyedül Tömörkény Istvánt tekintette Móra Ferenc novellista elődjének. Dr. Nacsády József előadásában azt bizonyította, hogy Móra írásművészete gazdadabb novellistahagyományokra épült. Ezek a novellaelődök jórészt a helyi lapokban láttak napvilágot, részint leíró jellegű tanyai riportok, részint betyártörténetek, majd törvényszéki tudósítások voltak. Szegedi újságíróként Móra is belevetette magát a paraszti témavilág gyűjtésébe, s tárcáiban, novelláiban, a parasztmotívumok feldolgozásában e hagyományok egyenesági örököse. Számára ez a tematika hiteles dokumentumok forrása. Móra Ferenc és Katona József életrajzi és írói párhuzamaira hívta fel a figyelmet dr. Orosz László. Móra Ferenc életében három írást szentelt Katona József emlékének, élete utolsó hónapjaiban egy Katonáról szóló regény terve foglalkoztatta. Az előadó azt boncolgatta, hogy talált egymásra a kecskeméti takács és a félegyházi szűcsmester fia, Móra Ferenc hogyan azonosult írásaiban elődjével. Móra 1917-től haláláig a könyvtár és a múzeum igazgatója. A „vidéki pántlikamérés" teremtelt számára lehetőséget szerteágazó múzeumi munkájához. Dr. Trogmayer Ottó, a régész Móra alakját fölvázolva szólt arról, hgy ő volt az első, aki új szemléletet hozott a magyar régészetbe. Az ásatások leletei mögött mindig embereket látott, s a gyűjteményeket igyekezett minél teljesebben és minél közérthetőbben közönség elé bocsátani. ö mondta, hogy a „régészet megkövesedett népraj, a néprajz élő régészet". Tudományos munkásságát kiegészítette múzeumi szervezői és ismeretterjesztő tevékenysége. Dr. Tolnai Gábor zárszavában megállapította, hogy a centenáriumra kibontakozott széles körű érdeklődés, a tudományos vizsgálódás és a szegedi tanácskozás is hozzásegít a helyes és teljesebb Móra-kép kialakításához. (Az előadások anyagát a Kulturális Minisztérium támogatásával a kiskunfélegyházi és a szegedi városi tanács könyvalakban is megjelenteti.) Az ünnepi ülés után dr. Tolnai Gábor a Móra-emlékbizottság tagjainak és az előadóknak átadta a Móra-centenárium bronzplakettjét, Ligeti Erika alkotását és Tóth Bélának, a születésnapra megjelent könyvét, a Móra Ferenc betűösvényein című kötetet. Móra Ferenc szülővárosában, Kiskunfélegyházán május 6-án nyílt meg az író felújított szülőháza. A születésnap előestéjén a Kiskun Múzeum rendezett reprezentatív emlékkiállítást. A bemutató Móra-relikviákat — fotókat, kéziratokat, tárgyi emlékeket — tár a közönség elé. A bemutató igyekszik teljes képet adni Móra Ferenc életéről. T. L.