Délmagyarország, 1979. június (69. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-03 / 128. szám

Vasárnap, 1979. június 3. isat®"- un A METEOSAT-műhold felvétele a Földről. Az ilyen felvitelek lehetővé teszik a Föld meteorológiai jelenségei összefüggéseinek tanulmányozását Az űrkutatás célja: a Föld A z emberiség a növekvő szük­ségleteit csak környezeté­nek egyre fokozottabb ki­használásával tudja kielégíteni. Üjabb területeken kezd mező­gazdasági tevékenységet folytat­ni — erdőt irt, mocsarat csapol stb. —, vagy a régieken na­gyobb terméseredmények eléré­sére törekszik — műtrágyát hasz­nál, növényt nemesít, gépesít stb. Üjabb bányákat nyit, vagy a meglevők nehezebben hozzá­férhető készletelt is kiterme­li. A környezet kihasználásának növelése kétféleképpen történ­het. Vagy úgy, hogy az ember üjabb területeket kezd haszno­sítani, vagy úgy, hogy a már uralma alatt levő területek ke­vésbé értékes, esetleg nehezeb­ben hozzáférhető erőforrásait is kiaknázza. Erőforráson itt és a továbbiakban minden olyan ter­mészeti tárgyat, folyamatot, je­lenséget értünk, amely megfele­lő átalakítással emberi felhaszná­lásra alkalmassá tehető. Mind­kettőhöz azonban új ismeretek megszerzésére van szükség. Pél­dául, mielőtt egy újabb terüle­tet akarnak bevetni, meg kell tudni, nem veszélyezteti például árvíz, de azt ls. hogy rendelke­zésre áll-e megfelelő mennyiségű napfény, víz stb. Vagy ami a bányászatot illeti, nyilvánvaló meg kell tudni, hogy van-e az adott területen kitermelésre ér­demes mennyiségű és minőségű ásványkincs. Elmondhatjuk te­hát: a környezet birtokba vé­telének kihasználásának előfel­tétele a közelebbi, távolabbi kör­nyezet megismerése. Miért volt szükséges a cikk elején elhangzottakat kissé és részletesebben taglalnunk? Gon­doljunk csak a következőkre: Az ember a Földön a világegyetem­nek egy véges részén él. Az itt található és felhasználható erő­források is végesek. Sőt, ezek­nek jó része az úgynevezett meg nem újuló erőforrások közétar­tozik, például a szén, az olaj, az ércek stb.. amelyek csak egy­szer használhatók fel. Ide so­rolható a talaj termőképessége is, mivel a mezőgazdaságban ezt az erőforrást az ember újítja meg (trágyázás). Az ember tehát a Földön egyre kevesebb kihasz­nálható erőforrást talál, ezért szükségszerűen elkezdett tájéko­zódni „szülő-Földje" határain túl. Elküldte első felderitőit az el­ső mesterséges holdak képében a Földet körülvevő űrbe, és el­kezdte a világegyetem e részé­nek megismerését. Tekintettel ar­ra, hogy a Szputnyik—1 fellövé­séig csak feltételezések voltakar­ról, hogy mi lehet a Föld fel­színe felett néhány száz kilo­méter magasságban, először is azt vizsgálták: tényleg üres-e a vi­lágűr. A továbbiakban mármesz­szebb repültek a mesterséges égi­testek; először a legközelebbi égitestet a Holdat, majd a Ve­nus és Mars bolygókat vizsgál­ták. E sorok Írásával közel egy időben pedig már egyedülálló adatokat sikerült szerezni a Ju­piter bolygóról. Ugyanakkor e műholdak segítségével nemcsak a világegyetemet, hanem a Földet is elkezdték vizsgálni. Igen lé­nyeges. új adatokat is szolgáltat­nak ezek a vizsgálatok, többek között olyanokat is, amelyek a népgazdaság számára közvetle­nül felhasználhatók. A mesterséges égitestek köz­ben egyre bonyolultabbá váltak, egyre többféle vizsgálatot, meg­figyelést tudnak elvégezni. Egyes esetekben már annyira sokrétű­ek és bonyolultak a feladatok, hogy ezeket programozott auto­maták vagy Földről irányított eszközök segítségével már nem lehet maradéktalanul végrehaj­tani. Ezért az Uyen feladatok megoldása már nem nélkülöz­heti a „legtökéletesebb automa­ta". az ember jelenlétét a kí­sérleteknél, megfigyeléseknél. Te­hát az űrrepülés, az ember megjelenése a Földön kívüli térségekben szükségszerű. és nem öncélú volt A műholdak, űrhajók jóvoltá­ból hatalmas ismeretanyag hal­mozódott fel. Ezt az ismeretanya­got azután szinte megszerzése óta folyamatosan használja az ember az élet legkülönbözőbb te­rületein. A sok közül csupán né­hányat lássunk most. Ezeket te­kinthetjük ugyanis végső soron az űrkutatás eredményeinek, vaigy rövidebben ez az űrkuta­tás haszna. Már az űreszközök és az azo­kat célbajuttató rakéták meg­alkotásánál sok olyan tervezési módszer, szerkezeti anyag, konst­rukciós megoldás stb. születik, amely a népgazdaság más te­rületein is kiválóan felhasznál­ható. Ezek közül kiemelhető a teflon széles körű elterjedésének lehetővé tétele. A rakéta- és mű­holdtechnika igen sok teflont igényel, ezért szükség volt olyan olcsó nagyüzemi gyártási eljá­rásra, hogy kielégítsék az igénye­ket. A gyártási eljárás megszü­letett, és olyan jól sikerült, hogy érdemes volt nagy tömegben elő­állítani ezt a kiváló tulajdon­ságokkal rendelkező anyagot és más területeken is alkalmazni. Napjainkban az állandóan nö­vekvő termeléssel együtt növek­szik az áruk cseréje, a kereske­delem is. Évente a különböző nyersanyagok félkész- és kész­termékek tonnáinak milliárdjai vándorolnak a Föld különböző pontjai között. Vándorolnak ezen­kívül maguk az emberek is — gondolunk Itt a turizmus rob­banásszerű növekedésére. Ezek a vándorlások, szállítások nagy ré­szét földrészek között bonyolítják le. Azért, hogy a kitermeléstől az értékesítésig minden a lehető legnagyobb szervezettséggel, a le­hető legkisebb veszteséggel jár­jon, igen-igen sok információt kell esetenként igen nagy távol­ságokra továbbítani. Nem jelent ugyan létfontosság gú Információtovábbítást — óm­bár igen nagy tömegeket érint — á különböző nagy sportesemé­nyek kontinensek közötti közve­títése űrtávközlési műholdakkal, mint például legutóbb az argen­tínai labdarúgó VB-n. Ma már az ilyen információtovábbításra ls elképzelhetetlen űrtávközlési műholdak nélkül. Az időjárás pontos, megbíz­ható előrejelzése a népgazdaság egyre több területén válik lét­szükségletté. Gondolunk Itt el­sősorban a vízgazdálkodásra, me­zőgazdaságra, szállításra stb. flyen prognózisok készítése szin­tén lehetetlen az űrkutatás egy másik speciális ágazata, az űr­meteorológia eszközei és mód­szerei nélkül. Sőt, napjainkban már az űrkutatás vezető álla­maiban az űrmeteorológia a nép­gazdaság számára nélkülözhetet­len szolgáltatás. Szovjet és ame­rikai szakértők egyöntetű meg­állapítása, hogy a meteorológiai műholdak adatainak figyelembe­vételével évente 1—2 milliárd ru­bel, Illetve dollár értékű kár­tól óvhatják meg a nemzetgazda­ság különböző területeit. A felsorolt néhány példából is látható, hogy az űrkutatásból származó ismereteket sokfelé használja az ember, de addig még nem jutott, hogy a világ­egyetem erőforrósait közvetlenül is birtokába vegye. Ez a lépés S következő évtizedben várható, amikor is az ember olyan be­rendezést telepít a világűrbe, amely a Nap energiáját átalakít­ja elektromos energiává és a Földre továbbítja. BAJ ATTILA, a Magyar Tudományos Akadémia Interkozmosz Tanácsának titkára Az igazgató N ézze, nem ígérem, hogy fák­lyásmenet lesz. Különösen az első időkben. De maga tehetséges, talpraesett fiatalem­ber. Csak egyről ne feledkezzék meg soha: „Sem utódja, sem boldog őse, sem rokona, sem is­merőse ..." Ért engem. Egyéb­ként az elődje is itt galoppiroz­ta el magát... Maga egy tör­vényt Ismert: a népgazdaság ér­deke! Hogy X vagy Y...? Hát istenem! Ha nem lesz gazdaságos a verkli, előbb vagy utóbb min­denki veheti a kalapját!.. . Azért ne féljen, nem lesz egyedül. A helyettese... Ismeri már Palo­tait? Nem rossz gyerek, majd meglátja. Nem lesz itt semmi baj, maga kitűnő mérnök, Pacás — mármint Palotai •— univerzális koponya. Harminc éve isme­rem ... Jó munkát, sok sikert kívánok. Fel a fejjel! Szabad ke­zet kapott. — Palotai vagyok. Üdvözöl­lek. Azt javaslom, lássunk a dol­gunkhoz, közben majd úgyis megismerkedünk. Egy trágya­domb ez. köztünk szólva. Egy maffia. Nyilván tájékoztattak. Az öregnek — az elődőnek — az volt a fő hibája, hogy nem tudott ne­met mondani. A rokonság nagy volt, a nőket is szerette, manap­ság, meg kl adja osztályvezető­nél alább? Állítom, hogy több osztály van ebben a gvárban, mint gépi... No, de nézzük, mi­ből élünk! Először is a közvetlen munkatársainkat kell kiválaszta­nunk. Ügy gondolom, célsze­rűbb, ha külön titkárságot tar­tunk. No persze, valaki koordi­nálná a munkájukat. Én áthoz­nám a minisztériumból, ha egyetértesz vele, néhány kipró­bált emberemet, esetleg., ha meg­engeded, ajánlanék neked is... No. persze, persze, bocsáss meg, nyilván neked is volt egy-két el­képzelésed ... Értelek, hogyne értenélek! Egyszerűsíteni fogjuk az adminisztrációt, persze, hogy egyszerűsítjük. Egy-két nyugdí­jastól megszabadulhatunk. A kulcspozícióiét ugyanakkor kéz­ben kell tartanunk. — öregem, ekkora bajban még soha nem voltam! Tudod, hogy kaptam egy gyárat. Aranybánya, Aliami-díj, díszsírhely, utazás, amit akarsz.., Csak éppen át kell szervezni, merthogy ráfizeté­ses. Nagyon ráfizetéses! Miért, mit gondoltál? Talán csak úgy hajigálják utánunk a kényelmes pozíciókat?... ötszáz fő. Ebből százötven a közvetlen terme­lő... Papíron. Kinek volt ideje lemenni...? Varázsló vagyok én?! Tessék gazdaságossá tenni! ... A termékváltás nem gond, azon a néhány ócska gépen már mindent gyártottak! De az a sok szerencsétlen...! Kicserélek, mondjuk tíz ember, leépítek va­lahogy húszat, mondd, hogy öt­venet... Szabad kéz! Röhögök! .,. Tudod, hogy van némi fo­galmam a dolgokról, de, ha most Apáti Miklós Mindent Hiába ebrudal ki szállodánk, egy másik befogad, meri. szeret, összetolja ágyunk, lám: lehet lakni mégis ama honban. Éles fényű füveken járunk, egy hete esik. Kérésre eláll, és kérésre nap süt, kérésre háremet nyitsz magadban. De vonatok száguldoznak velünk, a sinek reszketve végzik dolguk, óvatos, hűvös karjukra vonnak, tés futunk: városról-városra, épp úgy, mint akit űznek. S valóban: itt. mindig akad, aki üldöz, vagy egyhelyben állva árt, sebez. Agyunk hiába változik, hiába varunk. Se megváltó engedély, se esküvő, holott mi már magunknak engedünk mindent nem vagyok észnél, nagyon meg­fürdetnek. Rendben van, hogy néhány régi bútordarabhoz nem lehet nyúlni, majdcsak nyugdíj­ba mennek. De idenyomtak mel­lém egy helyettest, derűit ég­ből a villámcsapás! Ez egy egész hadsereget akar magával hoz­ni!... Azt számolgatom, hogyan tudnálak átvenni. Te is a helyet­tesem lennél. Nem szolgáltatha­tom ki magam teljesen ennek • nehéz vagány Palotainak!... — Nézze, Balogh szaktárs, én nek Tudok magának lakatosokat szülni, sem hegesztőket. Létszám­stop van. értse már meg! Ne akarja nekem bemesélni, hogy éppen az az egy ember hiány­zik magának!... Majd a Dudás helyett kap valakit. Ha lesz je­lentkező. Három ember hiánnyal dolgoznak másfél éve, éppen a Dudás fogja magukat a földhöz csapni? Az emberek fölfelé tö­rekszenek, ez természetes dolog, úgy hiszem. A maga fia miért nem jön Ide magához drehál­ni? Na látja... — Gépet? Most, Négyszázezer­ért? Lerobb'ant, lerobbant! Meg kell javítani. Ha két hónap, két hónap. Addig is dolgoznak az emberek. Mi az, hogy „és a töb­bi?"... Szervezés kérdése. Ügy kell a munkát elosztani, hbgy mindenkinek jusson. Hogy a ter­melékenység? Ne legyünk már gyerekek! Azt se tudjuk, holnap képszöget gyártunk, vagy ha­risnyanadrágot!. .. — Póthitel? Képtelenség. Az egész bájzlit rég be kellett vol­na csukni. No, csak azért mon­dom. Maguk arra vállalkoztak, hogy .., legalábbis csökkentik a ráfizetést. Most meg még fejni akarnak? Ezt az elődjeik is meg tudták volna tenni. Nem megy, fiúk, beruházásról szó sem lehet. Nagyon helyes, korszerűsíteni kell az adminisztrációt... Ez­zel kapcsolatban még lesz egy kis észrevételem, no de nem er­ről van most szó. Az adminiszt­rációt korszerűsíteni kell, nagyon helyes. A létszámot is lehet csök­kenteni, sőt, kell is. természete­sen, ahogy a vállalati érdek meg­kívánja ... Korszerűtlen épület­ben valóban nem lehet korsze­rűen dolgozni. Nem férnek egy­mástól, el ls hiszem. Az igazga­tósági épületük legalább száz éve épült. Szerencsétien kis unoka­húgom is harmadmagával ül egy majd megmondom, mekkora szo­bában ... No, csak azért mon­dom, hogy ismerem a körülmé­nyeiket. Akárhogyan is nézzük, csak púp a népgazdaság há­tán ... Már megbocsássatok, fi­úk, ha még most egy irodaházat is... Tíz emelet alatt manap­ság nincs az ilyesmi. Csupa üveg, villog, fénylik, messzire látszik. Értitek... Jó, tudom, hogy ál­dozatok nélkül semmi sem megy. Tudom, hogy a szervezési főosz­tályon is hárman tipródnak egy­máson, meg a többi osztályon is sok a probléma ... Meg kell, hogy mondjam, én a szervezési főosztályt is két önálló főosz­tályra bontanám, de erről majd máskor... Visszatérve a lényeg­re: ha készítenétek egy pontos felméréseken alapuló tervezetet arról, hogy mennyiben növelné a termelékenységet perspektívájá­ban a tudományos alapokon át­szervezett szervező apparátus, ak­kor én azt is el tudnám képzelni, hogy megkapnátok a póthltelt az új beruházásra. No, nem százmil­liót. legföljebb hetvenet de elég lesz ez is az új Irodaházra. Azt is megmondom, siessetek ... — Miféle műhely? Tudja a bá­nat! Én a mélyépítőkhöz tarto­zom. Amott állt még tegnap va­lami téglafal, ahol most a cölöp­verő puffog. El kellett Itt ispla­nírozni. erre jár majd be, úgy mondják, a toronydaru. Nem Idevaló vagyok én, aztán nem tudom, hogy állt-e Itt valami műhely, vagy nem állt. De igen­csak állhatott, mert arra a föld ls olajszagú... Ha maga job­ban tudja, mit kérdezi?... Las­sabban, uram! Ideges?,.. No nézd, a naplopó ját! Gyár még sehol! Majd lesz, ha lesz! ö meg már kapja a nagy dohányt! ... Méghogy, ő az igazgatói... Én meg a váci püspök va­gyok!... TRENCSENYI IMRE

Next

/
Oldalképek
Tartalom