Délmagyarország, 1979. június (69. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-30 / 151. szám

55 Szombat, 1979. június 30. Móricz Zsigmond irodalmi hagyatéka Móricz Zsigmond születé­sének 100. évfordulója alkal­mából az állam tulajdonába került az író teljes irodalmi hagyatéka, amelyet a Kultu­rális Minisztérium a Petőfi Irodalmi Múzeumban helyez eL A hagyatékot halála után Móricz Zsigmond leányai ke­zelték és őrizték meg. Hábo­rús károsodásától eltekintve sikerült is a kéziratos anyag nagy részét megmenteni. A Kulturális Minisztérium most megállapodott az örö­kösökkel; az erről szóló szerződést Boros Sándor kul­turális miniszterhelyettes pénteken frta alá Leányfa­lun. Móricz Zsigmond irodal­mi hagyatékának az átvétele megtörtént Az irodalom- és művelődéstörténeti jelentősé­gét tekintve fölbecsülhetet­len, értékű, a magyar iro­dalom történetében páratlan nagyságú hagyatéknak a tu­dományos földolgozása azon­nal megkezdődik a Petőfi Irodalmi Múzeumban. (MTI) A városi pártbizottság Védelmére megyei bizottság alakult közleménye Az MSZMP Szeged váro6i bizottsága június 27-i ülésén személyi ügyekben is dön­tött. A végrehajtó bizottság előterjesztése alapján Deák Béla elvtársat városi párt­bizottsági titkári tisztségéből és végrehajtó bizottsági tag­ságából, másfél évtizedes munkásságának elismerése mellett — pártbizottsági tag­ságának meghagyásával — fölmentette. Deák Béla elv­társ más fontos állami terü­leten kapott beosztást. Ugyanezen a pártbizottsági ülésen dr. Székely Sándor elvtársat, a József Attila Tu­dományegyetem pártbizottsá­gának eddigi titkárát a vá­rosi pártbizottság és a végre­hajtó bizottság tagjává,' a pártbizottság ideológiai ügyekkel foglalkozó titkárává megválasztotta. * Székely Sándor elvtárs 1932-ben született Békéscsa­bán. A pártnak 1950 óta tag­ja. A József Attila Tudo­mányegyetem elvégzése után 'msszabb ideig függetlenített • uísági vezetőként dolgozott. ' filozófiai tudományok kan­dátusa. 1959-tői kezdve kü­inböző párttisztségeket töl­tött be. Megyénkben gyorsan fejlő­dik az ipar és a nagyüzemi mezőgazdaság. Ennek ered­ményeként — mint az or­szágban mindenütt —. ugrás­szerűen megnőtt a természe­tes vizekbe, a legkörbe és a talajba kerülő szennyező anyagok mennyisége. Kör­nyezetünk és a természet vé­delme ezért egyre nagyobb erőfeszítést igényel, amit szervezett keretek között va­lósíthatunk meg. Az év elején a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága elhatározta, hogy létrehozza a Csongrád megyei Környe­zet- és Természetvédelmi Bi­zottságot, amely tegnap dél­előtt, dr. Petrik István, a megyei tanács elnökhelyette­se vezetésével megtartotta alakuló ülését Ezen részt vett dr. Romhányi Endre, az Országos Környezet- és Ter­mészetvédelmi Hivatal igaz­igatási és jogi főosztályának 'vezetője is. A bizottság tagjai — akik hivatásszerűen foglalkoznak a természet- és környezetvé­delemmel, vagy tevékenysé­gük szorosan összefügg azzal —, megvitatták és elfogadták a bizottság működési sza­bályzatát, amelyet Gulyás Antal, a megyei tanács vb építési, közlekedési és víz­ügyi osztályának vezetője terjesztett elő. Az újonnan létrehozott tár­sadalmi testület a környezet­és természetvédelmi kérdé­sekben, a megyei tanács vég­rehajtó bizottsága mellett működő tanácsadó, vélemé­nyező és ellenőrző szerv. En­nek keretében hangolja majd össze a tanácsok és társadal­mi szervezefek és a gazdál­kodó egységek környezetvé­delmi tevékenységét. Figye­lemmel kíséri az érdekköré­be tartozó munkát, vélemé­nyezi a legfontosabb telepü­lésfejlesztési és városrende­zési terveket is. Gulyás Antal tájékoztatá­sul elmondotta: szűkebb pát­riánk, az ország közepesen szennyezett megyéi közé tar­tozik. A mezőgazdaságban a növényvédő szerek felhasz­nálása egyre növekszik, az iparszerűen működő nagy­üzemi állattartó telepek " — ha időben nem történik in­tézkedés — környezetszeny­nyező gócokká válhatnak. Az ipari és kommunális létesít­mények szennyvízelvezetői, a mezőgazdaságban használatos vegyszerek veszélyeztetik a felszíni és a felszín alatti vi­zek jó minőségét. A vízszennyező Ipari és mezőgazdasági üzemekre ki­szabott bírságok összege emelkedik. Több üzem meg­kezdte a víztisztítók építését. A belvíz évek óta gondot okoz a lakott településeken belül és kívül egyaránt. Sze­geden az ötödik ötéves terv­ben 150 millió forintot köl­tenek a város szennyvíztisz­tító telepének megépítésére, de a következő tervidőszak­ban ennek többszörösére lesz szükség. Az urbanizáció és a föld­rajzi adottságok miatt, szeny­nyezett megyénk levegője. Ez a gond Szegeden a legna­gyobb. A közlekedés, elsősor­ban a nyári idegenforgalmi időszakban tovább rontja a „közpesen rossz"-nak ítélt helyzetet. Csongrád megye jellegzetes élővilága évtize­dek óta védett, és összesen 25 ezer 537 hektár ad állan­dó, vagy évszaki búvóhelyet a települések közeléből me­nekülő állatoknak, tenyész­területet a telepített növé­nyeknek. A bizottságra sürgős és ne­héz feladatok várnak —ame­lyeket a párt- és az állami szervek, valamint a lakosság támogatásával jól megoldhat­nak. Befejeződött a tanárok nyári akadémiája Biológia és magyar szakos pedagógusok vettek részt a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán kilencedik alka­lommal megszervezett Taná­rok Nyári Akadémiáján. A továbbképzésre a szegedi in­tézmény beiskolázási körze­téből, Pest, Szolnok, Bács, Békés és Csongrád megyéből jelentkezhetnek évente az általános iskolák nevelői. Az előadássorozatot a megyék továbbképzési intézeteinek programjával összhangban tartják meg, a témaköröket a változó iskolai élet és a megyék igényei alapján ál­lapítják meg. Az idei egyhetes tovább­képzés, amelyen 162 pedagó­gus vett részt, a magyar és a biológia tanításának új do­kumentumaival foglalkozott A főiskola oktatói tartották az előadások nagy részét, mindkét szekcióban. Az el­méleti jellegű előadások mellett gyakorlati hasznú módszertani útmutatást is kaptak a pedagógusok. Mind­ezeken kívül: a magyartaná­rok megismerkedtek a sze­gedi irodalmi emlékhelyek­kel és ellátogattak Öpuszta­szerre is. A biológusok a Fehér-tó madárvilágáról a helyszínen hallgathattak elő­adást, a természetvédelmi témákról pedig a Kiskunsági Nemzeti Parkban. Megismer­kedtek az akadémia szegedi biológiai kutatóintézetének munkájával is. A nyári akadémia tegnap délben ünnepélyes záróülés­sel fejeződött be. A főiskola dísztermében dr. Moholi Ká­roly főigazgató adta át a résztvevőknek a nyári akadé­mia elvégzését igazoló em­léklapokat, dr. Sipos Sándor­né főiskolai docens pedig már a következő, jövő évi továbbképzés témaköréhez kapcsolódott záróelőadásával. A jubileumi, tizedik nyári akadémián az osztályfőnöki munkára, a tanórán kívüli, a szabad idős tevékenység tartalmi értékeire, lehetősé­geire kívánják felhívni a pe­dagógusok figyelmét. Ennek a témakörnek a feldolgozá­sával a szegedi továbbképző fórum annak a társadalmi feladatnak a megoldásából vállal részt, amely a nevelő iskola kialakítására irányul. A záróelőadásban arról is hallhattak a tanárok, hogy a továbbképzés formáinak és módszereinek milyen átala­kulására van szükség a jö­vőben, a nyitott iskola esz­ményének megvalósulásakor. A Semmelweis Ignác-ünnepségen Egészségügyi dolgozók kitüntetése Semmelweis Ignácra, a gyermekágyi láz kórokozójá­nak felfedezőjére emlékeztek születésének évfordulóján pénteken az Orvos-Egészség­ügyi Dolgozók Szakszerveze-' tének Semmelweis-termében. A megjelenteket Pesta Lász­ló, az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságá­nak elnöke köszöntötte, majd Zsögöp. Éva egészségügyi ál­lamtitkár méltatta a nagy tudós munkásságát. Az évforduló méltó meg­ünneplésének szép hagyomá­nya — mondotta —, hogy ezen aznapon részesülnek ki­tüntetésben a kimagasló munkát végző egészségügyi dolgozók: orvosok, gyógysze­részek és szakdolgozók, s ezen a napon köszöntik or­szágszerte az ember egészsé­gének megőrzéséért, az élet megtartásáért fáradozókat. Ünnepi beszéde után Zsö­gön Eva átadta a kitünteté­seket. « Az egészségügyben végzett kimagasló munkájáért Csong­rád megyéből Kiváló Orvos kitüntetést kapott dr. Rap­csák Vilmos, a megyei ta­nács egyesített egészségügyi intézménye szülészeti főor­vosa és dr. Varró Vince egyetemi tanár, Szegedi Or­vostudományi Egyetem. Ki­váló Gyógyszerész kitüntetést vett át Csongrád megyéből dr. Simon Lajos egyetemi docens. Szegedi Orvostudo­mányi Egyetem. Semmelweis-emlékünnepsé­•get tartottak a Szegedi Or­vostudományi Egyetemen is, ahol dr. Petri Gábor rektor köszöntötte a törzsgárdatago­kat, s kitüntetéseket, pénz­jutalmakat adott át A Ki­váló Munkáért miniszteri ki­tüntetésben részesült Rácz Istvánná klinikai főnővér, miniszteri dicséretet Kátai Rózsa nyugalmazott szak­szervezeti munkatárs kapott. Négyszázhetvenegy egyetemi dolgozó részesült különböző elismerésekben: 36-an arany­koszorús, 60-an arany, 85-en ezüst, 129-en bronz törzsgár­dajelvényben, s további 161 dolgozót oklevéllel jutalmaz­tak. Hídfelújítás m • n i Az ütemtervnek megfelelően halad a budapesti Petőfi-híd felújítása. A munkálatokat a Hídépítő Vállalat dolgozói végzik. Felülvizsgálják az egész hídszerkezetet, ellenőrzik az acélszerkezet hegesztéseit, ahol szükséges, elvégzik a szegecsek rseréjét és egyéb javításokat, majd az egész acél­szerkezetet vascsillám tartalmú zománcfestékkel • mázolják be bernek farkasa" szemlélet a kapitalizmus lényéből fakad, annak fennállása óta. Az önzés, az egoizmus — amely minden ki­zsákmányoló kor uralkodó osztálya által elfogadott, gyakorolt és sugallt életnorma — formáit tekintve változik az évszázadok során, de tartalmilag ma is meghatározza a burzsoá erkölcsöt. Ezt a társadalmi erkölcsi normát gyöke­rében veti el a proletárerkölcs, a közös­ségért végzett munkában megvalósuló egyéni boldogulás eszméje, amely immár egy nagy nemzetközi közösségben határoz­za meg mind gazdagabb teljességében az ember értékét, és növekvő hatást gyakorol a kapitalista országok munkásosztályának politikai, tudati erőgyűjtésére. „Az ember lényege — írja Engels — az. hogy a maga valóságában a társadalmi viszonyok összessége." A jövő társadalmá­ban óriásivá nő a társadalmi viszonyok összessépét magában hordozó ember sze­repe. Az ember váüh a Jövő társadalmi .sejtjévé". A jövő új társadalmában a társadalom sejtjének a szerepét csak az ember töltheti be. Benne egy új társada­lom viszonyainak az összessége tükröződik, ellentmondásmentesebben a maihoz ké­pest. Az ember lesz az építősejtje a külön­böző közösségeknek. V. Román szavaival: „A tudományos-technikai forradalom csak a szocialista termelési viszonyok feltételei között érvényesülhet integrális módon tel­jes bonyolultságában minden, az ember javát szolgáló következményével, csak ott. ahol az ember saját társadalmi viszo­nyainak is tudatos alakítója. A tudomá­nyos-technikai forradalmat megvalósító ember csak a szocializmusban lehet e for­radalom egyedüli haszonélvezője. A két rendszer versenyében egyre fontosabb a tudományos-technikai forradalom kibonta­kozása és a termelőerők fejlesztése mellett az ember sokoldalú fejlődése is. A kapi­talizmust megelőzni elsőként az ember anyagi és szellemi gyarapodása, a reális demokrácia kivívása, a közösségi szellem és az emberi személyiség sokoldalú kitel­jesítése útján lehetséges." E cél eléréséhez a történelemben soha nem tapasztalt jelentőséget kap a szocia­lista társadalmi nevelés. A nevelés — jel­legéből adódóan — kiterjed minden nem­zedékre. Ennek során mind nagyobb tö­megekre jellemző a szocialista társadalmi elkötelezettség, a magas szintű, alkotóké­pes ideológiai-szakmai ismeret, a növekvő szabad idő hasznos, kulturált eltöltésének igénye. fl milfOr hazánkban a tudománvos-tech­nikai forradalomról, a szocia­lizmusnak a tudományos-technikai forra­dalomban való kölcsönhatásáról szólunk akkor ezt abban az összefüggésben tehet­jük. ahogyan arra pártunk X. kongresszu­sa utalt: „A politika és a tudomány szö­vetségesek és egymásra utaltak." S nap­jainkban bontakozik ki az a folyamat amelyet Marx így jelzett és jellemzett: „Minél határozottabb léptekkel halad elő­re a tudomány, annál inkább összhangban áll a dolgozók érdekeivel. A szocializmus a tudományon áll vagy bukik épp úgy. ahogy áll vagy bukik a dolgozók hatal­mán." Mindannyian ismerjük azokat a pártdokumentumokat, amelyek az elmúlt évtizedekben a gazdasági kérdések — a termékszerkezet korszerűsítése, vagy ép­pen a hosszú távú külgazdasági feladatok megoldása —. a tudománypolitika, a köz­művelődés, az állami oktatás és más terü­letek elemzéséből születtek, és végső so­ron legszélesebb értelemben a szocialista tarsadalmi. emberi magatartásnak a tudo­mányos-technikai forradalom feltétele kö­zötti bontakozását is szolgáliák. A fejlett szocialista társadalom építése során az embert egyrészről, mint javakat előállító és annak eredményeiben része­sülő alkotót, termelőt kell látnunk. Nap­jainkban hazánkban a legnagyobb gazda­sági. társadalmi tartalékaink éppen az emberi alkotásokban vannak. A szocialista társadalom tagja azonban egyben közös­ségi magatartású is. aki a civilizáció által kialakított legszebb etikai normákat — a tisztesség, a becsület, az egymásért érzett felelősség — mindinkább a szocializmus általános normáivá alakítja. A iog- és kö­telességtudat. a lehetőség felismerése és a felelősségtudat egyenértékű elemei a kö­zösségi magatartásnak. A szocialista ál­lampolgár ugyanakkor magánember is. és fontos, hogy egyéni és családi boldogulása — amelynek társadalmi feltételei mind sokoldalúbban kibontakoznak — a szemé­lyes törekvések és közösségi normák be­tartása révén teljesedjék ki. Ha azt vizsgáljuk, hogy a szocialista embereszmény formálása, önmagunk és egymás alakítása milyen formában törté­nik. talán a következő két fontos tényezőre kell utalnunk. Egyrészről alapvetőek azok a körülmények, amelyek társadalmunkban biztosítják az emberi élet alapvető felté­teleit: a törvényesség, az egzisztenciális létbiztonság, az alkotás feltételei stb. Más­részt azonban tudnunk kell. hogy ezek automatikusan nem „teremtenek" szocia­lista embert. E körülmények figyelembe vételével és szocialista céljaink ismereté­ben tudatos nevelőmunkát is végeznünk kell önmagunk és egymás .formálása, a fel­növekvő ifjúság arculatának szocialista alakítása érdekében. Ennek tudománya a neveléstudomány, amelynek szerepe a po­litikai munkában, a fejlett szocialista tár­sadalom építése során növekszik. ember alkotása. gon­dolkodása biztos alap egy reálisan optimista jövőtudat megterem­téséhez. Ezt itthon pártunk programnyilat­kozata. nemzetközileg pedig a szocializmus világméretű előretörése teszi lehetővé. A Váci Mihálv-i ..Jövőnket tudni kell" fel­adata és felelőssége növekszik a tervezés­ben és terveink cselekvő végrehajtásában egyaránt. KONCZ JÁNOS II szocialista * «

Next

/
Oldalképek
Tartalom