Délmagyarország, 1979. június (69. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-30 / 151. szám

2 n Szombat, 1979. június 30. Közlemény a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXIII. ülésszakáról 0 Moszkva (MTI) Moszkvában 1979. június 26. és 28. között megtartották a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXIII. ülésszakát. Az ülésszak elnöki tisztét Alekszej Koszigin, a Szovjet Szocialista Szövetségi Köztársaságok küldöttségének vezetője, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke látta el. Az ülésszakon nagyra értékelték a tanács tevékenységét amely hozzájárul a testvéri országok összeforrottságának további növekedéséhez, kölcsönös együttműködésük elmélyítéséhez és hatékonyságának növeléséhez, a szocializmusnak a világfejlődésre gyakorolt hatása megerősödéséhez, a nemzetközi kapcsolatokban az egyenjogú és kölcsönösen előnyös együttműködés elveinek megerősödéséhez. Az ülésszak elfogadta a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 30. évfordulójáról szóló nyilatkozatot. Az ülésszak meghallgatta Nyikolaj Bajbakovnak, a KGST tervezési együttműködési bizottsága elnökének a Szovjetunió Állami Tervbizottsága elnökének a hosszú távú együttműködési célprogramok kidolgozásáról szóló beszámolóját, Tadeusz Wrzaszczyk, Lengyelországnak az együttműködési bizottságban részt vevő képviselője, a lengyel Minisztertanács mellett működő tervbizottság elnöke beszámolóját a hosszú távú együttműködési célprogramban szereplő .intézkedések megvalósításáról, és az 1981—85. évi népgazdasági tervek koordinálásának menetéről, Konsztannyln Katusevnak, a KGST végrehajtó bizottsága elnökének, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökhelyettesének a KGST-tagállamok közötti sokoldalú együttműködés szervezete és a tanács tevékenysége fejlesztési feladatainak megvalósításáról szóló beszámolóját, valamint Nyikolaj Faggyejevnek, a KOST titkárának a KGST XXXIV. ülésszaka napirendjére vonatkozó javaslatalt. Jóváhagyta a KGST-tagállamok ipari fogyasztási cikkek iránti ésszerű szükségleteinek kielégítésére, valamint a közlekedési kapcsolatok fejlesztésére vonatkozó hosszú távú együttműködési célprogramokat, továbbá az emiitett programokban előirányzott intézkedéseket a gépekkel és berendezésekkel történő ellátás feladatainak megvalósítására. Az Ipari fogyasztási cikkek termelésében való együttműködés programja arra irányul, hogy a lakosság növekvő igényeivel összhangban javítsák a termékek minőségét, folyamatosan újítsák fel és bővítsék választékukat, és ennek érdekében egyesítsék az eről'eszitéseket olyan elvileg új technológiai folyamatok és eszközök bevezetésében, amelyek lehetővé teszik a termelékenység jelentős mértékű növelését és a munkafeltételek javítását. A közlekedési együttműködési program előirányozza a KGST-tagállamok közöttihatékony közlekedési kapcsolatok, a határ menti vasúti csomópontok és kikötők fejlesztését, a folyami és közúti szállítás jelentős mértékű növelését, a konténorés egyéb korszerű szállítási módok bővítését és a rakodómunkák gépesítését. Az ülésszak megvizsgálta öt hosszú távú együttműködési célprogram megvalósításának és az 1981—85. évi népgazdasági tervek koordinálásának menetét, A XXXII. ülésszak óta eltelt évben az érdekelt országok 22 egyezményt kötöttek a programok megvalósítása érdekében. Ezek között jelentős egyezmények vannak az energetika és a gépipar fejlesztésére. — Előirányozták az atomerőművi berendezések gyártáskooperációját, amely biztosítja az európai KGSTtagállamok és Kuba korszerű villamos energetikai potenciáljának több mint egyharmaddal történő növekedését, továbbá előirányozták a Szovjetunióban a Hmelnyickij atomerőmű, valamint a Hmelnyickij atomerőmű és Rzeszow (Lengyelország) • közötti 750 kilovoltos villamos távvezeték felépítését, amelyen át Magyarországnak, Lengyelországnak és' Csehszlovákiának szállítanak villamos energiát. A vegyipar és mikrobiológiai ipar fejlesztését fogják szolgálni azok az egyezmények, amelyeknek értelmében a Szovjetunióban bővítik az energiaigényes vegyipari termékek (ammónia, metanol, polietilén) gyártását, ezek ellenében a többi KGST-tagáilam kis volumenű és kevésbé energiaigényes termékeket (növényvédő szerek, színezékek és más könnyűipari segédanyagok) szállít, továbbá a parafin alapú takarményélesztőt előállító üzem közös erővel történő felépítéséről szóló egyezmény. A vasúti szállításban való együttműködésről szóló egyezmények előirányozzák a nemzetközi jelentőségű főútvonalak rekonstrukcióját és műszaki felújítását," vasúti határátkelőhely létesítését a Szovjetunióból Magyarországra és Csehszlovákiába, az egységes konténerrendszer továbbfejlesztését. Együttműködési egyezményeket írtak alá a Moszkva—Varsó—Berlin és a Moszkva—Bukarest—Szófia közötti autóút komplex fejlesztéséről és rekonstrukciójáról. Több megkötött egyezmény meghatározza a polgári légiforgalom területén való együttműködést, többek között a nemzetközi repülőterek fejlesztése és egyes légijáratok közös üzemeltetése területén. Az ülésszak feladatul tűzte ki a célprogramok megvalósításával kapcsolatos összes többi egyezmény előkészítésének meggyorsítását és ezen egyezményeknek az 1981—85. évi népgazdasági tervek koordinálásával való összehangolását. Az ülésszak hangsúlyozta, hogy fokozott figyelmet kell fordítani arra az együttműködésre, amelynek célja, hogy a termelésben, elsősorban a gépgyártásban, gyorsabban alkalmazzák a tudományos-műszaki haladás vívmányait, mindenekelőtt az új technológiát, fejlesszék a gépek és berendezések gyártáskooperációját. Az ülésszak pozitívan értékelte az első lépéseket, amelyek arra irányulnak, hogy megvalósítsák az előző ülésszakon elfogadott irányelveket a KGST-tagállamok közötti sokoldalú együttműködés szervezetének és a tanács tevékenységének továbbfejlesztéséről. Hangsúlyozta, hogy ezt a munkát továbbra is aktívan kell folytatni. Az ülésszak az eddigi tapasztalatok alapján egyhangúlag egyeztette és bevezette a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa alapokmányába azokat a pontosításokat, amelyek a tanács tevékenységének továbbfejlesztésére, munkája operativitásának növelésére irányulnak. Az ülésszak elhatározta, hogy kiterjeszti a Vietnami Szocialista Köztársaságra is a gazdaságfejlesztés meggyorsítására Irányuló speciális jrrtézkedésekről szóló elvi rendelkezéseket, ahogyan az Mongólia és Kuba vonatkozásában történt, ezzel továbbra is segítik a hós vietnami nép erőfeszítéseit a szocializmus építésében. A Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság kormányának kérésével kapcsolatban az ülésszak döntést hozott a jemeni félnek a KGST munkájában megfigyelőként történő részvételéről. A KGST-tagállamok ismételten kifejezésre juttatták azon szándékukat, hogy kétés sokoldalú alabon fejleszteni kívánják az egyenjogú és kölcsönösen előnyös együttműködést valamennyi szocialista állammal, a fejlődő országokkal és a világ többi államávaL Az ülésszak megerősíti, hogy a KGST és a tanács tagállamai készek az összeurópai együttműködés érdekében, a felek teljes egyenjogúsága alapján megállapodást kötni az európai gazdasági közösséggel és az EGK tagállamaival. Az ülésszakon hangsúlyozták, hogy a KGST-tagállamok békeszerető politikája, kezdeményezése nagy jelentőségű a nemzetközi gazdasági együttműködés továbbfejlesztésében, a fegyverkezési verseny megszüntetésében és a leszerelésben, elsősorban a nukleáris fegyverek vonatkozásában. Az ülésszak résztvevői méltatták a Szovjetunió Kommunista Pártja, a Szovjetunió nagy jelentőségű hozzájárulását a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról szóló, a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti szerződés megkötéséhez. a béke és a leszerelés ügyéhez. Egyhangúlag kifejezésre juttatták azt a meggyőződésüket, hogy a KGST-tagállamok kölcsönös együttműködése, barátsága és összeforrottsága az elkövetkező években is erősödik és fejlődik népeik, a világbéke és a világ biztonsága javára. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXIII. ülésszaka a teljes kölcsönös megértés és elvtársi együttműködés légkörében folyt le. (MTI) Befejeződött a tokiói Áz FKP küldöttségének látogatása 0 Budapest (MTI) Az MSZMP Központi Bizottságának meghívására június 25—29. között Magyarországon tartózkodott a Francia Kommunista Párt háromtagú küldöttsége, Claude Quin, a Központi Bizottság tagja vezetésével. A küldöttség gazdaságpolitikai kérdésekről folytatott konzultációs megbeszéléseket az MSZMP képviselőivel. 0 Tokió (MTI) Pénteken délután a japán fővárosban befejeződött a hét vezető tőkés ország kétnapos csúcsértekezlete, amelyen elsősorban a súlyos energiagondok enyhítésének módozataival foglalkozott. A tanácskozásról kiadott közös nyilatkozat szerint az Egyesült Államok, Japán, Kanada, valamint az Európai Gazdasági Közösség Tokióban képviselt négy állama (az NSZK, Franciaország, Nagy-Britannia és Olaszország) állam- és kormányfői ígéretet tettek az olajfogyasztás csökkentésére, az erre irányuló erőfeszítéseik fokozására. A legvitatottabb kérdésben, az olajbehozatali korlátozásokat Illetően hoszszú és fáradságos alkudozások után kompromisszumos megoldásban állapodtak meg. Á hetek Tokióban megállapították, hogy az olajszűke és a magas olajárak korlátozták gazdasági mozgásterüket, ismét erősödik az infláció. A konferencia befejezése után megtartott közös sajtóértekezletükön a tőkés vezetők közül Carter elnök és Schmidt kancellár külön is támadta az OPEC-határozatokat. Carter rövid beszédében visszatért az indokinai menekültek ügyében kiadott csütörtöki nyilatkozatra is. és elhallgatva az Egyesült Államok és Kína történelmi felelősségét, a Vietnami Szocialista Köztársaságot és a többi indokínai országot minősítette a menekültprobléma „forrásának". Az államés kormányfők sikernek könyvelték el a tokiói találkozót, noha ném tagadták a legfontosabb megállapodások kompromisszumos jellegét, a tőkés or&zégok előtt álló további súlyos nehézségeket. Usztyiiiv beszéde 0 Moszkva (MII) Dmitrij Usztyinov marsall, a Szovjetunió honvédelmi minisztere a katonai akadémiák végzős hallgatói előtt pénteken elhangzott megállapítása, hogy Leonyid Brezsnyev és James Carter bécsi tárgyalása, és az általuk aláirt SALT—II. szerződés az enyhülés jelentős mérföldkövének tekinthető. SOMOZA ALKUDOZIK Somoza csak akkor hajlandó lemondani, ha „nemzeti gárdáját" és pártját érintetlenül hagyják, és emberei sze^repet kapnának az átmeneti kormányban, értesült az amerikai újság. Köztudott, hogy Pezzullo amerikai nagykövetet a héten azzal küldték Managuába: birja a távozásra Somozát, mutatnak rá a megfigyelők. BAJTÁRSI TALÁLKOZÓ A Magyar Partizán Szövetség a spanyol polgárháborúban, a francia, a belga ellenállás harcaiban, valamint Görögország területén harcolt tagjai számára pénteken bajtársi találkozót rendezett a Magyar Néphadsereg Művelődési Házában. A megjelenteket Ráth Károly a szövetség országos bizottságának tagja köszöntötte, majd Mező Imréné, az országos Választmány tagja méltatta a hajdani harcosok példamutatását. FEDAJINOK GYŰLÉSE A teheráni egyetemen pénteken reggel a fedajin gerillák gyűlést tartottak, mintegy 40 ezer ember részvételével. Ezzel egyidőben 1230 iszlám fanatikus ellengyűlést szervezett, és sikertelen kísérletet tett a fedi\jinok öszszejövetelének íeloszlatására. AZ ARAB LIGA ÜLÉSE Csütörtökön este Tuniszban befejeződött az Arab Liga külügyminisztereinek rendkívüli külügyminiszteri értekezlete. A tanácskozás utolsó határozata szankciókat helyezett kilátásba Kanada ellen, amennyiben az Tel Avivból Jeruzsálembe helyezné át izraeli nagykövetségének székhelyét. Ember és tudomány a tudományos-technikai IliiNIIUII, forradalom korában. mind gyakrabban merül fel az ember és a az emberrel, más részének hatása közvetett. Az emberrel foglalkozó tudományok köre elvan széles, hogy felsorold f ls hoésrű lenne. A természettudományok jelentós hányada — például a biológia, az antropológia. a kémia — közvetlenül kapcsolatos az emberrel. Az orvostudomány 'természetéből logikusan adódik humánközpontúsága. De a műszaki tudományok szerepe is növekszik az ember egészségében, gondoljunk a műszerezettség szerepére a betegség megelőzésében és gyógyításában. A tudományokat egy sajátos megközelítés szerint két mrtrv csoportra ls oszthatjuk: az embert szolgáló és az embert veszélyeztető tudományokra. Szocialista, humanista céljainkat természetesen az embert szolgáló tudományok segítik. Érthető, hogy számunkra ezek az alapvetőek. Mégis tudnunk kell, hogy az imperializmus bűnéből következően tanúi vagyunk a tudomány militarizálásának is. Egy példa: az Amerikai Egyesült Államok tudományos kutatóinak nagyobbik része közvetlenül a háborús feszültséget növelő témákkal fog. lalkosik. Ennek is következménye, hogy az emberiség által felhalmozott pusztítóanyagok ma 10—15-szörösen lennének képesek civilizációnk elpusztítására. Tudnunk kell, hogy az imperialista háborús készülődés ránk kényszerít egy védelmi ál'apotot és felkészültséget. Mindent megteszünk azonban azért, hogy a béke fennmaradásának, az emberiség holnapjának egyik alternatívájából az egyetlen perspektíva legyen. Ezért különös jelentőségű a közelmúltban aláírt SALT—II. szerződés. |atpnji||lf és jövőnk értékeléséhez, forJG.ÖIIUIh málásához nélkülözhetetlen reális múlttudatunk kialakítása. A történelmi szemlélet szerepe növekszik az emberi gondolkodásban. Ezek sorában azt Igyekszünk képviselni és tudatosítani, hogy történelmünk kiemelkedő eseményei akkor következtek be, amikor egyszerre szolgáltuk a hazai és a nemzetközi haladást. és vereséget mindig akkor szenvedtünk. amikor a magyar uralkodó osztály a nemzetközi reakcióhoz kötötte az ország szekerét. Mai és holnapi hazat haladásunknak alapvető külső feltétele a Szovjetunióval. a szocialista közösség valamennyi országával erősödő szövetségünk. Fontos számunkra szélesedő együttműködésünk mindenkivel a világon, aki a béke fönnmaradásának ügyét, a haladást szolgálja. Történelemszemléletünkben ügyelni kell arra. hogy a „csúcspontok" mellett a ..hétköznapokról" se feledkezzünk meg. Fontos. hogy a harcoló hősök mellett az alkotó nagyok is kapják meg az utókor elismerését. Nevelőmunkánkban foglalkozzunk nagyobb hangsúllyal a munkásmozgalom történetével, a kor kiemelkedő személyiségeivel. akiknek harcát, munkáját az adott történelmi körülményekbe ágyazva kell vizsgálni. Ápoljuk mindazokat a haladó hagyományokat, értékeket, amelyek hazánk történelmének különböző korszakaiból a mának erőt adóan fennmaradtak. A marxizmus—leninizmus sokoldalúan foglalkozik az emberrel. A marxizmus előtti utópikus szocialisztikus emberszemlélet zömében „a szenvedő ember megváltását" tűzte célul. Sokuk „feltalált, megálmodott" szocializmust akart teremteni. A marxizmus—leninizmus ezzel szemben a harcoló, az alkotó, a saját sqrsát alakító, a világot formáló embert állítja a középpontba. A marxizmus—leninizmus emberszemlélete a világ helyes értelmezése mellett a világ értelmes megváltoztatását is célul tűzi- ki. FfjütflQ i llta,nunk * tudományos-techniI UIIIWO | kai forradalom és az ember viszonyára. "Kétségtelen, hogy a gép szerepe növekszik! az ember életiben. A tudománvos-techúikai forradalom jeten'fŐsen követeli szellemi tevékénvségének fokozását Száz évvel ezelőtt a nehéz munka 15 százalékát emberek, 79 százalékát állatok. 6 százalékát gépek látták el. Jelenleg egy százalék jut az emberre, egy százalék az állatra, és 98 százalék a gépekre. Az ember fizikai erejének kímélését, szellemi tevékenységének növekedését jól mutatja az is. hogy 1930-ban az jpárban foglalkoztatottak 58 százalékának megfelelt legfeljebb 8 éves iskolai végzettség, és csak 10 százaléka rendelkezett középfokúnál magasabb- végzettséggel. 1970-re — a vonatkozó becslések szerint — 6 százálék számára elegendő a 8 éves Iskola, viszont 66 százalék igényelné a középfokú, vagy annál maRasabb végzettséget. Az úi helyzetből adódó kérdések megválaszolása is csak társadalmi megközelítésben lehetséges. Burzsoá' teoretikusok a termelői társadalom helyett fogyasztói társadalomról beszélnek, az emberi alkotóerők felszabadítása. a sokoldalúan fejlett személyiség kifejlődése helyett az emberi elidegenedés rémképét vázolják fel. Mindez törvényszerű következménye egy értelmetlen társadalom belső válságának. Az „ember em-