Délmagyarország, 1979. június (69. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-21 / 143. szám

Csütörtök, 1979. június 21. 5 A fű alatt... Párbeszéd, a benzinkút­nál: — Két liter multiszupert kérnék. — Nincs. Hetek óta hi­ánycikk. Vegyen BP-t, vagy Agip-ot. Párbeszéd a benzinkút­nál, No. 2.: — Van multiszuper? — Viccelni tetszik? — És mikor lesz? — Ha én azt tudnám ... * Nos. itt volna az alka­lom dörgedelmeket írni az ellátás fogyatékosságairól. Arról, hogy az ember sok éve rendszeres vásárlója egy vállalatunk egyik ter­mékének. aztán az a ter­mék eltűnik a piacról. Márpedig a vásárló egy vállalat megbízhatóságát nagyjából azon az alapon jegyzi, hogy a cég meny­nyire képes folyamatos el­látást biztosítani egy-egy jó minőségű termékéből. De azt is tudjuk, hogy ná­lunk sok mindenen múlik az ellátás folyamatossága, hogy nem mindig a gyártó cég a felelős az ideiglenes hiányokért. Sokszor a nyersanyagokat szállító partnerek, vagy az import­szállítások késedelme okoz­za a hiányokat. Ám hiába, a vevőnek mégis arról a cégről lesz meg a vélemé­nye, amelyik neve a kere­sett terméken áll. Ez pedig adott esetben az AFOR. Kár is lenne kutatni, hogy éppen most. ezért a hiányért ki a felelős, sok­kal inkább az üzleti, a pi­accal szembeni tipikus magatartás kívánkozik tollhegyre, ami sajnos nemcsak az AFOR-ra. ha­nem szinte valamennyi vállalatunkra jellemző. s nem fakadhat másból, mint a piac. a vásárlók lebecsü­léséből. Hogy mire gondolok ? Vállalataink előszeretettel hívnak össze sajtótájékoz­tatókat. ha egy-egy új ter­méküket, kezdeményezésü­ket kívánják népszerűsíte­ni. S ez jól is van így, bár az embernek az az érzé6e, hogy ebben is sokszor csak az ingyen reklám lehetősé­gét látják. Arra viszont kis hazánkban még nemigen volt példa, hogy egy vál­lalat, ha valamely, a pia­con állandóan jelenlevő és keresett termékéből egy időre nem képes szállítani, sajtótájékoztatót hívjon össze, vagy uram bocsá. hirdetéseket adjon föl a lapokban, amelyek révén tájékoztatná a vásárlókat a hiány okairól, várható időtartamáról, s • elnézést kérve, addig is ajánlana valamit, amivel esetleg helyettesíteni lehet az ő gyártmányát. Erre még nemigen volt példa. Ügy látszik, túlzot­tan megszoktuk, hogy a „fű alatt", lapulva agyon­hallgassuk hibáinkat, ami esetleg nem is egészében a mi hibánk. Nem tudom, mi jár ilyenkor a fejek­ben. Az, hogy hátha nem veszik észre? Mármint föl­sőbb fórumokon? Az va­lóban megeshet. De a vá­sárló. a piac mindenkép­pen észreveszi. S ha a hiá­nyért még nem is ítélné el önmagában a vállalatot, „sumákolásáért" minden­képpen meg lesz róla a véleménye. Mert gondok, bajok között lehet tisztes­séges egy vállalat, de ha elhallgatja, „lapulni" pró­bál. akkor a vásárló infor­mációk és szakmai segít­ség híján csak dühönghet, s nem tehet mást. a válla­lat jószándékát vonja két­ségbe. Ez is egy tanulság. Nap­jaink nemcsak a gazdasá­gosság jegyében kívánnak más, űj vállalati magatar­tást. hanem a piaccal, a vásárlókkal fönntartott kapcsolatban ls. Sz. I. Készülnek a termés fogadására A vártnál valamivel ko­rábban kezdődik az idén az aratás; az elmúlt hetek aszá­lya meggyorsította a gabona érését. A gabonaiparban is előbbre hozták az előkészü­leteket, s így zavartalanul fogadják majd a földekről érkező szállítmányokat. A műszaki előkészületek azt ígérik, nem lesz fennaka­dás az átvételnél. A régebbi gépeket mindenütt felújítot­ták, és több vállalatnál új berendezéseket szereltek fel. bővítve ezzel az átvevő­kapacitást. Hozzávetőleg kétezer átve­vő vonalon fogadják majd a búzát. A gabona tárolását előkészítették. Az elmúlt év­hez képest 150 ezer tonná­val bővült a raktártér. A/, ideiglenes tárolókat 6Zintén rendbehozták, és felkészítet­ték a búza átvételére. Egyút­tal bértárolási szerződéseket is köt az ipar a mezőgazda­sági nagyüzemekkel a búza rövidebb-hosszabb ideig tar­tó helybentartására. Az anyagmozgatást gépesítették Több mint ötezer szállítósza­lagon „utazik" majd a gabo­na és 1062 mérlegen állapít­ják meg a beérkező termés súlyát. Egyelőre még nem lehet tudni, vajon az aratás idején esős lesz-e az időjá­rás. Amennyiben igen, úgy szárítógépekkel távolítják el a gabona felesleges nedves­ságtartalmát. Az ipar 172 szárítóberendezését felújítot­ták, és jelenleg folynak az üzemi próbák. Nagy gondot fordítanak a termés tisztítá­sára. A tisztítógéppark a ta­valyinál nagyobb teliesítmé­nyú, óránkért 14 500 tonna gabonából távolíthatják el a szennyeződést. A gabona­ipar várhatóan a hét máso­dik felében fogadja a föl­dekről érkező első szállítmá­nyokat. Pécsi Nyári Színház, 1979 Készülődés a Mecsek alján Folynak az előkészületek a Pécsi Nyári Színház július 13—31. közötti előadásaira. Tizenkét bemutató, illetve felújítás, szabadtéri adaptá­ció és gálaest jelenti az idei évben a Pécsi Nyári Színhá­zat, amely koncepciója sze­rint a hazai modern és klasz­szikus balettmúvészet sza­badtéri centruma szeretne lenni, ezúttal is. A bemutatók sorát a Pécsi Balett előadása nyitja Verdi Reqie mjének szabadtérre való átdolgozásával (július 13., 17., 22.), Eck Imre ko­reográfiájával. Felújítják az elmúlt évi sikeres Balettest 78 műsorát (Parasztkantáta, Tankréd és Klorinda, Car­mina Burana) ez július 15-. 16-, és 23-án este látható. A Pécsi Balett idei fő műsora ugyancsak háromrészes. Balettest '79 címmel mutat­ják be Eck Imre, Tóth Sán­dor és Hetényi János egy­egy új koreográfiáját, amely sorrendben: Pergolesi Stabat Mater; Mahler Gyermek­gyászdalok és Handel Tűzi­játék szvit című zeneművére készült. (Július 20., 21., 24., 29.) A balettestek zenéjét a Pécsi Szimfonikus Zenekar szólaltatja meg, a KISZ Köz­ponti Művészegyüttes Kóru­sának közreműködésével. A Káptalan utcai Szabad­téri Táncszín műsorából az idei nyáron sem hiányzik a folklór. A HVDSZ Bihari Táncegyüttes július 26—27­én Néptáncesten lép fel, a Hotel Minaret udvarán pe­dig Népi vigasságok címmel német, illetve délszálv tánc­házat tartanak július 20—25. között. A prózai bemutatók érde­kes, izgalmas színházi esté­ket kínálnak. A huszadik századi flamand—belga író, Ghelderode vaskos humorú színjátékát, A nagy halál balladáját, a Barbakán vá­sárokban láthatjuk Sík Fe­renc rendezésében (július 14., 18., 21., 22.), Bulgakov Álszentek összeesküvése Mo­liere) című drámáját Bagos­sy László állítja színpadra a tettyei romoknál. A Csontváry Múzeum ud­vara az idei nyáron is az es­ti szabadtéri bábozás ottho­na lesz. A Bóbita Bábegyüttes egy ismert Muszorgszkij-da­rab három zenei megjelení­tésére készít bábjátékot. Az Egy kiállítás képei három­szor hangzik el. Először Richter előadásában, majd Emmerson popzenei és To­mita szintetizátoros feldolgo­zásában, miközben Kós La­jos bábjai más-más történe­tet mondanak el, természe­tesen a bábjáték nyelvén és törvényei szerint Csak ér­dekesség gyanánt: a harma­dik játék egy sci-fi történet, Kuczka Péter szövegkönyve alapján. (Július 13.. 15., 17., 21.). Az Állami Bábszínház ugyanitt Maszkok, bábok, emberek című nagy sikerű műsorával vendégszerepe! július 24—29. között A nyá­ri színház programját kon­certek, kiállítások, a V/. Or­szágos Kisplasztikái Bien­nálé; cserépvásár (július 22.); a Barbakán bástyában éjszakai kamaraelőadások és három alkalommal vasárnap délelőttönként a villányi szo­borparkban (július 15., 22.. 29.) kamara-balettmúsorok színezik. A villányi műsorban egyébként a modern képző­művészet. a modern zene és a modern balett találkozik — Eck Imre szerkesztésében és koreográfiájával. A pró­bák, a villányi kivételével, egyelőre négy fal között folynak. Június vége felé azonban esténként és éjsza­kánként életre kel Pécsett a múzeumokkal övezett Sza­badtéri Táncszín: megkezdő­dik a bemutatók szabadtéri előkészítése WalHnger Endre A béke és barátság hónapjának záróünnepsége A béke- és barátsághónap idei rendezvényeinek befeje­ző programjára tegnap, szer­dán délelőtt került sor a Hazafias Népfront megyei bizottságán. Az ünnepséget — amelyen részt vett Kamenszky Péter, a megyei pártbizottság mun­katársa is — Molnár Sán­dor, a népfront megyei bi­zottságának titkára nyitotta meg, majd Eitlerné dr. Szilá­gyi Júlia, a megyei béke- és barátság bizottság titkára, az Országos Béketanács által adományozott kitüntetéseket nyújtotta át megyénk béke­aktivistáinak, s a mozgalom feladataiból legnagyobb részt vállalt munkahelyi kollektí­vák képviselőinek. A békemozgalom Emlék­lapját kapta: a HODGÉP makói gyáregységének Déri Miksa szocialista brigádja, az apátfalvi Aranykalász Tsz Május 9. szocialista brigádja, a Szegedi Családi és Társa­dalmi Eseményeket Rendező Iroda Kodály Zoltán gyer­mekkórusa, a szegedi Fáklya Filmszniház Május 9. szocia­lista brigádja, a sándorfalvi Magyar—Lengyel Barátság Tsz Tyereskova brigádja, m HÖDIKÖT csongrádi üzeme, Vincze Mária, Eszes Istvánné. Soós J. Zoltán, Gémes Balázs, Szabó József né, Kenéz Sán­dor, Jó Sándor, Huszta La­josné, dr. Horváth Imre. A békemozgalom kitüntető jelvényével ismerte el az Or­szágos Béketanács Ábrahám Illésné és Papdi Ferencné eddigi tevékenységét. A békemozgalom Emlék­plakettet a Csongrád megyei Moziüzemi Vállalat kollektí­vája nevében Horváth Zsu­zsa igazgató vette át. Hajszálcsövesség Gyermekek nemzetközi folklórtábora A gyermekévhez kapcso­lódik a június 24-én Kalo­csán megnyíló nemzetközi gyermek folklórtábor. Nyolc országból: Ausztriából, Bul­gáriából, Csehszlovákiából, Jugoszláviából. Lengyelor­szágból, a Szovjetunióból, Törökországból és hazánk különböző részeiből ötszáz gyerek érkezik a Duna menti városba. A hazai cso­portokban délszláv, német, szlovák és román nemzetisé­gű gyerekek is lesznek. A csoportok néptáncos, zenész, énekes, bábos és díszítőmű­vész gyerekekből verbuvá­lódnak, Egyik tanár mesélte hi­vatalos pályájának első nap­járól. Fölült a madzagvasút­ra. és nézte a vidéket. So­ha nem járt még ott, ahová helyezték, annyi homokot se látott még életében, forró nyár közepén csak arra gon­dolt, végső elkeseredésében telepedhetett meg itt az em­ber. Mellette ült egy ju­hász, beszélgettek. Mire a falu közepére ért, már tud­ták, hogy jön, fogadták il­lően és illetlenül is. Előállt az is, aki a faluban egyedül a vadonatúj embernek nem tartozott még. „Csak egy húszast, kiskomám!" Hon­nan tudta meg ez a légy, hogy új portéka érkezett? Kézen-közön hány ember tol­dotta meg és adta tovább a hírt? A juhász mondhatta a szomszédjának, az a mel­lette levőknek. A kisvonat hozta-vitte a híreket. Ismerek egy embert, té­rül-fordu] a városban, és el­mondja, ki megy és ki jön. Helyi és országos nagysá­gok állásváltozásait, mintha az ő fülébe dobolnák elő­ször. Többnyire pontosak az értesülései, azt is megmond­ja, aki jön, honnan jön, és hová megy, akit a szerencse kiejtett kegyeiből. Módsze­rét tanítani se nagyon le­hetne. mert látszólag nem csinál semmit. Nem is na­gyon beszél. Ragad rá a hír, mint pulira a bolha. Olyan emberről is tudok, túl a hetvenen, akinek or­vosok tanácsolták, ne grá­dicsoljon sokat, mert árt ne­ki. Asztaltól a könyvespol­cig jár legtöbbet, és vissza, régenvolt hírességek tudo­mányát kutatja, mégis tud mindent, ami a város szelle­mi életében történik. Olyan hajszálcsöves rendszere van, ami fölnyomja a tudnivaló­kat a negyedik emelet­re. A hajszálcsövességet, a ka­pilláris nyomást a fizika ta­lálta ki, a biológia viszont fontos élettani mozzanatokat magyaráz meg vele. Az előbbi három példa elég rá, hogy el higgy ük: az em­berek között is van valami kibogozhatatlan, végtelenül bonyolult hajszálcsövesség. Mezőgazdászok úgy tudják, jót teszünk a növényekkel, ha elrontjuk a talaj piciny­ke csöveit, szociológusok évek óta siratják, hogy sza­kadoznak az emberek kö­zötti kapcsolatok. Kutatják az okát, keresik a helyreál­lítás lehetőségeit. Mert ha valóban föloldódnak az egy­máshoz kötő szálak, hiába rak százával egymás fölé ben­nünket ez építőipar, úgy ál­lunk magunkban, mintha si­vatag közepén lennénk. Márpedig oldódnák a kö­tések. A rádiótól várjuk, mondja meg, kire szavaztak legtöbben Kanadában, mi­ért vakarja a füle tövét Sza­dat vagy Irán miniszterel­nöke, hányan vesztették éle­tüket a legutóbbi földindu­lásnál, és hányan haltak meg a kormánypuccs alatt, de azt is a rádió tálalja elénk, hogy odakint esik az eső, hogy Debrecen közelében kivágtak az út mellett négy nyárfát, vigyázzanak az ar­rajárók, és hogy a keszthe­lyi Vásár tér sarkán azért nem működnek a jelzőlám­pák, mert építik az utat, ennélfogva nincs rájuk szük­ség Csak azt nem mond­ja meg, miért nem alszik évek óta rendesen Kovács János, miért nézegetik a gyomorfekélyét egyre több­ször Nagy Tihamérnak, és miért ugrál a vérnyomása Etel néninek. Pedig, ha megtudnánk valahogy, talán orvosi segédlet nélkül is tudnánk gyógyítani. Okos emberek méregetik, értesüléseink hány százalé­kát szerezzük hivatalos köz­leményekből, újságban, rá­dióban vagy televízióban közzétett nyilatkozatokból, és mennyi terjed „hallottam — alapon". Emelkednek az árak? Tudunk róla, hiszen olvastuk a világpiac járvá­nyos betegségeit, tudunk sa­ját szervezetlenségeinkről, lassan mozdulásunkról, né­hány ember makacssága miatt gyárak tétlen moz­dulatlanságáról, tudomásul is vesszük, hogy ennek csak ez lehet a következménye, de ha fölcsípünk valami speciális értesülést, megyünk a boltba, nagy kosárral. Amit a szél sodort hozzánk vagy amit a bizonyos esetekben kifogástalanul működő haj­szálcsövesség közvetít, mint­ha nagyobb lenne a hitele. Szülői értekezleten ülve jutott eszembe nemrég, hogy tanítónál-tanárnál szavahi­hetőbb ember nálunk nin­csen. Nem azt akarom mon­dani. hogy ezen a pályán mindenki aranyember, még­is ők hatnak ránk legjob­ban. Neveltek bennünket —, úgy-ahogy —. alig vártuk, hogy kiszabaduljunk kezeik közül. Alig telt el tizenva­lahány esztendő, megint rájuk hallgatunk, mert ta­nul a gyerek. Már az óvo­dás bevasalja a családon, amit az óvónéni mond. Mi­lyen messze van az iskola­padtól a nagymama-nagyapa, és milyen közel a tanárhoz! A kettes számrendszert ugyan nem tudja megtaní­tani az unoka, de elmond­ja. hogy ez a tanár bácsi ezt mondta, a másik meg azt. Elejtett szavak gyűrűz­nek, átszívódnak korosztá­lyok falain, és gyökeret ver­nek olyan fejekben is, ame­lyekről a tanár bácsi nem is tud. A kedves szülők úgy változnak, ahogy - gyerme­kük növekszik. Gondolkod­nom kell még, ki ül előt­tem, mert nem jut azon­nal eszembe, ha megérintem a vállát, és súgok neki va­lamit, tudom, hogy két szó­ból is ért. Hogyne értene, az ő gyerekét is ugyanaz a tanár tanítja. A középkori hitszónokok több tízezres tömeg előtt hir­dették az igét. Savonarolát megszámlálhatatlan sokada­lom hallgatta, amíg ostoro­zó beszédeiért a pápa ki nem ostorozta az anyaszent­egyházból, és máglyát nem gyújtottak a mindig lángoló ember alá. Ha elkezdenénk számolni, egy jó tanár hány emberre hat maradandóan, beleépülve a legkényesebb agytekervényekbe, amíg nyugdíjba nem megy, és hány generáción át él, amit ő meggyőződéssel vallott, a nagy igehirdetők sikereivel vetekedne az eredmény. Hol van már az a tanító, aki öregapámat tanította, ami­kor az még gyerek volt, 6 viszont már öreg! Nagy­apám intésében biztosan benne volt az ő szava is, és meglehet, életbölcsesség­ként én is tovább adom majd unokáimnak. Betonfalak választanak el bennünket egymástól, és karthausi némasággal uta­zunk át a fél országon. Tö­redeznek a közöttünk levő kapilláriscsövek, úgy teszünk, mintha tengersok saját ba­junk nyomna bennünket. Ro­hanunk, mintha a rézkor, bronzkor, vaskor után az áhított aranykor helyett a rohanás kora tört volna ránk. A Föld kihűlését mint­ha megelőzné az egymás mellett élő emberek hideg­sége? Tessék csak kinézni az ablakon! Gyerekek ját­szanak lent, és papák-ma­mák ülnek a panel szögle­tében. egymás mellett, min­dig beszélgetve, mindeh dél­után, tavasztól őszig. Ügy látszik, a gyerek képes visz­szakapcsolni az elszakadt szálakat. Horváth Dezső Zakó fölött mellény Szerdán megkezdődött, há­rom napig tart a Magyar Di­vatintézet sajtóbemutatója: az 1979—80-as őszre, télre ajánlott kollekcióit első alka­lommal a belföldi, második alkalommal a Budapestre akkreditált újságírók, harma­dik alkalommal pedig a szakmai, üzemi lapok tudósí­tói előtt vonultatja fel. Szer­dán a hazai lapok munka­társait tájékoztatták a bemu­tató színhelyén, a Hotel Duna Intercontinentalban. Az „előzetest", a 150 össze­állításon belül 80 női, 50 fér­fi és 20 gyermeköltözet szem­léltette. A kollekció minden darabja magyar alapanyagból készült. A Május L, Ruha­gyár sok egymással variál­ható női modellösszeállítást, a Soproni Ruhagyár elsősor­ban leánykáknak, a Kapos­vári Ruhagyár pedig fiúknak szánt modelleket küldött, az utóbbiakat üde, diákos stílus­jegyekkel. Sok szép ruha­darab készült a győri Gra­boplast és a Pécsi Kesztyű­gyár legújabb alapanyagai­ból. Az újdonságok közé tarto­zik, hogy az elkövetkező hi­degebb évszakokban azok lesznek igazán divatosak — nők, férfiak egyaránt —, akik a mellényt a kosztümkabát, illetve a béleletlen zakó fö­lött hordják majd. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom