Délmagyarország, 1979. június (69. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-21 / 143. szám
Csütörtök, 1979. június 21. 5 A fű alatt... Párbeszéd, a benzinkútnál: — Két liter multiszupert kérnék. — Nincs. Hetek óta hiánycikk. Vegyen BP-t, vagy Agip-ot. Párbeszéd a benzinkútnál, No. 2.: — Van multiszuper? — Viccelni tetszik? — És mikor lesz? — Ha én azt tudnám ... * Nos. itt volna az alkalom dörgedelmeket írni az ellátás fogyatékosságairól. Arról, hogy az ember sok éve rendszeres vásárlója egy vállalatunk egyik termékének. aztán az a termék eltűnik a piacról. Márpedig a vásárló egy vállalat megbízhatóságát nagyjából azon az alapon jegyzi, hogy a cég menynyire képes folyamatos ellátást biztosítani egy-egy jó minőségű termékéből. De azt is tudjuk, hogy nálunk sok mindenen múlik az ellátás folyamatossága, hogy nem mindig a gyártó cég a felelős az ideiglenes hiányokért. Sokszor a nyersanyagokat szállító partnerek, vagy az importszállítások késedelme okozza a hiányokat. Ám hiába, a vevőnek mégis arról a cégről lesz meg a véleménye, amelyik neve a keresett terméken áll. Ez pedig adott esetben az AFOR. Kár is lenne kutatni, hogy éppen most. ezért a hiányért ki a felelős, sokkal inkább az üzleti, a piaccal szembeni tipikus magatartás kívánkozik tollhegyre, ami sajnos nemcsak az AFOR-ra. hanem szinte valamennyi vállalatunkra jellemző. s nem fakadhat másból, mint a piac. a vásárlók lebecsüléséből. Hogy mire gondolok ? Vállalataink előszeretettel hívnak össze sajtótájékoztatókat. ha egy-egy új terméküket, kezdeményezésüket kívánják népszerűsíteni. S ez jól is van így, bár az embernek az az érzé6e, hogy ebben is sokszor csak az ingyen reklám lehetőségét látják. Arra viszont kis hazánkban még nemigen volt példa, hogy egy vállalat, ha valamely, a piacon állandóan jelenlevő és keresett termékéből egy időre nem képes szállítani, sajtótájékoztatót hívjon össze, vagy uram bocsá. hirdetéseket adjon föl a lapokban, amelyek révén tájékoztatná a vásárlókat a hiány okairól, várható időtartamáról, s • elnézést kérve, addig is ajánlana valamit, amivel esetleg helyettesíteni lehet az ő gyártmányát. Erre még nemigen volt példa. Ügy látszik, túlzottan megszoktuk, hogy a „fű alatt", lapulva agyonhallgassuk hibáinkat, ami esetleg nem is egészében a mi hibánk. Nem tudom, mi jár ilyenkor a fejekben. Az, hogy hátha nem veszik észre? Mármint fölsőbb fórumokon? Az valóban megeshet. De a vásárló. a piac mindenképpen észreveszi. S ha a hiányért még nem is ítélné el önmagában a vállalatot, „sumákolásáért" mindenképpen meg lesz róla a véleménye. Mert gondok, bajok között lehet tisztességes egy vállalat, de ha elhallgatja, „lapulni" próbál. akkor a vásárló információk és szakmai segítség híján csak dühönghet, s nem tehet mást. a vállalat jószándékát vonja kétségbe. Ez is egy tanulság. Napjaink nemcsak a gazdaságosság jegyében kívánnak más, űj vállalati magatartást. hanem a piaccal, a vásárlókkal fönntartott kapcsolatban ls. Sz. I. Készülnek a termés fogadására A vártnál valamivel korábban kezdődik az idén az aratás; az elmúlt hetek aszálya meggyorsította a gabona érését. A gabonaiparban is előbbre hozták az előkészületeket, s így zavartalanul fogadják majd a földekről érkező szállítmányokat. A műszaki előkészületek azt ígérik, nem lesz fennakadás az átvételnél. A régebbi gépeket mindenütt felújították, és több vállalatnál új berendezéseket szereltek fel. bővítve ezzel az átvevőkapacitást. Hozzávetőleg kétezer átvevő vonalon fogadják majd a búzát. A gabona tárolását előkészítették. Az elmúlt évhez képest 150 ezer tonnával bővült a raktártér. A/, ideiglenes tárolókat 6Zintén rendbehozták, és felkészítették a búza átvételére. Egyúttal bértárolási szerződéseket is köt az ipar a mezőgazdasági nagyüzemekkel a búza rövidebb-hosszabb ideig tartó helybentartására. Az anyagmozgatást gépesítették Több mint ötezer szállítószalagon „utazik" majd a gabona és 1062 mérlegen állapítják meg a beérkező termés súlyát. Egyelőre még nem lehet tudni, vajon az aratás idején esős lesz-e az időjárás. Amennyiben igen, úgy szárítógépekkel távolítják el a gabona felesleges nedvesságtartalmát. Az ipar 172 szárítóberendezését felújították, és jelenleg folynak az üzemi próbák. Nagy gondot fordítanak a termés tisztítására. A tisztítógéppark a tavalyinál nagyobb teliesítményú, óránkért 14 500 tonna gabonából távolíthatják el a szennyeződést. A gabonaipar várhatóan a hét második felében fogadja a földekről érkező első szállítmányokat. Pécsi Nyári Színház, 1979 Készülődés a Mecsek alján Folynak az előkészületek a Pécsi Nyári Színház július 13—31. közötti előadásaira. Tizenkét bemutató, illetve felújítás, szabadtéri adaptáció és gálaest jelenti az idei évben a Pécsi Nyári Színházat, amely koncepciója szerint a hazai modern és klaszszikus balettmúvészet szabadtéri centruma szeretne lenni, ezúttal is. A bemutatók sorát a Pécsi Balett előadása nyitja Verdi Reqie mjének szabadtérre való átdolgozásával (július 13., 17., 22.), Eck Imre koreográfiájával. Felújítják az elmúlt évi sikeres Balettest 78 műsorát (Parasztkantáta, Tankréd és Klorinda, Carmina Burana) ez július 15-. 16-, és 23-án este látható. A Pécsi Balett idei fő műsora ugyancsak háromrészes. Balettest '79 címmel mutatják be Eck Imre, Tóth Sándor és Hetényi János egyegy új koreográfiáját, amely sorrendben: Pergolesi Stabat Mater; Mahler Gyermekgyászdalok és Handel Tűzijáték szvit című zeneművére készült. (Július 20., 21., 24., 29.) A balettestek zenéjét a Pécsi Szimfonikus Zenekar szólaltatja meg, a KISZ Központi Művészegyüttes Kórusának közreműködésével. A Káptalan utcai Szabadtéri Táncszín műsorából az idei nyáron sem hiányzik a folklór. A HVDSZ Bihari Táncegyüttes július 26—27én Néptáncesten lép fel, a Hotel Minaret udvarán pedig Népi vigasságok címmel német, illetve délszálv táncházat tartanak július 20—25. között. A prózai bemutatók érdekes, izgalmas színházi estéket kínálnak. A huszadik századi flamand—belga író, Ghelderode vaskos humorú színjátékát, A nagy halál balladáját, a Barbakán vásárokban láthatjuk Sík Ferenc rendezésében (július 14., 18., 21., 22.), Bulgakov Álszentek összeesküvése Moliere) című drámáját Bagossy László állítja színpadra a tettyei romoknál. A Csontváry Múzeum udvara az idei nyáron is az esti szabadtéri bábozás otthona lesz. A Bóbita Bábegyüttes egy ismert Muszorgszkij-darab három zenei megjelenítésére készít bábjátékot. Az Egy kiállítás képei háromszor hangzik el. Először Richter előadásában, majd Emmerson popzenei és Tomita szintetizátoros feldolgozásában, miközben Kós Lajos bábjai más-más történetet mondanak el, természetesen a bábjáték nyelvén és törvényei szerint Csak érdekesség gyanánt: a harmadik játék egy sci-fi történet, Kuczka Péter szövegkönyve alapján. (Július 13.. 15., 17., 21.). Az Állami Bábszínház ugyanitt Maszkok, bábok, emberek című nagy sikerű műsorával vendégszerepe! július 24—29. között A nyári színház programját koncertek, kiállítások, a V/. Országos Kisplasztikái Biennálé; cserépvásár (július 22.); a Barbakán bástyában éjszakai kamaraelőadások és három alkalommal vasárnap délelőttönként a villányi szoborparkban (július 15., 22.. 29.) kamara-balettmúsorok színezik. A villányi műsorban egyébként a modern képzőművészet. a modern zene és a modern balett találkozik — Eck Imre szerkesztésében és koreográfiájával. A próbák, a villányi kivételével, egyelőre négy fal között folynak. Június vége felé azonban esténként és éjszakánként életre kel Pécsett a múzeumokkal övezett Szabadtéri Táncszín: megkezdődik a bemutatók szabadtéri előkészítése WalHnger Endre A béke és barátság hónapjának záróünnepsége A béke- és barátsághónap idei rendezvényeinek befejező programjára tegnap, szerdán délelőtt került sor a Hazafias Népfront megyei bizottságán. Az ünnepséget — amelyen részt vett Kamenszky Péter, a megyei pártbizottság munkatársa is — Molnár Sándor, a népfront megyei bizottságának titkára nyitotta meg, majd Eitlerné dr. Szilágyi Júlia, a megyei béke- és barátság bizottság titkára, az Országos Béketanács által adományozott kitüntetéseket nyújtotta át megyénk békeaktivistáinak, s a mozgalom feladataiból legnagyobb részt vállalt munkahelyi kollektívák képviselőinek. A békemozgalom Emléklapját kapta: a HODGÉP makói gyáregységének Déri Miksa szocialista brigádja, az apátfalvi Aranykalász Tsz Május 9. szocialista brigádja, a Szegedi Családi és Társadalmi Eseményeket Rendező Iroda Kodály Zoltán gyermekkórusa, a szegedi Fáklya Filmszniház Május 9. szocialista brigádja, a sándorfalvi Magyar—Lengyel Barátság Tsz Tyereskova brigádja, m HÖDIKÖT csongrádi üzeme, Vincze Mária, Eszes Istvánné. Soós J. Zoltán, Gémes Balázs, Szabó József né, Kenéz Sándor, Jó Sándor, Huszta Lajosné, dr. Horváth Imre. A békemozgalom kitüntető jelvényével ismerte el az Országos Béketanács Ábrahám Illésné és Papdi Ferencné eddigi tevékenységét. A békemozgalom Emlékplakettet a Csongrád megyei Moziüzemi Vállalat kollektívája nevében Horváth Zsuzsa igazgató vette át. Hajszálcsövesség Gyermekek nemzetközi folklórtábora A gyermekévhez kapcsolódik a június 24-én Kalocsán megnyíló nemzetközi gyermek folklórtábor. Nyolc országból: Ausztriából, Bulgáriából, Csehszlovákiából, Jugoszláviából. Lengyelországból, a Szovjetunióból, Törökországból és hazánk különböző részeiből ötszáz gyerek érkezik a Duna menti városba. A hazai csoportokban délszláv, német, szlovák és román nemzetiségű gyerekek is lesznek. A csoportok néptáncos, zenész, énekes, bábos és díszítőművész gyerekekből verbuválódnak, Egyik tanár mesélte hivatalos pályájának első napjáról. Fölült a madzagvasútra. és nézte a vidéket. Soha nem járt még ott, ahová helyezték, annyi homokot se látott még életében, forró nyár közepén csak arra gondolt, végső elkeseredésében telepedhetett meg itt az ember. Mellette ült egy juhász, beszélgettek. Mire a falu közepére ért, már tudták, hogy jön, fogadták illően és illetlenül is. Előállt az is, aki a faluban egyedül a vadonatúj embernek nem tartozott még. „Csak egy húszast, kiskomám!" Honnan tudta meg ez a légy, hogy új portéka érkezett? Kézen-közön hány ember toldotta meg és adta tovább a hírt? A juhász mondhatta a szomszédjának, az a mellette levőknek. A kisvonat hozta-vitte a híreket. Ismerek egy embert, térül-fordu] a városban, és elmondja, ki megy és ki jön. Helyi és országos nagyságok állásváltozásait, mintha az ő fülébe dobolnák először. Többnyire pontosak az értesülései, azt is megmondja, aki jön, honnan jön, és hová megy, akit a szerencse kiejtett kegyeiből. Módszerét tanítani se nagyon lehetne. mert látszólag nem csinál semmit. Nem is nagyon beszél. Ragad rá a hír, mint pulira a bolha. Olyan emberről is tudok, túl a hetvenen, akinek orvosok tanácsolták, ne grádicsoljon sokat, mert árt neki. Asztaltól a könyvespolcig jár legtöbbet, és vissza, régenvolt hírességek tudományát kutatja, mégis tud mindent, ami a város szellemi életében történik. Olyan hajszálcsöves rendszere van, ami fölnyomja a tudnivalókat a negyedik emeletre. A hajszálcsövességet, a kapilláris nyomást a fizika találta ki, a biológia viszont fontos élettani mozzanatokat magyaráz meg vele. Az előbbi három példa elég rá, hogy el higgy ük: az emberek között is van valami kibogozhatatlan, végtelenül bonyolult hajszálcsövesség. Mezőgazdászok úgy tudják, jót teszünk a növényekkel, ha elrontjuk a talaj picinyke csöveit, szociológusok évek óta siratják, hogy szakadoznak az emberek közötti kapcsolatok. Kutatják az okát, keresik a helyreállítás lehetőségeit. Mert ha valóban föloldódnak az egymáshoz kötő szálak, hiába rak százával egymás fölé bennünket ez építőipar, úgy állunk magunkban, mintha sivatag közepén lennénk. Márpedig oldódnák a kötések. A rádiótól várjuk, mondja meg, kire szavaztak legtöbben Kanadában, miért vakarja a füle tövét Szadat vagy Irán miniszterelnöke, hányan vesztették életüket a legutóbbi földindulásnál, és hányan haltak meg a kormánypuccs alatt, de azt is a rádió tálalja elénk, hogy odakint esik az eső, hogy Debrecen közelében kivágtak az út mellett négy nyárfát, vigyázzanak az arrajárók, és hogy a keszthelyi Vásár tér sarkán azért nem működnek a jelzőlámpák, mert építik az utat, ennélfogva nincs rájuk szükség Csak azt nem mondja meg, miért nem alszik évek óta rendesen Kovács János, miért nézegetik a gyomorfekélyét egyre többször Nagy Tihamérnak, és miért ugrál a vérnyomása Etel néninek. Pedig, ha megtudnánk valahogy, talán orvosi segédlet nélkül is tudnánk gyógyítani. Okos emberek méregetik, értesüléseink hány százalékát szerezzük hivatalos közleményekből, újságban, rádióban vagy televízióban közzétett nyilatkozatokból, és mennyi terjed „hallottam — alapon". Emelkednek az árak? Tudunk róla, hiszen olvastuk a világpiac járványos betegségeit, tudunk saját szervezetlenségeinkről, lassan mozdulásunkról, néhány ember makacssága miatt gyárak tétlen mozdulatlanságáról, tudomásul is vesszük, hogy ennek csak ez lehet a következménye, de ha fölcsípünk valami speciális értesülést, megyünk a boltba, nagy kosárral. Amit a szél sodort hozzánk vagy amit a bizonyos esetekben kifogástalanul működő hajszálcsövesség közvetít, mintha nagyobb lenne a hitele. Szülői értekezleten ülve jutott eszembe nemrég, hogy tanítónál-tanárnál szavahihetőbb ember nálunk nincsen. Nem azt akarom mondani. hogy ezen a pályán mindenki aranyember, mégis ők hatnak ránk legjobban. Neveltek bennünket —, úgy-ahogy —. alig vártuk, hogy kiszabaduljunk kezeik közül. Alig telt el tizenvalahány esztendő, megint rájuk hallgatunk, mert tanul a gyerek. Már az óvodás bevasalja a családon, amit az óvónéni mond. Milyen messze van az iskolapadtól a nagymama-nagyapa, és milyen közel a tanárhoz! A kettes számrendszert ugyan nem tudja megtanítani az unoka, de elmondja. hogy ez a tanár bácsi ezt mondta, a másik meg azt. Elejtett szavak gyűrűznek, átszívódnak korosztályok falain, és gyökeret vernek olyan fejekben is, amelyekről a tanár bácsi nem is tud. A kedves szülők úgy változnak, ahogy - gyermekük növekszik. Gondolkodnom kell még, ki ül előttem, mert nem jut azonnal eszembe, ha megérintem a vállát, és súgok neki valamit, tudom, hogy két szóból is ért. Hogyne értene, az ő gyerekét is ugyanaz a tanár tanítja. A középkori hitszónokok több tízezres tömeg előtt hirdették az igét. Savonarolát megszámlálhatatlan sokadalom hallgatta, amíg ostorozó beszédeiért a pápa ki nem ostorozta az anyaszentegyházból, és máglyát nem gyújtottak a mindig lángoló ember alá. Ha elkezdenénk számolni, egy jó tanár hány emberre hat maradandóan, beleépülve a legkényesebb agytekervényekbe, amíg nyugdíjba nem megy, és hány generáción át él, amit ő meggyőződéssel vallott, a nagy igehirdetők sikereivel vetekedne az eredmény. Hol van már az a tanító, aki öregapámat tanította, amikor az még gyerek volt, 6 viszont már öreg! Nagyapám intésében biztosan benne volt az ő szava is, és meglehet, életbölcsességként én is tovább adom majd unokáimnak. Betonfalak választanak el bennünket egymástól, és karthausi némasággal utazunk át a fél országon. Töredeznek a közöttünk levő kapilláriscsövek, úgy teszünk, mintha tengersok saját bajunk nyomna bennünket. Rohanunk, mintha a rézkor, bronzkor, vaskor után az áhított aranykor helyett a rohanás kora tört volna ránk. A Föld kihűlését mintha megelőzné az egymás mellett élő emberek hidegsége? Tessék csak kinézni az ablakon! Gyerekek játszanak lent, és papák-mamák ülnek a panel szögletében. egymás mellett, mindig beszélgetve, mindeh délután, tavasztól őszig. Ügy látszik, a gyerek képes viszszakapcsolni az elszakadt szálakat. Horváth Dezső Zakó fölött mellény Szerdán megkezdődött, három napig tart a Magyar Divatintézet sajtóbemutatója: az 1979—80-as őszre, télre ajánlott kollekcióit első alkalommal a belföldi, második alkalommal a Budapestre akkreditált újságírók, harmadik alkalommal pedig a szakmai, üzemi lapok tudósítói előtt vonultatja fel. Szerdán a hazai lapok munkatársait tájékoztatták a bemutató színhelyén, a Hotel Duna Intercontinentalban. Az „előzetest", a 150 összeállításon belül 80 női, 50 férfi és 20 gyermeköltözet szemléltette. A kollekció minden darabja magyar alapanyagból készült. A Május L, Ruhagyár sok egymással variálható női modellösszeállítást, a Soproni Ruhagyár elsősorban leánykáknak, a Kaposvári Ruhagyár pedig fiúknak szánt modelleket küldött, az utóbbiakat üde, diákos stílusjegyekkel. Sok szép ruhadarab készült a győri Graboplast és a Pécsi Kesztyűgyár legújabb alapanyagaiból. Az újdonságok közé tartozik, hogy az elkövetkező hidegebb évszakokban azok lesznek igazán divatosak — nők, férfiak egyaránt —, akik a mellényt a kosztümkabát, illetve a béleletlen zakó fölött hordják majd. (MTI)