Délmagyarország, 1979. június (69. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-21 / 143. szám

4 Csütörtök, 1979. június 21. Á magyar testnevelés és sportmozgalom helyzetéről (Folytatás az 1. oldalról.) tos része az egészségvéde­lem, a munkaképesség meg­őrzése, amelynek egyik esz­köze a testnevelés és a sport. A felszólalásokat követő­en dr. Korom Mihály záró­beszéde hangzott el. Az MSZMP KB titkára az egész napos tanácskozást értékes­nek és hasznosnak minősí­tette, és hangsúlyozta. a kommunista sportaktiva résztvevői jóleső érzéssel je­lenthetik az MSZMP Köz­ponti Bizottságának. hogy feladatukat elvégezték. az aktíva egyetért a Politikai Bizottság márciusi határoza­tával. annak szellemével. Értékelése szerint minden felszólalásra jellemző volt a felelősségtudat, és annak felismerése, hogy a testneve­lés és a sport fontos társa­dalompolitikai jelentőséggel bír. Dr. Korom Mihály vé­gül reményét fejezte ki — sportnyelven fogalmazva —, hogy egyre kevesebben né­zik majd a „tribünről" az erőfeszítéseket, s vonulnak le a „pályára" — segíteni. A kommunista sportaktí­ván — az alábbi sorrendben — felszólalt Varga László, a KISZ KB titkára, Goszto­nyi János oktatási állam­titkár, Wichmann Tamás él­sportoló, Koplár Lajos, a Zala megyei tanács elnökhe­lyettese. Szűcs Istvánné. Ga­ray Sándor, a Magyar At­létikai Szövetség elnöke, Buda István államtitkár, Gál István, a Tatabányai Szénbányák igazgatója. Só­lyom Ferenc, a SZOT tit­kára, Molnár Endre, a bu­dapesti pártbizottság titkára, Ruza József, a Magyar Úszó Szövetség főtitkára, Barts Oszkár, a Fejér me­gyei testnevelési és sporthi­vatal elnöke. Szepesi György, a Magyar Labdarú­gó Szövetség elnöke, dr. Medve László egészségügyi miniszterhelyettes, Monspart Sarolta élsportoló, Pacsek József vezérőrnagy, honvé­delmi miniszterhelyettes, Gedó György olimpiai baj­nok, Kárpáti Rudolf sok­szoros olimpiai és világbaj­nok, Kiss Lajos vezérőrnagy, az MHSZ főtitkára. Kovács István, az MSZMP Hajdú megyei bizottságának osz­tályvezetője és Csillag Lász­ló, a Bánki Donát Szakmun­kásképző Intézet igazgatója. XV. Országos Úttörő-olimpia Ma lesz a nyitó­ünnepség próbája Korom Mihály beszéde Korom Mihály, a Központi Bizottság titkára elöljáróban emlékeztetett arra: a testne­velés és sport legfontosabb kérdéseivel foglalkozó orszá­gos kommunista sportaktíva legutóbb 1965-ben gyűlt ösz­sze, s hogy csaknem másfél évtized elteltével szükségessé vált a kialakult helyzet át­tekintése, a megoldásra váró feladatok megtárgyalása és egységes értelmezése. Felhív­ta a figyelmet arra, hogy az MSZMP mindenkor a jelen­tőségének megfelelő figyel­met fordított és fordít a test­nevelés és sport ügyére, mert azt nagy fontosságú társadal­mi kérdésnek tartja. A párt módszeresen és rendszeresen foglalkozik társadalmunk e fontos területével és poli­tikai határozatával előmoz­dítja a további fejlődést. Leg­utóbb ez év márciusában tűz­te napirendre a Politikai Bi­zottság a testnevelés és sport­mozgalom időszerű kérdéseit. A továbbiakban rámuta­tott: A szemléletformálódás nyo­mán az utóbbi években min­den területen fokozott figye­lem fordul a tömegsportra, folyamatosan nó a testedzés­ben részt vevők száma. Igy sikeresen beindult „Ed­zett ifjúságért" tömegsport­mozgalomban egy év alatt több mint 900 ezren szerez­tek valamilyen jelvényfoko­zatot, nagy népszerűségnek örvendtek a tavalyi országos sportnapi rendezvények, idén pedig a nemzetközi gyermek­évvel kapcsolatos sportese­mények. Az élsportban nagy­szerű eredményeket értek el a kajak-kenu, a vízilabda, a sakk, az asztalitenisz és a kötöttfogású birkózás képvi­selői, sok mindenben példát mutattak. Többek között az­zal, hogy azokon a területe­ken, ahol módszeresen, rend­szeresen felelősséggel és lelki­ismeretesen foglalkoznak az ügyekkel, ott az eredmény nem is marad el. Dr. Korom Mihály köszö­netet mondott a magyar test­nevelési és sportmozgalom mindazon részeseinek, a hi­vatásos és társadalmi mun­kásoknak, a sportolók nagy táborának, akik áldozatos munkájukkal hozzájárultak a sikerekhez. Tömegbázis; az iskola — Tény azonban, hogy a tömegsportra még mindig nem jellemző általánosan a rendszeresség, a folyamatos szervezés — folytatta. — A rendelkezésre álló létesítmé­nyek sokszor kihasználatla­nok, az élsportban pedig szá­mos sportágban nem tudtuk tartani a nemzetközi szintet, néhány jelentősebb egyesület eredményei az anyagi támo­gatás emelkedése ellenére is visszaestek. Sok kívánnivalót hagy maga után az edzók és sportolók kapcsolata, együtt­működése, a nevelőmunka, s nincsenek kellően hasznosítva a tudományos kutatások elő­revivő megállapításai. Követ­kezésképpen a jövőre vonat­kozó feladat: megszilárdítani és továbbfejleszteni a testne­velés és sportmozgalom terén elért eredményeinket. Hatá­rozottan és következetesen fel kell lépni a haladást aka­dályozó tényezőkkel szem­ben, minden szinten és terü­leten. Csakis így válik való­sággá, hogy a testnevelés és sport mindinkább betöltse funkcióit a fejlett szocializ­must építő társadalmunkban, az egyén érdekében és a köz javára. A testnevelésnek és a sportnak együtt kell halad­nia az általános társadalmi fejlődéssel, hogy sajátos esz­közeivel jobban járuljon hoz­zá a sokoldalúan fejlett szo­cialista ember formálásához. Fontos kérdésként említette, hogy a testnevelési és sport­mozgalom fejlődését, tömeg­bázisát alapvetően az iskolai testnevelés és sportolás hatá­rozza meg. Emlékeztetett ar­ra, hogy bár az utóbbi évek­ben határozott fejlődés volt tapasztalható a heti három kötelező testnevelési óra be­vezetésével, a tanórán kívüli tömegsport megszervezésével, az új testnevelési tanterv be­vezetésével, az Edzett ifjú­ságért mozgalommal és más eredményekkel. az iskolai testnevelési és diáksport álla­pota távolról sem felel neg még a követelményeknek. A jövőben éppen ezért megkü­lönböztetett figyelmet kell fordítani az ifjúság, ezen be­lül a tanulóifjúság testneve­lésére, a sportolásba való be­vonására, az általános isko­lától az egyetemig. — A hagyományos úttörő­olimpiát — az Oktatási Mi­nisztérium gondozásában — úgy kell továbbfejleszteni, hogy a fiatalok e nemes ve­télkedése még változatosabbá váljon. A párt-, a társadalmi és mozgalmi szervek, de kü­lönösen az úttörőszövetség az eddigiekhez hasonlóan adja­nak olyan segítséget, hogy az úttörő-olimpia a korosztály legrangosabb versenye ma­radjon. A munkahelyi olimpiáról A KB titkára értékelte az Edzett ifjúságért tömegsport­mozgalmat, s hangsúlyozta: nemes gondolat az, hogy ifjú­ságunk a szó valós értelmé­ben edzett legyen. Ezt követően szó esett ar­ról, hogy a fegyveres erők és testületek tevékenyen kive­szik részüket a fiatalság test­neveléséből és sportjából. Egyrészt saját állományuk testedzésével, másrészt az if­júság számára megnyitott lé­tesítményekkel, a sport­szakember-képzésben való közreműködésükkel és még tömegsportversenyek szerve­zésével is. Ezekre a támoga­tásokra a jövőben is számít a testnevelési és sportmozga­lom. A dolgozó fiatalok és fel­nőttek, új, 1980-tól induló tömegsportrendszere lesz a munkahelyi olimpia, amely­nek bevezetésére nemrégiben hozott határozatot a SZOT elnöksége — hívta fel a kom­munista sportaktíva figyel­mét dr. Korom Mihály. — Ez a szakszervezetek által irányított új tömegsport­mozgalom is kapjon meg minden szükséges támogatást a pártszervektől, a KISZ-töl és az állami szervektől, hogy néhány év alatt elsősorban a 26 éven felüliek tömeg­sportrendszerévé válhasson. A verseny-, illetve élsport­ról szólva a KB titkára az­zal a megállapítással élt, hogy meg kell szilárdítani a magyar sport helyzetét a nemzetközi élvonalban, ahol pedig szükséges, ott minden erőfeszítést meg kell tenni az élvonalba való visszakerü­lésért A nemzetközi szint a mérce — Enr.ek alapvető feltétele a korszerű sportpolitikai kon­cepción alapuló szakmai mun­ka, és az ennek végrehajtá­sát segítő rend és fegyelem — jegyezte meg. — Az él­sportban a mérce a nemzet­közi szint, nem sokra me­gyünk, ha magunkat csak önmagunkhoz mérjük! A következőkben a magyar sport lelkesítő hagyományai­ra emlékeztetett az előadó, aztán a sportágak differen­ciált fejlesztéséről beszélt, majd hangoztatta: fontos teendő bőven akad a spor­tolók nevelésében, mert sok a fegyelmezetlenség, a köve­telőzés és sajnos, gyakran a vezetők is szemet hunynak, védejmükbe veszik a vétke­seket. — Nem szabad eltűrni az illegális juttatásokat, az elv­telen ígérgetéseket és a csá­bításokat, határozottan fel kell lépni a mind jobban el­uralkodó anyagiasság ellen. Arra kell törekedni, hogy sportolóink ne csupán ered­ményeikkél, hanem életvite­lükkel, egész magatartásuk­kal vívjanak ki megbecsülést itthon és külföldön. Szó esett arról, hogy szük­ségesnek látszik a jelenlegi minősítési, igazolási és átiga­zolási szabályzat módosítása, ugyanez vonatkozik az anyagi ösztönző rendszer elvi és gya­korlati átértékelésére is. — Élsportunk soron követ­kező nagy próbatétele a moszkvai olimpia. A nemzet­közi méretű gyors fejlődéssel képességeinknek és lehetősé­geinknek megfelelően nekünk is lépést kell tartani. A fel­készülésre fokozott figyelmet és energiát kell összpontosí­tani, hogy öregbítsük hazánk hírnevét. Előrelépni az irányításban A továbbiakban a testneve­lési és sportmozgalom állami irányításáról szólt az előadó, majd referátuma befejező részében dr. Korom Mihály a következőket mondta: — összegezésképpen még csak annyit, hogy a márciusi politikai bizottsági határozat a XI. kongresszus határoza­tával és a párt programnyi­latkozatával összhangban fontos társadalompolitikai ügy lett. Az egészséges élet­mód és a jövő közérzet egyik forrásának tekinti a testneve­lési és sportmozgalom egé­szét, előtérbe helyezi a tö­megsportot, s mindenekelőtt az ifjúságra, azon belül a ta­nulóifjúságra irányítja a fi­gyelmet. A tömegsportra irányuló célkitűzést nem a versenysport, az élsport visz­szaszorításával kell elérni, hanem annak fejlesztésével kölcsönhatásban. Fontos fel­tétel az előrehaladásban a vezetés és kádermunka javí­tása, a sporttudományok fej­lesztése és széles körű gya­korlati alkalmazása, a létesít­mények fejlesztése, a pénz­ügyi és anyagi feltételek ja­vítása. A testnevelés és sport­mozgalomban javítani kell a párt-, állami, tömegszervezeti és mozgalmi vonalon az egy­séget és az irányítás színvo­nalát. A Központi Bizottság titkársága az elmondottak szerint hozta meg a mai or­szágos aktívára a magyar testnevelés és sport helyzeté­ről. valamint a tennivalókról szóló beszámolóját, azzal a tudattal, hogy tanácskozá­sunk újabb lendületet ad a sikeres munkához. A XV. Országos Üttörő­olimpia nyitó- és záróünnep­ségén szereplő élőkép, vala­mint a gimnasztikai gyakor­latok próbáit tegnap, szerdán az eső miatt nem tudták megtartani. A rendezők az elmaradt próbák helyett újabb időpontokat jelöltek. A gimnasztikai gyakorlatok­Kosárlabda ra a SZEOL AK stadionjá­ban ma délelőtt 10 órától, s holnap, pénteken 10 órától kerül sor. Az élőkép próbái szintén e két napon lesznek reggel 8, illetve este 7 órától. A szervező bizottság kéri, hogy a jelzett időpontokban a más feladatokat ellátók is jelenjenek meg a helyszínen. Bajnok lesz a Radnóti leánycsapata? Az országos középiskolai kosárlabda-bajnokság és ku­pa küzdelemsorozatában a negyedik nap után kialakult a döntő mezőnye. A lányok­nál a Bp. Eötvös Gimnázium, a Mezpberényi Petőfi Gimná­zium, a Miskolci Földes Gim­názium és a Szegedi Radnóti Gimnázium csapata játszhat a dobogós helyezésekért. (A csapatok az egymás ellen elért eredményeket magukkal vitték a döntőbe.) Ennek kö­vetkezményeként érdekesen alakulhat a végső sorrend. A Radnóti csapata 61-56 (24-24) különbségű győzelmet aratott az esélyesnek vélt Bp. Eötvös Gimnázium csapata ellen. Amennyiben a szegediek megverik a mezöberényieket és a Bp. Eötvös csapata le­győzi a miskolciakat, hármas holtverseny alakul ki, amely­ből a radnótisták — a kosár­különbség dönthet — még az első helyet is megszerezhe­tik. Eredmények. Lányok. Bajnokság. A-csoport. Mezöberényi Petőfi Gimn.-Nyí­regyházi Széchenyi Szakközép. 68-60 (41-26). Vezette: Kardoa. Farkas. Ld.: Kun (18), illetve Czitai (29). Bp. Eötvös Gimn.— Szombathelyi Kanizsai Gimn. 67-38 (31-19). Vezette: Mattláry, Farkas. Ld.: Galamb (24), illetve Németh (13). B-csoport. Szegedi Radnóti Gimn.-Soproni Vendég­iátóipairi Szakközép. 78-50 (50-20). Vezette: Varga, Mattláry. Ld.: Boros (19), illetve Gosztonyl (33). Miskolci Földes Gimn.-Miskolei Kossuth Gimn. 60-54 (30-31). Ve­zette: Kardos, Varga. Ld.: Nó­vák (38), illetve Szűcs (19). Fiúk. Bajnokság. A-csoport. Szegedi Radnóti Gimn.—Moson­magyaróvári Kossuth Gimn. 102-47 (48-15). Vezette: Berki. Major. Ld.: Kónya (36), illetve Lados (16). Kecskeméti Bányai Gimn.—Székesfehérvári Szakkö­zép. 76-52 (35-20). Vezette: Berld, Bacsfay. Ld.: Ladányi (24), il­letve Fekete (12). B-csoport. M1a kolci Földes Glmn.-Bp. Ságv^ Gimn. 83-81 (29-31). Vezette: jR hász, Bacsfay. Ld.: Juhász (21), illetve Nagy (28). Nyíregyházi Krúdy Gimn.—Bp. Eötvös Gimn. 87-43 (44-18). Vezette: Berki, Bacsfay. Ld.: Bodnár (48), Illet­ve Vajda (10). A bajnokság és a kupa küzdel­mei ma délután érnek véget. Az ünnepélyes eredményhirdetésre előreláthatóan délután fél 4-kor kerül sor az újszedi Sportcsar­nokban. MNK-mérkőzésen SZEOL AK­Egri Finommechanika 113-83 (57-34) Férfimérkőzés. Űjszegedi Sportcsarnok. Vezette: Wei­dinger, Faidt. SZEOL AK: Pataricza (30), Reisz (17), Lestár (18), dr. Kertész (3), Vincze (4). Csere: Boros (5), Kecskés (8), Dör­mő (21), Aradszki (4), Kö­ves (3). A szegediek mindkét fél­időben nagy fölényben ját­szottak, biztosan nyerték a találkozót. A SZEOL AK győzelmével bekerült az elő­döntőbe, amelynek mérkőzé­seire szeptemberben kerül Tenisz CSB A felszólalásokból Szűcs Istvánné, a Magyar Úttörők Országos Szövetsé­gének főtitkára arról szólt: az úttörőszövetség elhatá­rozta, hogy saját sporttevé­kenységében nagyobb teret biztosít a tömegsportnak, ösztönzi a szervezett turiz­must, a természetjárást, a táborozást, valamint a kö­zösségek részvételét a test­edzés feltételeinek megte­remtésében. A sport nemze­ti üggyé tételében az úttörő­szövetség valamennyi szin­ten együttműködésre kész partnerré kíván válni. Buda István " államtitkár, az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnöke fontos vezetési kérdésekről és ten­nivalókról szólt. Megemlí­tette: minden sportvezető­nek abból kell kiindulnia, hogy az ifjúság fizikai fel­készültségének, edzettségé­nek fokozása ma már társa­dalmi igény. Fontos kérdés az is, hogy a fiatalok, az aktív sportolók teljesítőké­pessége fokozódjék. — Nem lehet eltúrni — mondotta —, hogy az állam­apparátusban, a sportági szövetségekben, vagy a sportegyesületekben dolgozó vezetők, beosztottak semmi­be vegyék a társadalmi szer­vezetek képviselőinek. a társadalmi munkásoknak a véleményét. Hangsúlyozta, hogy a sportban is a társadalmi ér­dek a meghatározó, csak az lehet a vezérfonal és az iránytű a döntések hozatalá­nál. Az államtitkár szót ej­tett még arról, hogy min­den. ami a morális vonat­kozásban végbemegy, dön­tően a vezetőktől, az ő ma­gatartásuktól függ, csak ott tapasztalhatók ismétlődő fe­gyelmezetlenségek, ahol a vezetők az első esetet elné­zik, leplezik. Az elmúlt hét végén foly­tatódtak a tenisz-csapat­bajnokság küzdelmei. A SZEOL AK OB I/B-s férfi­csapata ritkán látható nagy küzdelemben, csaknem hat órán át tartó mérkőzésen ha­zai környezetben szenvedett vereséget az Építők SC-től. A SZEOL AK OB II-es női együttese a fővárosban sze­repelt, a mérleg: egy győze­lem és egy vereség. A Kinizsi Húsos OB III-as férfigárdája Szentesen vereséget szenve­dett a helyi Kinizsitől. Ered­mények : Építők SC—SZEOL AK 5-4. A szegedi együttes pontszer­zői: Sebő, Thékes dr., vala­mint a Kanalas—Lehoczky és a Sebő—Gáspár párosok. A SZEOL AK női csapata szombaton az Építők SC, va­sárnap pedig az Aszfaltútépí­tő ellen szerepelt. Építők SC—SZEOL AK 6-3. Pont­szerzők: Nagy Ágnes, Szalai­né, illetve a Joós, Imre pá­ros. SZEOL AK—Aszfaltút­építő 6-3. Egyéniben Nagy Ágnes, Joós, Sándor, Imre és Barna győztek, míg a kék­feketék hatodik pontját a Nagy Ágnes, Joós páros sze­rezte. A Kinizsi Húsos vasárnap Szentesen lépett pályára. Szentesi Kinizsi—Kinizsi Hú­sos 6-3. Pontszerzők: Po­korny dr., Vatai és a Po­korny dr.—Büchelbauer pá­ros. Különhuszok az osztályozóra A Csongrád megyei labda­rúgó-bajnokság idei első he­lyezettje, a DÉLÉP SC, a Du­naújvárosi Építőkkel játszik osztályozót az NB II-be ke­rülésért. A mérkőzésre jú­nius 24-én. vasárnap fél 5 órakor kerül sor Kecske"" ten, a KTE-pílván. ahová a Délmagyarországi Magas- és Mélyépítő Vállalat, illetve a sportkör vezetősége külön­buszokat indít Szegedről, a Lechner térről, vasárnap fél 3 órakor. Az ingyenes utazás­ra Földi Évánál lehet je­lentkezni a DÉLÉP gazdasá­gi igazgatói titká-ságán (Boc-ücai u. 10 14. 809-es szoba, 13-844/190-es lelefon). f 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom