Délmagyarország, 1979. június (69. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-20 / 142. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÖLJETEK! 69. évfoíyar.r 142. szám 1979 június 20szerda Ára: 1,20 forint AZ MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Folytatódtak a magyar—bolgár tárgyalások Barátsági nagygyűlés Szófiában Kedden délelőtt a magyar párt- és kormányküldöttség szálláshelyén Kádár Jánosnak, a' Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának és Todor Zsivkovnak, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága el6ő titkárának a vezetésével folytatódtak a magyar—bolgár hivatalos tárgyalások. A magyar tárgyaló delegáció tagjai: Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Púja Frigyes, a Központi Bizottság tagja, külügyminiszter és Sebestyén Jenő, a Magyar Népköztársaság szófiai nagykövete. A bolgár tárgyaló delegáció tagjai: Sztanko Todorov, a BKP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, Grisa Filipov, a BKP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Petr Mladenov, a BKP Politikai Bizottságának tagja, külügyminiszter, Dimitr Sztanisev, a BKP Központi Bizottságának titkára, Vladimír Videnov, a Bolgár Népköztársaság budapestj nagykövete és Milkov Balev, a BKP KB tagja, kabinetfőnök. A tárgyalásokon véleményeserét folytattak a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomról. Hangoztatták, hogy egyeztetett külpolitikát folytatunk, a Szovjetunióval közös úton haladunk, a Varsói Szerződés, a KGST keretében tevékenykedünk, s a nézetek azonossága határozza meg nemzetközi tevékenységünket. Aláhúzták: korunk fő meghatározója az erőviszonyok kedvező megváltozása a béke, a szocializmus, a demokrácia, a társadalmi haladás erői javára. Ennek kapcsán üdvözölték a bécsi csúcstalálkozó eseményeit, a SALT—II. aláírását, amely újabb nagy horderejű megállapodások kiindulópontja lehet, előmozdítva a további leszerelés ügyét, A kora délutáni órákban a magyar párt- és kormányküldöttség Szófia dolgozóinak képviselőivel találkozott: az Univerziade csarnokban bolgár—magyar barátsági nagygyűlést tartottak. A zászlókkal, transzparensekkel díszített, impozáns méretű termet hétezren töltötték meg. Felcsattanó tapssal, „druzsba, druzsba" (barátság) kiáltással '-öszöntötték a nagygyűlésre é kező magyar és bolgár vez őket, az elnökségben helyet foglaló Kádár Jánost és Todor Zsivkovot. Elhangzott a magyar és bolgár himnusz, majd Petr Mezsdurecski, a r "iai tanács végrehajtó bi• tsága elnökének megnyi; it kővetően Todor Zsivkov e • elkedett szólásra. A Bolgár Kommunista Párt . jzponti Bizottsága első titárának, az Államtanács elnökének szavai után Kádár János lépett a mikrofonhoz. Kádár János hosszan tartó, Losonczi Pál fogadta a fina vendégeket Losonczi Pál, az Elnök: Tanács elnöke kedden a Parlamentben fogadta a finn—magyar barátsági hét alkalmából hazánkban tartózkodó finn politikai küldöttséget, amelyet Jaakko Itala, a Liberális Néppárt elnöke vezet. A szívélyes légkörű eszmecserén jelen volt Kaarlo Yrjö-Koskinen, a Finn Köztársaság magyarországi nagykövete. Az ötödik magyar—finn barátsági hét hazánkban , vendégeskedő háromszáz fő, nyi küldöttségének képvise! lói, tizenhárom finn város küldöttei vendéglátóikkal, a magyar testvérvárosok vezetőivel találkoztak kedden, a Körkép aratás előtt Hazafias Népfront székházában. A testvérvárosok konferenciájának résztvevőit Molnár Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára', a barátsági hét előkészítő bizottságának elnöke köszöntötte, majd Ács István Debrecen tanácselnöke — megnyitva az eszmecserét — szólt a testvérvárosi kapcsolatok fejlődéséről. A finn küldöttség tiszteletére kedden rezidenciáján fogadást adott Kaarlo YrjöKoskinen. A fogadáson megjelent Sarlós István, as MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos tanácsának főtitkára is. Nem a gép, az ember arat Kádár János és Todor Zsivkov a megbeszélések szünetében. (Fotó: Szebellédy Géza — telefotó—KS) nagy tapssal fogadott beszé- lan magyar—bolgár barátság rammal fejeződött be: a szódé — amelyet lapunk 2. ol- éltetésével ért véget. fiai magyar nagykövetségen dalán ismertetünk — után - A Kádár János vezette találkoztak a bolgár fővárosnagygyűlés az Internacionálé párt- és kormányküldöttség ban dolgozó diplomatáinkkal, hangjaival, a megbonthatat- keddi napja „hazai" prog- a magyar kolónia tagjaival. Todor Zsivkov beszéde Tisztelt Kádár Elvtárs, Kedves magyar Elvtársak, Elvtársnők és Elvtársak, fővárosi dolgozók! Vendégeinket — saját nyelvükön — „barátoknak" szeretném szólítani. Ez a szó magyarul majdnem ugyanúgy hangzik, mind bolgárul — kezdte beszédét Todor Zsivkov, majd utalt arra, hogy harmincöt évvel ezelőtt népeink, amelyek már évszázadok óta ismerték egymást, vállvetve indultak el a barátság eme nagyszerű országútján. Bolgárok és magyarok immár négy évtizede haladnak együtt, és nincs az az erő. amely letéríthetné őket erről az útról, vagy elválaszthatná őket egymástól. A továbbiakban hangsúlyozta: — A közelmúltban mindannyian ugyanolyan büszkeséggel ünnepeltük a magyar munkásosztály forradalmi pártja megalakulásának és a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 60. évfordulóját. Annál is inkább, mert a magyar Vörös Hadsereg soraiban bolgár forradalmárok, internacionalisták is harcoltak. örülünk annak, hogy a magyar nép ezt a dicső jubileumot újabb hatalmas vívmányokkal ünnepelte meg a fejlett szocialista társadalom építésének minden területén. A dolgozók sikeresen teljesítik a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusának előirányzatait. Egyre erősödik a magyar nép szocialista egysége, a szocializmus magasztos céljai nevében megvalósuló nemzeti összeforrottsága. Örömmel köszöntjük a Magyar Népköztársaságot, amely magas szintű anyagi és szellemi kultúrával rendelkező ország, hű szövetségesünk és harcostársunk a fejlett szocialista társadalom építésében, a szocialista közösség méltó tagja, nagy nemzetközi tekintélynek örvendő állam. Meggyőződésünk szerint a mai Magyarország sokoldalú fejlődéséért és kiemelkedő tekintélyéért a legnagyobb érdem a magyar munkásosztály harcos élcsapatát, a Magyar Szocialista Munkáspártot, annak Kádár János vezette Központi Bizottságát illeti. A mai Magyarországot a magyar nép a testvéri szocialista országokkal együttműködve, a kommunista világmozgalom és < minden haladó erő támogatásával, saját munkájával és tehetségével teremtette meg. A jövőt szolgáló együttműködés Elvtársnők és Elvtársak! Népeink nagyszerű történelmi hagyományokra tekintenek vissza. Minden hagyománynak azonban csak akkor van értelme, ha a mát és a holnapot szolgálja, ha energiát ad a népnek a jobb élet építéséhez, ha lelkesítőleg hat erőfeszítéseire, nyugtalan korunkban végzett tevékenységére. A magyar elvtársakkal folytatott jelenlegi megbeszéléseinken ismét átfogó és józan számvetést készítettünk sokoldalú kapcsolatainkról, arra törekedtünk, hogy a jövőbeli, az eddiginél is hasznosabb munka érdekében minden tanulságot levonjunk, és körvonalazzuk a jövő uj irányait. Megelégedéssel állapítottuk meg, hogy az utóbbi években párt- és kormányközi kapcsolataink, valamint országaink társadalmi szervezeteinek kapcsolatai intenzíven fejlődtek, új, hasznos tartalommal gazdagodtak. A Bolgár Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződése híven szolgálja legdrágább célkitűzésünket, a kommunista testvériség tiszta forrásainak megőrzését, népeink barátságának megszilárdítását. Az élet azonban mind nálunk, mind Magyarországon, mind a világ más tájain szüntelenül újabb és újabb feladatokat vet fel. Az a kötelességünk, hogy keressük ezeknek a feladatoknak a legjobb megoldásait. így például rendkivül lendületesen fejlődik gazdasági együttműködésünk ebben az ötéve6 tervben. Megkülönböztetett figyelmet szentelünk a gazdasági együttműködés új, korszerű formáinak felkutatására és feltárására. Itt megemlíthetem az egyes területeken és ágazatokban kialakult szakosodást és kooperációt, a harmadik piaéokon történő közös fellépést, a tapasztalatcserét és a kölcsönösséget a szabadalmak alkalmazása terén, továbbá a tudomány és a műszaki fejlődés célszerű irányítását: általában tehát arra törekszünk, hogy minden közös tevékenység minőségét és hatékonyságát javítsuk. Arra a közös megállapításra jutottunk, hogy nem hasznosítjuk maradéktalanul a gazdasági együttműködés több fontos ágazatában, valamint a tudományos és kulturális cserében rejlő lehetőségeket. Ezért megvitattunk és jóváhagytunk egy dokumentumot, amelynek rendkívül távlati jelentősége van. Ez a dokumentum „a Bolgár Népköztársaság és a Magyar (Folytatás a 2. oldalon.) A nyári betakarításra való felkészülésről tanácskozott tegnap délután a megyei tanács székházában a mezőgazdasági munkákat koordináló szervezési bizottság. Az egybegyűlteket Szabó Jánosné, a megyei tanács elnökhelyettese köszöntötte. A tanácskozáson részt vett dr Perjósi László, a megyei tanács elnöke és Papdi József, a megyei pártbizottság osztályvezetője is. Tájékoztatót Szilágyi Ernő, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője tartott. A többi között elmondotta, hogy erre a gazdasági évre az előző évekénél nehezebb körülmények voltak jellemzőek. Az év első három hónapjában a belvíz, május közepétől pedig az aszály nehezítette a munkát. Az áprilisban és májusban lehullott csapadék 80 milliméterrel volt kevesebb a sokévi átlagnál. Májusban Szegeden és környékén mindössze 12 milliméternyi eső esett. Ebben az évszázadban Ilyen csak egyszei, 1917-ben fordult elő. Ezek után az előadó a gazdaságok felkészülését elemezte. A téli belvíz ellenére a tavaszi vetéseket időben megkezdték. Elvégezték a kalászosok fejtrágyázását és a vegyszeres gyomirtást is. Tavasszal több mint 145 ezer hektáron vetettek a megyében, a vetésszerkezet megfelel a népgazdasági és a megyei célkitűzéseknek, örvendetes, hogy a kukorica vetésterülete több mint 8 ezer hektárral növekedett Ugyanez mondható el a napraforgóról is. Ebből a növényből 67 százalékkal került több a földbe, mint tavaly. Elhangzott a tanácskozáson, hogy a kedvezőtlen időjárás miatt 1200 hektárnyi kukoricát, 500 hektárnyi napraforgót és 230 hektárnyi cukorrépát kellett újravetni. Jelenleg a lucerna második növedékének betakarítását végzik. A május elején megtartott első határszemle adatai szerint az elmúlt évinek csak a fele a bevetetlen terület a megyében. A művelés elmaradásának legfőbb oka a belvíz és az árvíz. Furcsa dolog, hogy mindezek után az öntözésről kell szólnunk, de ezt a májusi aszály miatt tesszük. A gondot az okozza, hogy a megye mezőgazdaságilag művelhető területének mindössze 8/1 százaléka öntözhető. Az operatív bizottság úgy foglalt állást, hogy szükséges volna a kedvezményes hitelakciót az öntözőberendezések vásárlására "is kiterjésztenie az AGROKER Vállalatnak. Várhatóan már a napokban megkezdődik a kalászos gabonák aratása. A betakarításra váró terület mintegy 86 ezer hektár. A mostani esős időjárás néhány kalászos esetében még javíthat a» előzetesen becsült termését lagon. A gazdaságok az aratásra való műszaki felkészülést már tavasszal elkezdték. A gépszemlék június eleje óta folynak. Az eddigi tapasztalatok szerint a felkészülár jó. Sajnálatos viszont, hogj az üzemek némelyike elfelejtvén a jó gazda mindig a jövőre gondol elvet, lényegesen kevesebb gépet vásárolt. mint tavaly, s ugyanez vonatkozik a műtrágyákra is. A felmérések szerint Csongrád megyében az aratás — amennyiben az időjárás nem szól közbe — tizenkét nap alatt befejezhető. Természetesen szükség van ebben az évben is az üzemek együttműködésére, gépátcsoportosításokra. Döntő, hogy az ellátó- és a felvásárló vállalatok is megfelelően felkészüljenek. Amint az operatív bizottsági értekezleten is elhangzott, a megyei gabonaforgalmi és malomipari vállalat és az AGROKER mindent megtett a sikeres aratás érdekében; az előbbi, ha kell, éjszaka is tud árut fogadni, az utóbbi pedig munka- és erőgépekből megfelelő mennyiséget biztosít. Végül még egy nagyon fontos dologról, melyet dr. Perjési László és Papdi József is hangsúlyozott az értekezleten; nem a gép arat, hanem az ember. Fontos tehát, hogy a gazdaságok megszervezzék dolgozói ellátását a mezőgazdasági munkák dandárjának idején. Az értekezleten többen és nagy súllyal emelték ki a másodvetések fontosságát. A kedvezőtlen időjárás okozta terméskiesést ugyanis csak ez biztosíthatja. P. F. I f