Délmagyarország, 1979. június (69. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-17 / 140. szám

27 Vasárnap, 1979. június 17. A finn vendégek újabb látogatásai llkka Niva nyilatkozata A Szegeden tartózkodó 20 tagú finn delegáció /Deka Ni­vának, a turkui városi ta­nács tagjának vezetésével tegrlap, szombaton délelőtt a Tömörkény István Gim­názium és Művészeti Szak­középiskolába látogatott. Itt dr. Diós József igazgató tá­jékoztatót adott a nevelés, képzés kérdéseiről. A finn vendégek megtekintették a műtermeket, ahol az iskola diákjai nyári gyakorlatukat végzik. Ezt követően felke­resték a szatymazi Finn— Magyar Barátság Mezőgaz­dasági Termelőszövetkezetet. A finn delegáció fogadásán a termelőszövetkezet veze­tőin kívül részt vett dr. Solymosi Margit, az MSZMP Szeged városi bizottságának munkatársa, Varényi Zol­tán, a szegedi járási pártbi­zottság munkatársa és Eit­lerné dr. Szilágyi Júlia, a Hazafias Népfront béke- és barátság megyei bizottságá­nak elnöke. Dr. Papp Ele­mér, a termelőszövetkezet elnöke ismertette a gazdaság termelési eredményeit, a terméskilátásokat. A vendé­gek érdeklődéssel hallgatták a tájékoztatót és számos kérdést tettek fel. Elsősor­ban a termelőszövetkezet gépparkjára, a termelési módszerekre, a dolgozók szo­ciális ellátására, kereseti vi­szonyokra voltak kíváncsiak. A finn küldöttség délután az ópusztaszeri emlékparkot tekintette meg, ahol megis­merkedtek a régészeti ásatá­sok legújabb leleteivel. A vendégek ma, vasárnap ma­gyar családokat keresnek fel. Este a Tisza Szállóban a Szeged megye város taná­csa fogadást ad tiszteletükre. A küldöttség hétfőn reggel utazik el Szegedről. • Szegedi tartózkodásuk ta­pasztalatairól, élményeiről a küldöttség vezetőjét, llkka Nivát kérdeztük, aki la­punknak így nyilatkozott: — Először vagyok Ma­gyarországon és nagy sokat A változások ritmusa K' A vendégek a szatymazi Finn—Magyar Barátság Tsz gyümölcsösében vártam, de a csoport nevé­ben is mondhatom, vala­mennyien vártunk, ettől a látogatástól. Sok mindent hallottunk már a rokon nép­ről, mert hisz nálunk is már az elemi iskolában tanítják, hogy valamikor ez a két nép együtt élt. Egy nyelvcsalád­hoz tartozunk és mi is ápol­juk a régi hagyományokat, s azon vagyunk, hogy a két nép kapcsolata tovább mé­lyüljön. Vendéglátóink igen változatos, színes, érdekes programot biztosítottak. Be­pillantást nyertünk a társa­dalmi szervezetek életébe, megismerhettük működési területeiket Jártunk ipari üzemben, termelőszövetke­zetben, iskolában. Nagy él­mény volt számunkra a sza­lámigyár, ahol nemcsak a munkafolyamatokkal ismer­kedtünk, hanem a vezetők- • po"ntból hasznos volt és kel is beszélgettünk és az­iránt érdeklődtünk, mi a szervezett, gyors munkának a titka. Hiszen azt tapasz­taltuk, hogy a munkások nagy lelkesedéssel dolgoz­nak. Érdekelt minket a kultu­rális intézmények munkája, az oktatás-nevelés kérdése. Örömmel tapasztaltuk a Tö­mörkény gimnáziumban, hogy a művészeti képzés­ben milyen nagy gondot for­dítanak a népi hagyomá­nyok megőrzésére. A város­nézés alkalmával láttuk, hogy a szegediek milyen nagy gondot fordítanak a régi házak felújítására, a régi értékek megmentésére. Kellemesek voltak a külön­böző találkozók, a legna­gyobb élményt számomra az jelentette, amikor a tápéi kultúrházban az amatőr együttes 70 éves citerása odajött hozzánk és könnyes szemmel mondta, örül, hogy megszoríthatta a rokon nép képviselőjének a kezét. Lá­togatásunk minden szem­azt szeretnénk, ha ennek ta­pasztalatait felhasználva még szorosabbá válnának testvérvárosaink — Turku és Szeged — kapcsolatai. H. M. Egészségünk - kánikulában X cukrász gyanútlanul mérte fagylaltját. Körülötte tolongtak az emberek. Egyi­kük sem gondolta volna, hogy tulajdonképpen a kór­házi beutalóért igyekszik annyira. Pedig a nyári fagy­laltmérgezések óvatosságra intenek. Ahogy a figyelem alább hagy a kánikulában, úgy lesznek egyre virgon­cabbak a mikroszkópikus méretű kórokozók az élel­miszerekben. A hírhedt szalmonella baktériumoknak például egyik legismertebb egészségére, hordozója a kacsatojás, ajánlatos a Az élelmiszerek fertőződé­se ellen hőkezeléssel lehet a legbiztonságosabban vé­dekezni. A vendéglőkben ez nem okoz problémát, mert az ételek többsége frissen készül, vagy legalábbis fel­melegítik tálalás előtt. An­nál inkább kell vigyázni a tejtermékek árusításakor. A zacskós tej, sajnos, elég sok üzletben kiszorul a hűtő­ből. A jobbik eset, ha csu­pán megsavanyodik, s nem lesz ártalmas a vásárló A tojást sem melegben egy Mégsem ez okozta a leg- perces főzés után fogyaszta­utóbbi szegedi fagylaltmér- ni, mert a habos, krémes sü­gezést. A megyei KÖJÁL teményekhez hasonlóan ko­szakemberei sokkal való- moly betegséget okozhat, színűbbnek tartják, hogy Jó időben sok helyen áru­emberi szervezettől fertő- sítanak vendéglátó pavilo­ződhettek meg a fagylalt- nok. Az átmeneti körülmé­nyek nem túlságosan ked­veznek az egészségügyi óv­intézkedéseknek. Alapvető, készítmények. A legtöbb kórokozó. így a szalmonella is, csak bizo- ______ nyos lappangási idő után hogy az üzemeltető vállalat nácsokból, amelyeket, ha min­rül egy, s más a csövekbe. Ezért kell takarékosan lo­csolni, s egyáltalán nem sza­bad fölöslegesen folyatni az ivóvizet. Nyáron a hűsölni vágyók előszeretettel látogatják a természetes vizeket. Nincs is abban semmi kivetni való, ha a fördőzők előny­ben részesítik a kijelölt fo­lyószakaszokat, tavakat, mert így legalább mérséklő­dik a zsúfoltság a mestersé­ges strandokon. Csupán arra kell ügyelni, hogy ne igyanak a vízből, és a fnár­tózás után legalább otthon ne mulasszuk el az alapos tusolást, mert a természe­tes vizek tisztasága — pél­dául a Tiszáé Szeged alatt — nem mindig kielégítő. A sodrás és a víz mélysége is legtöbbször kiszámíthatat lan... Ennyit a KÖJÁL adta ta­ézenfekvő logikai kapocs fogta egy­be az országgyűlés nyári üléssza­kának napirendjét, hiszen az 1978. évi költségvetés végrehajtásának tapaszta­latai, valamint az állami pénzügyekről szóló törvényjavaslat olyan tárgysorozatot alkotott, amelynek sokféle eleme közös. Közös elsősorban olyan értelemben, hogy a gazdálkodás mikéntje — fegyelme, ész­szerűsége, következetessége, szervezettsé­ge — folyamatosan növekvő szerephez jut nemcsak a termelő ágazatokban, ha­nem társadalmi tevékenységünk minden területén. Ezt igazolta egyébként a két törvényjavaslat vitájában szót kérő kép­viselők véleménye is, akik tények sorával bizonyították, jelentősek a tartalékok, a kiaknázatlan fejlődési lehetőségek. A mi­niszteri expozék, a felszólalások legfőbb vonása — leegyszerűsítve — a változások ritmusának vizsgálata volt, azaz a parla­ment tanácskozása a teendők fölismerése és a cselekvés közötti gyakran jelentős időbeli eltérést, ennek hátrányait, követ­kezményeit elemezte. Ha úgy tesszük fel a kérdést, hogy a tavalyi gazdálkodásnak vannak-e kedvező változásokról tanúskodó jegyei, akkor ha­bozás nélkül felelhetünk igennel. A költ­ségvetési befizetések valamelyes növeke­dése több területen a termelésnövekedés egészének a termelékenység javulásából történő fedezése, a termékszerkezet kor­szerűsítésének némely bíztató eredménye, a tanácsi gazdálkodás — 100 milliárd fó­rint állt rendelkezésünkre — kiegyensú­lyozottsága, jó néhány más tényezőyel egyetemben támasztja alá ezt az igent. Ha azt akarjuk megismerni, hogy az előbb említett — s a hozzájuk hasonló — kedvező változások megegyeznek-e a ter­vezett mértékkel, összességükben létrehoz­ták-e azt, amit a társadalom várt, akkor megint habozás nélkül felelhetünk, csak­hogy sajnos, a nem hangzik el válaszként. S mert a gazdálkodási tapasztalatok egy­ben a további feladatok meghatározói is, érthetően most azt hangsúlyozták a nyári ülésszakon; a kedvezőtlen jelekből okulni kell. Gazdálkodásunknak vannak olyan visz­szatérő elemei, melyekről könnyen felfe­dezhetjük a célok és cselekedetek közötti összhang hiányát. A tervezettnél 15 mil­liárd forinttal többet fordítottak a szo­cialista szektorban beruházásokra, a szá­mítottnál sokkal nagyobb mértékben bő­vültek a készletek, s ennek ellenére — vagy éppen ezért — nem sikerült javítani a kivitel és behozatal egymáshoz viszo­nyított arányán. Ugyanakkor kz egy esz­tendővel korábbihoz képpest 7,8 százalék­kal többet költöttek társadalombiztosítási kiadásokra, vállalatok jelentős csoportja hajtott végre olyan bérfejlesztést, melyet a későbbiekben nem fedeztek teljesítmények, nem igazoltak a gazdálkodási eredmé­nyek. Ha most szembesítjük a pozitív és negatív jelenségeket, be kell látnunk: párhuzamos létük hosszabb távon megen­gedhetetlen, mert keresztezi a társadalom érdekeit Ez utóbbi, a társadalmi érdekeltség ér­vényesítésének igénye diktálta azt az új törvényt is, amelyet az állami pénzügyek­ről fogadott el az országgyűlés nyári ülésszaka. Eddig nem volt olyan átfogó, magas szintű jogszabály a gazdálkodás e terepe dolgainak rendezésére, mint ame­lyet most jóváhagyták. S még inkább je­lentőssé válik e lépés, ha hozzátesszük: az állami pénzügyek mögött valóiában mindennapjaink sűrű szövevénye áll, a banki munkától, a hitelezéstől a vállala­tok fizetési fegyelméig — amivel elég sok gond akad —, a költségvetési tevékeny­ség korszerűsítéséig. Az új jogi keretek olyan formát alkotnak, amit hatásosab­ban használhatunk a megváltozott gazda­sági, gazdálkodási körülmények közvetíté­sére. ha kell, ösztönzésre, ha kell, kény­szerítésre. Mindkettőre szükség van. Ismét egy példa: tavaly a vállalatok száz fo­rint értékű társadalmi terméket harminc fillérrel nagyobb ráfordítással hoztak lét­re, mint egy évvel korábban, s így a rá­fordítás teljes összege 85,90 forintra emelkedett. A csekélységnek látszó har­minc fillér mögött olyan tények sorakoz­nak, mint az élőmunka és az állóeszközök pazarló hasznosítása, az anyagok és az energia célszerűtlen földolgozása félkész­és késztermékké, a műszaki fejlesztés ka­matainak a. vártnál kisebb mértéke, az árrendszer tökéletlen működése. Igaz, a figyelmeztető tényekkel szemben biztató eredmények is állnak, hiszen sikerült fenntartani a lakásépítés magas színvona­lát; a költségvetés az egészségügyi és a szociális intézmények fenntartására 16 milliárd forintot — 15,3 százalékkal töb­bet, mint 1977-ben adott ki. Ugyanakkor szűkült a vállalati költségvetési támoga­tások köre; 203 ezer négyzetméterrel bő­vült a kiskereskedelem üzlethálózatának alapterülete stb. Ám hiba lenne hallgat­ni arról, hogy mindezek ellenére egyre élesebben mutatkoztak meg a várt és a tényleges teljesítmények közötti távolsá­gok a gazdasági szervezetek munkájában. E ' ppen az előbbi miatt nemcsak ért­hetőnek, hanem egyenesen indo­koltnak kell tartanunk — az or­szággyűlési tanácskozás anyagának isme­retében — a parlamenti vita stílusát, a nyersebb fogalmazást, a gondok fölmu­tatását. A szót kérők egyöntetűen azt hangsúlyozták, hogy lehetőségeink jóval nagyobbak, mint amit a változások eddigi tényei tanúsítanak. Azaz: a változások ritmusát kell gyorsítanunk, az irányítás körében éppúgy, mint a termelőhelyeken. Az állóeszközök nem megfelelő kihasz­náltsága, a szerződéses fegyelem lazasá­gai, a döntések meghozatalának vontatott­sága, a vállalati költséggazdálkodás ala­csony színvonala egyaránt azt mutatja, hogy sok az olyan tartalékunk, melyek kamatoztatása nem követelne befekteté­seket, ám körültekintést, szervezést, ala­pos mérlegelést annál inkább igényelne. Vannak elkerülhetetlen konzekvenciái a gazdálkodási tapasztalatoknak — elég itt hivatkozni az árrendszer, a termelői és a fogyasztói árak szükségszerű módosítá­sára —, s ezek terhét viselni kell. A te­her azonban könnyíthető, célratörő cse­lekvéssel, a társadalmi érdekeltséggel egyező határozott lépésekkel a termelés és a felhasználás minden részterületén. K. S. támad. Ez pedig bőven ele­gendő ahhoz, hogy a baci­lusgazda elterjessze a beteg­séget Ez könnyen elkerül­hető, ha mindenki betartja a személyi higiénia előírá­sait, tehát gyakran mos ke­zet, tusol és rendszeres or­vosi vizsgálaton vesz részt, fogyasztás A vendéglátás és a keres- méreteket bőségesen gondoskodjon vízről a kézmosáshoz és a mosogatáshoz, hiszen akik a pult mögött dolgoznak, nem fogják minduntalan feltölte­ni a kis méretű víztartályo­kat. A kánikulában az ivóvíz­is rendkívül nagy ölt. A vízhiány denki megfogad, zavartala­nul lehet élni a kánikula nyújtotta örömökkel. Készülődés az ünnepi hetekre Az ünnepi hetek idején Somogyi Béla utcában június a parkok szépítésére is. A minden évben kicsinosítják a is_tői kétirányú lesz a for- városgazdálkodási vállalat építése éíf a ^áza^felújítása «*»• A ^áros közlekedésé­nem mindenütt fejeződik be, nek szervezői arra is gondol­azért a kivitelezők arra töre- ^ hogy akik autón érkez­kednek, hogy az állványok és nek a szabadtéri előadására, a felbontott útburkolatok bizonyára nem kívánnak egész évben karbantartotta a szökőkutakat, tavasszal: pedig a nyári készülődés jegyében rendezte a pázsitot és ültette a virágokat. Több szocialista brigád ajánlotta fel, hogy társadalmi munkában rend­szeplői lehetőleg ne tarkítsák több száz métert gyalogolni, behozza a játszóterek pad­ezért lehetőséget biztosítanak jait & a játszótereket. A Dóm a város ünnepi arcát. Az idén is a Dóm téren a leglátványosabb a készülődés. Már építik a szabadtéri játé­kok díszleteit. A térre nem szabad gépjárművel behajta­ni. A közeli könyvtárépítke- gek parkírozási gondjait zésrői is nemsokára elvonul- «Sész városban, nak a DÉLÉP munkásai. A Nappal információs táblák a fizetett parkolásra a Lenin körút klinikák előtti szaka­szán. Ezzel természetesen még korántsem oldották meg a gépkocsival érkező vendé­kedelem dolgozóinak bizo- ugyan ritka, de annál töb­nyos időközönként feltétie- ben panaszkodnak amiatt, nül meg kell győződniük hogy nem elég tiszta víz fő­árról, hogy nem szenved- lyik a csapból. Ennek egy­nek-e fertőző betegségben. A szerű a magyarázata. A cső­vizsgálatok során a KÖJÁL hálózatot az átlagos fo­ellenörei gyakran bepillan- gyasztásra tervezték tanak az eladók, felszol­gálók egészségügyi köny­vecskéjébe. Egyáltalán nem bizalmatlanságból, hiszen a melegben megnő az élelmi­szerek árusításával járó fe­lelősség is. s ezért a csúcs ideién bizonyos sza­kaszokon csökken a víz nyo­mása. Ez szívóhatást idéz elő, felkavarja a csövekben leülepedett finom szemcséjű homokot, s az is elképzelhe­tő, hogy a talajból is beke­Magyar—csehszlovák vízügyi megbeszélés Gergely István államtitkár- lékfolyói mentén folytatott nak, az Országos Vízügyi Hi- tavaszi árvédekezés tapaszta­vatal elnökének és Vladimír latait. Megállapították: a jól Margitennék, a Szlovák Szo- összehangolt együttműködés cialista Köztársaság erdő- és eredménye, hogy a védett te­vízgazdálkodási miniszteré- rületeken jelentősebb kár nek vezetésével június 14— nem keletkezett. A megbe­16. között Budapesten tár- széléseken egyúttal meghatá­gyalásokat folytatott a viz- roztók az árvédeimi rendsze­ügyi együttműködés fejlesz- összehaneolt feiles7tésé téséről a magyar és a cseh- reK összehangolt rejiesztésé­szlovák küldöttség. nak legfontosabb feladatait Értékelték a Tisza és mel- is. téri panteon szobrait pedig az idén is a DÉGÁZ KISZ­esei gondozzák. A Csongrád megyei Ven­déglátó Vállalat már kihe­az lyezte a pavilonok alkatré­szeit a Rarrich Béla térre. Hamarosan ezeket is össze­igazítják útba a vendégeket, szerelik, és a Dóm tér szom­Az E5-ös, az 55-ös, a 47-es szédságában „vendéglátós és a 43 -as úton Szegedre ér- központ" fogadhatja a szom­kező autósok a Lenin kör- jas, éhes városnézőket. A So­úton találhatnak legközelebb mogyi Béla utcai játszótérre tájékoztató feliratokat. Eb- árusítási engedélyt kapott bői is kitűnik, hogy a közié- egy papucsos, továbbá a kedés irányítói a körúton kí- Delta Kereskedelmi Vállalat vülre igyekeznek terelni a is felállít, egy pavilont. Az turistaforgalmat. A külváros Aradi vértanúk terén nem­felé vezető utak stabilitására sokára felállítják a fesztivál is nagy figyelmet fordítottak zászlóit. Felszerelik a szabad­ebben az évben. Ezzel pró- téri főbejáratának díszkivilá­bálják némileg ellensúlyozni gítását is. Júliusra már min­a forgalom növekedését a na- den a helyén lesz, fogadhat­gyobb utakon. Nagy gondot ják a szabadtéri játékok ven­fordítottak a közterületek és dégeit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom