Délmagyarország, 1979. május (69. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-31 / 125. szám

Csütörtök, 1979. május 31. 3 Ifjúgárdisták A KISZ Csongrád megyei bizottsága és a Csongrád me­gyei Úttörőelnökség Hód­mezővásárhelyen rendezi meg az idén az Ifjú Gárda és az úttörőgárda 10. me­gyei szemléjét Június else­jétől harmadikáig öt Csong­rád megyei város, valamint a szegedi és a szentesi já­rás élen járó szakaszai ad­nak számot a kiképzésen el­sajátított ismereteikről. Pén­teken, a találkozó első nap­ján alaki és menetdalszem­lén vesznek részt a fiatalok, majd haditechnikai bemuta­tót tekintenek meg. Június 2-án, szombaton harci tú­rára indulnak a gárdisták. Tizenöt kilométeres terep­szakaszon térkép és tájoló segítségével különböző ál­lomásokat keresnek föl, ahol többek között ifjúságpoliti­kai, polgárvédelmi, közbiz­tonsági kérdésekre kell vá­laszolniuk. A gyakorlati feladatok sem könnyűek: lesz gránátdobás, súlylökés, kötélmászás, lég­puskalövészet és tűzoltás. Vasárnap rajversenyekkel folytatódik a megyei erő­próba. Üszás, fegyveres vál­tófutás és akadálypálya le­küzdése szerepel a program­ban. Ezen a napon kapcso­lódik be körülbelül ezer­kétszáz úttörőgárdista a küz­delembe. A pirosnyakkendő­sök szakáganként — mun­kásőr, határőr, egészségőr, közlekedésrendész — vetél­kednek egymással. A legjob­bak a győri országos se­regszemlén képviselik majd Csongrád megyét. Korszerisítik az autópályát Az Ml—M7-es autópályán június 8-án üzembe he­lyezik a korszerűsített sza­kaszt. visszakerül a Bala­ton felé haladó közlekedés a jobb pályára, helyreáll a forgalmi rend az autópályán. Az építők eddig első osz­tályú munkát végeztek —, az utolsó réteg minősítése még hátra van — a korábbi 18 centiméteres alapú be­tonút helyett teherbíróbb, korszerű, a legújabb autó­pályákéval azonos útfelüle­tet készítettek. Mintegy 80 millió forintos költséggel, 55 ezer tonna aszfalt felhaszná­lásával, 110—120 ezer négy­zetméter „szőnyegezésével" tulajdonképpen új, széle­sebb, kétszer-három sávos és egy leállósáwal ellátott autópálya épült Okos brigádok BNV—BNV—BNV • • Üzleti szerződések Szerdán tartották a tavaszi BNV utolsó szakmai napját Délután újra a nagyközön­ségé volt a vásár. A látoga­tók száma már meghaladta a félmilliót, s a szakmai napok értékelésénél kitűnt: több mint 120 ezer szakmai je­gyet vásároltak meg a vál­lalatok, üzemek, intézmé­nyek. A BNV-t felkereste Tibor Kurtha csehszlovák kohó- és nehézgépipari államtit­kár, Vaclav Hanus általános gépipari miniszterhelyettes, Pjotr Sz. Plesakov szovjet rádióipari miniszter és A. I. Szorokin szovjet kőolajipari miniszterhelyettes. Az utolsó szakmai napon újabb üzletkötésekre is sor került Az Elektroimpex egymillió 500 ezer rubeles megállapodást írt alá szov­jet partnerével hangszórók szállítására: bolgár cégekkel akusztikai berendezések, stú­diómagnetofonok és ipari te­levíziók exportjára kötött félmillió rubeles szerződést. Ezenkívül román cégekkel hangszórók szállításában, vietnami partnerével pedig stúdiómagnetofonok és film­technikai berendezések kivi­telében állapodott meg. A Csepel Művek szerszám­gépgyára lengyel beruházó vállalatokkal kötött • megálla­podást, eszerint még az idén új típusú megmunkálóköz­pontot, jövőre pedig újabb megmunkálóközpontokat, esz­tergagépeket és menetköszö­rűket szállít a baráti orszá­gokba. A szerződésbe foglalt érték meghaladja a 120 mil­lió forintot. A NIKEX NDK-beli part­nerével szerződést írt alá 30 vasúti étkezőkocsi jövő évi importjára, román partneré­vel pedig geofizikai műsze­rek szállításában állapodott meg. Az utolsó szakmai napon a KGST-tagországok kiállí­tási vezetői nyilatkozatban összegezték a vásár eredmé­nyeit. A Szovjetunió képviselői­nek tapasztalatait Alekszandr Pavlov kiállítási igazgató és Fjodor Torgasov kereskedel­mi igazgató összegezte: A szovjet vállalatok sike­res tárgyalásokat folytattak, több mint 80 millió rubel ér­tékű szerződéseket írtak alá. Ezek megközelítőleg fele-fele arányban export-, illetve im­porttételeket tartalmaznak. Magyarországra kohászati alapanyagokat, elsősorban hengerelt lemezárut, vala­mint elektronikus berendezé­seket, személygépkocsikat és különféle alkatrészeket szál­lítanak. A z az okos, aki sokat tud. Aki viszont igazán sokat tud, hamar megtudja, mennyit kellene még tanulnia, hogy többet tudjon. Ha valóban okos, még ta­nul, legtöbbször holtáig, mint a jó pap. Nem tudósok gyülekezetében jönnek elő ezek a bölcs gondolatok most, hanem ke­reskedők, kendergyáriak, vasúti hidászok, építők, bontott csirkét hűtők, állami gaz­dasági dolgozók és villanyszerelök győztes csapatának megyei vetélkedőjén. Semmi komoly tét nincs már ezen a vetélkedőn, a korábban építgetett torony gombját szi­dolozzák csak: a legjobbak közül kinek sikerül első helyre állnia. Sokat tanultak a brigádok, csak azért, hogy okosabbak le­gyenek. Azt hallottuk, megyénkben tizen­háromezren fogtak könyvet, jártak moziba, színházba, kiállításra, ennyien hallgattak meg komoly előadókat. Csupa olyan em­berről van szó, akik elsősorban azért áll­tak össze, hogy sokat dolgozzanak, és jól keressenek. A csirkegyáriaknak akkor se nagyon vetnénk a szemükre, ha éppen nem kapunk friss csirkét, hogy nem olvas­sák Moldovát. a villanyszerelőknek, hogy nem látták Kass János rajzait-fejeit, és a kereskedőknek sem Örkény Istvánt emle­getnénk, ha nem kapunk karfiolt, mégis olvtastak, tanultak, és tudásból versenyez­tek. Arra a kérdésre, lehet-e kedvet csinálni a művelődésre, egyszerre nagyon sok em­berben. egyszerű a felelet: lehet. Mozgal­mat lehet szervezni, ha van ennek a moz­galomnak nemcsak befogadó, de kiszolgá­ló hálózata is. A brigádoknak ugyanis se­gítőkre van szükségük, akkor is, ha téve­dés lenne hinnünk, hogy valami elképzelt nullapontról indultak. Harminc brigád százötven tagjával volt szerencsém talál­kozni. hittel mondhatom, amiről számot adtak, arra nem lehet csupán kilenc hó­nap alatt fölkészülni. Többségük rendsze­resen olvas, van közöttük színházba járó is, és ha moziban akadnak először rá a Mé­nesgazdára. mennek utána a könyvtárba is. Azt hiszem, nem kel! aggódnunk, hogy a brigád minden tagja nem egyformán mű­velődik. Az emberi agyat sem a kezdet kezdetén, sem menet közben nem lehet si­mára vasalni, meg sem fordulhat a fe­jünkben, hogy akármilyen mozgalommal is egyforma embereket neveljünk. Azt azonban nem lehet elvitatni, hogy a brigád, a maga jó közösségével ébren tudja tarta­ni a művelődés vágyát, sokkal jobban, mint hasonló korú emberek esetében bár­mi más, és a művelődés közvetítőcsator­náit is üzemben tarthatja. A megyei döntőnek több „találmánya" is volt • az előző vetélkedőkhöz képest Az okos ember azt mondja, nem gyömöszöl­het mindent a fejébe, mert nem fér el benne minden, ellenben tudja, mire hol talál feleletet. Pártfogót hívhatott a ver­senyre minden brigádtag, és támogatást kérhetett tőle vetélkedő közben is. Jó len­ne, ha fölhívásra született szellemi kap­csolatuk később is megmaradna. A párt­fogók készsége nem hiányzik. Ugyancsak jó lenne, ha más művelődési vetélkedők kigondolásakor már előre kalkulálhatnánk a pártfogók segítőkészségével. A fölkészí­tés időszakában sokkal gyümölcsözőbb lenne a kapcsolat. Minden eddigi, szellemi javakat gyara­pító nemes mozgalom csak adni akart a brigádoknak. Apró szeletekre vágta a vi­lágmindenségről való tudnivalókat, és emészthető állapotban tálalta. A mostani döntő vállalkozott rá először, hogy a „si­ma" brigádtagra is fölhívja a figyelmet: igyekezzünk megismerni őt is. Kis ív kér­dezte, mit tud Pajkó Mihályról. Kádár Gergelyről, Juhász Lászlóról, Pápista Ist­vánról, Kovács Sándorról, Ördögh Kata­linról. Kószó Istvánnérói, vagy Pap And­rásról a brigád másik tagja, esetleg a brigádvezető, és mit tud, aki fölöttese, és most is pártfogást vállalt fölötte. Kívülál­lóknak ez a kis ívecske hozta a legtöbb ta­nulságot. Föltehető, hogy egy szövőgép vagy esztergapad minden műszaki jellem­zőjét kapásból elmondták volna, akik az­zal dolgoznak, de olyan egyszerű dolgok­ban már nagyokat tévedtek, hogy mennyi az illető havi keresete, milyenek a lakás­körülményei, mennyi a tanulmányi sza­badsága, mikor üdült utoljára beutalóval, vagy mikor kapott jó munkájáért jutal­mat Egyik-másik választ, ha egymás mel­lé tesszük, sajnálatosan furcsa következte­tésre juthatunk. Munkája, magatartása elejétől fogva kifogástalan, de üdülői be­utalót még nem kapott Volt rá példa, ald fölötte áll az üzemben, nem tudja, mit dol- j gozik egyáltalán az illető, mennyi a jöve- ! delme, és milyenek a lakáskörülményei, ! pedig itt szorulna elsősorban pártfogásra Mondhatnánk, reméljük, a következő ve­télkedők idején már ilyesmire is gondol­nak a szervezők, de ne mondjuk, mert csak az eget föstenénk vele. A dolgozót megismerni, gondjairól tudni nem érdem, amit pontozni kell, hanem kötelesség. E gy nagyobb vetélkedő írja elő a pontjait azt pedig demokratizmus­nak mondják. Ha a brigádnak esze ágában sincs könyvet olvasni. Busó János és a méneskari tiszt ellentétén rágódni, vagy a vörös prédikátor teóriáit szálára szedni, fölöttese akkor is legyen pártfogó­ja, és tudjon róla minden fontosat A „tanuljunk könnyen, gyorsan" célt szolgálja minden vetélkedő, de aki okos. és tanul, az tudja, hogy könnyen-gyorsan tanulni nem nagyon lehet Minél tovább jut az ember, annál több munkával ra­gaszthat apró morzsákat a meglevőkhöz. Nagy csel tehát a Munka és műveltség vetélkedő: betekinteni enged oda. ahová mindenkinek lehet bejárása, de bejutni csak erős akarattal, kitartó munkával le­het. Akkor éri el Igazi célját ez a mozga­lom, ha egymást ösztönzik továbbra is, akik együtt vették észre: tudni nagy dolog, jutalma pedig, hogy különbek leszünk általa. Horváth Dezső OO A vásári séta közben gyorsan elfáradnak a látogatók, és felüdülésképpen ls jól hat és mutat a Ganz-MAVAG kü­lönféle hatásfokú szivattyúit bemutató szabadtéri kiállítás, melyhez egy nagy vízmedence és működés közben egy óriási szivattyú ad látványosságot A TOT elnöksége tárgyalta A mezőgazdasági áruforgalom A mezőgazdasági árufor- problémák adódtak, ame- együttműködését. Megállapi galorn az eddiginél tervsze- lyek a szerződéses kapcsola- tották, hogy — nagyon ne­rűbbé tehető a felvásárlás tok visszásságaira utalnak. A lyesen — mind több helyen jobb szervezésével, az anya- téeszek egyebek között azt _ önálló háztáji üzemágat gi-műszaki és személyi fel- kifogásolják, hogy a beszer- . ... t L-- •• készültség javításával, vala- zésekben és az áruértékesí- alaKltanaK K1- "aztaji agro­mint a termelők és a felvá- tésben a többcsatornás érté- nomusokat alkalmaznak es sárlók közötti szorosabb kesítési rendszer ellenére az ily módon sikerül a korábbi­együttműködéssel — állapi- indokoltnál kisebb a part- nál jobban integrálni a me­tották meg a Termelőszövet- ner mulasztásának lehe- ^^^ letermelést kezetek Országos Tanácsa el- tősége. Raadasul miközben a nökségének szerdai ülésén, szövetkezetek önállóan dön­amelyen a testület Szabó Ist- tenek a szerződési kérdések ­ván elnökletével megvitatta a ben, a velük közvetlen kap­mezőgazdasági szövetkezetek csolatban álló vállalatoknak szerződéses kapcsolatainak „feletteseik", a trösztök, or­helyzetét szágos vállalatok viszonylag (MTI) Üdültetés, új szociális beruházások Gondoskodása DÉLÉP dolgozóiról A kapcsolatok az elmúlt k«vés önállóságot engednek, időszakban a korábbinál lé- A tez"ek a k™"ábbmál nvegesen jobban elmélyül- §esen nagyobb számban KÓ­tek, mindenekelőtt azzal, «»ttek hosszú távú ^termek­hogy kialakultak a többcsa­tornás termékforgalmazási rendszer keretei, és a válla- hangzott az az észrevétel, lati árukapcsolatok — az hogy — mindenekelőtt a írott jog szerint — a szerző- szabványok alkalmazásánál értékesítési szerződéseket Az elnökség ülésen el­dő felek egyenjogúságán ala­pulnak. A fejlődés ellenére azonban sok még a tenni­— gyakori a következetlenség. Az elnökség megvitatta a való. Az elmúlt időszakban mezőgazdasági szövetkezetek ugyanis sorozatosan olyan és a háztáji gazdaságok Egy elvétett lépés köny- pig van távol a munkahelyé­nyen hetekig, hónapokig tői a dolgozó. Érthető, a vál­ágyba kényszerítheti az em- lalatnál úgy tartják, jobb a bert. Ilyenkor a betegnek bajnak elébe menni, mint gyakran csökken a jövedel- utána kullogni. Ezért azok a me, a vállalatnak meg nő a dolgozók, akiknek a felgyó­gondja, hisz minden táppén- gyulása hosszú időt vesz zen levő dolgozónak megérzi igénybe, gyógyüdülőbe kap­a hiányát. nak beutalót A tizennégy, Csongrád megye legna- huszonegy napos kúrák hasz­gyobb építővállalatánál, a nosságát bizonyítja, a moz­DÉLÉP-nél elmondták, ná- gásszervi és érrendszeri be­luk leggyakoribb a kéz- és tegségben szenvedőknél lé­lábsérülés; meg igen sok az nyegesen csökkent a táppén­érrendszeri megbetegedés is. zes napok száma. Tavaly Nem ritka, hogy az említett Harkányban, Hévízen, Mis­betegségek miatt kilencven, kolc-Tapolcán és Hajdúszo­szóz vagy annál ls több na- boszlón, 200-an részesültek speciális orvosi kezelésben. Egészségügyi újítások Az egészségügyi tntézmé- fogadtak el felhasználásra, és nyek újítómozgalmának ezerhez közelített a díja­helyzetéről és a további fel- zott újítók száma. Különö­adatokról tanácskozott teg- sen a gyógyszertári közpon­napi ülésén az Orvosegész- toknál élénk az újítókedv és ségügyi Dolgozók Szakszer- ió az információs kapcso­vezetének elnöksége. A be- lat is. A Baranya, a Bács­számoló szerint az 1977-es Kiskun és a Győr megyei, jelentékeny csökkenést kö- valamint a fővárosi gyógy­vetően 1978-ban már ismét s^rtári központ például nőtt a benyújtott egészseg- . . ... ügyi újítások száma, s meg- lőszeresen ismerteti egy­haladta a kilencszázat. Ezek mással az elfogadott újításo­közüi több mint hatszázat kat (MTI) A meggyógyultak munkába állását segiti a múlt évben alakult rehabilitációs bizott­ság A testület tagjai gon­doskodnak arról, hogy a dol­gozók egészségi állapotuknak megfelelő munkát kapjanak. Szerencsére, nemcsak orvosi javaslatra üdülnek a vállalat dolgozói. Idén a jóléti alap terhére 1400-an, szakszerve­zeti beutalóval pedig 400-an pihenhetnek különböző üdü­lőhelyeken. Pihenni persze munka után szokás. Így a dolgozókról való gondoskodás nemcsak az üdültetésben nyilvánul meg. Szépül a vállalat munkás­szállója. Évente egy-egy emeletet teljesen felújítanak. A falvédő, az olvasóiampa a habszivacs természetes tar­tozéka a megújult szobák­nak, mint ahogy a hideg-me­leg vizes mosdókagylók is. Hódmezővásárhelyen egy meglevő épületet alakítanák lakhatóvá. Ez a 80 ember­nek szállást nyújtó ház vár­hatóan a jövő év augusztu­sára lesz kész. A vállalat Dorozsmai úti kettes számú telepén idén felépült egy korszerű szociális létesít­mény. Itt a karbantartók öl­tözhetnek és fürödhetnek, s ugyanitt orvosi ren­delő is van. Az épü­letet bővítik, egy 200 férőhe­lyes étteremmel, melegítő­konyhával és büfével. A kulturált étkeztetés ér­dekében ételszállító kocsika! vásárol a cég. Jelenleg hét ilyen jármű viszi az ebédel Szegeden a különböző mun­kahelyekre, de továbbiak be szerzését is tervezi a válla­lat. S még valami. 1982-ig 22 millió forint értékben vá sárolnak alumínium lakóko­csikat. Ezeket ott állítják lá­bakra. ahol viszonylag keve­sen — ötvenen-hatvanan — dolgoznak, és gyakran váiv­dor ólnak. 9 »

Next

/
Oldalképek
Tartalom