Délmagyarország, 1979. május (69. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-23 / 118. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÖLJETEK! 'A 69. évfolyam 118. szám 1979. május 23., szerda Ara: 1,20 forint AZ MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Hazánk közműellátása Eredmények, célok Hazánk közműellátottsága az elmúlt ötéves tervidőszak­ban dinamikusan fejlődött. Ennek ellenére a közmű­ellátásban még nem értük el a társadalmi és gazdasági fejlettségünknek megfelelő mértéket — állapították meg a III. országos közművesítési konferencián, amely kedden kezdődött Pécsett több mint száz vállalat és intézmény négyszáz szakemberének részvételével Az első napon a többi kö­zött elmondták, hogy a szá­mítások szerint a következő évtized végéig körülbelül 1.9 millió köbméterrel kell bő­víteni a vízbázisok együttes napi kapacitását, napi 3 mil­lió köbméterrel kell növelni a szennyvíztisztítók teljesít­ményét, s több mint ezer ki­lométer különböző méretű szennyvíz-gerinccsatorna vár megépítésre. A konferencia második napján folytatódnak az elő­adások és szakmai filmeket vetítenek. A harmadik napon a résztvevők Pécs újabb köz­műlétesítményeivel ismer­kednek meg így egyebek kö­zött a mecsekaljai város új lakótelepén, Lvov-kert város­ban kiépülő közműalagúttal. Aczél György Moszkvába utazott Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnök­helyettese — Pjotr Gyemi­csevnek, az SZKP KB Poli­tikai Bizottsága póttagjának, kulturális miniszternek meg­hívására — tegnap, kedden néhány napos baráti látoga­tásra Moszkvába utazott. Aczél Györgyöt a szovjet fővárosban Pjotr Gyemicsev fogadta. (MTI) A cipőipar helyzetéről Dr. Bakos Zsigmond államtitkár előadása Szegeden A könnyűipar kivitelének cserearánya összességében romlott az elmúlt három év­ben. A feladat világos: sze­lektálni kell; abba kell hagyni a túl nagy anyagi rá­fordítást igénylő termékek gyártását, ugyanakkor je­lentősen növelni kell a ha­zai nyersanyagok felhaszná­lását. Ezeken a területeken az akárcsak egyszázalékos javulás is jelentősen javít­hatná gazdaságunk egyensú­lyát. Dr. Bakos Zsigmond köny­nyűipari minisztériumi ál­lamtitkár beszélt ezekről a jelenségekről tegnap Szege­den, a Technika Házában, ahol a magyar cipőipar helyzetéről és feladatairól tartott előadást. A rendezvé­nyen, melyen ott volt dr. Győrffy László, a megyei pártbizottság osztályvezető­helyettese is, az államtitkár a bevezető után a cipőipar konkrét problémáit • elemez­te. A honi piacon 24 millió pár cipő kel el évente. Gondot okoz, hogy az ipar­ágnak ma sem megfelelőek sem a hatékonysági, sem a gazdaságossági mutatói. S baj van a fogyasztói szem­léletei is. A gyermekcipők árát például jelentős összeg­gel dotálja az állam. A vá­sárlók pedig, ha már egy kicsit is megkopott a kis­emberek cipője — máris eldobják, s tehetik, mert 50 —60 forintért kaphatnak újat a boltban. Hátrányos az iparágra nézve a jelenlegi garanciális rendszer is. Feltűnő például, hogy amint kitavaszodik, sok száz, ezer pár cipő ke­rül vissza az üzletekbe az­zal az igénnyel, tönkre­ment. cseréljék vissza. A ga­ranciális rendszer felülvizs­gálata folyik. Ezentúl a ki­sebb hibákat javítani fóg­ják, s nem cserélik az árut. Gond továbbá persze az is, hogy az iparágra az átlagos­nál is nagyobb mérvű fluk­tuáció a jellemző, fgy aztán nehéz a kellő munkafegyel­met megkövetelni a vezetők­nek. A következő évek feladata lesz a többi között az ipar­ágban az optimális üzem­nagyság megteremtése. Más­képp nem maradhatunk ver­senyképesek külhonban sem a szocialista, sem a tőkés piacon. Fontos feltétel az ipari háttér megteremtése is. Nem lehet komoly eredmé­nyekre számítani akkor, ha konzerválódik a napjainkra jellemző helyzet, hogy a fiatal szakemberek nem kap­nak tehetségüknek, tudásuk­nak megfelelő és elegendő 6zakmai bizonyítási lehető­séget; ha tíz, idegen nyel­vet tudó szakember közül továbbra is csak kettő kap nyelvpótlékot az iparágban. A tájékoztató után az ösz­szegyűlt szakemberek kérdé­seket tettek föl dr. Bakos Zsigmondnak. Ezekre vála­szolva mondta el a többi között például azt, hogy az iparág vezetői előtt érthe­tetlen, hogy miért nem ér­deklődnek a gyárak a leg­újabb szakmai eljárások vagy a Dolgozz hibátlanul! munkarendszer hazánkban már itt is kidolgozott rend­szere s lehetőségei iránt. Vé-, gül még egy érdekesség: fi­zetési mérlegünk javulásá­nak érdekében a közeljövő­ben valószínűleg csökkentik a túlságosan drága, import­ból származó lábbelik beho­zatalát. Eredményes együttműködés Az alapító négy szocialista ország — Bulgária, Cseh­szlovákia, Magyarország és a Szovjetunió — közlekedési miniszterhelyetteseinek ta­nácskozásával emlékeztek meg kedden Budapesten ar­ról, hogy a múlt év májusá­ban írták alá fővárosunkban az Interlighter nevű új típu­sú nemzetközi hajózási vál­lalat létrehozásáról szóló megállapodást. A megbeszé­lésen értékelték a vállalat egy esztendei tevékenységét. Megtárgyalták a közös vál­lalkozás előtt álló gazdasági, műszaki, kereskedempoliti­kai, forgalomszervezési és fejlesztési tennivalókat. A tanácskozás tapasztala­Csökken a meleg Tegnaptól kezdve kissé már hazánkban is érezhető az a változékonyság, amely Nyugat-Európában napok óta tart. Ott ugyanis nagy ned­vességtartalmú légtömegek áramlanak, gyors egymás­utánban. Ezek útját meg­élénkülő szél, erős felhősö­dés, esők, záporok, zivatarok jelzik. Eddig a Kárpát-me­dence fölé a meleg légtöme­geknek igen száraz hullámai érkeztek, ezért a szokásosnál több volt a napsütés, erősebb a felmelegedés. Tegnap kissé nedvesebb légtömegek érték el hazánkat, helyenként erő­sen megnőtt a felhőzet, több­felé alakult ki heves nyári zápor, zivatar. Kedden több­ször megnövekedett a go­molyfelhőzet, több helyen volt zápor, zivatar, helyen­ként jégeső. A szél a zivatar idején átmenetileg viharossá fokozódott, a nagy meleg kis- ' sé mérséklődött. A hőmérséklet csúcsértéke általában 25—30 fok között váltakozott tairól Földvári László közle­kedés* és postaügyi minisz­terhelyettes az MTI munka­társának elmondta, hogy az Interlighter indulását és ed­digi munkáját pozitívan ér­tékelték. A szervezés óta el­telt egy, a fuvarozás kezde­tétől számított fél év alatt eredményesen tevékenyke­dett a korszerű hajózási tech­nológiában úttörő munkát végző fiatal vállalat, amely egyben jó példája a szocia­lista integrációnak, a sokol­dalú együttműködésnek. Részvételünk a vállalkozás­ban, nagyban 6egíti a magyar külkereskedelmi forgalom biztonságosabb, takarékosabb lebonyolítását. — Tanácskozásunk egyet­értett abban, hogy az Inter­lighter jól szolgálja a tagor­szágok Duna-tengeri fuvaro­rozását, s a keleti—nyugati gazdasági kapcsolatok erősö­dését a tengeri kereskede­lemben. Reméljük, hogy a közös vállalkozás eszközállo­mányának gyarapodását a nemzetközi szeméyzet gya­korlottságának növekedésé­vel, a színvonalasabb szer­vező munkával folytatódik és továbbfejlődik az Inter­lighter egyesztendős sikeres munkája — fejezte be nyi­latkozatát a miniszterhelyet­tes. Magyar—lengyel barátsági hét Egymás jobb megismeréséért Sajtótájékoztató — Gyárlátogatás — Kiállítások Lengyel filmnapok Enyedl Zoltán felvétele A politikai delegáció tagjai és kísérőik a vásárhelyi porcelángyár edénygyárában. A népi Lengyelország megalakulásának 35. évfor­dulóját ünneplik július 22­én a testvéri országban. A születésnap tiszteletére ren­deztek magyar—lengyel ba­rátsági hetet Csongrád me­gyében. A lódzi Vajdaság és Csongrád megye testvérkap­csolatainak további erősíté­se. gazdagítása, egymás jobb megismerése érdekében teg­nap, kedden is sokszínű és tartalmas programot bonyo­lítottak le Szegeden és Hód­mezővásárhelyen. A magyar —lengyel barátsági hét ese­ményein Csongrád megyé­ben tartózkodó lódzi dele­gáció tegnap, kedden dél­előtt sajtótájékoztatót tartott a szegedi Sajtóház klubjá­ban. Ott volt Genowefa Adamczewska, a Lengyel Egyesült Munkáspárt lódzi bizottsága propaganda- és kulturális ügyekkel foglalko­zó titkára, a Nemzeti Egy­ségfront lódzi bizottsága el­nökhelyettese, a delegáció vezetője. Jan Morawiec. a LEMP lódzi bizottságának póttagja, Lódz város tanács­elnökének első helyettese, Jan Brzenski, a Nemzeti Egységfront lódzi irodájának első helyettese és a küldött­ség több tagja. A szegedi tömegtájékozta­tási szervek képviselői előtt Rácz Lajos, a megyei párt­bizottság tagja, a Csongrád megyei Hirlap főszerkesztő­je köszöntötte a vendégeket, majd Genowefa Adamczews­ka tartott tájékoztatót. Megyéjüket bemutatva el­mondta, hogy az Lengyelor­szág legkisebb, de legsűrűb­ben lakott vajdasága. Egy­millió-kétszázezer lakosa kö­zül az idei márciusi nép­számlálás adatai szerint 832 ezren élnek a megyeszékhe­lyen. A vajdaságban ezen­kívül még öt város és 11 fa­lu található. Lódz 550 évvel ezelőtt kapta a szabad ki­rályi város címet, 150 éve vált ipari várossá, ám a fel­szabaduláskor a kapitaliz­mustól elhanyagolt ipart, rossz városviszonyokat ka­pott örökül. A második vi­lágháború után, amíg a földig rombolt Varsóban meg nem indult az élet, •Lódz volt az újjáépítés köz­pontja, Lengyelország szíve. 1939-ben a városnak 650 ezer lakosa volt, a felszaba­duláskor a lakások 75 szá­Somogyi Károlyné felvétele Modern lengyel festmények az Ifjúsági Házban zaléka komfort nélküli egy. szobás nyomortanya, nem volt egyetlen felsőoktatási intézménye sem Mindez megszabta Lódz első és leg­fontosabb feladatait is. Első­sorban a lakáskérdés enyhí­téséért fáradoztak, aztán a munkahelyek korszerűsítése, a géppark háborús vesztesé­geinek megszüntetése, a mo­dernizálás került fókusz­pontba, s fontos feladat volt az oktatási rendszer kiépí­tése. a tudományos bázis megteremtése. Lódz ma Lengyelország legsűrűbben lakott városa, ahol az átlagéletkor 35 év. A nagy népsűrűségből is kö­vetkeznek legfőbb gondjaik. A szabad idő növekedésével egyre fontosabbnak tartják a kevés zöldterület növelé­sét. a terek, a pihenőparkok kialakítását. Nagy összege­ket fordítanak az ipar fej­lesztésére, 34 korszerű ipar­vállalatot hoztak létre. s -végrehajtották 20 vállalat teljes rekonstrukcióját. Ez a város ma az ország harma­dik legnagyobb ipari bázisa, a könnyűipar központja, a textilipar „fővárosa". Az iparban foglalkoztatottak fele nő, néhány üzemben és gyárban arányuk eléri a 90 százalékot. A megoldandó feladatok között szerepel a három műszakban dolgozó lányok, asszonyok munká­jának könnyítése- Hét felső­fokú oktatási intézmény mű­ködik a városban, akadé­miai tagozatuk fő profilja a vegyészeti kutatások orszá­gos összefogása, 11 tudomá­nyos kutatóintézetben dol­goznak a szakemberek. Négy nrózai színházuk mellett tíz éve létrehozták az operatár­sulatot van bábszínházvk és sok-sok amatőr művén* eti csoport tevékenykedik ered­ményesen a gyárakban, t'ze­niekben. művelődési h/lak­ban. A Lódz megyei re ttbi­zottság titkára azt L el­mondta. hogv a népi -en­•welország létrejöttének >5. •wforduiája 16 alkalom . z eddig végzett munka ösz­szegzésére. az eredménvek számbavételére, de a lehető­ségek fölmérésére, a felada­(Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom